Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-12 / 36. szám
Szombat, 1966. február 13. 3 SOMOGYI JtBPtAP Egy év a mérlegen Hullámvölgyben az Épületszakipari Vállalat A Somogy megyei Épület- szakipari Vállalat 102 százalékra teljesítette múlt évi tervét. Ennek ellenére nem lehet elismeréssel beszélni munkájáról. Ugyanis mintegy 800 000 forintra rúgott a veszteségük, tavaly állandóan pénzügyi problémáik voltak, sorba álltak. A Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságának egyik dolgozója a súlyos pénzügyi gondok megtárgyalásakor kijelentette: az Épületszakipari Vállalat 1965-ben tizenöt alkalommal kapott munkabérhitelt. Miért került hullámvölgybe a vállalat? Annak, hogy veszteséggel zárták az évet, egyrészt az az oka, hogy a felügyeleti szervtől, a megyed tanácstól nem kapták meg a megfelelő támogatást, másrészt a vállalat vezetői rosz- ezul irányítottak. Amikor az Épületszerelő Vállalatból Épületszakipari Vállalat lett, gyakran lehetett hallani, hogy áldatlan állapotok uralkodnak náluk. Nincsenek meg a munka föltételei. Akkor azt gondoltuk, hogy a vészharangkongatók eltúlozzák a kezdeti nehézségeket. Reméltük, hogy a vállalat néhány hónap múlva talpra áll. Sajnos, az idő azokat igazolta, akik azt hangoztatták, hogy hiányoznak a munkafeltételek. Ebben az időben nem kaptak megfelelő támogatást a tanácstól. Emiatt rossz lépéseket is tettek á vállalat vezetői, például Nagyatádon létrehoztak egy szolgáltatórészleget. Később vissza kellett vonulniuk a járási székhelyről, mert kiderült, hogy ebben a körzetben Háncs szükség rájuk. (A Nagyatádi Komfort Ktsz kielégíti az igényt.) Ezt a kudarcot elkerülhették volna, ha a tanács segítségével idejében fölmérik a helyzetet. Nem sokat törődött a tanács a szakembergárda kialakításával sem. Amit ezért tett, abban sem volt sok köszönet. Amikor a főmérnök távozott a vállalattól (fél évvel ezelőtt), a tanács ipari osztályának illetékesei megígérték, hogy Veszprémből hoznak főmérnököt. A főmérnök máig se érkezett meg. Az ködő igazgatónak a főmérnöki teendőket is el kell látnia. Ügy látszik, a tanács egy kissé beletörődött abba, hogy az Épületszakipari Vállalat hibát hibára halmoz. Nemrég revíziós vizsgálatot tartottak a pénzügyi osztály szakemberei. Arra azonban már nem vettek fáradságot, hogy a vállalat vezetőivel megbeszéljék a problémákat, és felelősségre vonják a hibát elkövető vezető beosztású dolgozókat. Nem volna teljes a kép, ha nem említenénk meg a műkőüzem átcsatolását. Amikor a Tanácsi Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés megszűnt, a megyei tanács az Épületszakipari Vállalathoz csatolta a műkőüzemet. Pénzt nem biztosított a korszerűsítésére. Az elhanyagolt, technológiai utasításokkal nem rendelkező üzemre 1965-ben az Épületszakipari Vállalat ráköltötte azt a pénzt, amelyet beruházásra és felújításra kapott Pedig ezt az összeget kisgépek vásárlására, a telepek korszerűsítésére kellett volna fordítani. Jelenleg ugyanis a vakolókanál és a lapát a legkorszerűbb munkaeszközük. Szükség lenne termelékeny kisgépekre, a munkát megkönnyítő, meggyorsító eszközökre. A veszteségeit leginkább a rossz vezetés okozta. A vezetők valójában csak az eseményeket regisztrálták. Bár néha még ezekről sem volt helyes képük. Például a rossz számlázás következtében nem számolták fel a fuvarköltségek egy részét. A fuvarra fordított pénznek csak egy részét hajtották be. Emiatt károsodott a vállalat. A vezetők nem vették észre a hibát. A munkáit nem elemezték. Se a vezetőknek, se a művezetőknek nem volt elképzelésük a munka megjavítására. Általában az események után kullogtak. Ilyen körülmények között meglazult a munkafegyelem. A vállalat vezetői elhatározták, hogy 1966-ban jól fognak gazdálkodni. Elemezték a múlt évi munkát, és pontosan megszabták a feladatokat. A velük való beszélgetéskor úgy éreztük, hogy frontális támadást indítottak a hibák ellen. Kidolgozzák az ügyrendet, feladata, ki miért felelős. Nagyobb önállóságot adnak az építésvezetőknek, a művezetőknek. Jól megszervezik a szállítást. Rendet teremtenek a számlázási csoportban, tervszerűbbé teszik az anyagbeszerzést, valamennyi munka- folyamatra technológiai utasítást dolgoznak ki, eljárnak a tekergőkkel szemben — hogy csak néhányat említsünk a tervekből. Az év végéig ki akarnak kerülni a hullámvölgyből. A termelési tanácskozáson arra kérik a dolgozókat, mozdítsák elő a feladatok végrehajtását. A vezetők remélik, hogy a munkások teljesítik a terveket, takarékoskodnak, csökkentik a költségeket, óvják a vállalat vagyonát. Bizonyára így lesz, hisz a munkások zöme a múlt évben is derekasan dolgozott. Reméljük, a tanács támogatása se várat magára sokáig. Szegedi Nándor A termelés és a parasztember A MOSTANI HETEK JELLEMZŐJE faluhelyen a zárszámadás. A parasztember életében, munkájában egyre inkább ünnepszámba menő esemény ez. Tanácskoznak, mérlegelnek, vitatkoznak, keresik a módját annak, hogyan fordíthatnak sorsukon, milyen eszközökkel javíthatják gazdálkodásukat. A köz- érdeklődés méltán fordult most még jobban feléjük, hiszen termelőszövetkezeteink munkája elszakíthatatlan egész népünk boldogulásától. A zárszámadó közgyűlések központi témája a helyes módszerek, az új, jobb utak keresése. De a termeléstől nem választható el maga az ember, aki eszét, erejét, fáradozását adja ahhoz, hogy többet teremjen a föld, több tej gyűljön össze a fejőskor, több kiló hússal gyarapodjanak a hízó állatok. A gazdasági számvetésen túl ezért esik mostanában sok szó arról, hogyan is él a paraszt- ember. A helyzetet, a tényekeit több vonatkozásban is elemezhetnénk. életkörülményeinek, életszín- adatok jelzik: sok tennivaló vonalának több összetevője van. Röviden fogalmazva ezt így szoktuk mondani: egyik a közvetlen jövedelem, amit megteremt a közösség és a háztáji, a másik az, ami nincs benn a borítékban. Ide tartozik a kulturális, az egészségügyi és a szociális juttatások sora. A gyakorlatban nehéz ezeket szétválasztani, hiszen szoros összefüggésben és kölcsönhatásban vannak egymással. Ám ahogy a zárszámadásokon, a tervtárgyalásokon részletekbe menően kell megvitatni minden gazdasági jelenséget, ugyanúgy szükséges, hogy az összefüggéseket ismerve külön is elemezzük parasztsávár még ránk. Közismert falvaink elöregedésének gondja. Ennek okát a néhány helyen meglevő gazdasági nehézségeken kívül a szociális viszonyokban is kell keresni. Me- I gyénkben öt év alatt megnégyszereződött a tsz-nyugdí- jasok száma. A csaknem 69 000 biztosítottnak mintegy 30 százaléka öregségi járadékot kap, tehált a tagoknak hozzávetőlegesen egy- harmada kiöregedett a munkából. A 260 forint járadékon kívül legtöbbjük segítségre, támogatásra szorul. A közösség segítő szándékának, a szocialista humánumnak számtalan megnyilvánulásával gunk __ életkörülményeinek