Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

I Péntek, 1966. március 18. SOMOGYI NÉPLAP JOBBAN JÁRTAK AZ ATTALAI VISSZATÉRŐK »ELJUTOTTUNK ODÁIG, A szövetkezetben számol- hogy csak kétjegyű szám- nak azzal is, hogy a vállá­rnál tudjuk kifejezni, hány i latoktól hazatérő fiatalok ha­fiatal dolgozik ismét a falu­ban azok közül, akik né­hány évvel ezelőtt itthagy­tak bennünket.« Ezekkel a szavakkal jellemezte az at- talai szövetkezet munkaerő­helyzetét Gondos József el­nök. Pedig nem ígértek könnyű megélhetést azok­nak, akik a munka felől ér­deklődtek a szövetkezetben. Megmondták: csak úgy tud osztani a közös gazdaság, ha mindenki becsületesen helyt­áll, mindenki elvégzi a rá váró feladatot Valahogy így kezdődött a beszélgetés Horváth István­nal is. Ö sokfelé dolgozott már. Legutóbb gépkocsivezető volt egy vállalatnál. A tsz- ben nem ajánlattak föl neki traktort sem, gépkocsi t s~m, amikor munkára jelentke­zett. Azt mondták, ha akar, jöjjön el, s idővel, amikor a közös gazdaságnak már any- nyi gépe lesz, hogy új trak­torhoz, autóhoz értő emberek kellenek, lehet szó róla, hogy gépre üljön. De addig gya­logmunkát kell végeznie. A fiatal családapa azt válaszol­ta: neki mindegy, csak mun­kát kapjon. A nyílt, őszinte sző nem maradt hatástalan. Pécsen, Budapesten meg Dombóvá­ron dolgozó attadai fiatalok kezdtek érdeklődni a mun­kalehetőségek felől, mert lát­ták, hogy aki korábban ha­zajött, vagy itthon maradt, már megtalálta helyét és számítását a faluban. Csép­lő József például gépről ment el évekkel ezelőtt a faluból. Amikor visszajött, gyalogmunkás lett, most me­gint traktort vezet vi fizetésből éltek eddig, s megszokták, hogy minden hónapban kapnak bért, esze­rint osztották be pénzüket, s nem biztos, hogy nagyobb tartalékkal rendelkezve Akik itthon vállalták a munkát, azoknak — főleg a családos embereknek — a közös gazdaság előlegként adott kenyérgabonát meg pénzt is. Ezenkívül megfele­lő munkaalkalmat biztosí­tottak nekik. Horváth István most például vetőgépet ke­zel. Jól keres. A traktoros munkaegységének nyolcvan­öt százalékát kapja. Ez na­ponta két munkaegységet is kitesz, ami a negyvenkilenc forintos terv mellett nem kis összeg. Az ilyen kereseti le­hetőségeket látva nem cso­da, ha olyanok is jelentkez­nek a szövetkezeiben, akik­nek földjük sem volt. Vasúti pályamunkások tették le a csákányt, hogy fölcseréljék kapára, kaszára. Jól jár ezekkel a fiatalok­kal a szövetkezet, hiszen szí­vesen vállalnak olyan mun­kát, amit az öregek már nem vagy csak nehezen bírnak elvégezni. A télen például gabonát kellett fölmérni. A régi tagok féltek ettől a munkától, hiszen nehéz már nekik. Néhány mázsával még csak elboldogulnak, de va­gontételekkel már nehezen birkóznak meg. Szóltak a ve­zetők a fiataloknak: vállal­ják-e. Nem volt fennakadás a munkában. A MŰLT NYÁRON a fia­tal állatenyésztők álltak a vezetők elé: napközben, ami­kor úgy sincs dolguk az is­tállónál, megkaszálják a ta­karmányt. Attól kezdve Szarka István, Póth Lajos és Bessenyei Sándor azonkívül, hogy kora hajnalban is meg este is az állatok körül dol­goztak, napközben lekaszál­ták a takarmányt a szarvas- marháknak. A keresetük is nőtt ezzel, s munkaerőt is szabadítottak föl. A takar- j mányosok máshova mehet­tek dolgozni. Amíg idáig eljutottak Ál­talában, hosszú volt az út Ebben a faluban is azt tar­tatták, hogy minél messzebb a közös gazdaságtól. Aztán valaki megtörte a jeget. Ré­gen volt ez már. Azóta évek teltek el. S ahogyan elmen­tek a fiatalok a faluból, ugyanúgy megindultak visz- szafelé. A kertészet éppen úgy várja őket, mint a nö­vénytermesztés vagy az ál­lattenyésztés. A visszatérők­nek csak egyetlen kérésük volt: adjanak nekik munkát, tegyék lehetővé, hogy leg­alább azt az összeget meg­keressék havonta, melyet ko­rábbi munkahelyükön kap­tak. S ha valaki utánaszá­mol, rájön, hogy a visszaté­rők itthon jobban járnak. Amikor hazajöttek, ott­hagyták ugyan ipari üzemü­ket, vállalatukat, de ma­gukkal, hozták azt a fiatalos munkalendületet, . fegyelmet és kötelességtudatot, amely­re olyan nagy szükség van falun is. Ez nyereség a szö­vetkezetnek, hiszen ha sür­gősen kell elvégezni vala­mit, rájuk mindig támasz­kodhatnak. AZ UTÁNUK JÖVÖ NEM­ZEDÉK tanult elődeik sor­sából. A múlt évben már volt olyan nyolcadik osztá­lyos, aki nem ment el más­hová munkát keresni, mert tudta, hogy boldogulása ott alapozódik meg a faluban. AZ OSZTÁLY EGY NAPJA Mozgalmas percek, érdekes ügyek Munkatársaink azzal a meg­bízatással indultaik útjukra, hogy megtudják, mivel töltik idejüket a tanácsi osztályok dolgozói, milyen feladatokat kell végrehajtaniuk egy egy­szerű hétköznapom. Először a megyei tanács mezőgiazdasági osztályára meg a Nagyatádi Járási Tanács építési és közle­kedési csoportjához látogattak eL Jelentés készül a vb elé Logarléc, papír az íróaszta­lon, a számlapok fölé két em­ber hajlik. — Konzerv meg hűtő meg 6200 hold... Az annyi mint... —• sorolja lassan, gondolkozva Kiss Béla, a megyei mezőgaz­dasági osztály kertészeti fel­ügyelője. Szabados Károly víz­gazdálkodási előadóval a .me­gye öntözőberendezéseinek ki­használásáról készít táblázatos kimutatást Csaik most láthat­ták hozzá ehhez a munkához, mivel ezen a délelőttön nagy forgalom volt a szobában. Reg­gel egy ankét előkészületeit beszélték meg, később pedig a nagyatádi termelőszövetkezet­ből keresték föl Kiss Bélát mű­anyag fólia kiutalásáért. Az ádándi szövetkezetnek üvegki­utalást állítottak ki. — Végrehajtó bizottság elé kerülő anyagon dolgozunk — mondja Kiss Béla —, az öntö­zéses gazdálkodás fejlesztésé­nek lehetőségeivel, a zöldség­termelés hozamainak növelésé­vel foglalkozunk. Már megvizsgálták az öntö­zőberendezések kapacitásának kihasználását, s ezzel kapcso­latosan több javaslatot terjesz­tenek elő. Egy megyei térképet mutat Meg vannak jelölve rajta azok a községek, ahol már működik öntözőberendezés. Két ceruzá­val három területre osztja a megyét — A természetes csapadék így oszlik meg — mondja. — Érthető, hogy ott kell működ­tetni a gépeiket, ahol legkeve­sebb a csapadék. — Arról is beszél, hogy jó lenne állandó öntözőbrigádokat alakítani, s hogy az öntözésnek ne csak az aszálykar csökkentése, hanem a termés növelése is célja le­gyen. Amikor délutáni elfoglaltsá­gáról érdeklődöm, Kiss Béla a naptárát mutatja. — Meg kell szerveznem két értekezletet, tárgyalnom kell a Nemzeti Bankkal és a gépállomással. Tehát nem unalmas a mai na­pom ... Engedélyek, kérvények, tanácsok A Nagyatádi Járási Tanács építési és közlekedési csoport­ja egy héten háromszor tart fogadónapot, de más napokon is sokan megfordulnak a kis szobában. Ki építési, bontási Kercza Imre A párt-vb megtárgyalta a fonyódi NEB munkáját Legutóbbi ülésén a Népi Ellenőrzési Bizottság munká­járól tárgyalt a Fonyódi Já­rási Párt-végrehaj főbizottság. Az utóbbi években fejlődés tapasztalható a népi ellenőrök munkájában, a vizsgálatok le­bonyolításában — állapították meg a vb tagjai. 94 közérdekű bejelentés A NEB járási vezetői, de valamennyi népi ellenőr is azt tartotta legfontosabb fel­adatának, hogy érvényesítsék a megyei pártbi zottságnak a népi ellenőrzésről 1964 már­ciusában hozott határozatát. Céltudatosabbá, rendszereseb­bé tették munkájukat, a ter­vezett vizsgálatokat elvégez­ték. Ezeknek csaknem fele mezőgazdasági jellegű volt. Nagy gondot fordítottak a ke­reskedelem ellenőrzésére is. A járásban 159 népi ellenőr van, a községekben 12 népi ellenőri csoport tevékenyke­dik. A beszámolási időszak­ban 94 közérdekű és 38 ma­gánbejelentést, valamint 9 névtelen levelet kaptak. A közérdekű bejelentések száma jelzi, hogy a járás lakossága egyre nagyobb felelősségérzet­tel viseltetik a közélet esemé­nyei iránt A vizsgálatok megállapítá­sai alapján a NEB öt esetben tett bűnvádi följelentést tár­sa miatt, tizenhárom személy ellen peidig fegyelmi felelős­ségre vonást javasolt Szorosabb együttműködést A járás mezőgazdaságában egyebek között a termelőszö­vetkezetek leltározását, a gé­pek pótalkatrésszel való ellá­tását stb. vizsgálták meg ta­valy. A párt-vb nem oszto­zott a NEB-nek abban a vé­leményében, hogy a járásban nincs elegendő olyan mező- gazdasági szakember, aki ered­ményesen segíthetne a vizsgá­latokban. Azt a megállapítást sem tartották elfogadhatónak, hogy a népi ellenőri csopor­tok nem tudtak megfelelően együttműködni sem a közsé­gek pártszervezeteivel, sem pedig a termelőszövetkezetek ellenőrzési bizottságával. — A munka megjavítása vé­gett ezen feltétlenül változ­tatni kell — határozta el a végrehajtó bizottság. El kell érni azt is, hogy a népi el­lenőrök saját munkaterületü­kön is nyitott szemmel járja­nak, s ha rendellenességet lát­nak, felhívják arra a NEB vezetőinek figyelmét. Kevesebbet, de alaposabban A végrehajtó bizottság ülé­sén szóba került, hogy egyik­sadalmi tulajdon megkárosítá- másik népi ellenőrt nem en­Előnros Hasznos Libára, kacsára, pulykára kössön szerződést a földművesszövetkezettel. Liba után darabonként Pulyka után darabonként takarmány juttatás — előleg. IS kg 5 kg (5518) gedik el munkahelyéről a kért időpontban, némelyek pedig — mert már hosszú évek óta látják el e társadalmi megbí­zatásukat — fáradtan végzik feladatukat. Mindez hátráltat­ja a munkát. Szóltak arról is, hogy a NEB tavaly több olyan lényegtelen szabálytalanság miatt tartott vizsgálatot, amely csak arra volt jó, hogy elve­gye idejüket más, fontosabb munkátóL — Engedjenek nagyobb te­ret ilyenkor a társadalmi el­lenőröknek, s a NEB Inkább tartson kevesebb, de alaposabb vizsgálatot — javasolta Biczó Péter, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Nemes János, a járási pártbizottság első tit­kára és Kovács Béla, a járási pártbizottság főelőadója. Harangozó János, a megyei NEB elnökhelyettese szóvá tette, hogy a községi népi el­lenőri csoportokat sem a vb-, sem pedig a tanácsülésekre nem hívják meg rendszeresen, noha ez hasznos lenne. Sok eltérő vélemény hang­zott el a vb-ülésen. Akadtak, akik túlzottnak találták, hogy a NEB múlt évi vizsgálataiban jelentős helyet (26 százalék) kaptak a kereskedelmi jellegű ellenőrzések. A felszólalók többsége azonban megállapí­totta, hogy az ellátás nemcsak kereskedelmi, hanem fontos politikai kérdés is, s ezért a NEB feladata, hogy tőle telhe­tőén segítsen a kereskedelem munkájának megjavításában A végrehajtó bizottság végül arra hívta fel a NEB vezetői­nek figyelmét, hogy egyes fon­tos vizsgálatokra rendszeresen térjenek vissza. Befejezésül Nemes János, a járási pártbi­zottság első titkára art java­solta, hogy a NEB javítsa to­vább a kapcsolatait elsősorban a pártszervezetekkel, s a jö­vőben inkább kevesebb, de alaposabb vizsgálatai végez­Válasz egy ..üzleti, levélre AMI ELLENTÉTES A SZOCIALISTA KERESKEDELEMMEL Nem tudjuk, mi vezette a Balatarsboglár és Vidéke Kör­zeti Fmsz kiskereskedelmi osz­tályának vezetőjét, amikor le­diktálta és kiküldette az üz­letvezetőknek art az értesítő, figyelmeztető levelet, amely fölött sokan még ma sem tér­tek napirendre Talán az a cél sarkallta, bogy megmagya­rázza nekik a gazdaságirányí­tási reform lényegét, hogy miért kell takarékosabban, ésszerűbben gazdálkodni, nem tűrve meg az elfekvő raktári készleteket? Ha ez volt a cél­ja, art csak helyeselni lehet Ez a levél azonban — eny­hén szólva — azt bizonyítja, hogy hogyan nem szabad egy fontos intézkedésre hivatkozni s ugyanakkor csak általános­ságban beszélni a múlt hibái­ról, megsértve azokat is, akiknek semmi közük hozzá S nem szabad a feladatokat sem úgy meghatározni, Hogy nem a vevők, hanem a szövetkezet érdekeit állítják előtérbe. Mindez zavart, félreértést okozhat, megnehezítheti a la­kosság ellátását Szó van ebben a levélben »bűnös készletezésről«, »-mű­gyűjtőd boltvezetőkről és ar­ról, hogy »elképesztő némelyik boltban a forgási sebesség«. De hogy melyik üzletről, bolt­vezetőről van szó, az nem de­rül ki. »Ami tegnap jó volt, az ma már rossz. Tegnap még elnéz­tük. Ma még csak kérő szóval fordulunk az üzletvezetőkhöz« — írja levelében egyebek kö­zött az osztályvezető, s kilátás­ba helyezi: »Ha jószívűek lesz­nek, és rendelésen felül vesz­nek át árut, akkor megromlik a jó viszony, és a költségeket az üzletvezetőkre hárítják.« Furcsa megoldást javasol ar­ra, hogyan szabaduljanak meg fölösleges, senkinek sem kellő, divatjamúlt elavult áruiktól: *Egyetlen vevő ne távozzon az üzletből anélkül, hogy az el­fekvő készletből valamit ve vásárolna.« Art is javasolja, hogy csak annyit rendeljenek ! a frrifofc, gfflgfliyi isLusábóH tú­ráig tart. Ha esetleg kiürülne a raktár, erre is talál megol­dást az osztályvezető: »A bő­ség látsszék úgy a boltban, hogy az árut, ha kell, széthúz­zuk, ha kell, összeszorítjuk.* Az új gazdaságirányítási mechanizmus minden kitől szi­gorú pénzügyi és tervfegyel­met kíván. S hogy ez megva­lósuljon, arról a Magyar Nem­zeti Bank következetesen gon­doskodik. Hogyan látja az osz­tályvezető a bank szerepét? »A bank könyörtelen, ka­szárnya fegyelmet tart, sajnos nekünk ezt tudomásul kell venni.« Végül az értesítő, figyelmez­tető levél ezekkel a »gondolat- ébresztő« sorokkal fejeződik be: »Amikor ezeket a problé­mákat leírtuk, az a tudat érle­lődött bennünk, hogy önök magukévá teszik az új gazda­sági mechanizmus célját... Ebben igen kellemes segítőtár­saink lesznelí. Tóth Dezső osz­tályvezető.« Reméljük, hogy ha nem is ebből a levélből, de a Balaton- boglár és Vidéke Körzeti Fmsz üzletvezetői megértik a gazda­ságirányítás reformjának lé­nyegéit, céljait, azt többek kö­zött, hogy a rendeléseket, kész­leteket a szükséglet szerint szabályozzák. S azon lesznek, hogy biztosítsák községeik la­kóinak kielégítő, zavartalan ellátását anélkül, hogy bárki­re Is ráerőltetnék elfekvő kész­leteiket. Szalai László engedélyért jön, ki pedig ta­nácsért Az írógép reggel óta megállás nélkül kopog, a ki­mutatások egész sora készül. Mihály Gyula, a csoport mű­szaki előadója az asztal sarkán levő táviratra mutat. — Sürgősen be kell küldeni a megyei tanácshoz a járá­sunk húsz községének járdái­ról, útjairól készült fölmérések eredményeit. Ha az ívek kitöl­tésével elkészülünk, összr-j lt­juk az adatokat. Közben nyílik az ajtó. Ben- csik Ferenc szén tlászlópusztai lakos tanácsért jött. Engedélyt alkar kenni a pusztán levő paj­tájának és istállójának lebon­tásához, hogy Bolháson levő házát randibe tehesse a két gazdasági épület anyagával. — Szentlászlópuszta fokoza­tosan elnéptelenedik — mond­ja az előadó. — Az ott lakó családok beköltöznek Bolhásra vagy Nagyatádra. Amíg a kimutatások készül­nek az egyes községek utcái­ról, könnyen megái 1 apíthatój hogy némelyik faluban még sok helye lesz a községfejlesz­tési összegeknek. Nem ritkaság az olyan utca, ahol részben vagy teljesen hiányzik a szi­lárd burkolatú járda. Elsősor­ban a községek új utcáiban. Egy idős asszony lép be. Bontási engedély van a kezé­ben. Somogyszobról jött, ahol a fia a napokban szeretné megkezdeni az új ház építését a postádombi új telepen. — Kétszobás, összkomfortos lesz, de úgy volna jó, ha már készen lenne. Régóta várunk rá, hogy hozzákezdhessünk. Három unokám van, szeret­ném, ha szép otthonunk lenne — mondja az idős asszony. Az engedélyre ráírják, hogy megkezdhetik az építést. Há­lás mosoly érte a köszönet. Mészáros néni Fazekas József­nek adja át a kilincset. Mun­kahelyéről, a téglagyárból jött egy igazolásért, amit az OTP kér tőle. Befejezési kölcsönt szeretne fölvenni tavaly épí­tett családi házának külső-bel­ső vakolásához, padlózásához. Délig még sokan megfordul­tak az építési és közlekedési csoportnál engedélykérésekkel, kisebb-nagyobb ügyekkel. Egy asszony Somogyszobról taná­csért jött, hogyan bírhatná rá testvérét, akivel jelenleg ha­ragban van, hogy írja alá az 6 építési engedélyét. — A szomszédöt úgy tudat­juk az építkezésekről, hogy az építési engedélyéket, ha egyet­értenek, velük is aláíratjuk — magyarázza Mihály Gyula. — Azonban ha úgy látjuk, hogy a maguk lakásbővítéséből a szomszédjuknak semmilyen Icára sem származik, az enge­délyt megadjuk. Ilyenkor hely­színi szemle alapján döntjük el, hogy a szomszéd, ebben az esetben a haragos testvér kifo­gásai elfogadhatók-e vagy sem. A nagy ügyfélforgalom elle­nére délre elkészülték a ki­mutatások. Mihály Gyula még elmondja, hogy az építkezők rohama az utóbbi két hétben indult meg. Sokan most látnak hozzá az engedélyek beszerzé­séihez, bízva abban, hogy a jó idő tartás lesz, és hamarosan megkezdhetik az építkezést Az előadó szerint évente 120— 150 új családi házat húznak fel a járásban. Az új házak 70—80 százaléka OTP-kölcsön- nél épül. Strnbl Márta—Nagy József A Belvárosi tizeim Vendéglátó Vállalat a nyári szezonra fölvesz dolgozókat a következő mnnkakörökbe: szakács és cukrász, késilány és konyhalány, felszolgáló. Bérezés a szakképzettségtől és gyakorlati időtől föggően. Jelentkezés Balatonlellén, Ady Endre utca 6. Pipacs-udvar (3683)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom