Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-06 / 31. szám
* *. * * * atí *'ffR/W€K6W»V-A AA A Aí A A A n ISMERJÜK MEG MEGYEMK TÖRTÉNELMI EMLEKEIT Műemléknek nevezünk minden elvan, a föld felszínén vagy a földben levő építményt, épületrészt vagy romot, amply régészeti, történelmi. képzőművésze’ néprajzi jellege folytán tudományos, művelődési és idegenforgalmi ér_ deklődésre tarthat számot. Magyarországon már a múlt században elkezdődött a műemlékek védelme, óvása és helvreállítása. A Magyar Tudományos Akadémia egyik igen fontos feladatának tartja Giacomo De Rossi metszet« Kaposvárról 1686-ban. (Berzi Péter rajss) ezt a munkát, és ezért alakult meg 1881-ben a Műemlékek Országos Bizottsága is. Tagjai között olyan tudósokkat, művészeket, építészeket, tanárokat, régiségkedvelőket, történe- lembarátokat találunk, akik szívügyüknek tekintették hazánk történeti emlékeinek megóvását. E célból rendélete- ket is hoztak. Ezekkel azt akarták megakadályozni, hogy hdzzá nem értő, lelitiismeret- len, rossz szándékú emberek vagy jóhiszemű turisták és látogatók megrongálják, széthordják, összefirkálják ezeket az emlékeket. Mert évszázadokon át szép számmal akadtak ilyenek: régi épületeket, templomokat, várakat bontottak el és hordtak szét. A kövekből házat, istállót, kerítést, sőt még tyúk- ólat is építettek. Ezeknek az építményeknek ma már szinte az alapiait sem találjuk meg. A múltban gyakran még hozzáértő emberek is mostohán bántak történeti emlékeinkkel. Számtalan példát mondhatnánk az országból, de elegendő példa a kaposvári vár esete is: a törököktől 1686-ban visszafoglalt, nagy részében romos várat először a lakosság hordta szét építkezésekhez. Amit az építkezők évszázadokon keresztül még meghagytak, azt a 30-as években a Horthy-Magy-Írország megyei és városi vezetőinek hozzájárulásával bontották le úgy, hogy szinte még csak egy falcsonk sem maradt. A vár helyére épült a Nostra gabonatároló épülete, és ma már csak az építkezéseknél előkerülő falmaradványokból és törmelékekből következtethetünk arra, hogy ott egykor messze földön híres erődítés állt. Ma, ha idegen jön Kaposvárra, és érdeklődik tőlünk a kaposvári várról, csak a Múzeumba és Levéltárba vi. hetjük el, ahol a régi rajzokon, fényképeken láthatja az egykori erődítményeket. A felszabadulás után gyökeresen megváltozott a íely- zet. Országunk nagy erővel kezdte meg a műemlékek védelmét és helyreállítását. 1949- ben újabb rendelkezéseket hoztak. Megszervezték az Országos Műemléki Felügyelőséget, amely azóta a hazai műemlékvédelem legfőbb képviselője és irányítója. A műemlékeket nyilvántartja, megőrzi, helyreállítja, és élménytkeltő bemutatásukra törekszik. Ez a munka jelentős anyagi befektetéseket igényel: 1960-ban az országban 22,5 millió forintot fordítottak műemléki célokra, 1965-ben ez az összeg már meghaladta a 35 millió forintot. Megyénk a török pusztításai miatt nem tartozik a műemlékekben gazdag megyék közé. Éppen ezért kell még jobban vigyáznunk, még sokkal többet tennünk műemlékeinkért. Somogy megye Tanácsa is hozott műemléki rendeletet 1953- ban, s ezért alakult a megyei tanács és múzeum mellett működő Somogy megyei Műemlékvédelmi Albizottság is. A műemlékek védelme és megóvása minden magyar embernek kötelessége. Különösen sokat várunk a műemlékvédelemben megyénk tanulóitól. Ezért indítjuk el cikksorozatunkat is, amelyben elkalauzolunk benneteket Somogy