Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-19 / 66. szám

Szombat, 1966. március 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP PLAKAT - BOMBÁKKAL Egyszerűségében is meg­döbbentő erejű plakátot lát­hatunk az utcákon: hulló bombák borítják be az egész ívet, s keresztben rajtuk ott a szöveg: Vádoljuk az impe­rializmust! Filónak egy má­sik, ugyancsak sodró erejű plakátja már világsikert ara­tott: horogkeresztekkel ki­vert csizmatalpat ábrázolt a kép, s alatta egyetlen szóból állt a felirat: »IVem./« Ez a plakát eljutott a világ min­den tájára, a »nem« helyére »nyet« vagy »nein« került, bizonyítva, hogy azonos gon­dolatokat ébresztett az em­berekben. Most bennem ez a két plakát ébresztett hasonló gondolatokat, s úgy érzem, egyáltalán nem véletlenül. Ahhoz a nemzedékhez tar­tozom, amely gyermekfejjel élte át az elmúlt nagy vi­lágégést. Nem tudtuk még, hogy miről van szó, csupán annyi rögződött tudatunk­ban, hogy valami nagyon szörnyű dolog történik; azt tudtuk, hogy futni, menekül­ni kell, ha vijjogva megszó­lalnak a szirénák; azt tud­tuk — mert már a saját bőrünkön tapasztaltuk —, hogy mit jelent, ha egy sző­hetnénk a Vietnamban gázt használó amerikai imperia­listákat is? Arra gondolok, hogy hány meg hány nem­zetközi egyezmény tiltja a kórházak, egyéb egészség­ügy! intézmények bombázá­sát — aztán a filmhíradóban füstölgő falakat mutatnak a nézőnek: ennyi maradt egy vietnami kórházból egy ra­kétatámadás után. Napaim- bombától összeégett testű kisgyerek néz rémült csodál kozással szembe a fényképe­zőgéppel; korán megismer­kedett a fasiszta módszerek­kel. Ügy érzem, nem véletlen, hogy az a fiatal nemzedék indította útjára a Vádoljuk, az imperializmust! akciót, amely kevésbé ismeri a fa­sizmus szörnyűségeit; nem véletlen, hogy a KISZ állt élére ennek a mozgalomnak. A fiatalok nem akarják, hogy bombák hulljanak Vietnam földjére; nem akar­ják, hogy ártatlan életek le­gyenek áldozatai az imperia­lizmus farkasétvágyának. Vietnami szolidaritási hét van hazánkban, a Szakszer­vezeti Világszövetség és a havannai trikontinentális konferencia kezdeményezte Ezerötszáz fej saláta A somogyvári c. pedagógiai Intézet három és féi holdas ker­tészkertje bőségesen ellátja zöld­séggel az intézetet. Ha nem fagy­nak el a kiültetett palánták, nem lesz baj az ellátással. Az ősszel felszántották, megtrágyázták a kertet, a korai palántákat idejé­ben kiültették, hogy minél előbb asztalra kerülhessen a vitamin­dús zöldség, káposzta, karalábé. Kótszáísnyolcvan négyzetméter te­rületen melegágyak sorakoznak, bennük ezerötszáz fej saláta. A kertben modern öntözőberendezés van; a gyerekek kutat ástak, s motorral szivattyúzzák fel a vi­zet. A növendékek kétkezi mun­kájának köszönhető, hogv min­dig kerül friss zöldség az intézet konyhájára. MARKUS FERENC : eze^et Somogyvár összegezték Szakszerű, szervezett munkával A tavasz: munkák kezdését posvári és a nagyatádi járás lett engedni a gépjavító illetően ez az év eltér a ko- termelőszövetkezeteinek és az tonnásokról, hogy gépre rábbiaktól. Nem várt korán köszöntött be a jó idő, és ez más helyzet elé állította me­zőgazdaságunkat. A korai ki­keletet általában örömmel fogadja a gazdaember, hi­szen ez is biztosítéka annak, hogy a munkákat ütemesen és — ami még ennél is fon­tosabb — idejében végezhes­se el. Mit mutat a határ, milyen tapasztalatokat ho­zott az indulás? A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának e heti értekezle­állami gazdaságoknak vékenysége alapján. a te­Helyenként kezdeti tétovázás Elsőként az állapítható meg, hogy bizonyos mértékig vá­ratlanul érte gazdaságainkat a február végi tavasz. Külö­nösen a gépjavítóknak oko­zott gondot a korai jó idő. Meggyorsítani a gépjavítást — ez lett az első feladat; de a tanulságokat hogyan? Hiszen a javításra elemezték a ka- behívott traktorosokat el kel­nyegbormbázás pillanatok ezt a programot. Nagyon alatt elpusztítja kedvelt ját­szóterünket, a szomszéd ut­casort. Aztán ez a nemzedék fo­kozatosan új benyomások­őszinték a vélemények, na­gyon őszinték a felszólalá­sók egy-egy röpgyűlésen vagy nagyobb tiltakozó gyű­lésen, hiszen a szülő gyer­kal gazdagodott; filmeket mekére gondol, az anya_ a látott a háborúról, meg könyveket olvasott, s ha út­ja véletlenül elvezetett a szenvedő vietnami arnyara, de arra az amerikai anyára is, akinek fia egy értelmet­buchenwaldi egykori kon- len háború áldozata lesz; a centrációs táborba, már bor­zongással gondolt vissza gyermekkorának sötét évei­re. Buchenwald óta én úgy vagyok, hogy hideg fut vé­gig a hátamon, ha ezt a szót hallom: fasizmus, még­is elolvasok mindent, meg­nézek mindent, ami az em­bertelenség figyelmeztető mementójává lett. S most itt van ez a pla­kát. Vádoljuk az imperializ­must! — hirdeti a felárat, s nekem máris a fasizmus jut az eszembe minden szeny- nyével, brutalitásával egye­temben. Arra gondolok, hogy fasisztáknak neveztük és koncentrációs tábort megjárt egykori üldözött az úgyneve­zett' stratégiai falvakba kényszerített vietnami pa­rasztok sorsáért aggódik, hi­szen jól tudja, mit jelent szögesdrót mögött élni. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor megláttam az utcán filo plakátját. Bi­zonyára mások is fölfigyel­tek rá, hiszen rendkívül megkapó erejű. S végső so­ron azt hirdeti: gyűlölni kell mindazt, ami a pusztításhoz, a nyomorhoz vezet, s szeret­ni kell, nagyon szeretni az életet. Ezért nem szabad teret en­gedni a fasiszta-imperialis­nevezzük mindazokat, akik ta módszereknek sehol a vi- a Cyklon—B segítségével jágon. némítottak el embermillió- kat; de mi másnak nevez­Polesz György Fűteni fog a 411-es mozdony kiszu- perált kazánja a Világí­tástechnikai Vállalat Ka­posvári Gyárában, míg a pakuratüzelésű kazánt üzembe nem helyezik. A hatalmas kazán sokáig az állomáson vesztegelt. Csak a Budapesti Jármű­javító gőzdarujával tud­ták kimozdítani a vagon­ból. Miért kevés a fizetés a betétszerelő műhelyben? száz forintot kerestünk. Ke- veseljük — mondta a minap az egyik asszony a Világítás­technikai Vállalat Kaposvári Gyárának betétszerelő műhe­lyében. A többi üzemrészben átlag 1100 forintot keresnek a múnkásnők. Vajon mi le­het az oka a keresetcsökke­nésnek? Erre a kérdésre ke­restünk választ. Rossz anyagot szállít a Pécsi Porcelángyár A betétszerelő műhelyben asztatok mellett ülve szere­lik a munkásnők a biztosító­HITELES TÖRTÉNET EGY TAGJELÖLTRŐL NAGYON SAJNÁLOM, hogy az olvasók nem vehettek részt azon a beszélgetésen, amelyet Horváth Lászlóval, a mesztegnyői Ladi János Termelőszövetkezet párttitká­rával folytattunk. Megpróbá­lom reprodukálni az elhang­zottakat, noha félő, hogy nem tudom híven papírra vetni, hogyan lett tagjelölt Németh József traktoros. A házépítés­hez hasonlítható a meszteg­nyői kommunisták munkája, hiszen az alap megásásától a falak felhúzásán keresztülju­tottak el a betetőzésig: a tag­jelöltfelvételig. Érdemes nyo­mon követni az építés stációit. — Akkor figyeltem föl erre a szorgalmas fiatalemberre, amikor még állatgondozóként dolgozott a hosszúvíz! major­ban — mondta a párttitkár. — Megfigyeltem, hogy sokkal jobban tejelnek a háztáji és a közös tehenek, ha ő hajt ki a legelőre, mert megfelelően bánik a jószággal, rendszere­sen eteti és itatja őket. A má­sik gondozóról nem lehetett ugyanezt megállapítani. Amikor egyesült a hosszú ví­zi és a mesztegnyői szövetke­zet, Németh József tanfolyam­ra ment, majd traktorra ült. Párttitkárrá való megválasztá­sa után Horváth László azon­nal elhatározta, hogy foglalko­zik a nyolc általánost végzett komoly fiatalemberrel. Meg­erősítette elhatározásában, hogy párttag a traktoros édes­apja, s az is felajánlotta tá­mogatását. — Beszélgetésekkel kezdtük • Megállítottam Jóskát kint a mezőn, az utcán, az iroda előtt, megkérdeztem a véleményét a pártszervezet tevékenységéről. Meghánytam- vetettem Banicz József vb-el- nökkel, megérett-e a mi trak­torosunk a tagjelöltségre. Azt mondta, hogy igen. Hát akkor tovább szaporítottuk a beszél­getéseket. A tanácselnök, Néb- li János tsz-könyvelő ugyan­csak megérdeklődte a fiatal­embertől, hogyan vélekedik pártunk politikájáról, az alap- szervezetről. Főképpen Nóbli elvtárs véleményére voltam kíváncsi, mert ő a szomszéd­ban lakik, közvetlenebb vi­szonyban van Németh József­fel, mint például én. EGY ALKALOMMAL MEGHÍVTAK a fiatal trak­torost kibővített taggyűlésre. Hallgassa meg a tájékoztatót, ismerkedjen a kommunisták­kal. Subicz Ferenc, a járási pártbizottság instruktora min­den héten meglátogatja a meszitegnyőieket. Megkérdi a titkártól, mi újság, nincs-e szükségük segítségre. — Amikor már sínen volt az elképzelésünk, megemlítettem az instruktornak. Kivittem a mezőre, s bemutattam neki Németh Józsefet. Sokáig be­szélgettek egymással, aztán azt mondta az instruktorunk: jól választottatok. A párttitkár egy nap meglá­togatta Németh Józsefnét. El­mondta neki, hogy szeretnék fölvenni a férjét a pártba. — No, Margit, mi a véle­ményed? A múlt hónapban hét- betéteket. Hüvelykujjnyi por­celánba vékony rézszalagokat tesznek. A porcelán két vé­gére fémsapkákat húznak. Az egyiket lábnak, a másikat fejnek nevezik. — Öt porcelán közül egy se felelt meg . a- követelmé­nyeknek — mondta az egyik asszony. — A láb és a sap­ka nem passzol rá. Könnyen lehúzható. A Zsolnai-gyár nem szállít jó porcelánt. Nemrég egy semleges mi­nősítő bizottság megállapí­totta, hogy harminchat por­celánból csak négy volt jó minőségű. Laczkó József, a VBKM 8- as számú Világítástechnikai Gyárának igazgatója elmond­ta, hogy a pécsiekkel igen sok vitájuk van. Véleményük szerint a Zsolnai-gyár az em­lített biztosítóbetét-porceláno­kat csak azért gyártja, hogy kapacitását kihasználja. Mű­szakilag nincs felkészülve ipari porcelán gyártására. Szegi Gyula, a központi gyár meósa kijelentette, hogy Pécsen a betétgyártó rész­legnél nincs megfelelő minő­ségellenőrzés. A Világítástechnikai Válla­lat vezetői szerint a pécsi üzem csak akkor tud megfe­lelő minőségű árut gyártani, ha az ipar számára termelő részlegeket korszerűsítik, s megfeleilő szakemberekkel látják el. — Idefigyeljen, Laci bácsi, jó érzés, hogy megkeresik az embert, nem mástól tudja meg a történteket... Beszél­tünk róla a férjemmel, nem ellenzem, ha úgy gondolja, lép­jen be... Banicz József tanácselnök. Nébli János könyvelő volt a traktoros ajánlója. A taggyű­lésen részt vevőik ismertéli szorgalmát, helytállását, poli­tikai álláspontját, mind mel­lette szavaztak. Azzal váltak el késő este: egy emberrel erő­södött a pártszervezet. S hogy milyen feladatot ka­pott azóta a traktoros? Ö szer­vezi Hosszúvízen a politikai oktatásit Ha valaki nem megy el a szemináriumra, megkér­dezi, miért nem tett eleget ön­ként vállalt kötelezettségének. Érdeklődésére jellemző, hogy elcsípi a párttitkárt, ha nem ért valamit, s elmagyaráztatja magának. A JÖVŐ HÓNAPBAN le­telik a tagjelöltségi ideje, ar­ról döntenek a mesztegnyői kommunisták, fölvegyék-e párttagnak. Megkérdeztem Horváth László párttitkártő!, milyen feladattal bízzák meg a tagfölvételig. — Azzal, hogy beszéljen a tsz-tagokkal, munkatársaival (három kommunista van a ti­zennyolc traktoros között), s magyarázza nekik a politikán­kat. Nézzen körül, kivel fog­lalkozzunk a jövőben, hogy tovább erősíthessük pártszer­vezetünket ... Lajos Géza Cigarettázás, társalgás munkaidőben — A kényelmesség is elő­idézője a keresetcsökkenés­nek — mondta Urban János- né, az egyik munkásnő. Van ebben igazság. Egyik­másik munkásnő szinte elal­szik az asztalnál. A csigalas­súsággal dolgozók számát jó­val felülmúlja a notórius be­szélgetőké. Ezek néhány biz­tosítóbetét elkészítése után odahajolnak szomszédjukhoz, és beszélgetni kezdenek, vagy a tőlük távolabb dol­gozókhoz mennek diskurálni. Néhányan annyira belemerül­nek a társalgásba, hogy már azt gondolja az ember: ösz- szetévesztik a műhelyt a presszóval. így persze, hogy lassan telnek meg az asztal­ra rakott dobozok biztosító- betétekkel. Akadnak notórius cigaret- tázók is. A dohányzással együttjáró babrálás miatt ér­tékes perceket veszítenek. A munkanap-fényképező sze­rint a betétszerelő műhely dolgozói a munkaidő 14—Wt százalékát fordítják sétálga- tásra, társalgásra, cigarettá- zásra. Némelyek azért nem dol­goznak kellő intenzitással, mert csak zsebpénznek szán­ják keresetüket — hallani gyakran az üzemben. Ezt persze bizonyítani nem le­het Ám egyik-másik mun­kásnő úgy dolgozik, mintha csak alá akarná támasztani ezt a megállapítást. A Világítástechnikai Vál­lalat Kaposvári Gyárának be­tétszerelő műhelyében főként a rossz anyag és a fegyel­mezetlenség okozza a kere­setcsökkenést A fő feladat következésképpen a porcelán minőségének javítása, a munkafegyelem megszilárdí­tása. Tudjuk, hogy a porcelán­ipar vezetői korszerűsíteni akarják az ipari porcelán gyártását Az automatizálás minden bizonyyal meghozza a várt eredményt. Vélemé­nyünk szerint azonban addig is lehet egyet s mást tenni, amíg a több millió forint értékű gépeket megvásárol­ják, üzembe helyezik. így többek között érdemes len­ne a Zsolnai-gyár ipari por­celánt készítő üzemében megszigorítani a technológiai fegyelmet az ellenőrzést. Bi­zonyára akad náluk olyan ember, aki képes ellenőrizni a munkafolyamatokat, az áru minőségét A munkafegyelem a Vilá­gítástechnikai Vállalat Ka­posvári Gyárának betétszere­lő műhelyében rövid időn belül megszilárdítható. Mit át­ül­hessenek, és hozzákezdhesse­nek a szántás-vetéshez. Érez­ve a felelősséget, fontolóra vették, mát lehet tenni. A legtöbb gépjavító állomáson úgy határoztak, hogy meg­nyújtják a munkaidőt. Ezek a gondok nem csupán a ka­posvári járásban, hanem me> gveszerte jelentkeztek. A kezdeti bizonytalankodásnak azonban nemcsak ez volt az oka. A nagyatádi járásban például tétovázást okoztak a múlt év termés- és jövede­lemkiesései, a gondos felké­szülésről ezek a problémák elterülték a figyelmet. Az átmeneti várakozás után azonban gazdaságaink fölismerték a helyzetet, me- gyeszerte hozzáfogtak a fel­adatok elvégzéséhez. A leg­korábbi növények magja, a mák. a borsófélék töhbsége, a zab jó része földben van. Gyakorlatilag befejeződött az őszi kalászosok fejtrágyázása. Ami tehát a vetést illeti, gazdaságaink lépést tartottak az idővel, kihasználták a le­hetőségeket. Az őszi mulasztás pótlása Ezen a tavaszon hatványo­zott feladatok vár. . nagy­üzemeinkre. A múlt év ószén elmaradt munkákat is most kell elvégezni. Ha ezt is fi­gyelembe vesszük, már nem mondhatjuk egyértelműen, hogy minden gazdaság meg­tette a tőle telhetőt. Semmi sem magyarázza, hogy jó néhány helyen — mintegy tízezer holdon — még min­dig lábon áll a kukorica­szár. Hiszen letakarítására januártól kezdve az időjárás módot adott. Most már a veszedelmes kártevő, a kuko­ricamoly elterjedését is okoz­hatják a le nem takarított táblák. Talajmunkát is töb­bet végezhettek volna el, s nagyobb területet trágyázhat­tak volna meg. Sok h.-lyen késve fogtak hozzá az őszi szántások simítózísához és a tavaszi szántáshoz. Akadnak, akik azt kérde­zik, miért beszélünk elmara­dásról, hiszen, az utóbbi évek egyikében sem tudott mező- gazdaságunk március közepé­re elvégezni annyi feladatot, .mint most. Ez tény. Csak­hogy célszerűtlen most az ilyen összehasonlítás. Nem azt kell néznünk, hogy 1965 azonos időszakához viszonyít­va mit tettünk, hanem azt, hogy megtettünk-e mindent, amire lehetőség kínálkozott az idén. Ilyen szemszögből elemeztük a tapasztalatokat, s úgy véljük, helyes lenne megszívlelni a tanulságot: gondosabb szervezésre, na­gyobb lendületre van szük­ség ahhoz, hogy ne következ­zék be a mindig sok gondot okozó munkatorlódás. A legközelebbi feladatok Figyelmünket, erőnket és igyekezetünket most a soron következő tennivalókra kell összpontosítanunk. A kaposvári járásban min­denre kiterjedő intézkedési tervet készítettek, és azt táj­értekezleteken megvitatták a gazdaságokkal. A nagyatádi járásban ez még nem tör­tént meg. A másik, ami említést ér­demel: az utóbbi esztendők tapasztalatainak figyelembe­kell tenni? Először: meg kell S. A ^tona M I szüntetni a szervezetlenseget. I konirtozására gondoiunk. Ta- (A munkanap-fenyképezo sze­rint a munkaidő 5—8 száza­léka vész kárba azért, mert nincs anyag, áll a gép.) Má­sodszor: nevelni, ha ez nem használ, felelősségre kell vonni azokat, akik munka­időben társalognak, nem dol­goznak megfelelően. Azoktól, akik ennek ellenére tovább­ra is szórakozóhelynek tekin­tik az üzemet, meg kell vál­ni. Ha az üzem vezetői követ­kezetesek lesznek a fegye­lem megszilárdításában, valy megkéstek ezzel, jő né­hány helyen el sem tudták végezni. Közismert, hogy az aratás idején mennyi gon­dot, bajt okozták a gyomos gabonatáblák. Feltétlenül fon­tos már most számba venni, hogy milyen módszerekkel és milyen ütemben látják el gazdaságaink ezt a munkát. A felkészületlenség helyen­ként zavart, tétováz st okozott az induláskor. Maga ez is ta­nulságul szolgálhat. A fel­adatok hiánytalan elvégzésé­ak_ hez nélkülözhetetlen, hogy „őr, b,«« «ho,*» “sss is kialakulhat egy olyan gárda, amely képes lesz vég­rehajtani feladatát. Szegedi Nándor tennivalóikat is, és kitartó igyekezettel, szorgalommal lássák el mindenepi mun­kájukat. Vörös Márt»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom