Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
YtLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) iRAi 50 FILLÉR SomogyiMéalap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 27. szám. 1966. február 2., szerda AZ ORSZÁGOS ARH1VATAL NYILATKOZIK AZ ÁRVÁLTOZÁSOKRÓL Dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Árhivatal elnöke a február elsején életbe lépett árváltozásokkal kapcsolatban válaszolt a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság munkatársainak kérdéseire. — Miért váltak szükségessé az árváltozások? Milyen célokat szolgálnak? Milyen szempontok vezették az illetékes szerveket, amikor éppen a szóban forgó termékeknél és szolgáltatásoknál rendelték el az árak fölemelését, illetve leszállítását? I I Nem mondok vele újat, hogy útrendszerünk sok vonatkozásban nem megfelelő. Bár 1957 óta néhány intézkedéssel javítani igyekeztünk, árrendszerünk még mostani formájában sem felel meg annak a követelménynek, hogy a termékek árai, a szolgáltatások díjai híven tükrözzék, mennyibe kerül előállításuk a társadalomnak. Ez a helyzet különböző módokon — persze — éreztette is hatását. Ami erősen drága volt, azt kevesebben vették és takarékoskodtak vele, de ami olcsó volt, afelé megnyílt és rohamosan nőtt a társadalmi igény, ami nem is baj addig, amíg ki tudjuk elégíteni. A gond akkor jelentkezik, amikor az ilyen termékeknél nagy összegű beruházásokkal jelentősen bővítettük a termelést, de az olcsó ár miatt még így sem lehetett az egyre növekvő igényeket kielégíteni. Külön hangsúlyoznom kell a következmények közül azt, hogy a helytelen árrendszer fékezi a népgazdaság arányos fejlesztését, a gazdaságnövekedés ütemét. Hadd mondjak példát. A húsfogyasztás 1957 óta 30 százalékkal nőtt. Ez a növekedés az alacsony húsár mellett következett be. A hús fogyasztói ára és ezzel összefüggésben a felvásárlási ára is alacsonyabb volt annál, mint amennyibe a megtermelése került. Az alacsony fel- vásárlási ár nem ösztönzött a mezőgazdaságban nagyobb, több termelésre, az egyre növekvő igények arányában az állattenyésztés fejlesztésére. De ezzel sem fejeződik be a gondolatsor: Ha alacsony is volt az állatok felvásárlási ára, az állam még műidig drágábban vette meg, mint amennyit a hús eladásából bevételezett, s a különböze- tet egyéb állami bevételekből fedezte, közismert szóval: dotálta. Például minden kiló marhahúsnál 6 forint volt a ráfizetés. Az elmondottakból — úgy gondolom — világos az intézkedések célja. Azt akarjuk elérni, hogy az árak mindinkább és mind pontosabban tükrözzék előállítási költségeiket, közelítsük egymáshoz a tenned ói és fogyasztói á a- kat, s ezzel jobban ösztönözzük a termelés fejlesztő ■ sét. Nem helyes, há a barkóit — és a lakosság aital nem is -ismert, tehá> nem is becsűit -- sek százmilliós, sőt milliárdos állami támogatások rendszerét alkalmazzuk, hanem az: kell elérnünk, hogy mindenki maga fizesse meg rendes árán azt az árucikket, amelyet megvásárol. elfaivsszt, azt a szolgáltat,1st (pé'dáu! közlekedést. központi fűtést atb.) amelyet igénybe vesz. E -‘él felé jelentenek lépéseket a naoetani intézkedések. I — Köszönjük, de amit hallottunk, újabb kérdésre késztet. Eszerint a hús- és a húskészítmények áremelésének egyik célja a fogyasztás csökkentése? Nem cél a húsfogyasztás visszaszorítása, lecsökkentése, legfeljebb az, hogy ne az eddigi — már említett — nagy ütemben növekedjék tovább. Amikor a szakemberek az ár- és bérintézkedéseken dolgoztak, s kiszámították, hogy a bérből és fizetésből élők mennyivel többet fognak az áremelés után másra költeni, vátlozatlan fogyasztási szint alapján számolták ki ezt az összeget, s került ez — a családok nagy részénél — ellentételezésre béremelési, * családi pótlék- és nyugdíjemelési, illetve árleszállítási intézkedésekben. Az állam egyetlen fillért sem keres a húsáruk és a tejtermékek fogyasztói árának emelésén, sőt még valamivel többet is fordít a felvásárlási árak emelésére, hogy ezzel fokozza a termelési kedvet, a mezőgazdasági üzemek igyekezzenek csökkenteni az önköltségét, neveljenek több állatot, jobban tudjuk kielégíteni a lakosság igényeit húsban és állati termékekben, és emellett tudjunk többet exportálni ts. Csupán megemlítem: ez az intézkedés lehetővé tette egyben a termelőszövetkezeteknél az amortizációs alap létrehozását, ami szintén kedvező' - hat a termelés további fejlesztésé— Engedjen meg egy gya- korlati kérdést: A felvásárlási ár élősúlyban, kilogrammonként a sertésnél 1 forinttal, a szarvasmarhánál 3 forinttal lett magasabb: hogyan következik ebből a sertéshúsnál átlagosan 30, a marhahúsnál átlagosan csaknem 58 százalékos áremelés? Azzal szeretném kezdeni, hogy az új fogyasztói árak részletes kialakításával a tőkehús fogyasztói átlagára az eredetileg előirányzottnál valamivel kisebb mértékben emelkedik. A tőkehús átlagára 30 százalék helyett 28.2 százalékkal nő. A marha tőkehúsnál pedig — annak következtében, hogy az import fagyasztott hús a belföldi húsnál kilogrammonként 2—4 forinttal (mintegy 10 százalékkal) alacsonyabb áron kerül forgalomba — a különbség még nagyobb; az átlago? áremelés az előirányzott 50 százalék helyett 46,5 százalékot tesz ki. Az árváltozások eredetileg számításba vett kihatását befolyásolja az is, hogy az étkezési szalonnafélék fogyasztói ára az előirányzott 11 százalék helyett 16,4 százalékkal csökken. A kérdés lényegére térve: először is más az élősúlv, és más a vágóit súly. A vágómarhánál az élősúlynak csak mintegy 50—-0Í> százaléka hasznosítható; ez az arány a sertéseknél kedvezőbb ugyan — mintegy 80—85 százalék —, ennél viszont azt kell figyelembe venni, 5:ogy a vágott sertés súlyának valamivel több mint 40 százaléka a szalonna és a zsír, márpedig ezeket az eddiginél olcsóbabn adjuk. A zsír ára 25 forint helyett 20 forint lett, a szalonnaféléké — műit az előbb említettem is — több mint 16 százalékkal, a tepertőé pedig kereken 14 százalékkal csökkent. I — Ml az oka annak, hogy az egyes húsfélék ára nem egyforma százalékkal nőtt? Mire alapozódik a differenciálás? Mindenki tudja, hogy kevesebb karaj van egy sertésben, mint combhús, de mivel nem volt elég nagy a különbség a kétféle hús ára között, a kereslet olyan nagy mértékben irányult a karaj felé, hogy nem is lehetett teljesen kielégíteni. A közgazdász nyelvén, de remélem, széles körök számára is érthetően, így tudom ezt megfogalmazni: a differenciálással azt akarjuk elérni, hogy a termék fogyasztói árszínvonala ne csak a termelési költségekhez, hanem a kereslet és kínálat irányításának követelményeihez is jobban igazodjék, és helyesebben fejezze ki a használati értékarányokat is, magyarán: a minőségi húsok árát emeltük nagyobb arányban. A Minisztertanácstól kapott megbízás alapján arra külön gonddal ügyeltünk, hogy a lakosság által legnagyobb mennyiségben fogyasztott húsfélék — például a sertéscomb vagy lapocka — ára ne az átlagosnál nagyobb mértékben, hanem annak megfelelően emelkedjék csupán. Ugyanakkor egyes kevésbé értékes húsrészek ára az átlagosnál kisebb mértékben emelkedik. így például a dagadó ára kilogrammonként 30 forintról csak 35-re, sőt egyes kocsonyahúsok — közöttük a sertésfej — ára csökken. A szakmai szempontok, a kereslet és kínálat egyensúlyának előmozdítása a marhahúsnál még fokozottabban tette szükségessé az árak széthúzását. A marhahús-fogyasztás zöme a csont nélküli színhúsból, a hátszínből és rostélyosból (amely kisebb mértékben csontos hús), valamint az egyéb leveshúsokból (ahol a csont részaránya magas) tevődik össze. Ezek áremelkedése együttesen 5ü százalék alatt marad. Ez azonban úgy valósul meg, hogy például a comb és a lapocka ára mintegy 65 százalékkal, viszont a leveshúsok ára csak mintegy 20 százalékkal emelkedik. Az átlagosnál nagyobb mértékben kellett emelni a borjúhús, a vesepecsenye és a máj árát. — Hogyan alakúinak az árak az üzemélelmezésben és a vendéglátóiparban? I Az üzemélelmezésben csak az ételek elkészítéséhez felhasznált élelmiszerek árváltozásának egyenlegét, azaz az árkülönbözetet hárítjuk át a dolgozókra: kiszámolják, mennyivel kerül többe a hús vagy a húskészítmény, illetve a felhasznált tejtermék, s ebből levonják, hogy mennyivel lett olcsóbb a zsír és a szalonnaféle. Egyéb költségek is emelkednek itt, de ezeket a vállalati költségvetési hozzájárulás emelésével fedezik. Az új árakkal összhangban emelkednek az üdülési díjak, de — ahogyan a lapok már hírt adtak erről, a SZOT elnöksége úgy határozott, hogy a szakszervezeti kedvezményes üdülésnél ennek bevezetésére csak július elsejével keiül sor. A kereskedelmi vendéglátóiparban a haszonkulcs -rárakod ás- miatt nagyobb mérvű drágulás tulajdonképpen csak az osztályon felüli és az I. osztályú éttermekben következik be. Ezeknél a vendéglőknél ugyanakkor a fix haszonkulcs rendszerről a mozgó haszonkulcs rendszerére térünk át. Ez lehetőséget ad arra, hogy a luxus éttermek a szezonkövetelményekhez igazodva idegenforgalmi szezonban nagyobb és a holtszezonban alacsonyabb haszonkulccsal dolgozzanak. A szociális, egészségügyi és kulturális intézményeknél (óvoda, bölcsőde, kórház, iskolai étkeztetés stb.) az élelmiszerek áremeléséből adódó többletköltségeket nem hárítjuk át a lakosságra. Ezeknél (Folytatás a 2. oldalon) EGYHÓNAPOS AFRIKAI, ÁZSIAI ÚTJÁNAK ELSŐ ÁLLOMÁSÁRA, Kairóba érkezett Kállai Gvala eivlárs Kállai Gyula elvtársnak, a Minisztertanács elnökének vezetésével kormányküldöttség utazott Afrikába és Ázsiába. Elutazása előtt válaszolt a Népszabadság és az MTI tudósítóinak kérdéseire. Elmondotta, hogy a küldöttség csaknem egyhónapos afrikai és Ázsiai útra indul. Fölkeressük az Egyesült Arab Köztársaságot, az Etióp Császárságot, Tanzánia Egyesült Köztársaságot. Kuwait Államot majd az Indiai Köztársaságot, hogy egyes országokban viszonozzuk az illető állam vezetőinek hazánkban tett baráti látogatását, másutt pedig a kormányunk elnökének szóló korábbi meghívásnak tegyünk eleget. ŰtunJc politikai jellegű baráti látogatás, amelynek során mód nyílik arra, hogy hasznos véleménycserét folytassunk, jobban megismerjük egymás nézeteit kétoldalú kapcsolatainkról és a nemzetközi helyzetről. Az úti program híven tükrözi külpolitikánk egyik igen fontos «lkotó összetevőjét és vonósát, azt, hogy hazánk a a gyarmati rabságból felszabadult fejlődő országok között mindinkább erősödik a barátság, szélesednek és bővülnek az állami, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok. A szocialista országok szolidárisak voltak ezekkel a népekkel, támogatták őket a nemzeti függetlenségük kivívásáért folytatott harcukban, s ugyanúgy mellettük állnak és együttműködnek velük most, amikor a függetlenség megszilárdításáért, a gazdasági önállóságért és a gyors fejlődésért, a társadalmi előrehaladásért folytatják tovább harcukat. Igen nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy útunk során az egyes országok vezetői vei a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a béke megvédelmezésének soron levő feladatairól véleményt cserélhetünk, jobban megismerjük egymás álláspontját, s lehetőleg egyeztessük elképzeléseinket. Küldöttségünk olyan időben kel útra — mondotta Kállai Gyula —, amikor az Egyesült Államok sorozatos agressziói, és kiváltképpen a vietnami nép ellen folytatott háborúja nyomán a nemzetközi helyzet feszültebbé vált. A világban azonban az alapvető erőviszonyokat tekintve a fölény továbbra is a szocialista világrendszer és a gyarmati rabságból felszabadult országok, a béke híveinek oldalán van. Ezért az imperialista agressziót visz- szaszorítva, a nemzetközi íc- szütlség gócait fel lehet és kell számolni. Biztosítani | kell — és lehet is biztosítani — az emberiség békés fejlődését. Ehhez azonban a világ békeszerető erőinek egységesen kell fellépniük. Abban a reményben indulunk útnak, hogy látogatásaink és tárgyalásaink előmozdítják a Magyar Népköz- társaság és a felszabadult afrikai és ázsiai népek között a barátság és az együttműködés ápolását, s ez hozzájárul a szocialista világrendszer és a fejlődő országok antiimperia- lista egységfrontjának erősítéséhez, növeli a béke híveinek erejét és egységét — fejezte be nyilatkozatát Kállai Gyula. * * * Kállai Gyula és felesége, valamint a kíséretében levő magyar küldöttség különrepütógépen kedden délben megérkezett az EAK fővárosába. A magyar vendégeket Za- ’ ■ n/lohieddin miniszterelnök és felesége, Mahmud tx um Külügyminiszter, dr. Szolimán Huzajen, a kulturális ügyek minisztere, az EAK kormánya által kiküldött fogadóbizottság elnöke fogadta. Ott volt a repülőtéren Rácz Pál nagykövet is a magyar kolónia tagjaival. A magyar és az egyiptomi himnusz felcsendült, 21 ágyú dísztüze köszöntötte a magyar vendégeket. Kairó lakossága és a magyar kolónia nevében kislányok és kisfiúk virággal köszöntötték Kállai Gyulát és feleségét. Ezután a magyar kormányfő Mohieddin miniszterelnökkel együtt a Kubbeh köztársasági palotába, kairói szállására hajtatott. A palota ormára ünnepélyesen felvontál« a Magyar Népköztársaság és az EAK zászlaját. • * * Kedden délután Káítai Gyula és felesége, dr. Szolimán Huzajen, a kulturált?« üy ek minisztere, a diszkísé- ret elnöke társaságában a Kubbeh-palotából Kairo Dofc- ki városrészébe, Zakaria Mohieddin miniszterelnök rezidenciájába hajtatott. A látogatás során baráti eszmecserét folytatott a két kormányfő. Az At-Fahlr klubban (amelynek neve magyarul felszabadulást jelent) az EAK miniszterelnöke és felesége vacsorát adott Kállai Gyula tiszteletére. A két miniszter- elnök pohárköszöntőt mondott. (MTI) TÉLI MUNKÁK FALUN Gép segít a trágyarakodásban. (Képes tudósításunk a S. oldatot») NAPIRENDEN Az oktatási reform Együttes ülést tartott a megyei párt- és tanács vb Tegnap délelőtt Németh Ferencnek, a megyei párt- bizottság első titkárának elnökletével együttes üiest tartott a megyei párt-vb és a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Lugossy Jenő művelődés- ügyi miniszterhelyettes is. A közös vb-ülésen Vór- konyi Imre elnökhelyettes előterjesztése alapján Az oktatási reform végrehajtásának eredményei és további teendőink Somogy megyében című anyagot vitatták meg. A beszámoló jelentés részletesen elemezte az általános és középiskolák helyzetét, a személyi és tárgyi föltételek alakulását, a továbbképző iskolák és a szakmunkásképzés helyzetét; vizsgálta az oktatónevelő munka színvonalának alakulását, az ifjúság világnézeti, erkölcsi, poii- tikai nevelését. Széles körű vita után fontos határozatot hozott a két végrehajtó bizottság, ennek alapján dolgozzák majd ki eredményeink továbbfejlesztésének rntézke. dési tervét