műemlékeihez. Az a célunk, hogy minél jobban megismerjétek és megszeressétek megyénk történeti emlékeit. Legyetek segítőink ebben a murijában, legyetek barátai a műemlékeknek. Hívjátok fel családotok, ismerőseitek figyelmét, óvjátok és védjétek haladó hagyományainkat. Alakítsatok idegenvezető szakköröket, és a tanultak alapján vigyétek el őket Somogy megyének azokra a helyeire, ahol mindegyik tégla egy része a történelemnek és nemzeti kultúrkin- csümknek. D. B. JÁTSZIK AZ ŐRS Mi van az asztalon? A játékvezető 15—20 tárgyat elhelyez az asztalon, majd egy kendővel letakarja. A kisdobosok az asztal köré állnak. A játékvezető leemeli a térítőt, majd tizenöt másodperc után visszahelyezi. A pajtások öt perc alatt írják le, mit láttak az asztalon? Az győz, aki a leggyorsabban, a legkevesebb hibával a legtöbb tárgyat felsorolja. Virágvásár Egy pajtás kezében kis kosárkát tart, benne az ábácé kartónlapocskákra rajzolt betűi. Találomra kihúz egy betűt — mondjuk az r-t, és megkérdi: — Milyen virágot árul a kertész r-rel? A résztvevők egymás után mondják: rózsa, rezeda, rozmaring stb. Jól oda kell figyelni, mert ismételni nem szabad. — Ki tud még r betűvel kezdődő virág- nevet? Ha nincs jelentkező, háromig számol, majd kopog. Aki az utolsó virágnevet mondta, pontot kap. Akinek a játék végén legnagyobb pont- száma van, az a nyertes. A szomszéd válaszol A pajtások körbe ülnek. A játékvezető odamegy az egyik gyerekhez, és fölteszi a kérdést: »-Mire gondolsz most?«, »Milyen nap van ma?« A megkérdezett hallgat, a kérdésre a jobb oldali szomszédnak kell felelnie. Aki tévedésből mégis válaszol, vagy — mint szomszéd — elmulasztja a válaszadást, zálogot ad. Hopla A gyerekek körbe ülnek, a játékvezető a kör közepén különböző mozdulatokat végez: fölemeli a kezét, tiszteleg, integet, mellére teszi a kezét, tapsol, szamárfület mutat stb. Ka azt kiáltja »Hopla», akkor mindenkinek utánoznia kell őt. Ha a következőt mondja: »Csináljátok utánam», akkor mozdulatlanul kell maradni. Aki elvéti, hibapontot kap. f, Imesélem nektek, mi J' történt a télen f j Dörmikével. ^^ Dörmike egy kövér kis medvebocs. Nyáron úgy mozog a málnás domboldalon, mint egy nagy, barna gombóc; Gyertyaszentelőkor pedig kinéz a barlangjából, mint afféle rendes mackó, megszimatolni, hogy késik-e a tavasz? Az idén bizony késett. De a gyerekek, akik az erdőszéli tavon korcsolyáztak, nemigen bánták. Vidám zsivajuk elhallatszott a medvebarlangig. Dörmike látta tulajdon árnyékát a sziklafalon, és hallotta az okos medvepapa dörmögését: »Télnek, fagynak nincs még vége, visszabujunk ma estére«. Medvemama ráduplázott: »Nem lábolunk ki a hóból, derekam is rosszat jósol'-« Sehogyan sem tetszett ez Dörminek. ö csak azt látta, hogy süt a nap, vakító téli szépségében pompázik az erdő. No és a gyerekek úgy kacagtak a jégen, hogy megirigyelte őket. Alig várta, hogy arrafelé settenkedhes- sék. Hiába károgott a fán Varjú néne, hogy: »Édes öcsém, kár, kár, veszedelem vár, vár!-« Dörmike elbúlt egy vastag fatörzs mögé, onnan kukucsFÉSCS ÉVA unz& hált ki, Karcsi, Pista, Juliska, Panni mind ott korcsolyáztak a tükörsima jégen. A mackónak tátva maradt a szája. Hogyisne! Míg 6 dohos medvebarlangban kuporog, és öreg medvék horkolását hallgatja, addig ezek itt vidáman szórakoznak. Csak egy kis fényes valamit kell a lábukra csatolniuk, és máris repülni tudnak a jégen. Nagy pattogással végighúzta körmeit a fa derekán, és akkorát brummogott bánatéiban, hogy a gyerekek észrevették. «■Jaj, a medve!-« — kiáltották rémülten, és korcsolyáikat lerugdalva százfelé szaladtak. Több se kellett a mackónak! Lecammogott a tó partjára, és próbálgatni kezdte tányértalpára a korcsolyákat. Észrevették a cinkék, köréje sereglettek. Kisvártatva odasompolyogtak a szarvasok, őzek, még a rókák is. Egy mókus kinézett az odújából, és mindjárt ajánlkozott, hogy befűzi a korcsolyaszíjakat. Támadt akkora csődület, hogy a legkisebbik nyúl már mm is látott jól, pedig lett volna néznivaló! Csak Varjú néne kiáltozott a fán, hogy: >Kár, kár, jaj, de kár! Jégre ment a medve már!« Bizony a meggondolatlan mackó négy korcsolyával a iányértalpain, nekiment a síkos jégnek. »Jobbra lódult, balra lendült, széles ívben körbe perdült, egyik lába hátra húzott, másik három félre csúszott, hosszan siklott, mindig arra, amerre épp’ nem akarta! A mókusok úgy kacagtak, majd az ágról leszakadtak. 1 í'.oa, hogy a mackót játszva viszi a négy korcsoly ácska! A nagy nevetéstől aztán hirtelen megrepedt a tó jege. Dörmike nagyot puffant, és nyakig elmerült a lékben. Prüszkölt, csapkodott, kráko- gott! Szerencsére nem vglt mély a tó, a mókusnak meg akadt annyi esze, hogy Pannika ottfelejtett piros salját a medvebocs nyakába akasz- sza. Nekirugaszkodott az erdő népe: »Hó-rukk! Hórukk!« Húzta, aki csak bírta! Még a cinegék is ráültek a bocs fejebubjára, és mert több nem telt tőlük, hát a fülét húzták. Most károgott C3ak igazán a varjú! Meghallotta, a mosolygós napocska, ijedtében elbújt, és olyan hideg lett, hogy mire az állatok partra ráncigálták Dörmikét, tele volt a bundája jégcsapokkal. Csak úgy csilingeltek, amint átfutott az erdőn! A barlang sziklafala mesz- sziről visszhangozta az állatok csúfolódását: »Tóba pottyant a nap hőse, korcsolyázó Dörmögöcske!« | Otthon alig ismert rá az > édesanyja! Igazán szerencse, ‘ hogy a nagy zűrzavarban medvepapa seholsem találta meg a somfabotját, mert különben az oktondi medve- bocs talán még most is fáj-, lalhatná a gömbölyűbbik fe-' lét. No, de így is elég leckét icapott, meg egy alapos náthát, ráadásnak!... Még most is issza a hársfateát mézzel. Ha megfájdul a torkotok,' igyatok meg ti is egy csészével I A TÉLI BALATON 1 2 3 ifi! 4 5 6 7------■ 8 un 9 10 n 11 12 ■■■■ mtmm sas 13 ” 14 MBS M 16 17 illl 18 19 m 20 21 22 23 gg 24 23 « 26 27 ■ ■■> •SIS vara 28 „„ :s: sara 29 30 31 Oá 32 33 34 88 33 36 37 m 38 39 VÍZSZINTES: 1. Bolgár pénz. 4. Híres balatoni haL 8. Mértani test része. 3. A jég olvadásakor keletkezik a Balatonon. 11. Csomóz, 18. Igevégződés. 14. Helyhatározó rag. 16. Nem vak. 18. Madárlakás visszafelé. 10. Téli balatoni sporteszköz. 23. Egyik szülő becézve. 24. A lovat így biztatják. 25. Igekötő. 26. Nem fel. 28. Névelő ékezetfölösleggel. 2». Nem a tetejére. 30. L ö. 32. A hárfa húrja teszi, ha megpendítjük. 38. Téli munka a Balatonon. 38. Golyóval áUyukaszt. S3. Zokogás. FÜGGŐLEGES: 1. Jégbevágott lyuk a halászathoz. 2. Előbbre jön. 3. A. R. 4. Téli sport a Balatonén. ä. Ö oroszul. 8. Férfinév. 7. Ételízesítő névelővel. 10. Azonos magánhangzó. 12. Nagyobb lesz. 15. Megszégyenít. 17. Televízió rövidítése. 19. Dió betűi keverve. 20. János becézve. 21. I. G. 22. Talál. 27. Fával benőtt terület. 29. Egy kutyafajta. 81. Vizet tölt. S3. E. V. 34. Segít közepe. 36. Nem igazi. 37. Kerti munkát végez — visszafelé. K. J. a a a Beküldendő a vízszintes 21.. 35. és a függőleges 1., 4. Beküldést határidő 1966. február 11-én, péntek délig. A szüksége;, sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek ke resztrejtvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Tegez; Fibula: Faragások; Szalacska; Avar. Grätzer József Rébusz eímli könyvével jutalmazzuk a következő pajtásokat: Mike Ági, Kovács Róbert, Kaposvár; Jóba Tünde, Kadarkút; Balassa Béla, Fonyód. A könyveket postán küldjük «L HÚSZ ÉVE Két évtizeddel ezelőtt kikiáll- tották hazánkban a köztársaságot. Hogy miképpen vélekedtek a demokraták erről az eseményről abban az időben, megtudjuk a fősorból (vízszintes 1., függőleges 18., és 22., vízszintes 59.), amelyben Szakasits Árpád akkori vezércikkének egyik mondatát rejtettük el. VÍZSZINTES: 1. Az Idézett mondulatszó. 9. Nem mögé. 18. He**» rő. 11. A sorban következő. 15. Férfinév. 16. A «-sivatag hajója«. 17. Személynévmás. 18. A vízszintes 1. folytatása. 20. Valamelyik nő e? (vissza). 21. Gyorsan evett. 22. A függőleges 18. folytatása. 25. Italt kér, idegen es kiejtéssel. 28. Fizikai fogalom. 28. Az emberek vágya. 29. Tó a Szovjetunióban. 30. Férfinév. 32. Az Ítéletet hozdat kezdete. 11. Kötőszó. 12. Gyorsan múlnak. 13. Helyhatározószó. 14. Énekhang. 15. Több mint szeret. 16. Orosz három. 17. Régi cím. 19. Nagyon jó. 21. Hozzá. 23. Névelő. 24. A rómaiak hadi istene. 25. Túrókészítés melléktermeke. 26. Belső rész. 27. Latin köszöntés. 28. A kenyér része. 29. Madár névelővel. 31. Kimondott mássalhangzó. 32. Fizetést. 33. Származó. 34. E. I. K. T. 35. Francia női név — kimondva. 36. Kiejtett mássalhangzó. 37. Festményre. 39. Köteléket levesz. 40. Ilyen poétika Is van. 41. Földtannal foglalkozó tudós (... lógus). 42. Németül: állat. 43. Páratlan számú katonai alakulat. 45. Patak. 46. Elagyabu- gyál (második, harmadik betű hiányzik). 47. Tanone. 48. Kettős mássalhangzó. 49. Remek dolog, ismert idegen szóval. 30. Idős. 51. Folyó a Szovjetunióban. 52. Közismert autógyár neve. 53. Indítékok. 54. K. L. B. 55. A harapószerszám. 57. Gondold. 58. Reggeli Ital (ék. hiba). 59. A függőleges 22. folytatása. FÜGGŐLEGES: 1. E napon. 2. Ilyen kút is van. 3. Női név, többes számban. 4. Nem egészen! — vágyódik. 5. Rokonsági fokot meghatározó szó. 6. Elégtételt vevó. 7. Becézett Ede tulajdona. 8. Inza. 33. E betűk egymásutánisága adja. 34. Gyümölcs. S5. Németül — szét (magánhangzó kettőzve). 36. Trombitahang. 38. Lángolás. 39. Írásban hibát vét — keverve. 40. Művészet. 42. Ruhaszövet neve — kimondva. 44. Valamilyen tán saságba tartozik. 48. A Tisza mellékfolyója. 47. Hivatalnok munkahelye. 48. Francia férfinév — kiejtve. 49. Csökken a testsúlya. 50. Erős gyerek, kemény... 51. Zsír helyett használják. 52. Tart. 53. O. £. R. 54. Portré. 56. Tüzelőanyag. 57. Rag. M. Félig! — bányászváros. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 18, függőleges 22, és vízszintes 59. sz. sorok megfejtése. Beküldési határidő 1966. február ll-én, péntek délig. Kérjük olvasóinkat, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjék be, s Írják rá: »Felsött keresztrejtveny«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Csak az nem téved, aki sohasem cselekszik: A lélek halálos ellensége: a mindennapi megszokás. Devecska Kálmán Szibériai napló című könyvét nyerték: Lovag Mária, Virág Lajos, Kaposvár: Kuzma Ferencné, Patalom; Máté István, Somogyszob. A könyveket postán küldjük el.
