Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-23 / 69. szám

Szerda, 1966. március 23. 3 80M06I1 JíÉPtAP Lakógyűlésen hangzott eí Nagyobb felelősséggel építsék a drága pénzbe kerülő lakásokat! A késő esti órákba nyúlott a kaposvári Kossuth Lakásszö­vetkezet tagságának első köz­gyűlése. A felszólalók — noha Biró György elnök is jó né­hány példát ismertetett — tu­catjával sorolták fel azokat a hibákat, amelyek nemcsak bosszúságot okoznak, hanem csökkentik a drága pénzen épített lakások értékét is. Mozog a parkett, beázik a mennyezet Két épülettömb — 116 lakas — tartozik az északnyugati vá­rosrészben levő Kossuth La­kásszövetkezethez. A közgyű­lést megelőzően a vezetőség kérdőívet juttatott él a tagság­hoz, hogy közöljék, milyen hi­bák kijavítását kérik a garan­cia lejárta előtt Valamennyi hibát felsorolni szükségtelen. Csak néhányat a legjellemzőbbek közül: Szabó Gyula: »-Az ajtószárfák megla­zultak, kidőléssel fenyegetnek, az ablakokat nem lehet bezár­ná, a parkettán ujjnyi rések vannak, a radiátorból folyik a víz.. -« Tabi József: »A meny- nyezet beázik...« Horváth Já­nos: »A nagy szóba fala meg­repedt.« Zsiga Istvánná négy sűrűn teleírt oldalon sorolja a hibákat. Rofrics Károly azt te­szi szóvá, hogy az átadáskor egyszer már felírták a hibá­kat, de nem javították ki őket. S hogy mennyi még a pa­nasz? A 116 lakó közül mind­össze négy (!) küldte vissza üresen a kérdőívet. Garázsnak van hely, játszótérnek nincs! A kérdőíveken és a közgyű­lésen is minden lakó nehezmé­nyezte, hogy a tárolóhelyisége­ket, a mosókonyhát — bár a fölszerelésre összeszedték a pénzt —, tudtuk nélkül lakás­nak alakították át. Vajon ez nem csökkentette-e az épüle­tek költségeit, s az így kiala­kított lakások azonos érté- kűek-e a többivel? — kérdez­ték. Kitűnt szavaikból, hogy a városrendezési tervek készítői megint elfeledkeztek valami­ről Arról, hogy ebben a vá­rosrészben több száz gyerek lesz majd. Az apróságok kény­telenek a lépcsőházakban, az építkezési anyagokon, az úttes­ten és az ablakok alatt játsza­dozni — zavarva a pihenőkei —, mert nincs játszótér. Éppen ezért érthetetlennek tartják, hogy miért engedélyezik gará­zsok építését a lakóházak kö­zött (olyanoknak is, akik má­sutt laknak), holott ezek a területek nagyon megfelelné­nek játszótérnek. Tavaly nyáron, de a télen sem volt olyan sok baj a víz­ellátássá^ mint mostanában. Azt ígérték az illetékesek, hogy az idén nem lesz zavar a víz­zel. Mégis hetek óta eilig tud­nak mosakodni, főzni, mosni. A lakásszövetkezet egyik-má­sik tagja később elmondta, hogy a többi épület lakói is igen elkeseredetten panasz­kodnak néhány hét óta a víz­ellátás zavaraira. Innen-onnan azt hallani, hogy ha majd el­készül a víznyomásfokozó, megszűnik ez a panasz. De hi­szen február végéig úgy-ahogy kielégítő volt a vízellátás a nyomásfokozó nélkül is! Lehe­tetlen állapot, hogy valakinek állandóan lesnie kell a vízcsa­pot, hogy mikor indul meg né­hány percre a víz. Sürgős in­tézkedésre van szükség a víz­ellátás zavarainak megszünte­tésére. Nagyon sok panasz hangzott el a fűtésre is. Némelykor harminc fok meleg is volt, máskor pedig alig emelkedett 15—16 fokig a hőmérő higany­szála a lakásokban. Rossz minőség, felelőtlenség — Gyakran rossz minőségű anyagot kapunk, de kénytele­nek vagyunk felhasználni, né­hány hét múlva pedig kicserélni — magyarázta Herbai János fő­építésvezető. Megígérte, hogy a garancia lejárta előtt minden olyan hibát kijavítanak, amely vállalatukra tartozik. Kérte a lakókat, hogy szándékosan ők se szaporítsák a hibák számát. Elmondta, hogy többen szerel­tek föl tv-antennát szakszerűt­lenül, s emiatt ázott be néme­lyik lakás mennyezete. Valóiban, egyes építőanyagok minősége kritikán aluli. A nedves parkettléc, a megvete­medő ajtók, ablakok, a leg­gyengébb szorításra is eltörő műanyag ajtó- és abiaikkilm- csek miatt a bírálat nem az építőipart illeti. De a rossz mi­nőség néha még felelőtlen munkával is párosul, ilyenkor még nagyobb a lakók bosszú­sága. Csete lmréné lakásában pl. hónapokig használhatat­lan volt a fürdőkád. Végül ki­derült, hogy az egyik csőben bent felejtettek egy jókora csavart. Akad olyan lakó is, aki a sok hiba miatt még most sem volt hajlandó átvenni la­kását, noha csaknem egy éve benne lakik. Érthető, hogy Parrag Anna ezeket írta: »Ennyi pénzért igényesebb munkát kérünk!« Szocialista együttélést Nagyon sok lakótársának ne­vében kérdezte meg Istvánfi Károlyné, hogy a tervben sze­replő beépített szekrényeket miért hagyták el, s a tervezett bojler után miért kémek még tőlük 250 forintot. Sok egyéb kérdés vár még válaszra, il­letve megoldásra. Persze a lakóknak is van­nak kötelességeik. A lakásszö­vetkezet vezetőinek például gondot kell fordítaniuk a szo­cialista együttélés szabályai­nak megtartására és arra, hogy mindenkiben fölébresszék a közös gondok iránti felelőssé­get. A tagoknak alig több mint fele jelent meg a közgyűlésen, ez pedig a közös problémáktól való tartózkodással magyaráz­ható. Tapasztalni azt is, hogy sokan nem becsülik egymást. Késő éjjel is böroböltetik a rádiót, a tv-t, s úgy rohangál­nak a lépcsőházban, mintha ők laknának egyedül az épületben. Az emeleten lakók némelyike az erkélyen porol, nem gondol­va az alatta lakókra. A sze­metet sokan a lépcsőházban szórják el, a szemétgyűjtő mellé öntik, de azért a házfel­ügyelőt hibáztatják, mert — úgymond — nem tart rendet. Jó lett volna, ha ezen a köz­gyűlésen — hiszen évente csak egyet tartanak — mindenki megjelenik. Megbeszélhették volna az együttélés szabályait, s azt, hogy összefogással ho­gyan tehetnék barátságosabbá környezetüket. A közgyűlés hangulatából egyetlen fontos megállapítás szűrhető le: dolgozzon az épí­tőipar nagyobb felelősséggel, és a drága pénzért adjanak kifo­gástalan minőségű lakásokat! Szalai László Szolidaritási műszak (Tudósítónktól.) Szolidaritási műszakot tar­tottak a Barcsi Fűrészüzem dolgozói. A havas, esős vasár­nap reggelén mintegy 200 munkás gyűlt össze az üzem különböző részein. A vasárna­pi műszakot az üzemi párt- és KISZ-bizottság közösen szer­vezte. Fenyvesi Csaba, a mű­szak vezetője elmondta, hogy ugyanúgy, mint hónapokkal ezelőtt az árvízkárosultak ja­vára, most is két vasárnap dolgoznak. A friz- és rönktéren, a par­kett-üzemben reggel 6-tól 12-:g tartott a műszak. A munkások személyenként átlagosan 50 forint értékű munkát végeztek, így műszakonként mintegy 10 000 forinttal járulnak hozzá a testvéri Vietnam megsegíté­séhez. Áz irodai dolgozók egy­napi átlagfizetésüket ajánlot­ták fel. A vállalat ezen a na­pon térítésmentes ebédet biz­tosított dolgozóinak. A következő szolidaritási műszakra március 27-én kerül sor. Választ vár a Megdöbbentő riport je­lent meg a vasárnapi Nép- szabadságban a Fővárosi Tanács fonyódi gyermekott­honában uralkodó állapo­tokról. Tóth Zsuzsa nevelő ypedagógiai« módszereiről, a verésről és az egyéb ke­gyetlenségekről s a <*kéz ke­zet mos« szemlélet gyakor­lati alkalmazásáról. E sorok írójában fölrém­lik egy emlék ugyancsak a fonyódi gyermekotthonnal kapcsolatban, és óhatatlanul párhuzamot kell vonnia a két esemény között. Másfél hónapja taggyűlésen tár­gyalták meg a fonyódi pe­dagógus-pártszervezet kom­munistái a fővárosi gyer­mekotthon munkáját. A tag­gyűlésről nem jelent meg új­ságcikk, mert — mondjuk meg őszintén — a gyűlés semmitmondó volt. Elhang­zott egy összecsapott beszá­moló, ami nem is annyim a munkái értékelte, mint inkább az otthon szervezeti fölépítésével foglalkozott. Három-négy kérdés, néhány mondatos összefoglaló követ­kezett ezután, aztán jöhetett a következő napirend. Miért írom le mindezt? Azért, mert a taggyűlésem Kőműveseket és segéd­munkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki, siófoki és környéki épít­kezéseire. Különélés! pótlékot fizetünk Kaposvár területén családfenntartóknak, napi 15 Ft-ot, nem családfenntartóknak napi 10 Ft-ot, vidéki mun­kahelyeken családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem családfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki laka be jelenéssel rendelkeznek, és állandó lakhelyükre naponta nem térnek haza. Munkás- szállást, üzemi étkeztetést biztosítunk. A fölvé­telkor tanácsi Igazol s szükséges. Jelentkezés: Ka­posvár. Május 1. utca 57. és Siófok, Fő utca 200. ________(52469)j A LEGELŐK EMBERE A naptár március második felét, a hivatalos ta­vasz közeledtét jelezte, de mennyire mást mutatott az időjárás! A hideg szél hópelyheket kergetett. A fia­tal bárányok tétován lépeget­tek az anyajuhok között, né­ha belekóstoltak a zsenge fű­be, de jobbára anyjuknál ta­láltak eleséget meg védelmet a hideg elől. A juhász viharvert esőka­bátját szűrként akasztotta a nyakába. Szilágyi István az időjárásnak megfelelően öl­tözködött: a kabát alatt bir­ka-bekecs tartotta a meleget. A fekete kutya néhányszor megkerülte a legelésző álla­tokat, aztán további utasítást várva megállapodott a gazdá­ja mellett. — Most folyik az ellés, sok bárányra számítunk — mond­ta a nagyberki tsz juhásza. — Eladásra kerül-e belő­lük? — Tejesbárányt nem adunk el, csak hízottat. Nekünk a gyapjú adja a legtöbb pénzt ... Nagyon vigyázunk, hogy mi­nél több bárány fölnevelőd­jön, ne vigye el a betegség. Nem mondom, rajtam nem fog ki, értem a módját, ho­gyan kell bánni a birkával, ha például biidössántaság üti fel a fejét. De ismeri ezt min­den valamire való juhász. Nem tőle tudtuk meg — ő nem akart dicsekedni vele —, hogy a nagyberki juhászat egyike a legjobbaknak a me­gyében. Két évvel ezelőtt alig háromszáz darabbal indultak* s már akkor Szilágyi István gondozta az állományt. Azóta túlhaladták a hatszáz darabot, és ebből csaknem négyszáz az anyajuh. Régi, átalakított épü­let a szállásuk SzaJacskáB meg a nagyberki majorban. A Kaposvölgye Termelőszö­vetkezetben nagyon kifizető­dőnek tartják a juhásza tot, az állattenyésztésen belül es a legjövedelmezőbb. Ez ért­hető is, hiszen takarmányfo­gyasztásuk alig mérhető: job­bára a legelők, utak fűtermé­sén élnek meg kertészeti és egyéb hulladékon. — A gyapjúhozam nagyon fontos — ismételte a juhász, — Sok pénz jöhet belőle, ha mindig szem előtt van az ál­lat. Megéri törődni a birká­val. Szilágyi Istvánnak, a lege­lők emberének jó munkáját dicséri, és igazi juhászra váll az állomány gyapjútermelési eredménye: évente átlagosan hat kiló gyapjút ad egy-egy birka a nagyberki Kaposvöl­gye Tsz-ben. Ez a szám csak­nem kétszerese a megyei át­lagnak ... H. F. Ötezer tojásért jutalom Tagértekezletet tartott Varász- lón a Böhönye és Vidéke Föld­művesszövetkezet. Csécs Sándor főkönyvelőhelyettes beszámolt a tavalyi terv teljesítéséről, az idei feladatokról. A földrr.űvesszövet- kezet pénz- és könyjutalmat adott Karácsony Ferencnének. A va- rászlói asszony ötezer tojást, negyven kiló baromfit adott köz- fogyasztásra. Egri Béla vb-titkár még véletlenül sem esett szó a Népszabadságban meg­irt súlyos esetekről. Fölve­tődik a kérdés: vajon Fo­nyód kommunista pedagó­gusaihoz nem jutott el a hí­re a gyermekotthoni kegyet­lenkedéseknek? Vajon a gyermekotthonban dolgozó kommunisták nem tudták, mi történik? Mindez aligha hihető el, és ez az ügy egyik súlyos tanulsága. A másik: Ha tudták, miért nem szóltak, miért nem kér­ték a pártszervezet határo­zott közbelépését? Talán azért nem merték ezt meg­tenni, mert tudták, hogy a Fővárosi Tanács oktatási osztályának vezetője és né­hány dolgozója jó kapcso­latban van az otthon neve­lőivel? A februári taggyűlésen nem esett szó ezekről a dol­gokról a fonyódi kommunis­ta pedagógusok közöli. Ügy érzem, hogy a Fővárosi Ta­nács gyermekotthonának munkája újra taggyűlési té­ma kell hogy legyen, még­pedig a legközelebbi jövő­ben. S akkor a jelenlegi -miértekre« választ kell ad­ni és kapni, ha nehéz lesz is. P. Gy. A háztáji gyümölcstermelés fejlesztéséért Sikere van a tabi lerakatnak, szervezetten ápolják a gyümölcsfákat (Tudósítónktól.) A Tab és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet felvá­sárlási osztálya hathatósan se­gíti, a háztáji gazdaságokat. A múlt év őszén az fmsz Tabon gyümölcsfacsemete- és szapo- rítóanyag-leraikatot létesített a tabi és a siófoki járás háztáji gazdaságainak ellátására. A tavaszi telepítéskor — többek között — 20 000 kétéves, ún. törzses facsemetét (főként al­ma, körte, szilva, meggy és őszibarack), 2500 szőlőoltványt, 20 000 szamóca-, 12 000 málna- és 1800 rózsatövet juttattak a két járás háztáji gazdaságai­nak. Ezekben a napokban ház­ról házra járva fölmérik az őszi telepítési igényeket. Igen nagy az érdeklődés a magyar kajszi-, a körte-, a cseresznye-, előadásokat szerveztek a gaz­dáknak a korszerű gyümölcs- termesztés, -telepítés és a nö­vényvédelem tudnivalóiról. Az előadások után a községi tanácsok támogatásával áss fmsz körzetébe tartozó vala­mennyi községben megkezd­ték a szórványgyümölcsösök közös ápolását, a permetezést. Zicsen és Tengődön permete­zőbrigádot szerveztek. Zicsen mintegy 2500, Tengődön pedig mintegy 1500 gyümölcsfa per­metezését, metszését már be is fejezték. Megkapják a postai küldeményeket a MAORT-telepiek az alma és a meggyfacseme­ték, valamint a csemegeszőlő­oltványok és a különféle dísz­növények, díszcserjék iránt. A magyar kajszicsemetékből pél­dául a zicsi gazdák már 4000 darabot kértek. Sok segítséget nyújt az fmsz a háztáji gazdaságok növény- védelmi munkáihoz is. A télen Somogyegresen, Tabon, Kapo- lyon, Tengődön, Nagyberény- ben, Somban és Zicsen szak­ősze István párttitkár szóvá tette lapunk február 26-i szá­mában, hogy az úgynevezett MAORT-telepen lakóknak sem a lellei, sem a boglóri posta nem viszi ki a leveleket és újságokat. Kántor Sándor, a Pécsi Pos­taigazgatóság igazgatóhelyet­tese megállapította, hogy a balatonboglári postahivatal közben bevezette a kézbesí­tést. A postai küldeménye­ket és a hírlapokat kiviszi a postás a MAORT-telepre. A Lenin Kohászati Művek képesítéssel és több éves gyakorlattal rendelkező iidülővezetőt, szakácsot és felszolgálókat alkalmaz június 1-től szeptember l*>-ig a fonyódligeti üdülőjében. Fizetés a 115/1960. Mü. M. utasítás sízeaint. A jeleni ér­zéseket írásiban kell eljuttatni a Lenin Kohászati j/í ívek (Miskolc) munkásellátnsi osztályára 1966. április 2-ig. ______rtmmmr—________ , (52191)

Next

/
Oldalképek
Tartalom