Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

Kedd, 1966. február 1.. 3 SOMOGYI SEPLAP Miniatűr mezőgazdasági munkagépek A makói 601-es József Attila iparitanuló-intézet fiataljai mi­niatűr traktorokat és mezőgazdasági munkagépeket készíte­nek. A szántóföldeken dolgozó gépek tökéletesen megmunkált, kicsinyített mását elsősorban szemléltetés céljára használják, a legszebb példányokat pedig a Budapesti Mezőgazdasági Mú­zeumnak küldik. Képünkön: A csillagkerekes rendsodró mo­delljét tanulmányozzák a fiatalok. Együttes járási párt- és tanács vb-ülés Tabon (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Párt-vb és a járási tanács vb együttes ülé­sén az 1965—66. évi művelődé­si terv végrehajtásának ta­pasztalatait elemezték, és a szolgáltatás helyzetét vitatták meg. Megállapították, hogy a mű­velődési terv végrehajtása egy­két község kivételével általá­ban biztatóan halad. A párt­oktatásban csaknem 1300 párt­tag és pártonkívüli, a KISZ- oktatásban pedig több mint hatszáz fiatal vesz részt. A Karádi Kertészeti Technikum első, a Tabi Mezőgazdasági Technikum és a gimnázium »égy osztályában 197, az álta­lános iskolákban 236 felnőtt tanul. Idegen nyelvű tanfolya­mokra 58 felnőtt jár. A szülők akadémiáját 15, a nők akadé­miáját 6, az ifjúsági akadé­miát 2 községben szervezték meg. A nőtanácsok által szer­vezett klub- és szakköri fog­lalkozásokon, a szabó-varró tanfolyamokon mintegy 300 nő vesz részt. A tabi asszonyok klubjában például 50—60, a somogydöröcskei kézimunka­szakkörben pedig 40—45 asz- szony foglalatoskodik. Tsz-ag- ronómusoknak eddig három­szor tartottak előadást a szak­ág tudományos kutatói. A ter­fTudosítonktó).) A Somogy megyei Iparcikk-kis- Itereskedelmi Vállalat B68 dolgo­zója közül több mint százan ta­lminak. A boltvezetői és az el­adói tanfolyamok a szakmai to­vábbképzést szolgálják. Ezeken Huszonöt, a közgazdasági techni­kum kereskedelmi tagozatán har­minchat, általános gimnáziumban A MAGYAR Liptai Ervin történetírá­sunknak régi adósságát tör­leszti. Könyve a legjoub érte­lemben vett népszerű-tudomá­nyos mű az első magyar pro­letárdiktatúra, a Magyar Ta­nácsköztársaság történetéről. A Tanácsköztársaság nem­zeti történelmünk és fejlődő, izmosodó munkásmozgalmunk eredménye volt. Mint a szer­ző írja, »logikus következmé­nye egy olyan folyamatnak, amely már évek óta feltar­tóztathatatlanul haladt előre, ét szédítő tempójúvá vált 1918 novemberében, amikor a ma­gyarországi munkásmozgalom élére egy friss, a munkásosz­tály érdekeit híven kifejező, a szocialista társadalom lét­rehozásáért megalkuvás nélkül küzdő forradalmi erő: a Kommunisták Magyarországi Pártja állt.« A könyv két, egységes egé­szet alkotó részből áll. Az el­ső & Március felé címet vi­seli, s azt a rohamos társa­dalmi-politikai fejlődést mu­tatja be. amely az Osztrák- Magyar Monarchia — és ben­ne Magyarország — első vi­lágháborús vereségétől az meléssel kapcsolatos rövid té­li tanfolyamoknak, a tv me­zőgazdasági szakelőadásai kö­zös megtekintésének és vitái­nak megszervezése viszont több községben elmaradt. A szolgáltatás — a két vb értékelése szerint — az utóbbi időben lényegesen javult. A Tabi Építő- és Vegyesipari Ktsz 13 szakmában, egyre több fiókkal áll a lakosság rendel­kezésére. Tabon átalakítás, bő­vítés és korszerűsítés alatt áll a női fodrászüzlet. Ha elkészül, a kozmetikai szolgáltatást is megkezdik. Űj, korszerű férfi­fodrászüzletet is nyitnak. A múlt évben bővítették és kor­szerűsítették a GELKA tabi felvevőhelyét. Kapacitásuk és tevékenységi körül bővült, a javítások átfutási ideje megrö­vidült. A Patyolat Vállalat Ta­bon és Karádon létesített fel­vevőhelyet. A járási tanács a múlt év­ben 21 kisipari működési en­gedélyt, 11 szabadipar-igazol- ványt és két képesítéshez kö­tött iparigazolványt adott ki. A járás 215 kisiparosa tavaly csaknem tízmillió forint érté­kű szolgáltatást végzett, és ez­zel jelentősen hozzájárult a lakosság igényeinek kielégíté­séhez. pedig tizenkét dolgozó tanul. Si­kere volt a TIT-tel közösen szervezett német nyelvtanfolyam­nak is. Tizennyolcán kezdték meg a német nyelv tanulását. A szabadakadémia előadásain átlag hetvenen, az Időszerű kérdések tanfolyamán pedig harmincán vesznek részt. »-őszirózsás-“ forradalmon át a Tanácsköztársaság kikiáltá­sához vezetett Megelevened­nek 1918 októberének, novem­berének forró napjai, tanúi lehetünk a kommunista párt létrejöttének. Az 1917—18-ban megindult forradalmi erjedés 1918 végén, 1919 elején viha­ros erejű tömegmozgalmakba torkollott. 1919 márciusában világossá vált: az ország csak a tömegek bizalmát élvező kommunistáktól várhatja prob­lémáinak megoldását A magyar kommunisták fölismerték a történelmi pil­lanatot, és az ország élére áll­tak. Vállalták, hogy hozzá­fognak a munkások és a pa­rasztok hatalmának megte­remtéséhez. Erről, a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napjáról szól a könyv má­sodik, nagyobbik része. A szerző megragadó erővel ábrázolja a lezajlott gazdasá­gi, politikai, kulturális válto­zásokat. Jól érzékelteti a pro­letariátus előtt álló társadal­mi problémákat s a megoldá­sukra irányuló eroí'eszítése­2 153 000 forint nyereség A lengyeltóti földművesszövetkezet múlt évi mérlege (Tudósítónktól.) 73 millió forint forgalmat bonyolított le a múlt évben a lengyeltóti földművesszövet­kezet. Fennállása óta ez volt a legnagyobb forgalma. Ehhez 5 805 000 forint költséget hasz­náltak fel. A nyereség 2 153 000 forint, tízezer forinttal keve­sebb a tervezettnél, és 257 000 forinttal több az előző évinél. A kiskereskedelmi egységek 1 219 000 forinttal növelték a nyereséget. A tüzelőtelepek nyeresége 246 000, a kis cuk­rászdáké 70 000. az italboltoké pedig 440 000 forint volt. A Lengyeltóti Kisvendéglő a 82 000 forintos átalakítási költ­ség ellenére hatezer forint nyereséggel zárta az évet. Jó munkát végeztek a felvá­sárlók is. 118 000 forinttal já­rultak hozzá a nyereséghez. Az ipari üzemek 54 000 forin­tot hoztak. A múlt évben 44 000 forint volt a leltárhiány (a forgalom 0,05 százaléka). A többletek összege 112 000 forint volt (a forgalom 0,22 százaléka. A földművesszövetkezeti tagság az előző évben 135 000 forintot kapott részjegyei után és vásárlási visszatérítés cí­mén. A tavalyi gazdálkodás eredményeként 153 000 forint visszafizetésére várják a fel­sőbb szervek jóváhagyását Lengyeltótiban. Öregek napja Tászáron Fúvószenekar járta be a falut, úgy hívták meg az öre­gek napjára a százhúsz ven­déget A taszári vöröskeresztes alapszervezet, a nőtanács, az úttörőcsapat és a pártszerve­zet közösen szervezte meg — most első ízben — a bensősé­ges ünnepséget. A nyolcvanhét éves Kalmár Sándort, a nyolc­vankét éves özvegy Horváth Józsefnét virágcsokorral, gyer­tyával díszített tortával kö­szöntötték vasárnap délután a művelődési otthonban. Dobai Lászlóné párttitkár nyitotta meg az öregek napját, majd dr. Borsa Béla orvos, Csavari Istvánná, a vöröskeresztes szervezet titkára köszöntötte az ünnepeiteket. Az úttörők és az óvodások műsorral ked­veskedtek az idős férfiaknak és nőknek. A termelőszövetke­zet levágott egy hízót, s meg­vendégelte az Öregek napjá­nak részvevőit. Ternyák Lászlóné, a kaposvári járási nőtanács titkára két A mű kitűnő dokumentu­ma a proletariátus önfeláldo­zásának, igaz hazafiságának: utolsó csepp vérükig készek voltak megvédeni forradalmi vívmányaikat és az ország függetlenségét az imperialis­ták rohamaival szemben. A könyv a tragikus véggel zárul. Az imperialista túlerő, a belső árulás, valamint a fiatal, sok vonatkozásban ta­pasztalatlan kommunista gár­da által elkövetett hibák kö­vetkeztében az első magyar proletárállam megbukott A Magyar Tanácsköztársaság te­vékenysége azonban — a tra­gikus befejeződés ellenére is — a későbbi győzelem záloga volt. A legújabb tudományos eredményekre épült, gazdag irodalmat feldolgozó könyv méltán számíthat a történelem iránt érdeklődő olvasóközön­ségre. A szerző lebilincselő, lendületes előadásmódja, a rendkívül gazdag illusztrációs anyag mindenki számára ér­dekessé, élvezetessé teszi a könyvet Tanuló dolgozók az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnál TANÁCSKÖZTÁRSASÁG Kossuth Könyvkiadó, 1965 Szombati őrjárat ámenjei vasútvonalakon ' —------★ * ★ '■ ......— A téli időszakban igen sok panasz érkezik szer­kesztőségünkhöz és a MÁV-hoz, hogy sokat késnek a j vonatok, nem megfelelő a fűtés, nem elég tiszták a j kocsik. Munkatársaink szombaton útra keltek, és a I négy, legforgalmasabb vasútvonalon sok érdekes ta­pasztalatot gyűjtöttek össze. Tisztában vagyunk azzal, hogy a vasút dolgozói sokszor emberfölötti munkát végeznek. Jól tudjuk azt is, hogy igen gyakran nem a vonatok személyze­tén múlik a késés. Hogy tapasztalatainkat mégis nyilvánosság elé tárjuk, azt azzal a reménnyel tesz- sziik, hogy amin lehet, azon a MÁV változtatni fog.---------------------------------------* * ★-------------------------------------­L ehúzott ablak mellett Csúcsforgalom van a ka- posvári állomáson. Topogó utasok állnak a peronon, a vágányok mellett. Most állít­ják be a barcsi vonatot. Pil­lanatok alatt elfogynak az ülőhelyek a kellemesen fű­tött kocsiban. Pár perc ké­séssel indulunk. Csoporton­ként cserélődnek ki a fülke utasai az állomásokon. A hét végén hazajárók vonata az éjszakai műszakosokat is szállítja, akiket elbágyaszt a meleg, a vonatkattogás, s csak egy-egy hangosabb kár­tya műszónál riadnak fel. Kadarkáinál öt percet vá­runk az ellenvonatra, s mire elindulunk, már senki sincs a kocsiban a reggeli utasok közül. Ahogy távolodunk Kapos­várról, úgy gyengül a fűtés. Vissza kell bújni a télikabát- b<i. A kalauz tízpercenként igazgatja a két fülke között elhelyezett kályhát, de hiába. A másik kocs oai olyan meleg van, hogy az utasok lehúzták az ablakokat — jegyzi meg Tarái Károly ka­lauz. — Sajnos, ezzel a tí­pusú kályhával mindig baj van. — Viszonylag pontosan in­dultunk, minden reggel így van? — Hat percet késtünk ma, ugyanis meg kell várnunk a dombóvári és a gyékényes! vonatot. Ha azok késnek, ak­kor mi is. Volt már olyan eset, hogy harminc-negyven percet kellett várni rájuk. A reggeli késést azonban sikerült behozni. Nem áll- lunk meg egyszer sem nyílt pályán, nem várakozunk ál­lomásokon, pontosan érke­zünk Barcsra. Az állomás ve­zetői gondoltak az átfázott Pontos indulás, meleg kocsik Fáradt, álmos emberek özönlik el a reggel fél nyolc­kor Fonyódra induló szerel­vényt, amint a hangosanbeszé- 16 közli az indulás idejét. Éj­szaka dolgoztak a cukorgyár­ban, a Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárában. Lát­ni rajtuk, szívesen lennének már otthon. De látni azt Is: aggodalmasan figyelik, hogy a hangosanbeszélő nem hívja-e föl figyelmüket — mint a té­len már jó néhányszor — ar­ra, hogy késéssel indulnak. — De jó meleg van, így kel­lene mindig — mondja úti­társainak Kovács Ilona fonónő, amint belép a kellemesen me­leg kocsiba. Igaz, fölengedett a hideg, de azért Zákányi József mozdony- vezető jóval hét óra előtt rá­állt gépével a szerelvényre, hogy a kocsikat felfűthesse. Nem is panaszkodhat senki, mert minden kocsiban olyan kellemes a hőmérséklet, hogy kényelmesen, kiskabátban utazhatnak még a legfázéko­nyabbak is. A mozdonyvezető és a fűtő, Krakovics István menet közben is mindent el­követ, hogy a hőmérséklet vé­gig egyenletes legyen. Közsé­gükbe érve az utasok megelé­gedetten szállnak le a vonat­ról. Nehezebb a dolga a moz­dony személyzetének, ha na­gyobb a hideg, mert olyankor kevesebb gőzt tudnak adni iö­utasokra: meleg a váróterem. S. M. A leglassúbb vonat — Nézze, kérem, mi is úgy vagyunk, hogy inkább rábe­széljük az utasokat: Fonyódon át utazzanak Siófokra, ne köz­vetlenül a siófoki vonalon. A kilométer csaknem ugyanaz, de a menetidő lényegesen ke­vesebb ... — mondja a siófo­ki hajnali vonat egyik kalau­za. Valóban, aki csak egyet­lenegyszer is utazott már ezen a vonalon, jól tudja, mit je­lent a csaknem négyórás dö­cögős. Még ha megtartja is a hivatalos menetidőt a vonat, akkor is nehéz végigülni ezt a száz kilométert. Hát még ha késik... A szombat hajnali indulás pontos. A szerelvényen kelle­mes a meleg, a kocsik tiszták. Kaposváron nem is telik meg a vonat, csak a közbeeső állo­másokon népesedik be. Aztán egymás után érik meglepeté­sek az embert. Felsőmocsolád előtt az utolsó két kocsi szinte pillanatok alatt kihűl. A ka­lauz előremegy, és szól, hogy nincs gőz. Semmi sem törté­nik. Mernye előtt tilosra áll a jelző, várni kell. S az állomá­son is hosszú perceket kell vá­rakozni, ugyanis kiengedtek a vonat előtt egy teherszerel- vényt. Még az út egyharmadán se járunk, máris húsz perc a késés. A kalauz Memyén újra szól a fűtés miatt, most már van foganatja a szavának. Víz he­lyett gőzzel telik meg a veze­ték, s ismét kellemesen me­leggé válnak a kocsik. — Behozható még ez a ké­sés? — Nem nagyon, olyan rossz a pálya, hogy itt nem lehet hajtani . .. — Nincs. Egész nap mind­össze két szerelvényen van kosaras szolgálat... Ügy gondoljuk, ezen gondol­kozniuk kellene az illetéke­seknek. Száz kilométer nem kis út. És az utas egyetlen po­hár vizet sem ihat, mert az ál­lomásokon sincs rá idő, hogy leszálljon. Bizony jólesne egy- egy szendvics és egy-egy üveg üdítő ital is a négyórás úton. Siófokra huszonkét perc ké­séssel érkezik meg a szerel­vény. Leszálláskor az utasok egy része zsörtölődik: már megint késtünk. — Hát igen, ha ott Mennyé­nél nem fognak meg bennün­ket, talán pontosan beérünk... És bosszankodik a vonat sze­mélyzete is, hiszen az ő pihe­nőidejükből is elvettek húsz percet. P. Gy. Ahol fázta! Indulás előtt nagy volt a sürgés-forgás a Szigetvár fe­lé induló vonatnál. A vízféL- vevő helyen egy másik moz­dony állt, így csak később tölthettek meg a tartályt. — Elszakadt a tömlő! — kiáltott a hátsó kocsik felől egy vasutas. A forró gőzve­zető tömlőt percek alatt ki­cserélték, és újra elkezdő­dött a fűtés. Mire a feszmé­rő elérte az 5-ös erősséget, a tömlő újra lepattant. Nem volt más választás, felére tésre. Indulás előtt Hiba Gyula vonatvezető összehívja a jegy­vizsgálókat, és figyelmezteti őket: — Ha esetleg késnénk, a leszálláskor biztassátok egy kicsit gyorsabb mozgásra az utasokat. Erre azonban nincs szükség. Menetrend szerint hét óra har­mincöt perckor a szerelvény kigördül a kaposvári állomás­ról. A közbeeső állomásokra is pontosan érkezik. — Tudjuk, hogy fáradt em­berek igyekeznek haza, ezért mindent elkövetünk, hogy ne legyen késés — mondják a sze­relvényen szolgálatban lévő vasutasok. Dicséretet érdemelnek, mert az 5522. számú személyvonat kilenc óra húsz perckor — me­netrend szerint — befut Fo­nyódra. Sz. I» í az utasok tünk. A mozdonyhoz köze! levő kocsikban melegíteni kezdtek a fűtőtestek. Las­san barátságosabbá váltak a fülkék. A vonatvezető fülké­je a legmelegebb. Az utolsó kocsik a végállomásig hide­gek maradtak. Béres Ferenc vonatvezető a rossz fűtést így magyarázta: — Hét végén mindig hosz- szabb vonattal indulunk, mert nagyobb a forgalom, ilyenkor a gőzt nem tudjuk hátrave­zetni, mert a tömlők nem A vonat Karád előtt zsúfo­lásig megtelik. A másodosztá­lyú kocsikban csak állóhely van. — Télen, sajnos, kevesebb kocsit vontathatunk, ezért van a zsúfoltság ... Somogymeggyesen reggeli torna következik — így neve­zi a vonat személyzete a tejes­kannák felrakását. Reggelen­ként legalább negyven kannát kell feldobni a vonatra szin­te pillanatok alatt, mert időt nem adtak erre a munkára. S egy-két perc késéssel itt is több lesz. Tabtól már kevesebb a munka, mintha gyorsabban futna a vonat is. Ellenvonatra sehol sem kell várni, nekiló­dulhat a szerelvény. csökkentették a gőz nyomá­sát. Az utasok a felszállás után még sokáig nem találták he­lyüket. Egyik kocsiról le- a másikra felszállva melegebb fülkéket kerestek. Három perc késéssel indult a vo­nat. Az utolsó négy kocsi­ban az indulás után is hide­gek maradtak a fűtőtestek. Az utasok télikabátban ku­porogtak az üléseken. — Ez még csak istenes — mondotta a fiatalember —, de amikor azok a nagy hi­degek voltak, sétáltunk föl­le, annyira dideregtünk. S a kártyások már a má­sodik állomásnál hozzá f^tak bírják el a nyomást. A csök­kentett fűtésnek pedig ez a következménye. Csak az első néhány kocsiban van megfe­lelő hőmérséklet. A szigetvári vonatnál sok­kai hosszabb szerelvények is járnak a többi vonalon, és megfelelő a fűtésük is. A különbség az, hogy a régi, már alig használható kocsik fűtőberendezése alkalmatlan arra, hogy kellemes utazást biztosítson. A munkából vagy munkába igyekvő emberek között sokan dolgoznak a Zselicség erdeiben, egész nap kitéve az időjárás vi­szontagságainak. Az elfáradt emberek kénytelenek fűtetlen — Büfészakasz nincs a vo natoo? az ■és ultizáshoz. Szí r!’ zsra Gálosfára késve érkéz­kocsikban utazni. N. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom