Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-26 / 72. szám

Szombat, 1966. március 2«. 3 SOMOGYI NÉPiAP Kőrúton zöldségtermelő szövetkezetekben Kaposvár jobb zöldségellátásáért — Mi azt nézzük, miből van a legnagyobb bevétel. A múlt évben például jól fizetett a karfiol: hetvenezer forintot kaptunk kétezer négyszögöl­ről. Ha tudunk embereket szerezni a kertészetbe, akkor növeljük a területet, ha nem, akkor marad a huszonhat hold — így vélekedik Korcz József, a hetesi tsz kertésze. Csizmadia Pál, a MÉK kapos­vári járási kirendeltségének vezetője pedig azt mondja,' —- Szeretnénk, ha kialakul­na néhány olyan kertészet a város körül, amely biztosíta­ná Kaposvár zöldségellátását Az elképzelés megvalósítása a tsz-ektől függ. De milyen terveik vannak a város kör­nyéki szövetkezeteknek? Er­re kerestünk választ a járási kirendeltségvezetővel meg Karpov Ferenccel, a járási ta­nács elnökhelyettesével. Hetesen a primőrt dicsérik. A múlt esztendőben szép ösz- szeget kaptak a darabszámra eladott paprikáért A korai káposzta holdja huszonkét- ezer forintot hozott Ennek nagy részét a kaposvári stan­don értékesítették, de adtak el a MÉK-nek is. Ez bizto­sabb, különösen a nagy téte­lek eladásánál, mint a piac állandóan változó ára. Ha­sonlóképpen vélekednek Ka- posfüreden is. — Eddig sokféle növényt termeltünk — mondja Pergel István elnök. — Erre készte­tett bennünket a kaposvári stand. Rájöttünk, hogy na­gyon helytelen, hiszen a fo­lyamatos termelés — a terü­let jó kihasználása ■— így ne­héz. Meg aztán nem tudtunk elég gondot fordítani az egyes növényekre. Eleve úgy kellett volna megszervezni a standokat, hogy több tsz tár­suljon. Így azonban nem érte meg. Ezért adtuk el a stan­dot. A kaposfürediek távolabbi terveiben szerepel egy hajta­tóház is. Hasonló gondolatokkal fog­lalkoznak Somogygesztiben. Ebben a szövetkezetben már közgyűlési határozat van a kertészet fejlesztésére. A haj­tatóházhoz azonban mellék­beruházás is szükséges. Sze­rették volna, ha már ebben a:; évben ki tudják használni a hollandi ágyakat, de nem kap­táit hozzá megfelelő ablakke­retet. Pedig ez jelentősen nö­velte volna termelésüket — Az a célunk — mondja Bohátka Gyula tsz-elnök —. hogy egységnyi területen több árut termeljünk. Mert ker­tészkedni is csak így érdemes. Ha egy hold nem adja meg legalább a tizenötezer forin­tot, akkor jobban teszi az em­ber, ha cukorrépával veti be. Persze tizenötezer forintnál többet keli teremnie holdan­ként a kertészetnek. A mi át­lagunk a múlt évben tíz fo­rint híján elérte a húszezret. Ebben az évben pedig maga­sabbra terveztük a hozamo­kat S ha megvalósítjuk a tervezett beruházásokat, ak­kor inkább primőr árut ter­melünk. Mert ez nagyon ka­pós a piacon. Darabos papri­kából még így is csaknem annyi pénzt kaptunk, mint a dömpingáruért A kertészet csaknem min­denütt fölveti a munkaerő­problémát Hiszen ez az üzemág holdanként legalább egy ember munkáját követe­lt Göllében éppen ezért nem akarják tovább fejleszteni. A mostani hetvennyolc holdas szántóföldi kertészet leköti azt a negyven-ötven asszonyt, aki kora vagy egészségi állapota miatt másutt nem tudna dol­gozni. Volt munkaerőhiány Kapos- füreden is, de ott idejében segítettek rajta. Az ősszel a termelőszövetkezet vezetői összehívták a Kaposváron dol­gozó lányokat, asszonyokat. Megmondták, hogy biztosít­ják a kertészetben is azt a keresetet, melyet az üzemek­ben kaptak. Márciustól no­vemberig nem lesz hiány munkában sem. Ez után a be­szélgetés után azonnal tizen­kettőn jelentkeztek. S a ta­valyi létszámot ezzel meg­emelték. Ez a létszámnöveke­dés maga után vonta a terü- letnagyobbodást is. A tavalyi negyven hold helyett ebben az évben már ötvenkilenc holdon kertészkednek. Az áru nagy részét a MÉK útján ér­tékesítik. A szövetkezetek általában elégedettek az átvétellel. Per­sze kifogás is akad. S abból is szükséges okulni, hogy az idén lehetőleg mindenkor közmegelégedésre minősítsék a konyhakerti termelvényeket. Ez is föltétele a zöldségter­melési kedv növekedésének, az ellátás javításának. Kercza Imre A zárszámadások sikeres politikai előkészítése a pártszervezetek munkájának javulását bizonyítja Mezőgazdasági aktivisták tanácskozása a megyei pártbizottságon A megyei párt-végrehajtó­bizottság a múlt év végén a termelési és a gazdálkodási nehézségek ismeretében a szokottnál is nyomatékosab­ban hívta fel a figyelmet a termelőszövetkezeti zár­számadások gondos, alapos politikai előkészítésére. Cél­ként annak biztosítását ha­tározták meg, hogy megye- szerte a valóságnak megfe­lelően vegyék számba a le­zárandó esztendő eredményeit és fogyatékosságait; mérle­geljék a természeti körülmé­nyekből adódott vesztesége­ket, és helyesen értékeljék az emberek tevékenységét. Mindebben fontos szerep várt a helyi pártszervezetre min­denütt, kivált pedig a gyen­ge szövetkezetekben. Mun­kájuk helyszíni segítésére a megyei párt-vb mezőgazdasá­gi aktivistákat küldött e köz­ségek egy részébe. Megbízá­suk teljesítéséről tegnap dél­előtt számoltak be a megyei pártbizottságon. Tanácskozá­sukon e fontos időszak főbb tapasztalatait és politikai ta­nulságait Fábri István me­zőgazdasági osztályvezető-he­lyettes összegezte. A járási pártbizottságok gyakorlatára jellemző, hogy jelentőségének megfelelően, nagy felelősséggel készítették föl a pártszervezeteket erre a feladatra, a falu élete fontos eseménysorozatának megrendezésére, vezetésére és lebonyolítására. A legtöbb helyen sok hasznos kezdemé­nyezés bontakozott ki, az elő­készítő politikai munka szá­mos új vonással gazdagodott. A siófoki járásban például egybevetették a megoldandó feladatokat a korábbi, nem teljesen kedvező tapasztala­tokkal. Gyakran megtörtént régebben, hogy a zárszám­adó közgyűlésen a gazdálko­dásról és a vezetés, a tagság évi munkájáról azért nem alakult ki termékeny eszme­csere, mert a felszólalók jobbára egyéni kérelmüknek, sérelmüknek adtak hangot. Most ennek megelőzésére azt tették, hogy a zárszámadás előtt — nagyrészt még de­cemberben — külön közgyű­lést hívtak össze, s azon mód nyílott szinte valameny- nyi személyes, de mégsem az egész közösséget érintő kér­dés megvitatására. Jó do­Az eddiginél nagyobb összegre biztosítható a szarvasmarha Itit-ott már zöldellnek a le­gelője, rövidesen kihajtják a gazdaságok a jószágot. Bár­mennyire hasznos és egészsé­ges is a legeltetés, számolni kell azzal, hogy az állatok ilyenkor könnyebben fertőzik meg egymást; a takarmányvál- tás, a zöld eíeségre való átté­rés következtében nagyobb a megbetegedés, a baleset, a mérgezés, a szögnyelés veszé­lye. Frimm Géza, az Állami Biz­tosító megyei igazgatója el­mondta, hogy a múlt évben 233 esetben fizettek kártérítést — túlnyomóan a legeltetés idő- szaikában bekövetkezett — ál­latkárokért. A kifizetett mint­egy 250 000 forint a legeltetési biztosítási díjnak mintegy 95 százalékát tette ki, tehát csak­nem mind visszafizették a biz­tosításra befolyt összeget. A kártérítés hozzásegíti a gazdá­kat ahhoz, hogy pótolják az elhullott jószágot. A szarvasmarijp felvásárlási árának emelése folytán az Ál­lami Biztosító lehetővé tette, hogy az eddiginél nagyobb összegre, 1500 vagy 2000 forint­ra biztosítsák a legelőre terelt szarvasmarhákat. A legelteté­si idényre lovat és juhot is le­het biztosítani. A biztosítás — amelyet a legeltetési bizott­ságnál vagy a termelőszövet­kezetek irodájában lehet meg­kötni — érvényes az első kö­zös kihajtási naptól a végle­ges bekötésig, akár a legelőn, akár útközben, alkár az istál­lóban éri baleset az állatot Kényszervágás esetén a bizto­sító nem vonja le az állat ér­tékesíthető részednek eladásá­ból megtérült összeget. Mérlegzáró közgyűlést tartott a tahi ktsz (Tudósítónktól.) A Tabi Vegyes- és Építőipa­ri Ktsz mérlegzáró közgyűlésén Vajtól Imre elnök értékelte a múlt év gazdasági eredmé­nyeit. Elmondta, hogy a kitű­zött feladatok közül csak a helyi iparpolitikai tervet si­került összességében túltelje­síteni (11,5 százalékkal). Ez az előző évhez viszonyítva 47,2 százalékos emelkedést mutat. A tervíeladatokat az építőipar 101,7, a szakipar 99,9, a szol­gáltatóipar 86,5 százalékra teljesítette. Az 1965. évi ter­melési érték 3 724 000 forint volt. Ebből az építőipar 4 371 000, a szakipar 2 923 000, a szolgáltatóipar 1 43Ö 000 fo­rintot termelt. Az elnök közölte, hogy a ktsz idei terve kilencmillió fo­rint termelési érték előállítása. A termelési érték megoszlása a következő: ötmillió forint az építőipar, négymillió forint a készárutermelés & a javítás­szolgáltatás. Ismertette az előadó az 1966. évi beruházási, felújítási és átszervezési terveket is. Ez év­ben 60 000 forintot fordítanak az üzemház kerítésének elké­szítésére. Építőipari fölszere­lésre 145 000, a raktár átszer­vezésére pedig 30 000 forintot költenek. Az idén kezdi meg munkáját az új férfifodrász­kombinát és kozmetikus-rész­leg. Fejlesztem kívánják az építőipari és a bádogosrészle­get. Az elnök beszámolója után több hozzászólás hangzott el. Ezután kiosztották a nyereség- részesedést. Disznótoros vacso- rával és reggelig tartó tánc­cal, szórakozással ért véget a ktsz mérlegzáró közgyűlése. KÉSZÜL A BEKÖTŐ ÚT BEDEGKÉREN Burkolatalapot készít Bederkéren a* Aszfaltútépítő Vállalat. A másfél kilométer hosszú bekötő utat a falu és a gépállomás között készítik. Csökkent munkaképességűeknek is ad munkát a Világítástechnikai Vállalat A minap a Világítástechni­kai Vállalat Kaposvári Gyárá­nak munkaügyi csoportvezető­je közölte velünk, hogy szeret­nének csökkent munkaképes­ségű embereket foglalkoztatni. — A városi tanács munka­erő-gazdálkodási hivatalának vezetőjével és a városi tanács vb-elnökhelyettesével is be­szélgettem erről — mondta a csoportvezető. — Tetszik nekik a kezdeményezés. Az elnökhe­lyettes azt mondta, hogy már­cius 26-án végrehajtó bizott­sági ülésen foglalkoznak a problémával. Varga Jenő, a gyáregység vezetője megerősítette azt, amit a munkaügyi csoportve­zető mondott — Az üzem valóban szeret­ne néhány hét múlva 25—30 csökkent munkaképességű em­bernek munkát biztosítani. Mi adnánk a szakmai irányítót, a munkát, a munkaeszközöket. A városnak csupán egy körül­belül ötven négyzetméter alap- területű helyiseget kellene rendelkezésünkre bocsátani. — Mi lenne a feladatuk a csökkent munkaképességű dol­gozóknak? — Egy-két mozdulatot igény­lő műveletet kell végezniük — mondta Varga elvtárs. — A munka se szellemi, se fizikai megerőltetést nem kíván, tu­lajdonképpen félkész terméke­ket állítanának elft, — Mit szólnak ehhez a bu­dapesti gyár vezetőd? — Fölötteseinktöl származik az ötlet Legutóbbi látogatá­suk alkalmával bíztak meg bennünket az üzem létrehozá­sával. Örültünk a megbízatás­nak, hiszen nekünk is megéri a csökkent munkaképességűe­ket foglalkoztatni. A Világítástechnikai Válla­lat vezetőinek szándékáról tá­jékoztattuk a városi pártbi­zottság illetékes munkatársát. Kijelentette, hogy a kezdemé­nyezés jó. A városi pártbizott­ság igyekszik előmozdítani a testi fogyatékosok üzemének megindítását. Ankét a társadalmi tulajdon védelméről a Nagyatádi Gépjavító Állomáson (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Gépjavító Állo­máson megismétlődő kisebb- nagyobb bűncselekmények ar­ra ösztönözték az illetékeseket, hogy a helyszínen vitassák meg a társadalmi tulajdon vé­delmével kapcsolatos tenniva­lókat Gál József százados, a járási rendőrkapitányság vezetője az ankét részvevőinek — bri­gád vezetőknek, műszaki veze­tőknek, raktárosoknak és ad­minisztratív irányítóknak — elmondta, hogy az ellenőrzés elmulasztása, a hanyag anyag- kezelés és a laza bizonylati fe­gyelem következtében súly as károsodás érte a népgazdasá­got. Jó néhányan személyes haszonszerzésre használták ki a felületes ellenőrződ, s i"bb mint százezer forint érté' .• al­katrész és egyéb anyag ván­dorolt el a gépjavító állomás­ról. Felvetődött az ankéton az is, ki a felelős azért, hogy csaknem egy évein át alkal­maztak vezető munkakörben olyan személyt, aki húzta-ha- lasztotta az erkölcsi bizonyít­vány bemutatását. A végén — miután tetemes kárt okozott — kiderült, hogy nincs is er­kölcsi bizonyítványa. Tóth Zoltán, a villanyszerelő részleg vezetője így 1965. január else­jétől november 13-ig — előze­tes letartóztatásba helyezéséig — zavartalanul folytathatta üzelmeit. A gépjavító állomás vezetői és fölötteseik a történtekből minden bizonnyal levonják a tanulságot, és gátat vetnek a társadalmi tulajdon herdálásá­nak. Ezt követelik a gépjavító becsülete« dolgozói is. log, hogy a marcali járás községeinek legtöbbjében brigádonként, utcarészen­ként beszélgettek az embe­rekkel az év termeléséről, munkájáról. A nagyatádi já­rásban azt a módszert vá­lasztották, hogy a pár tokta­tás foglalkozásain is értékel­ték a szövetkezet helyzetét Másutt nyilvános tanácsülé­sen ismertették a falu la­kosságával például a leltáro­zás eredményeit E rendezvények elvi irá­nyítója és gyakorlati vezető­je mindenütt a pártszervezet volt. Az alapszervezetek többsége a zárszámadás ké­szítésének időszakában két­szer is tartott taggyűlést, s erre általában a pártonkívü- liek legjobbjait is meghív­ták. Először a gazdálkodási mérleg alakulásának kilátá­sait, a közérdeklődés kielégí­tésének feladatait vették számba, a második taggyűlé­sen pedig a kész mérleg vég­leges adataival ismerkedtek meg. A párttagság tájékozott­sága lehetővé tette a párton- kívüliek gyors és hiteles tá­jékoztatását. A kaposvári járásban a kommunistáknak arra is volt gondjuk, hogy házról házra járva meghív­ják a családokat a zárszám­adó közgyűlésre. Ezek a családlátogatások is jó alka­tiaknak bizonyultak a kötet­len eszmecserére. Az előze­tes tanácskozások, beszélge­tések azt eredmérvezték, hogy nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek is a főbb adatok és összefüggések ismeretében indulhattak el meghallgatni és megvitatni a beszámolót. A vezetőség be­számolója több helyen — pél­dául a tabi járásban —nem­csak egy év, hanem a máso­dik ötéves terv időszakának gazdasági, sót községoolitikai fejlődését is ismertette. A múlt évi eredmények kihirdetését a tagság általá­ban fegyelmezetten fogadta, és kellő figyelemre méltatta. A vita homlokterébe olyan közérdekű témák kerültek, mint például a jövedelemel­osztás jobb módjainak kere­sése, a traktorosok munkájá­nak értékelése, a gépjavítás gondosságának a biztosítása, a vezetési módszerek tökéle­tesítése stb. A szövetkezetek többségében követelték: dol­gozzon folyamatosan, megbí­zatáshoz híven az ellenőrző bizottság. Mindez legalább két fon­tos politikai tanulságot ad. A tsz-parasztság gazdaként tekint szövetkezetére, így vállal részt a közös gondok megoldásából, s felelősen ku­tatja a gazdálkodás javításáé­nak tennivalóit. A zárszám­adás alapos előkészítése más­részt annak tanúbizonysága, hogy pártszervezeteink min­den eddiginél jobban és ha­tékonyabban dolgoztak ezért a célért, s politikai, szerve­zési tapasztalatokkal gazda­godva még inkább megfelel­nek újabb feladataiknak — hangsúlyozta befejezésül Fáb­ri elvtárs, majd a végrehajtó bizottság köszönetét és elis­merését tolmácsolta a mező- gazdasági pártaktivistáknak. Kutas József Fölvételre keresünk vizsgázott hegesztő-csőszerelőket, karbantató villanyszerelőket, általános műszerészt, gyakorlott mázoló-dukkozót. ÁFOR Dunántúli Karbantató műhely, Kaposvár, Jutái ni. (3707)

Next

/
Oldalképek
Tartalom