Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRAi 50 FILLÉR SomogyiNéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Miért ilyen kevesen? o.) JNépes mezőnyök, jó eredmények a mezei futóbajnokságon (4. o.) Szívességért büntetés (5. o.) XXIII. évfolyam 75. szám. 1966. március 30., szerda Megnyílt az SZKP XXIII. kong resszusa A Krem! Kongresszusi Palotájában kedden délelőtt megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa. A kongresszuson mintegy 12 millió párttag és tagjelölt képviseletében ötezer küldött vesz részt. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntötték az elnöki emelvényen a párt vezetőit,. élükön Leonyid Brezsnyevvel, Alekszej Koszi ginről és Nyikolaj Podgor- rtijjal. Leonyid Brezsnyev, a központi bizottság első titkára lépett a mikrofon elé, s a központi bizottság megbízásából megnyitotta a tanácskozást. A küldöttek nevében üdvözölte a külföldi testvérpártoknak a teremben hölyet foglaló küldötteit. Bejelentette, hogy a kongresz- szuson nyolcvanhat országból vannak jelen a kommunista és munkáspártok s a haladó baloldali pártok és mozgalmak képviselői, akiket a jelenlevők forró tapssal köszöntöttek. Csupán néhány — köztük a Kínai Kommunista Párt — nem tartotta elfogadhatónak a meghívást. A Magyar Szocialista Munkáspártot Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának vezetésével háromtagú küldöttség képviseli, amelynek tagjai: Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A kongresszus Brezsnyev javaslatára egyperces néma felállással adózott a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalom XXII. kongresszusa óta elhunyt kiemelkedő személyiségei emlékének. A küldöttek ezután egyhangúlag elfogadták a tanácskozás napirendjét, amely a következő: O Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó: Leonyid Brezsnyev, a központi bizottság első titkára. O A Központi Ellenőrző ■ Bizottság jelentése, előadó: N. Muravjova, a bizottság elnöke. O Az SZKP XXIII. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1966/1970-re szóló népgazdaság-fejlesztési ötéves tervéről, előadó: Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke. A párt új központi szerveinek megválasztása. Ezt követően az első ülésen elnöklő Mihail Szuszlov felkérte Leonyid Brezsnyevet a központi bizottság beszámolójának előterjesztésére. Brezsnyev a küldöttek viharos tapsától kísérve lépett a szónoki emelvényre. • * Ötezer küldött 12 millió szovjet kommunista képviseletében Nyolcvanhat országból érkeztek küldöttségek — Kétszáz külföldi újságíró tudósítja a világsajtót a kongresszusról L. I. Brezsnyev megnyitja a kongresszust; mellette M. A. Szuszlov és A. N. Koszigin. Az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentése A XXIII. pártkongresszus beszámoló jelentésében Leonyid Brezsnyev mindenekelőtt a legutóbbi pártkongresszus óta eltelt időszakot jellemezte. Kijelentette: Az SZKP ezekben az években a XXII. pártkongresszuson meghatározott irányvonalhoz igazodva, megtorpanás nélkül vezette a szovjet népet a kommunista építés útján. Az előadó aláhúzta: a párt minden tevékenységét a program végrehajtására irányította. A pártban megszilárdultak a pártélet lenini elvei. A XXII. pártkongresszus óta eltelt időszakot az jellemzi, hogy szakadatlanul növekedett a Szovjetunió és az egész szocialista világ- rendszer nemzetközi befolyá- sa; a gyarmati elnyomás ellen, a függetlenségért és a haladásért küzdő országok és népek újabb győzelmeket értek el; aktivizálódott a munkásosztály harca a tőkés országokban; tovább fejlődött a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Másrészről folytatódott a kapitalizmus általános válsága elmélyülésének, a tőkés országok közötti ellentmondások fokozódásának folyamata. Az imperializmusnak, de mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszivitása folytán a nemzetközi helyzet éleződött. Ennek ellenére az imperializmus, bármilyen eszközhöz vagy módszerhez nyúljon is, képtelen feltartóztatni a történelmi fejlődés menetét — szögezte le Brezsnyev. Az SZKP és a szocialista országok pártjainak fejlődő kapcsolatairól A külpolitika kidolgozásában és vitelében a központi bizottság a pártnak abból az internacionalista és forradalmi kötelességéből indult ki, amellyel mind a testvéri szocialista országoknak, mind pedig a világ dolgozóinak tartozik — mondotta Brezsnyev, majd így folytatta: A beszámolási időszakban minden kétséget kizáróan gazdagodtak, szorosabbak és szívélyesebbek lettek kapcsolataink a szocialista nemzete közösség kommunista és munkáspártjaival, a szocialista államokkal. Kapcsolataink jók és testvériek Bulgáriával Magyarországgal, a VDK-val, az KDK-val, a KNDK-val, Mongóliával, Kubával, Lengyelországgal, Romániával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával. A szocialista közösség alapvető törvényszerűségei közösek minden ország számára, ezeket a törvényszerűségeket jól ismerik és a gyakorlatban próbálták ki. Ugyanakkor a szocialista rendszer országai fejlődésükben állandóan találkoznak olyan új problémákkal, amelyeket a reális élet a maga bonyolultságában és sokrétűségében teremt. Természetesen nincsenek és nem is lehetnek kész megoldások mindezekre a feladatokra. Ezért a szocialista világrendszer fejlődése megköveteli. hogy alkotó módon közelítsük meg a keletkező kérdéseket. Rendszerré vált a szocialista országok testvérpártjai vezetőinek gyakorlati kapcsolata, politikai tanácskozása. Az ilyen találkozások lehetővé teszik, hogy idejekorán minél teljesebben általánosítsuk és felhasználjuk mindazt, ami jó minden szocialista ország és az egész szocialista rendszer gyakorlatában. A beszámoló kiemelte a szocialista országok mind kétoldalú, mind sokoldalú gazdasági kapcsolatai fejlesztésének fontosságát. Egyre inkább növekszik a KGST szerepe a benne részt vevő országok gazdaságának fejlődésében. A közgazdasági gondolkodás ma a termelés további szakosításának kooperálásának problémáira, a népgazdasági tervek racionálisabb egybehangolására irányul. Az együttműködés és a szolidaritás fejlődése és elmélyítése minden egyes ország és az egész szocialista világrendszer alapvető érdekeit szolgálja, előmozdítja soraink megszilárdulását az imperializmus elleni harcban. »-Amikor a szocialista világ- rendszer megszilárdításáról beszélünk, egyben arra Is rá kell mutatnunk, elvtársak, hogy kapcsolataink két szocialista ország pártjával — a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkapárttal — sajnos továbbra sem kielégítsek — mutatott rá Brezsnyev. Pártunk és a szovjet nép őszintén óhajtja a barátságot a népi Kínával és kommunista pártjával. Készek vagyunk arra, hogy tőlünk telhetőén mindent megtegyünk a kapcsolatok javításáért a népi Albániával és az Albán Munkapárttal.« Leonyid Brezsnyev emlékezteti arra, hogy 1964 novemberében Moszkvában találkozóra került sor a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségével, és röviddel ezután Pekingben is megbeszélések folytak a Kínai Kommunista Párt vezetőségével. »Az SZKP Központi Bizottsága javasolta a kínai elv- társaknak. hogy Moszkvában vagy Pekingben tartsunk találkozót a legmagasabb szinten. Most is úgy vélekedünk, hogy egy ilyen találkozó hasznos lenne, és készek vagyunk arra, hogy bármelyik pillanatban újra megvizsgáljuk a Kínai Kommunista Párt vezetőségével együtt a mutatkozó nézeteltéréseket, hogy a mariHz- mus—leninizmus elvei alapján megtaláljuk leküzdésük módját. Meggyőződésünk, hogy végül is pártjaink, népeink minden nehézséggel megbirkóznak, és egy sorban haladnak tovább a nagy közös forradalmi ügyért vívott harcukban.«-Az SZKP Központi Bizottsága a jövőben is a párt és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységének egyik tó irányát. abban látja, hogy fejleszti és erősíti az eszmei-politikai kapcsolatokat, valamennyi szocialista ország kommunista pártjával a marxizmus—leninizmus elvei alapján, fejleszti és erősíti a politikai, gazdasá gi és egyéb kapcsolatokat a Szovjetunió és más szocialista államok között« A kapitalista rendszer válsága tovább mélyül Leonyid Brezsnyev ezután a kapitalista világ helyzetét ele mezte. Hangsúlyozta, nogy a kapitalista «eadszer egészében általános válságot él át, elmélyülnek belső ellentéte'. Rámutatott, hogy az imperialista *ómbök részvevőinek ellentétei kiéleződnek, és ez megindítja ezeket a tömbökéi; Az amerikai monopol lü-1 ■ oknak most már megerősödött versenytársakkal kell szembenézniük, akik egyie gyakrabban válaszolnak a dollár támadásaira. Az Egyesült Államok már nem tudja a korábbihoz hasonlóan irányítani az említeti tömbökhöz tartozó államok politikáját. Már régen szertefoszlott »a szovjet agresszió veszélyének« mítosza, amelyre hivatkozva annak idején ezeket a tömböket összetákolták. ■ A kapitalizmus vr ágában változatlanul teljes erő-ei érvényesül a kapitalista társadalom alapvető ellentmondása — a töke és a munka közötti elleniét« — .rangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. Á dolgozók egyre fokozódó kizsákmányolása kiélezi uz osztályh.arcot A kapitalisták azonban soha nem mondanak le önként az uralomról. A munkásosztály és a dolgozó tömegek csali elkeseredett osztályharcban vívhatják ki a győzelme*. Szerte a világban nyolcvan- nyolc kommunista párt csaknem ötvenmillió harcosi tömörít — közölte á szónok. Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy az utóbbi időben bizonyos sikereket értek el a munkásosztály egységéért vívott harcban, jóllehet, e tekintetben még nagy nehézségek mutatkoznak. »Ezért mindenekelőtt a jobboldali szociáldemokrata vezetőket terheli a felelősség. De nem ezek a vezetők fejezik ki a munkásmozgalom igazi érdekeit.« A szónok hangoztatta, meggyőződése, hogy a munkás- osztály végül is helyreállítja sorainak egységét. A szónok elítélte azt a kommunistaellenes tenort, amely több országban uralkodik. »Követeljük, vessenek véget az indonéz nemzeti függetlenségért, a dolgozók érdekeiért hősies harcot vívó indonéz kommunisták bűnös lemészárlásának« — jelentette ki Brezsnyev. A szónok ezután azzal foglalkozott, hogy a kommunistáknak a legkülönbözőbb föltételek között kell harcolniuk. Majd így folytatta: »A forra- dalmi mozgalomnak az utóbbi években szerzett tapasztalatai újra bebizonyították: Azok a pártok érnek el sikert, amelyeket a gyakorlatban kipróbált és ellenőrzött lenini stratégiai és taktikai eivek vezérelnek, azok a pártok, amelyek számolnak a reális helyzettel. Az élet arra tanít bennünket, hogy a marxista—leninista irányvonaltól való eltérés akár jobbra, akár pedig »■balra« történjék, különösen veszélyessé válik, ha párosul a nacionalizmus, a nagyhatalmi sovinizmus, a Hegemon törekvések megnyilvánulásával. A kommunistáknak föltétlenül le kell vonniuk ebből a megfelelő következtetéseket.« A kommunista mozgalom erősítésének útjai Leonyid Brezsnyev ezután a kommunista mozgalom egysége erősítésének konkrét útjait taglalta. A testvérpártok 1957-es és 1960-as tanácskozásain kidolgozott fő irányvonal iránti hűség a forradalmi mozgalom egységének és újabb sikereinek komoly biztosítéka. Az egység csak úgy erősödhet, ha megtartjuk a pártok közötti kölcsönös viszony kollektíván kidolgozott szabályait: a teljes egyenjogúságot és önállóságot, az egymás belúgyeibe való be nem avatkozást, a kölcsönös támogatást és az internacionalista szolidaritást. Az SZKP ellenez minden he- gemonizmust a kommunista mozgalomban, sürgeti az internacionalista egyenjogúságot a pártközi kapcsolatokban ■ jelentette ki Brezsnyev. A beszámoló megemlíti, hogy a kommunista pártok túlnyomó többsége határozottan védelmezi a nemzetközi munkásosztály forradalmi élcsapatának internaconalist;« összeforrottságát. Az SZKP Központi Bizottsága tökéletesen egyetért más kommunista pártoknak azzal a véleményével, hogy a kommunisták internacionalista egységének, az élet által fölvetett új problémák kollektív vizsgálásának fontos és bevált formája a kommunista pártok nemzetközi tanácskozása. Mi — jeIFolytatás a 2. oldalon)