találkozhatlmk. Termelőszöújdonsült, sok gonddal küsz- meghatározzák, kinek mi a Ritkaságszámba menő gyűjteménnyel dicsekedhet a 72 éves Máté László, székesfehérvári nyugdíjas. Lakásán egy speciális fiókos szekrényben 217 madárfajta 3600 tojását őrzi. Az eltelt 40 év alatt felhalmozott gyűjteményét most a Madártani Intézetnek ajánlotta fel. AZ ILLETÉKESEKÉ A SZÓ Megtartotta a rendelkezést a nagyatádi üzemvezetőség Szabó Pál nagyatádi olvasónk kifogásolta, hogy nincsenek rendesen megvilágítva a járdák a községben, a világítást esténként később, reggelenként. előbb kapcsolják be, mint kellene. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat kaposvári üzletigazgatósága tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a nagyatádi üzemvezetőség a közvilágítási naptár szerint kapcsolta be és ki a közvilágítást. Az időjárás hirtelen változásaikor (borús, felhős idő stb.) úgy tetszhet, hogy a beállítás nem megfelelő. A levélíró ilyen tévedésbe eshetett. A közvilágítás fő rendeltetése, hogy megfelelő fénnyel árassza el az úttestet a közlekedés zavartalansága végett. Persze szükséges a járdák megvilágítása is, azonban a nagyatádi Baross utca nagyon széles, s az északi oldalon levő járdára valóban nagyon kevés fény jut. Ha a köz3''°i tanács a szóban for- ctó n m. f1 e y közviláo ' " ' T' -1 sz. reltetne fö‘ ‘ ' y a sötétség. Ez az .an r.?m gazdaságos megoH-'A diákok elszállítása ? ■> 'intosabb golhat az utas Szentgáloskér- re. Késmárki József, a 13. számú Autóközlekedési Vállalat forgalmi szakosztályvezetője közölte, hogy azért szüntették meg a szóban forgó járatot a megyei tanács két osztályának beleegyezésével, hogy a somogygeszti, mer- nyei, somogyaszalói középiskolásokat nyolc éra előtt beszállíthassák a megyeszékhelyre. A vállalat beállított még egy járatot a Kaposvárról hat óra harminc perckor Magyaratádon át Igalba közlekedő busz mellé. Ez megszüntette a zsúfoltságot, senkinek nem kell leszállnia Magyaratádon. A beállított busz Tátom pusztáig megy. Téves az az állítás, hogy a szentgálos- kéri és a ráksi diákok negyed hétkor Igalba érnek. A busz hat óra negyvenöt perckor ér oda velük. Valóban igaz, hogy a levélírónak nincs buszjárata a ráksi elágazótól, a vállalatnak azonban a diákok elszállítását kellett megoldania. Megjavították a hidat a tanulók Egy taranyi dolgozó elpanaszolta, hogy rossz a hid a taranyi buszmegállónál, nincs aki megjavítsa. Friedrich József, a Taranyi Községi Tanács vb-elnöke elismerte, hogy jogosan fogott tollat a levélíró. A levél megjelenése után az általános iskolások azonnal megjavították a hidat társadalmi munkában. A tanács megköszönte az ifjú barkácsolóknak és a társadalmi munkát kezdeményező nevelőnek a gyors intézkedést. Rekordforgalom és nyereség a tabi fmsz-nél '•Vvá s'áí tanító • fiú ár 7- áiegszünleite az ,—*1 hat óra íme ;io;-k(liTe is beHegy. Most Ráksibói gyalo(Tudósítónktól.) A Tab és Vidéke Körzeti Föld- müvesszövetkeczet egységei minden eddiginél nagyobb forgalmat bonyolítottak le a múlt évben. Csalinem nyolcvanhétmillió forin' értékű árut adtak el, a felvásárlási hálózat pedig több mint tízmillió forint értékű zöldséget, gyümölcsöt és egyéb terméket vett meg a gazdáktól. Az ipari szolgáltatási üzemág 2 265 600 forintot forgalmazott. A földművesszövetkezet mintegy 99,5 millió forintos összforgalmat bonyolított le r múlt évben a tervezett 98 092 000 forinttal üzemben. A szerződéses termeltetés hatékonyságának köszönhető, hogy jóval több babot, burgonyát, fejes káposztát, vöröshagymát és zöldségfélét vehettek meg tavaly, mint 1964-ben. A fokozott takarékosság révén a gazdálkodás eredményességében Is rekordot ért el az fmsz. A szövetkezet múlt évi gazdálkodási nyeresége a tervezett 1 417 400 forinttal szemben 1 959 600 forint. A szép nyereség alapján vásárlási és c .tékesítési visszatérítés címén is jóval nagyobb összeget fizet ki tagjainak a földművesszövetkezet, mint az előző években. Jóindulat ?! Szociális alapon kapott ingyentelket Siófokon Burai Lajos és Gáspár Rudolf. Mindketten becsületes munkásemberek. El akartak szakadni a múlttól, a putritól, a cigányélettől. A társadalmi szervek, munkahelyük vezetői támogatták törekvésüket. A Siófoki Községi Tanács így adott nekik telket ingyen a szigetnek nevezett részen. Az OTP mindkét építkezőnek negyvennégyezer forint hosszú lejáratú kölcsönt biztosított. A társadalmi szervek építési tervet adtak. Eddig minden szép és örvendetes. De ha valaki azt hiszi, hogy Burai Lajos és Gáspár Rudolf élete egyenes vágányra került, az téved. A községi tanács ugyanis olyan területet adott nekik ingyen, ahol az év egyik felében — enyhe túlzással — csak fürödni és mérgelődni lehet. A terület feltöltése és a vízelvezetés annyiba kerülne, mint két rendes, jó fekvésű telek. Ezt szakemberek mondják, akik már nagyon sokszor foglalkoztak a két dolgozó panaszával. Vajon hogyan értelmezik a siófoki tanácson a kormány idevágó rendeletét? egy-egy összetevőjét. HOGYAN ÉLNEK termelőszövetkezeti tagjaink, mennyi szociális juttatásban részesülnek a társadalombiztosítási alapokból? A helyzet megítéléséhez nélkülözhetetlen az emlékezés. Egy parasztember így fogalmazta ezt meg: »A magam helyzetéről nem tudok úgy beszélni, hogy ne Parasztságunk I hasonlítsam össze az apáméval; a fiam már az én életemhez viszonyít, tehát az ő mércéje magasabb.« A fejlődés szükségszerűsége az élet minden területén megnyilvánul, s ennek a törekvésnek felel meg az is hogy 1966- ban a kormány módosítja parasztságunk társadalombizc tosítási ' szolgáltatásait. A megtett út — bár az évek száma nem sok — hosszú volt. Emlékeztetőül egy adat: a felszabaduláskor megyénkben mindössze nyolcezer mezőgazdasági biztosított élt. Az egészségügyi szolgáltatások kiterjesztése parasztságunk életében rendkívül fontos mérföldkő. A múlt évben csaknem 69 000 termelőszövetkezeti tagot tartottak nyilván, akik betegség esetére biztosítottak voltak. A két adat magáért beszél. ' Érdemes megemlíteni azt is, hogy a termelőszövetkezetek megalakulásának éveiben faluhelyen nem látta, nem értette mindenki teljesen a biztosítással járó szociális szolgáltatások nagy jelentőségét, öt-hat évvel ezelőtt még hallhattunk ilyen véleményt: »Mi szükség van rá, minek fizetni a betegellátási díjat, a baleset-biztosítást, a nyugdíjjárulékot? .. .*> Ezeket az időket már magunk mögött hagytuk. Az életkörülmények változása törvényszerűen fokozza az igényeket, s ezek az igények jogosak. Míg kezdetben a szolgáltatásokért járó kötelezettség forgott szóban, ma az ezekből fakadó előny a beszédtéma. Sok adatot, számot sorolhatnánk arról, hogy mekkora az az összeg, melyet parasztságunk így közvetett juttatásként kapott meg, egyszóval ami nem került a borítékba. Példaként csak egynéhányat említünk. A múlt évben a megye szövetkezeti tagjai összesen 460 887 forint értékű gyógyászati segédeszközt kaptak, s ebből csaknem 392 000 forintot az SZTK térített meg. Ugyancsak említésre méltó, hogy a tbc-s tsz-tagok rendkívüli segélyezésére 130 000 forintot fordítottak egy évben. Üzemi baleset miatt több mint egymillió forint kártalanítási segélyt kaptak tavaly a rászorulók. És mindez a szociális juttatásoknak csak egy része. Mégis, a más foglalko- zásúakkal való összehasonlítás tapasztalatait nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Országosan a munkás 649, az alkalmazott 844, a szövetkezeti tag 331 forintot kapott szociális juttatásként, évente. Ezt a szembeötlő, nagy különbséget nem indokolja semmi. PARASZTSÁGUNK ÉLETÉBEN, de mondhatnánk úgy is, hogy napjaink történelmében a társadalombiztosítás, a nyugdíjjogosultság bevezetése olyan nagy vívmány, amellyel méltán büszkélkedhetünk. Azt a célt szolgálja, hogy a két alapvető osztály közötti különbség ebben fokozatos"» a különb" azonban még mindig megle-1 N. S. h'etősen nagy. Az említett vetkezeteink a szociális alapon tartalékolt összeg jó részét (1963-ban például a felét) az idősek, a munkakép>- telenek segítségére fordítják. Earcson például rendszeresen támogatják az időseket és a betegeket. Pusztaszemesen a szövetkezet öregségi jár radékosait fejenként 160 forint értékű természetbeli támogatásban részesítették, a betegeket összesen 22 000 forinttal segítették. Tapsony- ban hasonló célokra 19 000 forint készpénz és 9000 forint értékű terményt biztosítottak tavaly. Számottevő segítséget azonban azok a termelőszövetkezetek nyújthatnak. melyeknek a gazdasági eredményei jók vagy legalábbis közepesek. Az elvándorlás, az elöregedés gondja nagy mértékben nem is ezekben a tsz-ekben jelentkezik; hanem ott, ahol a gazdálkodásban is nehézségek vannak, s ebből fakadóan a saját erőből biztosított segítségnyújtás kisebb mértékű. Mint említettük, a kormány módosítja az idén parasztságunk társadalombiztosítási szolgáltatásait. Emelkedik a szövetkezeti tagok családi pótléka. Nem egy-kettő, hanem sok száz falusi családot érint ez a rendelkezés, amely a fejlődés újabb lépcsőfoga. A múlt év decemberében megyénkben 499 tsz-tag kapott több mint százezer forint családi pótlékot. Az előzetes fölmérés szerint meghatszorozódik megyénkben a családi pótlékban részesülő parasztcsaládok száma! A KÖZÉRDEKLŐDÉS az eddiginél nagyobb mértékben fordul termelőszövetkezeteink felé napjainkban. S ha a falusi ember szociális helyzetéről, életkörülményeiről beszélünk, szükséges figyelembe venni mindezt. Ahogy a zárszámadásokon, a felelősségteljes tanácskozásokon teszik mostanában, úgy ítélhetünk helyesen ebben a vonatkozásban is: méltányolva, elismerve az eddigi fejlődést* s józanul megfontolva, mérlegelve a soron következő feladatokat. Mert a termelés és az ember nem választható el egymástól. Vörös Márta Az MT Központi Üdülő Balatonőszöd 1. számú anyagátvevő bélyegzője elveszett. A bélyegző érvénytelen. (3602) tekintetben is zűnjön Ez csökkent is, Értesítjük a megye összes mezőgazdasági termelő- és földművesszövetkezeteit, valamint egyéb üzemeit, hogy villanytartály -szerelő részlegünk elvállal külső hálózati és belső szerelési munkákat, villamos berendezések felülvizsgálatát, szigetelési és földelési ellenállásmérést, alamint energiavételezé- i tanácsadást. A megren- eléseket Állami Mezőgaz- iasági Gépjavító Állomás, Tab, üzemegysége Karád címre kérjük. (3590)
