Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

Vasárnap, 1986. február 13. 5 SOMOGYI NÉPLAP A Somogyi Néplap megvizsgálta Kevés az élő csirke, sok a drága, mélyhűtött baromfi mázsát. Mi a megyei tanács kereskedelmi osztályától fél sertésekre kaptuk meg a ke­retet, azonban a húsüzem a tétel ötven százalékában ki­zárólag ezt a csontos karajt meg a nyakat volt hajlandó szállítani. Sajnos, ez elég ké­sőn (?) jutott tudomásunkra, s azonnal jeleztük is a keres­kedelmi osztálynak. Most megkaptuk az utasítást, hogy kizárólag fél sertéseket va­gyunk kötelesek átvenni. Hová úszott a hal? A húsellátás gondjain eny­híthetne néhány egyéb kisegí­tő élelmiszer, például a hal. A kaposvári vásárcsarnok­ban a barcsi Drávád Határőr Termelőszövetkezetnek van pavilonja. De pénteken éppen zárva tartott, s hiába keres­ték az emberek a pontyot, a harcsát vagy a keszeget, üres kézzel kellett távozniuk. — Érthetetlen, hogy nem nyitottak ki — mondja Sző- nyi Ferenc, a megyei tanács kereskedelmi osztályának fő­előadója. — De van egy má­sik érthetetlen dolog is: a Halértékesítő Vállalat immár fél éve kéri a városi tanács illetékeseit, hogy engedélyez­zék nekik is a piaci árusítást, kérésüket azonban mindig elutasítják. Ebből fakad az­tán, hogy a barcsi téesz a pontyot harminchárom fo­rintért árulja — igaz, szele­telve —, míg az állami üzlet­ben húsz forint kilója. Rá­adásul jelzések érkeztek az illetékes szervekhez, hogy a barcsi téesz nemcsak drávai, hanem tavi halat is árusít ilyen nagy felárral. * * * A pénteki tapasztalatok rendkí­vül elgondolkoztatóak. Sürgős in­tézkedésre van szükség, hogy az állami kereskedelem árszabályozó szerepe érvényesülhessen. Ahol pe­dig burkolt árdrágításról van szó — mint például a sertéskaraj ese­tében —ott élni kell a törvény adta lehetőségekkel. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége január 31-én a többi között a következő Javas­latot terjesztette a kormány elé: «■. . . A szabadpiaci á.rak alakulá­sának befolyásolása érdekében he­lyes áruterítéssel biztosítják, hogy a lakosság igényeit minden cikk­féleségből ki lehessen elégíteni. . .«< Ez vonatkozik Somogy megyére is. A rendelkezések m-gtaríása mindenkire nézve kötelező! Polesz György Szalai László ELFELEDVE Már a negyedik hete all Bedegkéren ez az útjavitó gép. Ügy látszik elfeledkeztek róla. Vajon nincs rá szükség sehol sem? Meddig fog még itt rostokolni a gép? — kér­dezik a község lakói. Egy panasz nyomában — Egyik-másik falusi száz­harminc forintot is elkér egy pár baromfiért a piacon ... Az állami boltokban pedig nincs elég áru, s ami van, az nagyon hamar elfogy ... — A húsüzletben kizárólag karajt meg nyakat árulnak.. Miért nem lehet kapni ol­csóbb húst is? ... Ilyen panaszokat hallottunk a napokban. Jogosságukról pénteken meggyőződtünk a kaposvári piacon és a város húsüzleteiben a megyei ta­nács kereskedelmi osztályával és az ÁKF-fel tartott közös ellenőrzésen. Ki korán kel... .... az nem lel ugyan ara­nyat, de kaphat élő csirkét kilónként 29 forintért az Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat piaci standján. — Mennyi baromfi érkezett ma? — kérdezzük a vezetőt. — Mindössze száznyolcvan­négy kiló. Nem is tart soká­ig — hangzik a felelet. Valóban, gyorsan ürülnek a ketrecek, és fél kilenckor a sorbaállóknak már ezt kell mondani: — Sajnos, elfogyott... De tessék egy kicsit várni, tele­fonálunk, hátha tudnak még küldeni. Am hiába telefonálnak, ugyanis a Baromfiipari Or­szágos Vállalat Kaposvári Gyáregységéből közük, hogy nekik sincs egyetlen darab csirkéjük sem. De hogyan lehetséges ez? Hiszen február 1-től 10-ig a vállalat 639 mázsa baromfit vásárolt fel — tavaly ugyan­ez idő alatt 344 mázsát —, a piaci stand a múlt héten is csak egyszer kapott tőlük — akkor is csak nyolcvan (!) — élő csirkét. Van, de csak első osztályú Nagyon sok vásárlóban fel­ötlik a gondolat: Talán azért nincs élő csirke 29 forintos áron, mert feldolgozzák 37 forintos első osztályú csoma- goítnak? Mert például az ÉKV vásártéri 314-es boltjá­ban van elegendő vágott ba­romfi: csirke, tyúk, pulyka, de csak élső osztályú. — Másodosztályút nem is kaptunk, amióta fölemelték a hús árát — közü Zeke Ta más boltvezető. A Tanácsház utcai barom­fiüzletben is csupán első osz­tályú áru van — és egy ke­vés másodosztályú pulyka —, s ugyanez a helyzet a< mély­hűtött árut forgalomba hozó hentesüzletekben Is. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek érdemes len­ne megvizsgálni ezt a jelen­séget, mert szinte hihetetlen, amire a Baromfiipari Válla­latnál hivatkoznak, arra tud­niillik, hogy a gyengébb mi­nőségű baromfit exportálják (?!), s a jobb minőségűt ad­ják hazai fogyasztásra Talán a jővő héten... Az a vásárló, aki csalódot­tan távozik az állami keres­kedelem üres üzleteiből, nem jár jobban a termelőszövet­kezetek bódéinál sem. Mernyei Március IS. Tsz: ■— Karácsonykor volt csirke, jelenleg nincs, pedig sokan keresik... Hamarosan vi­szünk a keltetőből, aztán amint felnő, piacra dobjuk ... Zselickisfaludi Közös Erő Tsz: — Nálunk is sokan ke­resik a baromfit, de mi nem foglalkozunk vele, pedig ér­demes lenne... Kaposvári Latinka Tsz: — Újévkor elfogyott, azóta nem árulunk. Most hízik az újabb állomány, talán a jövő héten már piac.a kerülhet... Marad az őstermelő Ezek után nem marad más választás, mint az őstermelők­nél vásárolni. Egy tyúkért — amíg az állami kereskedelem­nél is van — 40—50 forintot kérnek, a csirke párjáért pe­dig nyolcvanat. — Az árakat magunk szab­juk meg, abba senki sem szólhat bele — mondja a jól megtanult szabályt egy falusi asszony a magas árat sokalló vevőnek. Ahogy az állami kereskede­lem ketrecei ürülnek, úgy emelkedik náluk az ár 5, 10, sőt 15 forinttal is darabon­ként. Reggel egy pár tyúk­ért 110 forintot kértek, ki­lenc óra után ugyanezt már 130 forintra tartják. De még így sem marad eladatlan ba­romfi. Olyan keletje van, hogy a késve jövőknek már elébe mennek a Színház parkig, és ott veszik meg tőlük a portékájukat, jóval drágábban, mint az állami kereskedelemnél. 1 Sertéskaraj 30 százalék csonttal — Egész héten csak ser­tésnyakat meg karajt árul­hattunk, mert mást nem kap­tunk a húsüzemtől — mond­ja Dross László, a Május 1. utcai húsüzlet vezetője. — Hiába keresték az emberek az oldalast, a combot, a ha- saalját, el kellett utasítanunk őket. Ráadásul a karaj körül­belül tizenöt százalék csontot tartalmazhat, ebben meg har­minc százalék is volt, ha nem több. Ezt negyvennégy forint­ért adni a vásárlóknak, bi­zony sok. Az Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője, Tóth János a következőket mondja: — A húsipar erőszakolta ránk ezt a húsz—huszonöt — Három éve vagyok cso­magkihordó, de kevés olyan nap volt, hogy nyolc órát dol­goztam volna — mindig töb­bet — mondja Miklós György. — Nagy nehezen sikerült csak szabadnapot kiharcolni néha. Se szabadnap, se túlóradíj. Írtam már a rádiónak is, s azt válaszolták, hogy a túlórát a munkahelyemnek ki kell fi­zetnie. — Én is így vagyok — jegy­zi meg Sáfár István, a másik csórniagos —, gyakran tíz órát dolgozom naponta. Van egy hároméves kisfiam, aüg látom. Elmondják azt is, hogy so­hasem ebédelnek, mert nincs rá idejük. Fölvetik: a kézbesí­téskor a gépkocsivezetőnek érdeke, hogy minél tovább le­gyenek kint, mivel órabérben dolgozik. így a kézbesítő hiá­ba igyekszik vissza, ha a gép­kocsi lassú. Tulák Andrásáéval, a Pos­tásszakszervezet megyei bi­zottságának titkárával továb­bítottuk a panaszt Békeffi Ist­vánnak, a kaposvári 1. sz. pos­tahivatal vezetőjének. A hiva­talvezető közölte: Nem szük­séges, hogy a kézbesítők túl­órázzanak, belefér munkaide­jükbe a csomagok elszállítása. A kézbesítőkönyv szerint gyak­ran kevesebb csomaggal több időt töltenek el, mint amikor többet visznek. Miklós György például az egyik januári na­pon 179 csomagot vitt ki, és 17 óra 10 perckor számolt el a hivatalban. Máskor meg 127 csomaggal 17 óra 20 perckor végzett. Tény az, hogy ebben a munkakörben nem lehet percnyi pontossággal kiszámí­tani az egy csomag kézbesí­tésére jutó időt, hiszen gyak­ran várni kell. Ennek ellené­re a hivatal vezetősége nem fogadhatja el a két-három »túlórát«, hisz a csomagokat mindegyik kézbesítő másod­magával — azaz a gépkocsi- vezető segítségével — hordja ki. A kézbesítők — állításuktól eltérően — igenis megkapták a szabadnapot: Miklós György például októberben kettő, de­cemberben és januárban egy- egy napot. Előreláthatóan eb­ben a hónapban is kap sza­badnapot. Sáfár István októ­berben egy, decemberben pe­dig két napot kapott. Ezenkí­vül mindkettőjüknek 12-12 túlórát is kifizettek december­ben. Tehát panaszuk és felhá­borodásuk jogtalan. Békeffi István tárgyilagosan azt is megjegyzi, hogy való­ban tapasztalják: a gépkocsi­vezető ott húzza az időt, ahol tudja — az órabérezés miatt. Hasonló eset volt Szegeden is, ott úgy küszöbölték ezt ki. hogy a postaigazgatóság a központi járműteleptől átvette az autókat, s átalányt állapí­tottak meg a gépkocsivezetők­nek. Ha ezt megtehetnék So­mogybán is, megszűnne ez a probléma. S. M. Közeleg a tavasz! Cserélje ki régi bútorát! Tekintse meg a LENGYELTÓTI MŰVELŐDÉSI HÁZ NAGYTERMÉBEN február 13-tól 20-ig a balatonboglári fmsz BÚTOR- ÉS LAKBERENDEZÉSI KIÁLLÍTÁSÁT! 9000-től 16 000 Ft-ig 6000-től 8000 Ft-ig 2000-től 3000 Ft-ig 5000-től 9000 Ft-ig Modem lakószobák Modern hálószobák Modem konyhák Kárpitozott ülőgarnitúrák Szólórekamiék, fotelok és székek nagy választékban. A felsorolt áruk a helyszínen megvásárolhatók. Az fmsz igazgatósága (3080) Beváltott „ötletvaluták“ a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában EGY ÉVVEI EZELŐTT mó­dosította a Minisztertanács a SZOT javaslatára a termelési tanácskozások és a munka­értekezletek rendjét. Az 1022/ 1961. MT—SZOT-határozat módosítása előtt tetszés sze­rint váltották be az üzemek­ben a dolgozók »ötletvalu­táit.« A határozat kötelezően előírta, hogy a javaslatokat a naplóba kell vezetni, meg­valósításukról a vezetők gon­doskodnak. Kíváncsi voltam rá, hogyan hajtották végre a határozatot, melyik üzem gyakorlatát lehet példaként a többi elé állítani. Suri Sán­dor, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának titkára a Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári. Gyárát ajánlotta. Borsföldi Istvánná, az üze­mi bizottság titkára elmond­ta, hogy náluk mindig meg­előzte a termelési tanácsko­zást a műszaki konferencia. Erre meghívják a műhely­titkárokat, az üzemi párt- szervezetek vezetőit. A héten tartott műszaki konferencián például huszonegy hozzászó­lás hangzott el. Ugyanilyen termékenyek és őszinte lég­körnek voltak az eddig meg­tartott termelési tanácskozá­sok is. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy a negyedéven­ként megszervezett tanácsko­zásokon kilencvenszázalékos a megjelenés. Fórumnak ér­zik a dolgozók az üzemré­szenként és műszakonként összeülő tanácskozásokat, el­mondják, mi gátolja őket a munkában stb. A B műsza­kosok például szóvá tették a géphibákat, azt, hogy az anyaghordók nem gondos­kodnak) folyamatosan az anyagról. Volt, aki azt kifo­gásolta, hogy áramkorlátozá- kor leállítják a klímaberen­dezést, s ez kihat a fonal mi­nőségére, a munkások egész­ségére. Gergő Istvánná gyű­rűsfonó azért szólalt fel, mert a másik műszak rosszul adja át a gépeket, munka­idejének felét, arra fordítja, hogy rendbe tegye őket. — Jó hatása van, hogy a művezetők név szerint meg­dicsérik a jól dolgozókat, s megbírálják a fegyelmezetle­neket — mondta Borsf öldi­né. S HOGY MI A SORSA a termelési tanácskozásokon el­hangzott javaslatoknak? Be­vezetik a naplóba, megjelö­lik, kinek kell s mikorra in­tézkednie. A választ bejegy­zik a kemény fedelű füzet­be, s a dolgozóval aláíratják, ha kielégíti az intézkedés. A megye többi üzemében az 1022. számú határozat módo­sítása óta vezették be a nap­lót, az akkor még Kaposvári Textilművek azonban 1955 óta alkalmazta ezt a mód­szert. Varga Ferenc, a gyű­rűsfonó B műszakjának ve­zetője megmutatta a mai ja- vaslatnaplók ütött-kopott, megviselt elődjét — Nálunk természetesnek tartják a dolgozók, hogy megvalósítjuk javaslataikat, felhasználjuk ötleteiket, vá­laszolunk kérdéseikre — ál­lapította meg Borsföldi Ist­vánná. — Amikor először szorgalmaztuk a termelési ta­nácskozásokat, alig-alig je­lentkeztek hozzászólásra. Ta­nítani kellett az embereket, megértetni velük, milyen le­hetőség rejlik e fórumban. S ma? Ti zennyolca.. ~h ászán kérnek szót. Szívesen el­mondják véleményüket, mert tudják, hogy figyelembe ve­szik. MEGNÉZTEM a fonó II. előfonó és a gyűrűsfonó B műszakj 'nak javaslatnapló­ját. A^ kemény kötésű füze­tek hűen tükrözik a terme­lési tanácskozások hangula­tát, számot adnak a javas­latok felhasználásáról. Pél­dául az előfonóban Szolnoki Ilona az új műanyag hüve­lyekre panaszkodott. A füzet jobb oldalán ott a válasz: az újonnan gyártottak jobb mi­nőségűek, pontosan illenek a csévekerékre. Vigh Istvánná javaslatára megjavított" k a 16. és 18. számú kocsit, László Katalin felszólalása nyomán megszervezték a hü­velyes rekeszek karbantartá­sát, Szabó Lajosné észrevé­telére kicserélték a nyomó- hengert. Hogy a gyűrűsfcnó napló­jából is idézzek néhány meg­valósított javaslatot, megem­lítem, hogy Henrik Katalin fonónő kérésére orsót állí­tottak a 146. számú gépan, Mecseki Jánosné előmunkás javaslatára megszüntették a mennyezet beázását a 107. számú gép fölött. Varga Ferenc művezető talá­ló példával világította meg, milyen hatással van a dol­gozókra, hogy nem pusztába kiáltott szó a felszólalásuk. Felállt a termelési tanácsko­záson Hegedűs Jánosné, s megköszönte, hogy gyorsan intézkedtek javaslata nyo- nvm, azonnal megjavították a 106. és a 107. számú gépet. A Kiváló dolgozó kitünte­tés, a Szocialista brigád cím odaítéléséről felelősségtelje­sen dönt a munkáskollektíva. Amióta odalent dől el ezek­nek a sorsa, sokkal kevesebb a reklamáció, ahogy az üzemben nevezik, a »vissz­hang«. Hiába, az üzemrészek­ben azt is meglátják, amit olykor eltakarnak a százalé­kok. Például egy fonónőnek azért halasztották el két hó­nappal a kitüntetését. mert kifogásolták magatartását. A termelési tanácskozáson arra az álláspontra helyezkedtek munkatársai, hogyha változz tat rajta, megérdemli a Ki­váló dolgozó kitüntetést. IGAZA VOLT Borsföldi Istvánnénak, az üzemi bi­zottság titkárának, amikor le­szögezte: nagyon sok agitá­ció, meggyőzés, lelkesítés, ne­velés, intézkedés kellett ah­hoz. hogy a Famutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában ilyen rangra emeljék a ter­melési tanácskozásokat. Mi­vel ez a munka megelőzte az 1022 számú határozat mó­dosítását, nem volt nehéz megfelelni az új előírások­nak. Lajos Géza VÁSÁROLJON halkonzervet! ( ÍZLETES, OLCSÓ, KIADÓS Treszka 350 gr-os doboz ára 12,­FI Marine Eel 256 gr-os doboz ára 12,— FI Stavrida 350 gr-os doboz ára 18­FI Sprotni 350 gr-os doboz ára 19,— Fi Compeass Brand 365 gr-os doboz ára 26,­Fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom