Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-25 / 71. szám

Péntek, 1968. március 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ahol a D4K B traktor készül (Tudósítónktól.) Egy traktor útja valójában nem a legelső megtett kilo­méterrel kezdődik. Még csak nem is a gyári futószalagon. Hanem valahol a tervezőasz­talra feszített rajzlapon húzott legelső vonalakkal. Vagy men­jünk vissza még egy lépés­sel? S gondoljunk arra, hogy a gép tulajdonképpen a ter­vezői elképzelésekben »fogal­amzi í-K-hB műszakilag csiszolásra, fejlesztésre szorul. A Vörös Csillag a D4K—B-t mint a D4K alaptípus erősebb, 90 ló­erős változatát gyártja. Te­gyük hozzá, hogy a 62 lóerős alaptípus gyártásával már felhagytak. Itt a D4K—B mellett még dömpereket meg HE—28-as traktorokat is ké­szítenek. örvendetes az a tény, hogy f-r; A szerelőszalag elején állítják össze a hátsó hidat »darázsderékkal«. mazódik« meg legkorábban? Érdekes, izgalmas folyamat ez: tervezni s a papírra vetett elgondolások alapján — gyár­tani. Kispesten, a Vörös Csillag Traktorgyárban immár csak­nem fél évszázada így törté­nik ez. S ma már ott tarta­nak, hogy olyan traktort pro­dukálnak, amelyre fölfigyelt a szakmai közvélemény az ország határain túl is. Még akkor is elégedetten írhatjuk le ezt, ha tudjuk, hogy a folyamatosan gyártják a D4K—B munkagépeit is, ame­lyekkel gazdaságosan üzemel­tethető e traktor. (A munka­gépek profilgazdája jórészt a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár és vidéki gyáregysé­gei: Mosonmagyaróváron, Szombathelyen, Törökszent- miklóson, Debrecenben.) Mint­egy negyven munkagép ké­szül hozzá máris Képeink a D4K—B gyártá­si folyamatának egy-egy rész­letét mutatják be. A tanácsi ipar ez évi tervei A tanácsi ipar idei terve sok új vonást tartalmaz. A tervet készítő szakemberek számol­tak a takarékosság, a kapaci­táskihasználás, az exportnöve­lés, a szükségletre való terme­lés, a gazdaságosság és a beru­házás koncentrálásának irány­elveivel. A terv jellemzője: a kötelezően előírt mutatőszá mok szűkítése, az intenzitás és az önállóság fokozása. A múl év negatív körülményeit az idei terv összeállításakor mesz- szemenően figyelembe vették A termelés 60 százalékát a termelékenység növelésével akarják biztosítani. Célul tűzték ki a beruházá­saik átf” ' ' ícsökken­tését és fokozott koncentrálá­sát. A helyi ipari ágazatban a terv nem ír elő nagymértékű terrrelésemeTkedést. A múlt évihez vlszonví'tva 7.2 százalé­kos a termelés növekedése. A terv a népgazdaság számára szükséges termékek előállítását írja elő. A 380 000 POO forintos termelési terv teljesítésének tárgyi és szeméM föltételei biztosítva vannak. A műit évihez viszonyítva az ossz! ét­szám 206-tál. a munkáslétszám 155-tel emelkedik. A termelés- növekedés 60 százalékát tudják a termelékenység emelésével biztosítani. Jelentős termelés­növelést ír elő a terv a vas­iparban, a faiparban és a k.efe- ioarban. Előadás a vallásról és az erkölcsről a tanítóképzőben Pals István adjunktus, az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem fi­lozófiai tanszékének vezetője Val­lás és erkölcs címmel tartott elő­adást kedden este a Felsőfokú Ta­nítóképző Intézetben. A négy elő­adásból álló ideológiai előadásso­rozat második foglalkozásán az intézet tanárai és hallgatói több kérdést tettek föl Pais István ad­junktusnak. SÜTH MIKLÓS tanítóképzős Részlet a szalagról. Már a vezetőfülkét is ráemelíék. (Kölcsényi Zoltán fölvételei) Balatonboglár takarékos község A múlt év végén a balatonbog- láriak takarékbetéte elérte a 7 300 000 forintot. Egy lakosra 2281 forint betét jut. Ezt az ered­ményt több éves takarékossággal érte el a község. Balatonboglár háromszor nyerte el a »-Takarékos község« címet. A tavalyi ered­mény alapján a Balaton-parti köz­ség a közelmúltban kapta meg az OTP fonyódi járási fiókjától a takarékos községgé nyilvánítást igazoló oklevelet. OSZE ISTVÁN párttitkár A megyei tsz-tanács ülésének napirendjén a zárszámadási összesítő A Megyei Termelőszövetke­zeti Tanács tegnap Kaposvá­ron, a megyei tanácsszékház vb-termében megtartotta első negyedévi ülését. A már ko­rábban meghatározott prog ramnak megfelelően két té­mát tárgyaltak meg. A zár­számadás megyei összesítőjét Kovács Károly, a megyei ta­nács termelőszövetkezeti fő­könyvelője terjesztette elő, a tervkészítés tapasztalatairól és további kilátásairól dr. Mohar László, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője tájékoztatott. Az összevont két napirend vitájában tízen vettek részt. A termelőszövetkezeti tanács tagjai élénk és tartalmas esz­mecserét folytattak a közös gazdálkodás időszerű kérdé­seiről. Elemezték a helyzetet, nagy felelősséggel szóltak az előbbre jutás feladatairól, szóvá tettek helyi vagy álta­lánosabb nehézségeket, véle­ményt nyilvánítottak az árin­tézkedések és a gépamortizá- ciós alap képzésének anyagi összefüggéséről, és bírálták a tápellátás meg a gépjavítás fogyatékosságait. Mindezeket figyelembe véve a tsz-tanács úgy határozott, hogy észrevé­teleit tájékoztatásul, elbírá­lásra és megvizsgálás végett megküldi a földművelésügyi miniszternek. Az alábbiakban a zárszám­adási összesítő és értékelés néhány főbb vonását ismertet­jük. Nehézségekkel küzdött a növénytermesztés Megyénk 237 termelőszövet­kezetében tavaly 542 000 kát. hold összterületen 52 305 pa­rasztcsalád 70 289 tagja foly­tatott közös gazdálkodást A zárszámadási összesítő adatai megmutatják, mit hozott a tagság múlt évi munkája, ho­gyan alakult a termelés, a vagyoni helyzet, a személyes jövedelem. A termelést illetően: a nö­vények közül csak néhány ad­ta meg a tervezett hozamot, vagy termett többet az előző évinél. A cukorrépa 163 má­zsás holdankénti átlagtermése valamelyest nagyobb az elő­irányzottnál. A kenyérgabona termésmennyisége egyik évről a másikra 10,1 százalékkal nö­vekedett. őszi árpából pedig 21,6 százalékkal többet taka­rítottak be az 1964. évinél. Tetemes kárt okozott a bur­gonyában a fitoftóra. A ter­vezett szint alatt maradt pél­dául a napraforgó, a dohány össztermése. A kiesések —ál­lapítja meg az előterjesztés — általában a tagság munkájá­tól függetlenül a túlságosan csapadékos időjárás és más kedvezőtlen természeti körül­mények miatt keletkeztek, A mostoha időjárás, a sok elemi kár rontotta az áruérté­kesítést, és a bevétel csökke­nését vonta maga után. A nö­vénytermelés tervezett 639 888 000 forintos bevételi előirányzatából 576 520 000 fo­rint valósult meg. N5tt az állattenyésztés hozama Ezzel szemben az állatte­nyésztésből származó bevétel mérsékelten ugyan, de nö­vekedett. Az összes bevételnek az előző évben 44, tavaly pe­dig 45,5 százalékát adta ez az egyik fő ágazat. A megye tsz-ei a tervezettnél 2 329 000 forinttal, az 1964. évinél 513 000 forinttal több pénzt kaptak állatért és állati ter­mékért. Ebben a tekintetben — a nagyságrendet figyelem­be véve — a sertésértékesíté­sé az elsőség 244 532 000 fo­rintos összeggel, a szarvas­marha-állomány — a járvány j ellenére — 175 153 000 forint bevételhez juttatta a közös gazdaságokat, baromfiért pe­dig 45 278 000 forintot kaptak. Az állattenyésztés fejleszté­sének megalapozására a tsz-ek ígéretes takarmánytermelési programot állítottak össze. Ennek fontos része a rét- és legelőgazdálkodás javításának gondosan elkészített terve. Az állam ehhez a munkához ke­reken ötmilliós összeget adott. Nincs rendjén, hogy a tsz-ek a pénznek csak alig több mint négyötödét használták fel. Egy év alatt 11,3 százalék­kal gyarapodott a közös va­gyon. A múlt évben 294 000 000 forintos beruházást valósítottak meg, s a tiszta vagyont 184,7 millióval növel­ték. Az idei termelést is job­ban megalapozták. A jövedelem alakulása Az átlagosnál nagyobb anyagi gondokkal küzdő szö­vetkezetek helyzetét tovább rontották a múlt év rendkí­vüli természeti nehézségei. Jobbára ezért 57 termelőszö­vetkezet mérleghiánnyal zárt. A jó kategóriába 38, a köze­pesbe 102 szövetkezet tarto­zik, a gyengék száma pedig az előző évi 68-ról 97-re nőtt. A gyengék közül a mérleghiá­nyosak már a zárszámadás időszakában kaptak az állam­tól számottevő összeget pénz­ügyi nehézségeik enyhítésére. Részesedésre a megyében 526,6 millió forint jutott. Ez KATONAFIATALOK VIETNAMÉRT Az újságok, a rádió és a te­levízió híradásaiból naponta értesülünk a »Vádoljuk az im­perializmust!« jelszó jegyében rendezett nagygyűlésekről, a »vietnami vasárnapok« nagy­szerű eredményeiről. Ezek az akciók méltán bizonyítják, hogy a magyar fiatalok szoli­Bessámofók a felnőttoktatásról A felnőttoktatás helyzetéiül tanácskozás kezdődött tegnap délelőtt a Latinka Sándor Me­gyei Művelődési Házban. A Művelődésügyi Minisztérium képviseletében megjelentek Herczegi Károly csoportvezető, Oszoly Géza és Lévay Zoltán főelőadók. A kétnapos tanács­kozáson részt vesznek Zala, Tolna és Baranya megye elő­adói is. Az első napi programban két beszámoló hangzott el a fel­nőttoktatásról. Varga István­nak, a Somogy megyei Tan les Művelődésügyi Osztálya veze­tőjének megnyitója után Bon­por János főelőadó az alsó ta­gozati felnőttoktatásról tartort referátumot. — Az 1959-ben kezdődött létszámbeli felfutás 1963-ban tetőzött 4898 fővel — mondta. — 1963 óta ez a létszám foko­zatosan csökken, ebben a tan­évben már csak 2010-en irat­koztak be a dolgozók általá­nos iskolájába. A létszámcsök­kenés okát többek között ab­ban látja, hogy lassan elfogy­nak a munkakörök alapján ál­talános iskola elvégzésére kö­telezettek, s hogy a funkció nélküli tsz-tagokat, építőipari és mezőgazdasági dolgozókat még nem sikerüiít beiskolázni. Szólott az előadó a népmű­velői apparátus tevékenységé­ről is. A művelődési terv már 1963-ban kötelezővé tette az iskolai végzettség fölmérését. A fölmérés alapján beiskolá­zási terv készült. Az alsó fokú oktatásról elmondta Bon gór János, hogy a munkaadók nem adnak megfelelő segítséget a beiskolázáshoz. B. Major Piroska főelőadó a dolgozók középiskolai oktatá­sáról számolt be. Statisztikai adatokkal bizonyította a képe­sítési rendelet és a vele össze­függő társadalmi igény hatá­sát, ami azt eredményezte, hogy az 1959—60-as tanévhez képest jelentősen nőtt a dol ­gozók létszáma a középiskolai oktatásban. Ä beszámoló kitért az okta­tás és a vizsgáztatás módsze­reire is, azok hibáira és eré­nyeire. örvendetes tényként közölte B. Major Piroska, hogy mind többen elérik a nappali hallgatók tudásszínvonalát a dolgozók iskolájában. Végeze­tül felsorolta a tennivalókat és javaslatokat. Délután a ta­nácskozás korreferátumokkal folytatódott dárisak a vietnami néppel, s készek segíteni hősi harcában. Néphadseregünk katonái is csatlakoztak a KISZ kb politi­kai akciójához. Nagygyűlései­ken elítélik az Egyesült Álla­mok vietnami agresszióját, együttéreznek a harcoló viet­nami néppel. A katonai szolgá­lat példamutató teljesítése mellett, szolidaritásuk kifeje­zéséül vérüket ajánlják fel a vietnami anyáknak, gyerme­keknek, a sebesült katonák­nak. A napokban egyik hely­őrségünk katonafiataljai és tisztjei szép példáját adták segítőkészségüknek és együtt­érzésüknek: a KlSZ-bizotlsag kezdeményezésére önkéntes véradást és társadalmi mun­kaakciót szerveztek. A véradónap befejezésekor az alakulat minden másod-.k katonájának zubbonyára fel­került az önkéntes véradókat megillető jelvény, a társadal­mi munkaakció után pedig 4000 forintot fizettek be a KISZ kb 172 525 K 95-ös csekkszámlájára. A -Köziemé- nyek«-rovatba ezt a két szót írták: »Szolidaritás Vietna­mért.« Tudjuk, hogy sok KlSZ-szcr- vezet valóban nagyobb tettek­ről adhat számot. Am a Viet­nam megsegítésére indított ak­ciókat nem nagyságuk szerint' osztályozzák. Nincsenek meg­különböztetések; csak cél van: elősegíteni a vietnami népet végső győzelmének kivívásá­ban. És e cél elérését a katona­fiatalok vére és a befizetett négyezer forint is előmozdítja. Bracsok István Kerüljön méltó helyre az emlékmű Boharaosan fejlődött a balatoni hajózás a felszabadulás után. A siófoki kikötő partfalait például újjáépítették, korszerűsítették. A hajóállomásnak van fűthető váró­helyisége, ez azonban csak a nyári idény előtt és után (amikor még hideg van) áll az utasok ren­delkezésére. Ekkor az étterem már zárva van. Feltétlenül szük­ség van zárt váróteremre, ahova esős időben beállhatnak az uta­sok a nyári idényben. A hajóál­lomás melletti étterem mellékhe­lyisége nem áll mindig az utasok rendelkezésére. Ebben az évben ünnepeljük a balatoni hajózás megindulásának százhuszadik évfordulóját, nagyon helyes volna, ha méltó helyre vin­nék, s ünnepség keretében adnák át a balatoni hajózás kezdetét megörökítő emlékművet. Sajnos, most a siófoki kikötö épülete mö­gött árválkodik eldugottan ez az emlékmű. Kicsi a kikötö épülete, képte­len lebonyolítani az egyre növek­vő forgalmat. Ha forgalmi irodát építenének, megoldódna a hajó­kikötő gondja. DÉNES LÁSZLÓ Balatonszabadifürdő 5,7 millióval kevesebb az elő­ző évinél, illetve 36,4 millió­val maradt alatta a terve­zettnek. Jóllehet az egy dol­gozó tagra jutó 10 250 forint több az 1964. évinél, még sincs egyértelmű növekedés­ről szó, hiszen a közös mun­kában részt vevő tagok szá­ma nagyobb mértékben csök­kent, mint a kiosztható ösz- szeg. A munkaegység megyei átlagértéke 29,50 forint. A jö­vedelem alakulásánál számol­ni kell azzal, hogy a mintegy 13 600 bedolgozó családtag több mint 62,3 millió forintot kapott, s nőtt az alkalmazot­tak létszáma és munkabérük összege is. Ez a két jelenség legnagyobbrészt az elöregedé­si folyamattal, a tsz-tegoknak az ipari munkásokétól és má­sokétól eltérő — hátrányo­sabb — szociális és társada­lombiztosítási ellátásával függ össze. A somogyi tapasztala­tok is indokolják tehát azok­nak az országos — és részben már megkezdett — intézkedé­seknek a szükségességét, ame­lyek az említett különbségek megszüntetéséhez vezetnek majd. Egyenletesebb fejlődést Az előterjesztés a múlt év tapasztalatait elemezve és mérlegelve a többi között rá­mutatott: tavaly tovább erő­södött a vezetés, javult a munkafegyelem, bővüllek az anyagi-műszaki alapok. Az erősödés mégsem általános, a fejlődés nem kielégítő és nem egyenletes. A tsz-ek többsége szervezetileg, gazdaságilag megszilárdult, kisebb részük azonban leginkább az ered­ményes gazdálkodáshoz szük­séges alapvető föltételek hiá­nya miatt termelési, pénzügyi problémával küzd. Ezt a megállapítást a vita részvevői igen nagy figye­lemre méltatták, a gyengék nehéz helyzetét több oldalról megvilágították, összefoglaló­jában Sasi János, a tsz-tanács elnöke szintén a gyenge szö­vetkezetek nehézségeivel, erő­re kapásuk lehetőségeinek megteremtésével foglalkozott a legrészletesebben. Mindenek­előtt nyomatékosan hangsú­lyozta: ezek a szövetkezetek — gyengeségük okai szerint — két csoportba tartoznak. Na­gyobb részük kedvezőtlen vagy igen mostoha termőhe­lyi körülmények között gaz­dálkodik; ezek — például a zselici meg a tabi járásbeli tsz-ek — a hatványozottabb erőfeszítések ellenére is csak lassabban juthatnak előbbre. Másutt a nem megfelelő ve­zetés és a tagság gyengébb munkája, illetve a korábbi évek nehezen pótolható mu­lasztása, a régebben elköve­tett hibák kijavításának el­húzódása miatt nem képesek kimozdulni gazdasági bajaik­ból. Nehezebb a helyzet ott, ahol a kedvezőtlen természeti és a hátrányos közgazdasági viszonyokkal együtt fellelhe­tők belső, szervezeti problé­mák is. A részletes elemzés, a vita gazdag anyaga meg az össze­foglaló is megállapította: a külön anyagi befektetést sem kívánó akadályok elhárításá­val meg más szükséges gaz­dasági intézkedéssel megte­remthetők a gyorsabb erősö­dés, az egyenletesebb fejlő­dés feltételei. A tsz-mozgal- mon belül a gyengék gondja változatlanul az irányító szer­vek gondja is marad; politi­kai, szervezeti, anyagi segíté­sük további erőfeszítéseket* még hatékonyabb támogatást követel meg. Kutas József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom