Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-03 / 28. szám
Csütörtök, 1966. február 3. 5 SOMOGYI NÉPLAP A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE a második ötéves tervidőszak eredményeiről A múlt évvel zárult második Ötéves terv (0 célkitűzése Volt befejezni a szocializmus alapéinak lerakását és biztosítani az áttérést a fejlett szocialista társadalom fölépítésére. E célból — országosan és megyénkben egyaránt — alapvető feladatként írta elő a terv a szocialista iparfejlesztés folytatását; a termelőszövetkezetek megszilárdításával párhuzamosan a mezőgazdasági termelés emelését, a termelékenység növelését, a gazdaságosabb termelést; a lakosság anyagi helyzetének, életkörülményeinek javítását. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a fenti célkitűzések Somogy megyében lényegében megvalósultak. A második ötéves tervidőszak sikeresen zárult. Számos területen Jelentős eredmények születtek. Vannak azonban olyan területek Is, ahol a feladatok teljes mértékben nem valósultak meg, vagy ahol még nem sikerült a kívánt mértékben előrelépni. A második ötéves tervidőszakot részleteiben a következők Jellemzik: Szocialista ipar Somogy megye szocialista Iparának termelése a tervidőszak alatt az országos átlagnál jóval nagyobb ütemben nőtt, és 1965-ben mintegy kétharmaddal haladta meg az 1960. évit. Leggyorsabb ütemben a tanácsi ipar fejlődött, melynek termelése öt év alatt megkétszereződött. A nagyarányú fejlődés ellenére azonban Somogy még ma is az ország egyik legkevésbé iparosított megyéje. A minisztériuma iparvállalatok közül különösen a Nagyatádi Konzervgyár termelés- növekedése volt számottevő, ami szoros összhangban van a KGST célkitűzéseivel. A tanácsi iparvállalatok közül a Textilipari Vállalat és a Somogy megyei Faipari Vállalat termelése növekedett a legjelentősebb mértékben. A megyében termelt fontosabb termékekből — kevés kivétellel — jóval többet állítottak elő, mint 1960-ban. Jelentősen nőtt az élelmiszer- ipari cikkek termelése is. Ennek ellenére több cikk (fogyasztói tej, sajt, főzelék és gyümölcskonzerv, savanyúság) 1965. évi tervét nem teljesítette az élelmiszeripar. A második ötéves terv országosan a termelés emelkedésénél nagyobb ütemű exportnövekedést írt elő. Somogy megye exportra is termelő vállalatai és szövetkezetei e célkitűzést megvalósították, a külkereskedelmi átadás a termelés már említett kétharmados emelkedésével szemben csaknem két és félszeresére nőtt az 1960. évhez viszonyítva. Az 1965. évi ipari termelésnek mintegy ötödrésze került exportra. A tervidőszak alatt az egy foglalkoztatottra jutó Ipari termelés mintegy 23 százalékkal nőtt. E termelékenységnövekedés a termelés felfutásának 40 százalékát biztosította, míg a termelés emelkedésének 60 százaléka a foglalkoztatottak számának növekedéséből eredt. Ez az arány az országos eredményeknél kedvezőtlenebb. A szocialista iparban 1965- ben 21 500 fő dolgozott, 37 százalékkal (5850-nel) több, mint 1960-ban. Ezen belül a munkások száma nagyobb, az alkalmazottak száma kisebb mértékben emelkedett, s ennek következtében az alkalmazotti létszámarány némileg csökkent. A munkások átlagos havi keresete a tervidőszak alatt mintegy 8 százalékkal nőtt, s 1965-ben 1460 forint volt Az iparban elért fejlődést jelentős mértékben elősegítették a tervidőszak alatti beruházások; pl. elkészült a Dél-magyarországi Fűrészek rekonstrukciója, üzembe helyezték a textilművek fonodái üzemrészét, a Nagyatádi Konzervgyár paradicsomfeldolgozóját, a Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat három műhely- csarnokát Marcaliban, a Tahi Zsák- és Ponyvaüzemet, a Kaposvári Cukorgyár »J« diffúzióját, az ÉM Építőgép-javító és Gépgyártó Vállalat Barcsi Telepét. Az új üzembe helyezések, valamint a tervidőszak alatt végrehajtott ipari átszervezések következtében az ipar szerkezetében is eltolódások következtek be: a nehézipar és a könnyűipar súlya növekedett, az élelmiszeripar súlya csökkent, a minisztériumi ipar aránya nőtt, a tanácsi iparé csökkent. Némileg javult a megye iparának területi elosztása, a vidéki ipar fejlődése ugyanis meghaladta Kaposvár várcxsét. Szocialista építőipar Somogy megye szocialista építőiparának saját építőipari termelése 1965-ben 45 százalékkal volt több, mint 1960- ban. Ezen belül legnagyobb mértékben (81 százalékkal) a tanácsi építőipar termelése emelkedett E jelentős fejlődés ellenére a megye építőipari kapacitása nem növekedett kielégítően. Részben ennek a következménye, hogy egyes létesítmények kivitelezése elhúzódott vagy elmaradt, részben pedig annak, hogy a megye szocialista építőipara csak a tervidőszak első évében teljesítette saját építőipari termelési tervét. A tervidőszak alatt az egy építőipari munkásra jutó saját építőipari termelés az állami építőiparban 30 százalékkal nőtt. A termelés növekedésének 70 százalékát a termelékenység emelkedése biztosította. Ez az arány megközelíti az országos előirányzatot. A második ötéves terv irányelved, az 1960. júniusi és az 1964. februári párthatározat többek között előírta az építőipari kapacitás összpontosítását, a kivitelezési idők csökkentését A tervidőszak alatt azonban csak 1964-ben fordult elő, hogy az átadott építmények száma meghaladta a megkezdettekét. A lakás- építkezéseket kivéve nem alakult kedvezően az építmények átlagos kivitelezési ideje sem. Az egy lakásra jutó kivitelezési idő jelentős csökkenését elősegítette, hogy javult a koncentráció, nőtt az egy épületre jutó lakásszám, fokozódott a típustervek és a korszerűbb építési módszerek alkalmazása. Az ötéves terv Ideje alatt a termelés, Illetve a termelékenység növekedését elsősorban a gépesítés jelentős fejlesztésével sikerült elérni. Az állami építőiparban a gépek lóerőértéke 1960-hoz viszonyítva mintegy két és félszeresére emelkedett. Az építőipari gépek kihasználtsága azonban nem javult megfelelően, sőt egyes géptípusok kihasználtsága romlott. A megye szocialista építőipara 1965-ben 4300 munkást foglalkoztatott, 13 százalékkal többet, mint 1960-ban. A műszaki alkalmazottak számának emelkedése ennél nagyobb mértékű volt. Kedvezőtlen viszont, hogy az adminisztratív alkalmazottak aránya is növekedett. A munkások átlagos havi keresete a tervidőszak alatt 11 százalékkal nőtt, és 1965-ben 1600 forint volt. Mezőgazdaság, felvásárlás A második ötéves terv Időszakában a megye mezőgazdaságának termelése — a kedvezőtlen időjárási viszonyok és több elemi kár ellenére — általában kedvezően alakult. A fejlődés azonban nem volt egyenletes, és egyes növények hozamai a tervezett alatt maradtak. A megye vetésállományának összetétele az utóbbi öt év alatt jelentősen megváltozott. Az 1956—60. évek átlagához viszonyítva számottevően csökkent a kenyérgabona, viszont nőtt a kukorica, burgonya és a napraforgó vetésaránya. A kalászosok termésátlaga a második ötéves tervidőszak átlagában magasabb volt, mint az 1956—60. években. A búza termésátlaga pl. 8,3 má- jsáról 10,8 mázsára emelkedett A főbb őszi betakarítá- sú növények közül a kukorica termésátlaga (15,6 mázsa) csaknem 2 mázsával volt több, a burgonya termésátlaga (56,9 mázsa) azonban csaknem 20 mázsával volt kevesebb az előző ötévi átlagnál. E csökkenést némileg indokolja az a tény, hogy a tervidőszak három évében a burgonya számára különösen kedvezőtlen volt az időjárás. A megyében 1965 őszén 126 000 kát. holdon — a szántóterületnek 25 százalékán — vetettek kenyérgabonát, ez a terület mintegy ezer kát. holddal több, mint amennyi 1960 őszén volt 1965-ben a nagyüzemi gazdaságok összes búza-vetésterületének 93 százalékát intenzív búzafajták foglalták el, a kukorica vetése pedig csaknem teljes egészében hibrid vetőmaggal történt. A második ötéves terv időszakában a műtrágyafelhasználás az állami gazdaságokban csaknem kétszeresére, a termelőszövetkezetekben csaknem két és félszeresére emelkedett. Évről évre növekedett a vegyszeres gyomirtásba bevont területek aránya is. 1965-ben az állami gazdaságok kukorica vetésterületüknek csaknem teljes egészét, kalászos vetésterületüknek 28, a termelőszövetkezetek pedig 72, illetve 17 százalékát vegysze- rezték. A megye szarvasmarha-állománya 1965. december 31-én 128 000, sertésállománya 382 000 darab volt. A szarvasmarha-állomány 6000 darabbal kevesebb, a sertésállomány viszont 16 000 darabbal több volt, mint 1960 azonos időpontjában. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek szarvasmarha-állománya 1960-hoz viszonyítva 11000 darabbal nőtt, a háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdaságoké viszont 15 000 darabbal csökkent. A háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdaságok sertésállományának 29 000 darabos csökkenését kiegyenlítette a termelőszövetkezetek állományának növekedése. A nagyüzemi gazdaságok élőállat-értékesítése és állati- termék-termelése jelentős mértékben növekedett. 1965- ben hízott marhából 9 százalékkal értékesítettek többet, mint 1960-ban, hízottsertés- értékasítésük csaknem háromszorosára, tejtermelésük 45 százalékkal, tojástermelésük pedig 18-szorosára emelkedett. A tehenenkénti évi tejhozam az állami gazdaságokban mintegy 340 literrel kevesebb, a termelőszövetkezetekben is alig több, mint 1960- ban volt. A kedvezőtlen tej- hozam egyik oka a múlt évi nagyarányú száj- és körömfájás! járvány. 1965-ben a kedvező gabona- termés eredményeként a megyében majdnem 2500 vagonnal több kenyérgabonát vásároltak fel, mint 1960-ban, s a tervidőszak alatt a kenyérgabona-felvásárlás tavaly volt a legmagasabb. A fokozódó hizlalási tevékenység — a nagyobb mértékű abrakszükséglet — miatt 1960-hoz képest 28 százalékkal csökkent a takarmánygabona és 30 százalékkal a kukorica felvásárlása. Az állatok és állati termékek felvásárlása évről évre fokozatosan emelkedett. 1965- ben több mint kétszer annyi hízott sertést, négy és félszer annyi vágóbaromfit, 21 százalékkal több tejet és 76 százalékkal több tojást vásároltak fel a megyében, mint 1960-ban, a vágómarha-felvásárlás azonban csak 3 százalékkal emelkedett. Az ötéves tervidőszakban gyors ütemben gyarapodott a mezőgazdaság gépállománya. Traktorból mintegy 2180, kombájnból 370. traktoros sorve- i-őgépből 570. traktoros ku- korica-vetőgépből pedig 190 tógazdasága. Az állami gazdaságok. gépállomások és mezőgazdasági termelőszövetkezetek traktorállománya 1965. szeptember 30-án csaknem 1200 darabbal — 144 százalékkal — volt több, mint 1960 végén. Ezen belül a termelő- szövetkezetek traktorállománya több mint ötszörösére nőtt, míg a gépállomásoké — az átszervezések következtében — mintegy felére csökkent. Az egy traktoregységre jutó szántóterület az állami gazdaságokban 72, a termelő- szövetkezetekben 100 kát. hold, 30, illetve 40 száza'ékkal kevesebb, mint 1960-ban. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek a múlt év végén mintegy 70 000 tagjuk volt, ez a szám a tervidőszak alatt lényegesen nem változott. Kedvezőtlenül alakult azonban a munkaképes korú tagok aránya. A nyugdíjas és járadékos tagok száma 9 ezerrel növekedett, és az összes tagokon belüli arányuk az 1960. évi 18 százalékról 30 százalékra emelkedett. Kereskedelem A megye kiskereskedelme az 1965. évben — I960. évi árakon számolva — inl'tegv 2,8 milliárd forint forgalmat bonyolított le, 35 százalékkal többet, mint 1960-ban, s ezzel jelentősein meghaladta a második ötéves terv országos előirányzatát. Megyénk kiskereskedelmi forgalmának a tervidőszak alat elért növekedésére jelentős befolyással volt a lakosság pénzbevételének 32, a Balalon-part kiskereskedelmi forgalmának — 1960. évi árakon számítva — 55 százalékos emelkedése, valamint az áruvásárlási hitelakció bevezetése és az ennek keretében vásárolható cikkek körének bővítése. A kiskereskedelmi forgalmon belül az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkeket is magában foglaló vegyes- iparcikkek forgalma az országosan előirányzottnál nagyobb mértékben emelkedett, a ruházati cikkeké azonban nem érte el az országos előirányzatot. Élelmiszerekből — 1960. évi árakon — 46 százalékkal emelkedett a forgalom, s ez*n bélül nagyobb mértékben a vendéglátás forgalma nőtt Különösen húsból és élvezeti cikkekből vásárolt többet a lakosság, a vendéglátás forgalmán belül pedig csökkent az italáruk és jelentősen növekedett az ételek aránya. A bolti élelmiszerforgalom növekedése a balatoni vendégforgalom emelkedésén túl elsősorban annak az eredménye, hogy a parasztság a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta szükségletének nagyobb részét szerzi be a kiskereskedelemből, mint korábban. A ruházati forgalom emelkedése főleg a különféle címeken megrendezett engedményes kiárusítások hatására következett be. A lakosság az engedményes áron árusított ruházati cikkek vásárlásainál 1965-ben pl. mintegy 34 millió forintot takarított meg. Vegyesiparcikkekből a tervidőszak utol so évében 42 százalékkal, ez cin belüi tarkői fogyasztási cikkekből csrk- ncm 60 százalékkal vásárolt többet a lakosság, mint 1960-ban. Pl 1965-ben por szívóból négyszer, televízióból és villamos hűtőszekrényekből több mint kilencszer any- nyit adott el a kereskedelem, mint 1960-ban. A részietak- cióban vásárolható cikkek forgalma az 1961. évinek több mint ötszörösére emelkedett, s ezek értéke 1965-ben meghaladta a 46 millió forintot. A Balaton-parti üdülővendégek elhelyezését szolgáló létesítmények közül a sátortáborok (kempingek) befogadóképessége 1965-re 1960-hoz képest hatszorosára, a szállodáké 70 százalékkal emelkedett. A múlt évben a köz- használatú szálláshelyeket 244 000 vendég — ebből 130 000 külföldi — kereste föl, háromszor, illetve hótLakáshelyzet, községfej lesztés A második ötéves terv időszakában a megyében csaknem 12 000 lakás épült, s az 1000 lakosra jutó lakásszám mintegy 10 százalékkal nőtt. A javulás elsősorban a községekben következett be, Kaposvár város lakáshelyzete ugyanis — a népességszám növekedése miatt — alig javult annak ellenére, hogy az új lakások egyötöde Kaposváron épült. A második ötéves terv időszakában évenként átlagosan több mint 2300 lakás épült a megyében, másfélszer annyi, mint a megelőző évtized egyes éveiben. Különösen az OTP-köl- csönös és a teljesen magánerős lakásépítkezések növekedése volt jelentős. A tanácsi lakásépítésen belül az állami 20 százalékkal meghaladta a tervezettet, a szövetkezeti lakásépítés tervét azonban csak 60 százalékra teljesítették. Az utóbbi öt év alatt évről évre jelentősen emelkedett a két- és több szobás lakások aránya. Több mint kétszeresére nőtt a vízvezetékkel és fürdőszobával épült lakások aránya, villanyvezeték pedig az 1965-ben épített lakások 95 százalékában van már. A második ötéves terv időszakában 11 község kapott törpe vízmüvet, a vízhálózat hossza csaknem két és félszeresére nőtt. A tervidőszak első évében 23 község bekötésével befejeződött a megye villamosítása. Azóta 16 külterületi lakott hely villamosítására került sor. Mindezek eredményeként a háztartási fogyasztók száma több mint egynegyeddel nőtt. Az egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás másfélszeresére emelkedett 1960-hoz viszonyítva, ami a háztartási gépek fokozott térhódítására utal. Az állami kezelési! közutak hossza csak kis mértékben nőtt, de minőségében a tervidőszak alatt jelentős változás következett be. Míg 1960 végén az utaknak csak 23 százaléka volt pormentes, a tervidőszak végén ez az arány meghaladta a 90 százalékot. Ót év alatt kilenc község kapott bekötő utat, ennek ellenére a múlt év végén a községek 10 százalékának még nem volt köves- útja. A községek kommunális, illetve kulturális színvonalának emelésében jelentős szerepe volt a mintegy 300 millió forint összegű községfejlesztési alapnak. A tervidőszak alatt az egy lakosra ju- j-A i-K^s^^fejlesztési alap bevétele több mint 800 forint volt. Az egy lakosra jutó összes bevétel a megyében évről évre meghaladta, a társadalmi munka aránya azonban nem érte el az országos átlagot. A községfejlcsztési alapból 1961—65 között mintegy 55 km szilárd burkolatú utat, 355 km szilárd burkolatú járdáit, 60 általános Iskolai osztálytermet építettek, 115 km-re bővült a villany-, 20 km-rel a vízvezeték-hálózat. Művelődés Az 1965/66. tanév elején az általános Iskolai tanulók száma 49 000 volt, 1 százalékkal több, mint az 1960/61. tanév elején. A tanulók száma a második ötéves tervidőszak első két évében még emelkedett, majd évről évre fokozatosan csökkent. Az oktatási reform célkitűzéseinek megfelelően a megyében végrehajtott körzetesítés hatására általános iskoláinkban emelkedett az oktatás színvonala. A szakrendszerű oktatásban részesülő felső tagozatos tanulók száma a tervidőszakban 64 százalékkal nőtt, a gyakorlati oktatásba bevont V—VIII. osztályos tanulók száma pedig csaknem három és félszeresére emelkedett. Javultak az általános iskolák oktatási föltételei is, több az osztályterem, és jobb a tancrőellátottság. A napközi I ott.ioni ellátásban részesülő tanulók száma a tervidőszak végére több mint kétszeresé- 's emelkedett, a felmerülő igényeket azonban így sem ti idtak kielégíteni. A második ötéves terv időszakában 9 új középiskola kezdte meg működését a megyében. Ez tette lehetővé, hogy a középiskolai tanulók száma megkétszereződött, s az 1965 66. tanév elején már 7058 volt. A szakmai képesítést is nyújtó középiskolák tanulóinak száma jobban emelkedett, mint a gimnáziumi tanulóké, ennek következtében arányuk jelentősen emelkedett, de még így is jóval az országos átlag alatt van Mivel a tanulók száma a tervidőszak alatt jobban nőtt, mint a tanerőké és a tantermeké, az 1965 66. tanév elején kedvezőtlenebb volt a tanerő- és osztályterem-ellátottság, mint öt évvel korábban. A második ötéves terv ideje alatt számottevően emelkedett a középiskolák esti és levelező tagozatán tanulók, a szakmunkásképzésben részesülők, valamint a felsőfokú tanintézetek hallgatóinak száma is. A tervidőszak alatt jelentősen javult a megye óvodai ellátottsága. Az óvodai férőhelyek száma 20, míg az óvónők száma 40 százalékkal több, mint 1960-ban volt. A művelődési házak, otthonok száma a tervidőszak alatt csaknem egyötöddel növekedett. Tovább bővült a megye könyvtárhálózata is. A tervidőszak alatt pl. Kaposváron új megyei, Fonyódon pedig új járási könyvtár épült. A könyvállomány több mint kétszeresére, az olvasók száma pedig mintegy másfél- szeresére emelkedett a tervidőszak végére. A könyvtárak 1965-ben 1,6 millió kötet könyvet kölcsönöztek, csaknem kétszer többet, mint 1960-ban. A televízió-előfizetők száma az 1960. évinek 25-szörö- sére emelkedett, a növekedés Kaposvár városban jóval nagyobb ütemű volt. Az ISSé'Gö. színi évadban a Kaposvári Csiky Gergely Színház által tartott előadások és azok látogatóinak száma Kaposváron némileg emelkedett, a tájelőadások és látogatóinak száma azonban számottevően csökkent az 1960'61. évadhoz viszonyítva. Egészségügy 1965 végén 416 orvos m<S- ködött a megyében, 25 százalékkal több, mint az 1960. év azonos időpontjában. E jelentős növekedés ellenére az egy orvosra jutó lakosok száma még mindig magasabb, mint a többi megyékben átlagosan. A körzeti orvosok száma az utóbbi öt év alatt 15-tel nőtt, és 1965. év végén 126 körzeti orvos gyógyított a megyében. A rendelőintézeti teljesített szakorvosi munkaórák száma nagy mértékben — 49 százalékkal — emelkedett. A rendelőintézeti gyógykezelési esetek száma ennél kisebb arányban (28 százalékkal) nőtt. A második ötéves tervidőszakra előirányzott 139 cél szemben 215-ttel nőtt a kórházi ágyak száma, s ezzel jelentősen javult a megye kórházi ellátottsága. A társadalombiztosításba bevontak száma a tervidőszak alatt tovább nőtt, s az összlakossághoz viszonyítva arányuk 1965 végén elérte a 96—97 százalékot. A biztosítottak számának növekedése, a különféle szolgáltatások ismert bővítése — pl. a szülési szabadság időtartamának emelése, a tsz-tagok gyógyászati segédeszköz ellátása, a kétgyermekesek családi pótlékának emelése stb. — következtében lelentősen emelkedett a biztosítottak részére kifizetett pénzösszeg is. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁGA darabot kapott a megye me- szer több, mint 1960-ban.
