Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

bikája aratott nagy elismerést. Emléklapok, oklevelek dicsérik jó munkáját. És egy vándorserleg, amelyet 1957-ben a megye legjobb növendéküsző-nevelő gazdájaként kapott.

— A családban én vágtam bele először a fejszémet ebbe a fába — meséli az idős tsz-tag. — Akkor kezdtük, amikor összeházasodtunk. Néha sikerült a tenyésztés, s akkor szép pénzt kantam, máskor meg nem jött ki a számításom. Tenyészteni nem lehet kockázat nélkül.

mányok zömét szántóföldön 'emelték, többnyire a ku- rlca rovására.

N

em feledkeznek meg a Kaposvölgyében arról sem, hogy a tenyésztési eredmények az ál’atgondo- iktól és a szakmai irányiaktól is függenek. Nagy- oerkiben az idén géppel feres tejhozamot.

Zimányban Igali Ernőné egyike a szövetkezet legjobb állatgondozóinak.

a talajvíz. Az ősszel feltörik’ a víztelenített terület eg részét, és füvesítik. E feladat megoldásával nagy gondtól szabadulnak meg eddig ugyanis a szálastakariik majd a teheneket az új stállóban, ám a gondozók vözött sok az idős ember, aki a gépeket nem tudná kezelni. Van azonban tizenkét állattenyésztő szakmunfokozhatók, hiszen a bánya még sok kincset rejt. A rí- kerek kezdetben sok verejték, magános erőlködés árán születtek, mostanában a technika, a modern eszköNsm panaszkodnak a gazdák, elegendő eleséget kapnak a jószágnak. Ez azonban fölvet egy kérdést: A község határa nem növekedett, hogyan lehet hát annyi takarmányt termelni, hogy a közös mellett a háztájinak is jusson, hiszen ehhez rendkívül sok szálas meg abrak kell? Üyy, i.:gV adott területegység;« niyelüc az eddigi' hozamot. i'spospulán nagy adagú műtrágyázást alkalmaznak az idén, így a. rétre, legelőre két-két és fél mázsa jut holdanként. A hatvan hold vöröshere, a háromszáznegyven hold rét meg a tavaly telepített száz hold lucerna főként a műtrágya hatására terem majd gazdagon. Igaz, nyolcszázezer forintot saját pénzükből fordítottak erre, de ennek az összegnek már az idén meg kell térülnie. A majorok környékén nem látni istállótrágyát, mind ki- hordták. De még ez sem elég, a hiányt zöldtrágyával pótolják. Hogy mennyire megéri a talajerő-visszapót- lás, azt néhány tsz kukorica-termésátlaga bizonyítja. Szabadiban 30,3, Kapospulán 25,3, Zimányban 24,5, Mosdóson pedig 24,4 mázsát adott májusi morzsoltban számítva a kukorica holdja tavaly.

Igáiban a múlt évben hozták összhangba a szarvasmarha-tenyésztést és takarmánytermesztést, s noha az év végére még nem érték el a tervezett tehénállományt, most már megvannak az alapjai a további fejlesztésnek A széna elegendő, a siló is futja még jó ideig. A pillangós széna etetésével úgy gazdálkodtak, hogy az a tavaszra maradjon, s ebben az időszakban hasznosítják. Hasonló elgondolás vezette a so- mogysziliakat is: takarékos- kodnak az eleséggel. 320 hold pillangóst vetnek az idei tavaszon, így a tervezett állománynövekedéssel együtt a takarmánykészlet is emelkedik. Zimányban a főhozam növelésére tesznek nagy erőfeszítéseket az Or- ci-patak mentén. Itt száz húsz hold rét víztelenítése áll befejezés előtt. Ügy számolnak, hogy áprilisban az egész terület lecsapolásával végeznek, ötvennégyezer forint értékű saját hozzájárulással folyik ez a műnké s máris látszik némi ered meny: a lecsapolt rész? szárazak, nem fenyeget már

A tenyésztés mellett előkelő holv int a marhahizlalásnak is l..;p >s o áj - Míg 100-1-ben a járás vágómarha-értékesiicsé- nek 40,5 százaléka, tavaly már 41.5 százaléka — a megyeinek 11,6 százaléka — esett ezekre a termelőszövetkezetekre. A tenyésztésnek és a hizlalásnak körülbelül ugyanez az aranya — persze kisebb értekben — megtalálható a háztájiban is, ott is főként a tenyésztői munka van túlsúlyban.

Nemrég felújított ház és egy új Trabant. Mindez Orbán ’ánosné, az attalai tsz

egyik tehenészéé. Erre leli tt a közösből meg a háztáji éi...

A klsgyalámi Csín-a József régi szarvasmarha tenyésztő, sok szép állat karait már ki istállójából. A kapott díjak, emléktárgyak közül ez a serleg a legkedvesebb.

zöík bevonásával érhetők el. A jövő még szebb távlatokat nyit, még nagyobb sikerekhez nyújt lehetőséget: a felvásárlási árak rendezése nagyobb jövedelmet kínál a tenyésztésben, a hizlalásban, és továbbra is számos épületet és gépet állíthatnak a

szarvasmarha-tenyésztés szolgálatába a tsz-ek. Nagyberkiben és Zimányban még az idén száz férőhelyes, Göl- lében pedig 108 férőhelyes tehénistálló épül. Vissza nem térítendő állami támogatásból itatásos borjúnevelőt emelnek Csornában. Magyar- atádon és Kaporireresztúron. A borjúnevelésnek ezt a korszerű módszerét jövőre Kis- gyalánban, Fonóban és Ba- téban is alkalmazzák. Ezenkívül azonban arra is szükség van. hogy a gazdaságok önerőből többet tegyenek eredmények foko~ásiért.. Attalában kevés a férőhely, igyekezzenek hát sa;át pénzükből is hozz'járulni a probléma megoldásához Másutt meg a tejhozamot kellene növelni gyorsabb ütemben.

A Kaposvölgyében több rejlik, mint amen "it edd'1 adott. S nem igaz, hogy ehhez a rejlett tarír. é':',: - nrm lehet hvzzá’érni. Csak többet, és nag-r.bb er'fe'zí- téseket kzll fe-n' ért".

Hernesz Ferenc Fotó: Grábner Gyula

tnadik ötéves terv végére előirányoztak. Vemhes üszőket alig adtak el, csaknem valamennyit saját gazdaságukban elletik. Erre azért van szükség, hogy megvalósíthassák íölfrissítésd tervüket: évente 25—30 százalékos szelekciót végeznek tehenészetükben, ezáltal folyamatosan friss állományra tesznek szert. Szilban van ez idő szerint a megye legjobb tehene, az 1064. évi mezőgazdasági kiállításon ezüstérmet nyert Bárány. Évi tejtermelése megközelíti a 8000 litert.

A Kaposvölgyében gazdálkodó termelőszövetkezetek szarvasmarha-tenyésztésének előrelépését mutatja a tejtermelés növekedése is. Két évvel ezelőtt 38 386 hektoliter tejet értékesítettek az ebbe a tájegységbe tartozó közös gazdaságok.

A kaposvári járás tsz-eí- nek alig egy harmadát teszik ki ezek a szövetkezetek mégis a j .írásban a közösből értékesített tejnek 46,4 százalékát adták. Tavaly tovább nőtt a kaposvölgyi tsz-ek jelentősége, hiszen 39 062 hektoliter tejet adtak köz- fogyasztásra, s ez a járási és megyei felvásárlás 48,3, illetve 14,8 százalékának felel meg. Mindehhez hozzá kell venni, hogy sok helyütt a múlt évben kicserélték az állomány egy részét, és ez mindenképpen zökkenőt okozott a tejtermelésben. A Kaposvölgye közös gazdaságaiban tavaly 2350 liter volt az egy tehénre eső tejtermelés a 2078 literes járási átlaggal szemben. A ráksiak megközelítették a 3500 litert, és 3000 liter fölötti termelést értek el a kazsokiak. Másutt is előremutatóak az eredmények, s arra lehet következtetni belőlük, hogy 1970-ig elérhetik nünden tsz-ben a tehenenként! háromezer liteKapospulán hallottuk, hogy a gazdák már nem szívesen adják el Istállóikból a növendéküszőket, inkább fölnevelik, vemhesítik, és úgy értékesítik őket. Az attalai Orbán János 1959 óta tehenész a tsz-ben, neki és feleségének összesen mintegy 800 egysége volt tavaly. Kaptak természetbeni részesedést jóformán a közösből, a háztájiban is termett, így aztán tenyészt és hizlal istállójában. Több éves jövedelméből rendbe hozta a házát, és autót vett. Nem ő az egyedüli a faluban — és általában a Kaposvölgyében —, aki a közösből kapott részesedést a háztájiból származó jövedelemmel kiegészítve, módos szövetkezeti paraszttá vált. Somogyszllban Is főként a tenyésztés, az üszőnevelés dívik a háztájiban, de százötven—százhatvan hízómarhét is eladnak évente. Kis- gyalánban majdnem annyi állatot tartanak a gazdák, mint egyéni korukban tartottak. A százkét család mintegy százötven hízómarhét értékesít. Csima József tsz-tag többször is díjat nyert még korábban tenyészállataival. Nyolc évvel ezelőtt egy tenyészüszője, egy évvel később pedig egy

Gépi fejés a kapospulal tehenészetben.

kásuk, többségük tehenész. A gépi fejés tudnivalóinak elsajátítása után ők kezelik a berendezéseket. Az igali tsz főállattenyésztője biztató előjelnek látja a nem’-'4'? kialakult hozzáértő állattenyésztő gárdát. Jakab János, Bagyari István és a többiek előmozdítói lehetnek a szövetkezet állattenyésztésének. Somogyszil- ban mezőgazdasági mérnök irányítja a 80 állatgondozó munkáját. A brigádvezetők is szakképzett emberek, s a tsz-nék saját inszeminátora van. A gondozókkal elégedettek. és elérték, hogy megszűnt a vándorlás, kl-ki megtalálta a helyét a tenyésztésben és a hizlalásban.

Dicséretes munkát végeznek a tsz-ekben az állatok körül az asszonyok és az idős férfiak is. Patalomban például a 70 éves id. Zsoldos Istvánról, a növendékmarhák egyik gondozójáról beszélt e1 ismeréssel a szövetkezet főagronómusa. A zimányi szövetkezetben két asszony, Igali Ernőné és Bene Józsefné ugyancsak jól dolgozik évek óta a nö- vendékmarhs-istállóban. Nekik és sok társuknak szerte a Kaposvölgyében nagv részük van az évről évre növekvő erodmín- ekben.

Megyénkben és az országban rég-ől i-rrert e t' jég •- ség állattenyésztése, híre van az itteni eredményeknek . , • Ezek az eredmények tovább