Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-08 / 32. szám
Kedd, 1966. február 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP TÁRSADAL Ml ELISMERÉS A vasárnapi lapok hírül adták, hogy Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese részt vett és felszólalt a Békés megyei Üjkígyós község Aranykalász Termelő- szövetkezetének szombati zárszámadó közgyűlésén. Fehér elvtárs beszédének sajtóban közölt részletei méltán tartanak számot országos közérdeklődésre; e rövidített szöveg is hasznosan segít gazdasági életünk megannyi összefüggésének világosabb fölismerésében, pontosabb megismerésében. Az érdeklődő olvasók figyelmét nyilvánvalóan megragadta az egész közlemény, s mi most egyetlen mondatra külön is emlékeztetünk. így hangzik ez; »A párt és a kormány nagyra értékeli a mezőgazdaság szerepét a népgazdaságban.« Fehér elvtárs szinte tételesen számba vértté ennek az általános következtetésnek és megállapításnak a bizonyító tényeit. A szocialista útra tért mezőgazdaság a második ötéves terv időszakában, ha a kívánatosnál és az előirányzottnál kisebb mértékben is, de számottevően emelte termelését Ez tette lehetővé a nagyobb belső fogyasztási igények kielégítését. A feldolgozóipar így jutott több nyersanyaghoz. A mező- gazdaság évről évre igen jelentős bevételi többlettel járul hozzá külkereskedelmünk s ezáltal népgazdaságunk egyensúlyához. Export—import aktív egyenlege 1965-ben már túlhaladta a 2,3 milliárd devizaforintot, kétszerese volt annak, mint amennyit a magángazdálkodás éveiben produkált. A mezőgazdasági cikkek és élelmiszerek eladásából nyert devizáért a mezőgazdaság számára szükséges anyagok és technikai fölszerelések mellett igen jelentős mennyiségű ipari nyersanyagot és gépet vásárolunk. »A mezőgazdaság fejlesztése ezért a belső ellátás javításán kívül külkereskedelmi szempontból sem csupán paraszti érdek, hanem egyúttal az egész munkásosztály, az egész dolgozó nép elsőrendű érdeke is.« A lezárt tervidőszakban a népgazdaság 41 milliárd forintot tudott adni a mezőgazdaság fejlesztésére. Jelenleg és a jövőben is gyarapszanak beruházásai, javulnak termelésének anyagi-műszaki föltételei. Igen becses és rendkívül értékes, semmivel sem pótolható az a politikai, eszmei föltétel, amelyet a parasztság iránt megnyilvánuló bizalom jelent. A párt és a kormány álláspontját ismertetve Fehér elvtárs erről elmondta: »-Meg vagyunk győződve arról, hogy a mezőgazdaság dolgozói, a termelőszövetkezeti tagok, vezetők jó munkájukkal bebizonyítják, hogy méltóak erre a bizalomra. Parasztságunk a múltban a gazdálkodás mostoha viszonyai között is sok tanújelét adta politikai érettségének, szorgalmának. Most a közös gazdálkodás feltételeinek javulásával, önálló gazdálkodása erősítésével még inkább ezt teszi: a haza és dolgozó népünk iránti szeretettől áthatva, felelősségének tudatában fegyelmezetten dolgozik az idén is a mezőgazdasági termelés sikeres fejlesztéséért.« Nemcsak gazdasági, hanem politikai, társadalmi összefüggések is ezek. A népgazdaság meg a mezőgazdaság valóságos kapcsolatának megmutatása egyúttal a parasztságnak a társadalomban elfoglalt helyét, szerepét is megvilágítja. A párt és a kormány ezzel a nyilvános elismeréssel a parasztságnak nemcsak eddigi munkáját értékeli, hanem hathatós ösztönzést is ad további erőfeszítéseihez. K. J. Az építésvezetők többsége nem törődött a munkahelyek téliesítéséve! Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat termelési osztálya megvizsgálta, hogyan hajtották végre a teljesítésre vonatkozó utasításokat az építésvezetőségeken. Megállapították, hogy az építésvezetők többsége egyáltalán nem törődött a téliesítéssel. Emiatt nincs biztosítva a dolgozók foglalkoztatása, a téli terv teljesítése. A termelési osztály körlevelet adott ki az építésvezetőségeknek. Ebben feltárja a hiányosságokat, és közli a sürgősen végrehajtandó feladatokat. A körlevélből kitűnik, hogy szinte valamennyi bázisépítkezéshez anyagot kell szállítani. A kaposvári két kiemelt építkezésen, az északnyugati városrészben és a Világítástechnikai Vállalatnál sem haladnak megfelelő ütemben a munkálatok. A termelési osztály utasította a részlegvezetőket, hogy a legrövidebb időn belül gondoskodjanak a munkások foglalkoztatásáról. Azokat, akik az utasításokat nem hajtják végre, felelősségre vonják. Augusztus 20-án lesz százéves a balatonboglári tűzoltótestület ötven tagot számlál a bala- tanboglári önkéntes tűzoltótestület, noha az előírás szerint harmincöt a létszám. A felnőttek raján kívül nyolctagú ifjúsági raj is működik, most szervezik a leányrajt. A Vikár Béla Járási Művelődési Ház klubtermében tartotta meg közgyűlését a testület. Gombor István parancsnok beszámolt az önkéntes tűzoltók eddig végzett munkájáról, megszabta az idei feladatokat. Ezután tettek fogadalmat az új tagok. Tizennyolc testületi tag megkapta a soros előléptetést igazoló lapot. Szűcs János százados a BM Somogy megyei Tűzrendészeti Parancsnokságának nevében méltatta a balatonbogláriak jó munkáját, s átadta az Országos Tűzrendészeti Parancsnokság ajándékát, egy 1800 forintos táskarádiót. Szabó Kálmánt, a testület elnökét főhadnaggyá léptették elő; Gombor István parancsnok, Pfeifer Oszkár, Bodrogi József, Koósz Imre dicsérő oklevelet kapott a megyei parancsnokságtól. A balatonboglári testület augusztus 20-án ünnepli fennállásának századik évfordulóját. Helyes lenne, ha a községben levő vállalatok és szövetkezetek gondoskodnának a csapatzászlóról, s az ő képviselőik nyújtanák át az alkotmány ünnepén a bogiári önkéntes tűzoltóknak. ősze István párttitkár ÜSSZePORRU A végtelen hótakaró alatt még szunnyad az élet. A gépműhelyben a múlt évben megrongálódott traktorokat javítják a szerelők. A gyümölcsösben már metszőollóval a kézben a rügyeket figyelik a kertészek. Csak az állandó munkások dolgoznak ezekben a napokban a Balatoniújhelyi Állami Gazdaságban. A kétszáztizenöt ember közül sokan a gazdaság megalakulásakor vagy közvetlen utána léptek be először a fokapun. Belőlük alakult ki a törzsgárda. Együtt élnek a gazdasággal. Van közöttük sok fiatal, aki idejött, szakmát tanult, aztán letelepedett. Közülük az egyik Antal Ferenc szerelő. Itt kezdte a küzdelmet a szakmáért, s itt ünnepelte a győzelmet is. Ráverőként került a kovácsműhelybe. S a vas edzése közben maga is hozzáedzödött a munkához. Vallomásnak beillőén mondja: — Itt szoktam meg. Itt ismerem az embereket. Engem csak elküldeni lehet innen. Olyan az én munkám, amit csak szívvel lehet csinálni. Aki egyszer azt mondja: egye a fene a barázdát, nem fekszem többet az SZ—100-as alá, az elveszett ember. Évről évre új gépek jönnek, azokhoz is érteni kell. Nem elég csak a szakmunkás-bizonyítvány. Nagy tapasztalatra van szükség. Ezt pedig csak itt, a műhelyben lehet megszerezni. Én egyszer már megszenvedtem a szakmáért. »Szenvedése« akkor kezdődött, amikor a kovácsműheiy- ből átkerült a szerelők közé. Javul az ásványvíz- és üdítőital-ellátás és Szeszipari Műszaki tanácskozás a Szikvíz- Vállalatnál A Somogy megyei Ásványvíz és Szikvízipari Vállalatnál műszaki tanácskozást -tartottak. Értékelték a múlt évi munkát, és meghatározták az idei feladatokat. Megállapították, hogy tavaly 6 millió forint értékű ásványvizet, szódát és üdítő italt adtaik a kereskedelemnek és vendéglátóiparnak. A termelési tervet nem váltották valóra, az eredménytervet azonban túlteljesítették. Az idén javítani akarják az ellátást. Ehhez rendelkezésükre áll a szükséges gépi kapacitás, az alapanyag, a göngyöleg és a szállítóeszköz. Az üdülési idényben naponta 78 000 palack üdítő italt szállíthatnak a vendéglátóhelyeknek és boltoknak. Vermut-koktél néven ásványvízből, vermutból és citromolajból készített új üdítő italt akarnak forgalomba hozni. Igyekeznek az idén is gazdaságosan termelni. 337 000 forintot takarítanak meg (százezer forinttal többet, mint tavaly). A vállalat megjavította kapcsolatát a kereskedelemmel és a vendéglátóiparral. Az együttműködést előmozdítja az a szállítási térkép is, amelyet a vállalat nemrég készített el. A térképen feltüntették a szállítási útvonalakat és azt, hogy mikor hova megy a túrajárat. Télen is rnébpempjs ,u öiiwel gondozott arc búr (2344) LENIN ÖSSZES MÜVEI Most készült el a nyomdában Lenin összes Műveinek S. kötete, és így a soron kívül kiadott 18. és 33. kötettel együtt az 5. orosz kiadás alapján készülő új, 55 kötetes Le- nin-sorozatnak eddig tíz kötete jelent meg. Az előző kiadásoktól eltérően ez az új, immár valóban teljes kiadás sok olyan anyagot tartalmaz, amely most jelenik meg először nyomtatásban, vagy eddig csupán szovjet folyóiratokban, napilapokban, illetve a Leninszkij Szbornyik köteteiben látott napvilágot. Az új Lenin-sorozatban a befejezett műveken kívül sok az előkészítő anyag: tervezet, kivonat, nyers fogalmazvány, jegyzet. Közülük az egyes fontosabb művekhez vagy tárgykörökhöz tartozó anyagok külön kötetekben jelennek meg (ilyenek a Füzetek a nemzeti kérdésről; a Filozófiai füzetek; az Anyagok az agrárkérdéshez; a Füzetek az imperializmusról). Ezek az anyagok betekintést nyújtanák Lenin alkotó módszereibe, egy-egy mű létrejöttének körülményeibe. Az új kiadásban az előzőnél lényegesen gazdagabb a jegyzetanyag, és bővebbek a aMr tatók is. Az egyes kötetek előszava ismerteti azt a történelmi helyzetet, amelyben a kötetben foglalt írások keletkeztek. Már az eddig megjelent kötetekben is Lenin sok fontos művét találjuk. A soron kívül megjelent 18. kötet a Materializmus és empiriokriticizmus című művet tartalmazza, amely az előző kiadásban már nem kapható, bár utánnyomás is készült belőle. Ez a mű csaknem hatvan esztendővel első megjelenése után is változatlanul éles elméleti fegyvere a munkásosztálynak és pártjának az idealizmus és a metafizika elleni harcban. A marxizmusnak ez a filozófiai enciklopédiája nemcsak hcjy nem avult el, hanem éppen 4| atomfizika legújabb fölfedezései alapján egyre meggyőzőbben igazolódnak a dialektikus materializmus benne foglalt tételei. Az ugyancsak soron kívül kiadott 33. kötet Lenin Állam és forradalom című műve, amely Lenin írásai közül eddig a legtöbbször — tizenhac- szor — jelent meg magyar nyelven. Ebben a munkájában Lenin megvilágította a mar- államelmélet főbb kérdéseit, kifejtette a burzsoá államgépezet szétzúzására és a proletárdiktatúra létrehozására vonatkozó marxista tétéit, elemezte a proletárállam elhalásának gazdasági alapjait, és kijelölte a szocialista államiság fejlesztésének olyan fő útjait, mint a demokratizmus kiszélesítése, a tömegek bevonása az államigazgatásba. A kötet tartalmazza a mű bő előkészítő anyagát is (A marxizmus az államról című füzetet), amely magyar nyelven most jelent meg először. Az első nyolc kötet, amely az 1904 derekáig terjedő időszak írásait öleli fel, megismerteti az olvasót Leninnek azzal a fáradhatatlan tevékenységével, amelyet a marxizmus oroszországi terjesztése és az új típusú proletárpárt megteremtése érdekében kifejtett. A továbbiakban évi öt sötét megjelentetését tervezi a kiadó, de remélhető, hogy a kiadás üteme később meggyorsul. Az- új kiadáshoz a régi fordításokat ismét összevetiK az eredeti szöveggel az esetleges pontatlanságok kiküszöbölése végett. Antal Ferenc. Nőtt a géppark. Kezdetben csupán három traktora volt a gazdaságnak, most negyvennél is több van. Az öreg mesterek mellé új szerelők kellettek. S a négyelemis ráverő vasakarattal próbálta meg a lehetetlennek látszót. Általánost végzett emberekkel versenyzett az ádándi szakiskolán. Mire elvégezte, a haja megderese- dett, de a küzdelmet nem adta fel. — Ügy megszoktam a műhelyt, ha két napig nem jövök be, már nagyon hiányzik. Pedig néha kegyetlen az út. Évekkel ezelőtt Balatonszépla- kon épített házat. Azóta, ha fúj a szél, ha süt a nap, minden reggel motorral indul el. Nyáron a határt járja. Munkája mindig sürgős, mert nem állhat hiba miatt a gép. A gazdaságban mégsem őket tartják a villámjbrigádnak, hanem a növénytermesztőket. Hogy miért? Ékre Schwarcz János így válaszol: ZDflSHGRRL Mehetne a kertészetbe it, hiszen szakmunkásvizsgát tets. Ez a munkakör azonban jobban vonzza. Megszerette, éppen úgy, mint Pulai József az állattenyésztést, ö is sok tanfolyamon, Iskolán vert részt. Tudását azonban mindig kevésnek tekintette. Többre vágyott. S tanulás közben a munkában is szép sikereket ért el. Az 1956. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításra 41,5 literes tehenet küldött. Igaz, akkor könnyebb volt ezt az eredményt elérni, hiszen mindössze huszonnégy állat volt a gondjaira bízva. Most brigádvezetőként kétszázról gondoskodik. Meg növendékállatok és itatással nevelt borjak is vannak a keze alatt. — Ez az én birodalmam. Van mivel foglalkozni. Tudja, milyen érdekes munka ez? Az ember egyre csak töri a fejét, hogyan, lehetne több tejet fejni. Mert az bizony sok mindentől függ. — Ez a fejtörés tartotta itt a gazdaságban? — Én azt mondom, nincs értelme a csavargásnak. Itt ismerik az ember munkáját, meg is becsülik érte, de ha máshova megy, ott mindent elölről kell kezdeni. Az apám negyvennégy évet húzott le egyfolytában tejeskocsisként, én tizenhetedik éve vagyok itt a gazdaságban. A munka ad örömet is meg sok nehézséget is. De hol nincs nehézség? Én megtaláltam a számításomat. Havonta ezerhétszáz forintot kapok. Meg év végén van egy kis prémium is. És az istállónál nem cserélődnek az emberek. Ott mind régóta dolgoznak. Aki egyszer oda kerül, az hosszú ideig ott marad. Ilyen munkahely a gyümölcsös is. Ha az ember felmászik a kis emeletes épület tetejére, ott, a fasorok között megkapja az a nagy munka, melyet ezeknek a fáknak a telepítése jelentett. Az idegen csak a jelent látja. A szakember, D. Horváth Mihály azonban könnyűszerrel elképzeli a múltat is. Hiszen itt volt ennek a nagy munkának a kezdeténél. Ö ásta meg az első gödröket a kajsziknak. Régein volt már. A gyümölcstermesztőnek azonban rövidnek tetszik az eltelt Idő. Az idő múlott, s a rmunKa jött sorjában. Permeteztek, aztán szüretelték a barackot, az Schwarcz János. — Minket mindig oda visznek, ahol legjobban szorít a munka. Most éppen a jéggel kell igyekezni, mert a jég csak akkor jó, ha nagyon kemény. Az enyhe idő már olvasztja a Balatont. A jég nyáron úgy kell, mint a cukor. Ezzel tartósítják a gyümölcsöt. — De hát maguk növénytermesztők. — Nyáron, amikor a lucernakaszálás van meg az aratás. Ha a kertészeknek kell munkaerő, oda megyünk. Ha az állattenyésztés kér segítséget, akkor oda küldenek bennünket. Kis szünet után hozzáteszi: — Az én munkakönyvemben még csak egy bélyegző van: a gazdaságé. Nem is akarom, hogy több legyen benne. Szeretem ezt a munkát. Tizenkét éve csinálom. iü Pulai József. D. Horváth Mihály. almát meg a körtét. Nyáron gödröt ásott, permetezett, télen az iskolapadban latin szavakkal, növényi betegségekkel meg kártevőkkel ismerkedett, hogy a tavasszal még szakszerűbben láthasson hozzá a munkához. Három évig gyümölcstermesztést tanult, egy évig zöldségtermesztést. Aztán ahogy nőttek az újonnan telepített fák, végképp itt maradt a gyümölcsösben. Ezt a munkát nagyon kell ismerni. Mert az ezerkilencszáz őszi- meg a kétezer kajszibarackfa csak akkor hoz bő termést, ha mindent idejében, pontosan megadnak neki. Nem ■ mindig kellemes ez a munka. Ilyenkor, tél vége felé még jeges a fa kérge, de mór el kell kezdeni a metszést. A kertész ezt is szívesen csinálja. Mert a rügyeken már látni lehet, hogy milyen termést igéi’ a fa. A kertész ezért nem tud tétlenül lenni ilyenkor sem. Kcrcza Imre
