Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

w Som i Héplap MSZMP - ME(Svr)'m7ÓTtí;«P'A tS^A MEGYEI TAMACS LAPJA Mi is a piacról élünk..." Amerikában történt. Egy kisvárosi lap A városatyák fele tolvaj címmel leleple­ző cikket közölt a helyi elöljáróság tizeiméiről. A vakmerő ci kirí rőt be­idézték a városházára, és »elbeszélgettek« vele. Más­nap a következő helyre- igazítás jelent meg az új­ságban: »A városatyák fe­le nem tolvaj.« * * * — Könnyű Walt Disney­nek — állapította meg keserű humorral Pietro Cermi olasz filmrendező. — Ha valamelyik színé­szével nincs megelégedve, újat rajzol helyette. • * * Szokatlan szerződést kel­lett aláznia Bob Ascolph filmszínésznek, mielőtt megkapta A kígyó című film főszerepét A szerződés egyik be­kezdésében szóról szóra ez állt: »A színész köteles a film forgatásának végéig életben maradni, bármi történjék is fölvételezés közben közte és partnere között.« Ascolph partnere egy bájos, másfél méter hosz- szú — kígyó. * * * Alexandre Dumas, a hí­res francia író állandóan perlekedett a kritikusok­kal, akik élesen megbírál­ták műveit. Egyszer az egyik kifogá­solta, hogy Dumas regé­nyében ez a mondat állt: »Fájdalommal teli üresség, amely egy gyenge pillanat­ban született.« — Nem értem — mond­ta neki a kritikus —, ho­gyan lehet egy üres dolog tele fájdalommal? — Hogyan? Hát magá­nak sohasem fájt a feje? — vágott vissza az író. ... Boileau esküdt ellensé­ge volt a hízelgésnek. Egy­szer XIV. Lajos franoia király nagy kínnal írt ver­sét bírálatra odaadta Boi- leau-nak. — Felség, az ön számá­ra nincs lehetetlenség. Rossz verset akart írni, és minden hízelgés nélkül mondom, hogy ez kitűnően sikerült. • • • Lajos bajor király és Schek miniszter verseket írtak. Egy este fogadás volt Ferenc József osztrák csá­szárnál, s Max bajor trón­örökös, aki szintén írt verseket, az egyiket el is szavalta. Ferenc József megkér­dezte: — Apád verseket ír, te is, a miniszter is; hát tu­lajdonképpen ki kormá­nyozza Bajoroszágot? # * * Egy banketten egy új­ságíró megkérdezte Ber­nard. Shaw-t; — Minek köszönhető az ön magas kora? — Az életnek — felelte Shaw gondolkodás nélkül. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár» Latinka Sándor u. 3. Telefon 15-10. 15-tL Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kanosvár. Latinka S. n. 2. Telefon 15-1R Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzíink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Mag var Posta. Elő­fizethető a belvi r.o«t*hi«atalQknál és postiskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6. Sokan élnek még rajtuk kívül a piacról. Csak nem úgy, ahogyan ők. Mert ami­kor Nagy Sándor és Füzesi György, a Somogy megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal munkatársa meg­jelentek a kaposvári piacon, a magánkiskereskedők össze­súgtak: — Na, jönnek a hiénák! Vajon most kit szemeltek ki maguknak? Ez a félelem nem volt alaptalan. Ezt bizonyította az ügyészségnek a napokban be­fejeződött vizsgálata is. Áldoz, vagy ráfizet! Nagy és Füzesi hamarosan megjelent a kiszemelt ember sátránál bódéjánál. Közölték vele: este a lakásán felül­vizsgálják, hogy az utóbbi években pontosan fizette-e forgalmi adóját. Hivatalukban valóban az volt a feladatuk, hogy visz- szamenőleg felülvizsgálják a kisiparosok, kiskereskedők adózását Csak nem olyan módszerekkel, mint ahogyan tették, s nem este és nem az illető lakásán. Főleg olya­nokat személtek ki, akik jó vagy az átlagosnál jobb anyagi körülmények között éltek. Mivel a kisiparosok, kiskereskedők — bár öt évig kötelező — nem őrizték meg a számlákat és az egyéb bi­zonylatokat, Nagy és Füzesi szemre »becsülték« meg, hogy mennyi adóval maradtak el. Hogy megijesszék őket, a va­lónál jóval magasabb össze­get mondtak be, de nyom­ban hozzátették: — Lehet ennél kevesebb is, de áldozni kell! Hogy követelésüknek foga­natja legyen, nagy összegű adóhiány megállapításával, birsig kiszabásával, büntető- eljárás megindításával, ipar- engedély bevonásával fenye­getőztek. „Az a szent, amit mi mondunk...* Nagy és Füzesi rendszerint együtt jártak zsákmányszerző kőrútjukon. Jó néhány eset­ben ittasan állítattak be a kisiparoshoz vagy a kiskeres­kedőhöz, s miután elfogad­ták a felkínált ennivalót, italt, kávét, rátértek az »üz­letre«. Mint például Kollin Jenő kiskereskedőnél is. — Vegye tudomásul, az a szent, amit mi mondunk! Bizet nekünk két darab ez­rest, vagy magas bírságot szabunk ki, s még az iparát is bevonják. Ezenkívül fizet­het még húszezer forint for- galmiadó-hiányt is... Érthető, hogy ezek utón megkapták a kétezer forin­tot. Egyikük ijesztgetett, a má­sik viszont azonnal az enge­dékeny, a megvesztegethető állami hivatalnok szerepét játszotta. Schwor ez Sándor használtruha-kiskereskedőhöz ezzel állítottak be: — Magának tizenhétez^r forint hiánya van. ennyit kéll pótlólag megfizetnie — mondta Nagy. Füzesi azonban mindjárt enyhítette a dolgot: — Elég lesz az államnak hétezer, de fizessen akkor nekünk... Tudja, mi is a piacról élünk. Végül 7000 forintban álla­podtak meg, ők ketten pedig 3000 forintot tettek zsebre. Nem kímélték a beteg em­bereket sem. Bank Mihály súlyosan beteg pecsenyesütő­től 6500 forintot zsaroltak ki. Hiába könyörgött, s hivat­kozott beteg feleségére Szá­raz Ferenc gépihurkoló, Fü­zesi — ő volt az agresszí­vabb — flegmán elhárította: — Lehet a hiány kevesebb is, ha ad nekünk két-kétezer forintot. Végül ketten háromezret kaptak; s az előzőleg 10 000 forintnál is többre becsült hiány csak 3000 forint lett. „Amennyit lehet, kipumpálunk. Harmadik társuk is akadt Sándor Lajos személyében, ő ugyancsak az illetékhiva­talnál dolgozott De amíg Nagynak tizenöt, Füzesinek kilenc, Sándornak -csak« két zsarolás terheli lelkiismere­tét Egy alkalommal Naggyal együtt voltak Szondi Mózes kiskereskedő lakásán. Mód­szerük — mint a többi al­kalommal — itt is ugyanaz volt. Nagy 55 000 forint fize­tendő hiányról beszélt, s út­közben — mert elősz"? nem sikerült megállapodni — Sándor megjegyezte: — Amennyit lehet ki­pumpálunk belőle.. Így is tettek. A következő alkalommái már csak 45 000 forintot mondtak célozva ar­ra, hogy lehet ez az összeg még kevesebb is, ha ők kap­nak 6500 forintot A megijedt kiskereskedő 4500 forintot azonnal ki is fizetett, és megegyeztek ab­ban, hogy a többit is oda­adja majd. „Ötezer sem elég, tízezer kell!..." Ruczek László pecsenyesü­tőt is ijesztgették, s azt em­legették, hogy ha nem lesz okos — értsd: nem fizet nekik —, akkor visszamenő­leg 60 000 forintnál is több adót vetnek ki rá, s büntető- eljárást indítanak ellene. Ruczek 2000 forintot aján­lott fel. Füzesi felháborodottan utasította vissza: — Jó lesz ez magának ka­rácsonyi költőpénznek; ne­künk készpénz, de nem ennyi, hanem tízezer forint kell! A kiskereskedő látszólag belement a dologba, közben jelentette a zsarolási kísérle­tet, s a következő alkalom­mal már ötezret ajánlott fel, de Nagy és Füzesi nem tágí­tott — Minél kevesebbet az ál­lamnak, inkább mi kapjunk többet — hangoztatták, és ragaszkodtak az előzőleg ki­kötött pénzhez. Ez év január 14-én, ami­kor átvették tőle a tízezer forintot mindkettőjüket őri­zetbe vették, majd később Sándort is. Hármon összesen 45 920 forintot zsaroltak ki kiske­reskedőktől, kisiparosoktól. A három vámszedő előze­tes letartóztatásban várja a bíróság ítéletét Szalai László Az élet nyomában mindig ott a pusztulás, a kettő együtt jár. A leopárd számára a gazella az élelem, mint ahogyan a fű a gazellának. Az élet vissza­hull az élettelen világba, a ha­landó testben azonban már ott szunnyad a folytatás. Er­ről az örök megújulásról szól Kollányi Ágoston író-rendező és Vancsa Lajos operatőr új színes természetfilmje. Képso­raik végigkísérik az élet újra­kezdését az állat- és növény­világban, a legkülönbözőbb fa­joknál, és megörökítik az iva­dékgondozás, az utódokról va­ló gondoskodás meghitt pilla­natait. Szép és ritka bizonyí­téka ez a film annak, hogy a kölykét féltő majomanyán és a termést szóró növényen kö­zös törvény, az egész élővi­lág legyőzhetetlen törvénye uralkodik. Nemzedékről nem­zedékre utódok váltják az elő­döket, és az örök megújulás nagy pillanatai fölött már ott lebeg az élet szépsége, moso­lya. (A filmet március 28—30-ig játsszák a Vörös Csillag Film­színházban.) A nap tüze égjen... Halhatatlan hazám, Vietnam (Tudósítónktól.) A nagyatádi Gábor Andor Járási Művelődési Ház ifjúsá­gi klubjában csütörtök este a »Vádoljuk az imperializmust!-" akciósorozat keretében Halha­tatlan hazám, Vietnam cím­mel irodalmi estet tartottak. A műsor bevezetőjeként Vidák Mihály, a KISZ járási bizottságának titkára mondott rövid beszédet. — Az imperializmus világ­háborúval fenyegeti az embe­riséget Természetesen tagad­ják, hogy világháborút akar­nak, de fegyverkezésük, min­den cselekedetük a szakadék felé vezető utat jelzi. A vietnami nép ellen folyó háború minden epizódja kü­lön vádirat A magyar fiatalok szolidaritást vállalnak mind­azokkal, akik az imperializ­mus ellen, a békéért, a hala­dásért harcolnak — mondta bevezetőjében. A művelődési ház irodalmi színpada ezután vietnami köl­tők verseiből összeállított mű­sort mutatott be. Az est második felében bo­nyolították le a Ki tud többet a Szovjetunióról? — vetélke­dőt A költészet napjára készülnek a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) Az idén rendezik meg har­madízben országszerte a költé­szet napját A nagyatádi járás népművelői és könyvtárosai már összeállították az ünnepi rendezvények programját A nagyatádi Ady Endre IfjÚFÍgi Klubban és a Lábodi ifjúság klubban irodalmi műsort ren­deznek. Ugyancsak irodalmi est lesz a nagykorpád! és a háromfai irodalmi presszók­ban is. A községi könyvtárak több helyütt rendeznek ver­seskötetekből kiállítást. Szinte valamennyi községben kollek­tíván tekintik meg a fiatalok a televízió költészet napi iro­dalmi összeállítását Az iskolából hegedű- és harmorukaszó hallatszott ki az utcára. — Próbálnak már a gyere­kek — mondta a tanítónő. A járási tanács művelődés- ügyi osztályán hallottam a segesdi úttörőkről. A körzeti kulturális bemutatón kitűnt az együttes. A kiírás követelmé­nyeinek megfelelve, ügyesen mutatták be az elmúlt két év­tized úttörőéletét. Benyitottunk a tornaterem­be, pár percre félbeszakadt a próba. Filó József né, a fcul- túrcsoport vezetője elmondta, bemutatóra készülnek. A hát­ralevő néhány napot még ki akarják használná a mrűeorszá- mok cizellálására, csiszolására. — Erika, te következel — folytatja a próbát Filó József- né. Takács Tibor: Évforduló. Egy bátor kiállású, szöszke kislány — közben megkérde­zem nevét, Fehér Erika, III. osztályos tanuló — szépen mondja a verset. Ahogy látom az arcokon, az együttes egyik fő bizalma. A műsor első részié — Csúcs­ra fel — történelmi visszapil­lantás a húsz évre. »Tél volt, most a nap tüze égjen...«, dal száll fel érce­sen, szépen. Nem tudom, há­nyadszor ismétlik már ma is az egyes műsorszámokat, de a gyerekek — arcukon, viselke­désükön látom — élvezik még mindig. Próba? Nekik inkább játék. És ez így jó. A műsor második része — Tábortűz mellett — ma játszó­dik. »Kell a játék, a vidámság...« — szólaltatja meg az énekkar a közismert ifjúsági dalt A tábortűz fénye, amit most egy piros égő pótol, fölidézi a nyári táborozások hangulatát. A jé műsor-összeállításban nem szerepeket hallunk. A dobogón is játszanak a gyere­kek. »Jöjjön el mindenki cimbo­rám nászára« — szól a bábo­sok hívogatója Csutka Jutka és Tengeri Feri esküvőjére. Jen- tetics Jánosné egy népi lako­dalmast tanított be. A bábokat kukoricából és csuháiból magák a gyerekek készítették. »Tavaszi szél vizet áraszt«, »Fehér Dana« — a gyerekek legkedvesebb énekei, játékai kerülték fél a színpadra. Talán ez a varázsa a segesdi pajtások műsorának. »Kell a játék, a vidámság«.. H. B. A hét elején nyílt meg a rákbetegségről megrendezett kiállítás a TIT-székház- ban. Az érdeklődésre való tekintettel a kiállítást meghosszabbították, és ma es­tig nyitva tartják. Hová tart 75 barcsi gimnazista? (Tudósítónktól.) Az öt éve működő barcsi gimnáziumból az idén lép ki a második évfolyam. Hetvenöt fiatal fejezi be középiskolai tanulmányait. A továbbtanu­lók egyetemi és más felsőok­tatási intézménybe való Jelent­kezését a napokban zárták le. Az iskola KISZ-bizottsága és a beiskolázó bizottság ezután készíti el a tanulók jellemzé­sét, a továbbtanulási javasla­tokat. A jelentkezési lapokból ki­tűnt, hogy fokozódott az ér­deklődés a felsőfokú mező- gazdasági iskolák iránt. A to­vábbtanulók mintegy húsz szá­zaléka a nagykanizsai Felsőfo­kú Mezőgazdasági Technikum­ba jelentkezett. Ugyancsak többen készülnék egészségügyi pályára, szakiskolákba. A fő- iskolai és egyetemi jelentkezé­sek között első helyen a peda­gógiai intézetek állnak. Jelen­tősen emelkedett azok száma, akik ipari tanulónak mennek. (5k a Vörös Csillag Tsz-be, va­lamint Barcs két nagyüzemé­be adták be kérelmüket. Vi­szont csökkent az úgynevezett divatos szakmák iránti érdek­lődés, mint például fodrász, fényképész, műszerész stb. Azok a fiatalok, akik nem ta­nulnak tovább, termelőmun­kában helyezkednek eL ÖRÖK MEQOJULAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom