Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-23 / 45. szám

SOMOGYI NÉPLAP

2

Szerda, 1966. február tS.

Heves harcok Dél-Vietnamban YÄIROSOIK ÉS IlMiBIIRIIK

Akik ellenzik és akik támogatják Robert Kennedy j INDIÁBÓL II.

javaslatát

Saigon, február 22.

A nyugati hírügynökségek Dél-Vietnamból érkező jelentései szerint hétfőn és kedden délelőtt több helyen súlyos harcokra került sor a szabadságharcosok és a kormánycsapatok között.

Binh Thuan tartományban, Saigontól 160 kilométerre északkeletre a szabadságharcosok támadást intéztek egy gépkocsioszlop ellen, majd a megtámadott egység segítségére siető háromszázadnyi katonasággal is harcba bocsátkoztak.

Binh Duong tartományban, Saigontól 75 kilométerre északra az első amerikai lövészhadosztály egységei tisztogató hadműveletet indítottak. A hadműveleti terület a Michelin gumiültetvény déli ré-’ sze, ahol a partizánok tavaly ősszel megsemmisítették a kormánvcsapatok két zászlóalját. Hétfőn B—52-es bombázók szórták le a terhüket erre az övezetre, kedden pedig megkezdődtek a gyalogság akciói. Az amerikaiak azonban ezúttal sem találták meg az ellenséget.

Hűétől nem messze, Saigontól 611 kilométerre északra, hétfőn egész nap heves harcok folytak a kormánycsapatok és a partizánok között. A szabadságharcosok Da Nang térségében is megtámadtak egy másik gépkocsioszlopot, és több autót megrongáltak.

Miközben az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsága izgalmas vitát folytatott a kormány vietnami politikájáról, nagy feltűnést keltett Robert Kennedy szenátornak az a javaslata, hogy a Viet Kongnak meg kell adni a lehetőséget arra. hogy egv új saigoni koalíciós kormányban részt vegyen és osztozzon a hatalomban és az ezzel járó felelősségben. A szenátor javasolta azt is, hogy a vietnami helyzet békés rendezését szolgáló tárgyalásokon részt vegyen a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front is.

Hasonlóképpen nagy feltűnést keltett most Taylor tábornoknak, Johnson elnök fő vietnami tanácsadójának az a nyilatkozata, amely szerint a tábornok, az Egyesült Államok volt saigoni nagykövete majdnem teljesen egyetért. Kennedy szenátor javaslatáBalatonboglári üdülőnkbe helybeli vagy környékbeli lakost keresünk

gondnoknak,

vagy

üdülési adminisztrátornak

Lakást nem biztosítunk. Rövid életrajzot kérünk iskolai végzettség és szakmai gyakorlat feltüntetésével »Napsugár« 2919 jeligére a Fel- szabadulás téri hirdetőbe.

(2919)

A Kaposfő és Vidéke Körzeti Fmsz gyakorlattal ren- í delkező

képesített

könyvelőt

keres kontírozó könyvelői munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet azonnal a központi irodában, Kaposfőn.

(3626)

val. Hasonlóképp nyilatkozott Fulbright szenátor is.

Goldberg amerikai ENSZ- fődelegátus kijelentette, hogy nem ért egyet Robert Kennedy javaslatával, s a Fehér Ház szóvivője ugyancsak elutasította Robert Kennedy elgondolását.

Folynak az összecsapások

a laoszi Phoukhout térségében. Kong Le tábornok csapatai a hazafias erők ellen folytatott harcban 48 halottat és 108 sebesültet vesztettek, míg saját állításuk szerint megölték a Patet Lao 137 katonáját. A hazafias erők Sam Neua tartományban elfoglaltak egy repülőteret.

Wilson angol miniszterelnök kedden a Kremlben látogatást tett Podgornijnál, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökénél. Délelőtt találkozott a Kremlben Koszigin szovjet kormányfő és Wilson brit miniszterelnök. A találkozón a nemzetközi helyzet problémáit, a szovjet—angol kapcsolatok kérdéseit érintették.

Willy Brandt nyugat-berlini polgármester hétfőn háromnapos látogatásra New Yorkba érkezett.

Háromtagú magyar újságíróküldöttség érkezett kedden Bukarestbe, a román újságírószövetség meghívására.

Egy ENSZ-közlemény bejelentette, hogy megkezdődött az ENSZ rendkívüli erőinek visszavonása a gazai övezetből.

Bécsben megkezdődött kedden az ENSZ nemzetközi

atomenergiai ügynökség kormányzótanácsának idei első ülése.

Átalakították a kormányt hétfőn Mauritániában. A kormányból kiválik öt miniszter, három miniszter csak tárcát cserél.

Megszűnik a vízumkényszer Olaszország és Jugoszlávia között.

Az etióp fővárosban hétfőn este megkezdte munkáját az Afrikai Egység Szervezetének a dól-rhodesiai probléma kivizsgálására hivatott bizottsága.

Vance Hartke indianai demokrata szenátor, aki tizenöt társával együtt ellenezte a

VDK bombázásának felújítását, követelte, rendeljenek el újabb bombázási szünetet, és ezt párosítsák a szárazföldi hadműveletek leállításával is. (MTI)

Az indiai alsóház hétfőn törvénybe iktatta az * indiai— pakisztáni egyezményt, amelyet Taskentben kötöttek.

Még mindig nincs meg a hidrogénbomba. Az amerikai

légierő egyik egysége már egy hete keresi Palomares partjai előtt az elveszett hid- rogénbombát. Ügy vélik, hogy a bomba a parttól távol a tenger homokjába fúródott, s ebben az esetben nagyon valószínűtlen a megtalálása.

Agyonlőtte magát hétfőn

Dónald Williams amerikai űrkutató tudós, aki közreműködött a Syncom és az Early Bird elnevezésű amerikai mesterséges holdak kidolgozásában. A fiatal tudós, akit tavaly az év tíz legtehetségesebb amerikai személyiségei közé soroltak, nem hagyott hátra semmiféle magyarázatot tettéről.

Angol katonai fehér könyv.

Kedden délután a brit kormány katonapolitikai irányvonalát és az 1966—67. évi hadiköltségvetési előirányzatokat tartalmazó »védelmi fehér könyv« alsóházi vitáját megelőzően Healey hadügyminiszter sajtóértekezleten jelentette be, hogy a haditengerészet vezérkari főnöke. Sir David Luce benyújtotta lemondását.

Botswana köztársaság. Az

angol fővárosban folytatott alkotmányjogi értekezlet hétfőn este befejeződött. A záróülésen dokumentumot írtak alá, amelynek értelmében Becsuá- naföld, Anglia egyik legutolsó afrikai protektorátusa, ez év szeptember 30-án függetlenné válik. A »Botswana Köztársaság« néven megalakuló új állam a Brit Nemzetközösség tagja lesz. Ezután két afrikai terület marad még angol protektorátus: Swazi és Basuto- föld.

AGRA

India műemlékcentruma ez a Delhi közelében levő város. Fő nevezete sígi a világhírű Tadzs - Mahal s a határaiban levő halott város, Fatekur Szikri. Fatekur Szik- rit egy mogul uralkodó építette a dombokon, ahonnan azonban eltűnt a víz, s az elkészült várváros lakó nélkül maradt. Palotáinak félromjai más érzést keltenek, mint a többi maradvány, mivel nem tudsz szabadulni a tudattól, hogy ez a város eleve halottnak született. Az agrai paloták a mogul birodalom XV—XVI. századbeli fénykorából maradtak ránk. A vezetők jól előkészítik a Tadzs Mahalt: sok tomyú és sok stílusból kevert t építményekbe visznek, amelyek ugyan mind jellegzetesen indiaiak, de némi csalódást keltenek. Végül már kételkedni kezdesz a híres Tadzs Mahalban is, amikor aztán — az egyik előtte emelt, s a látványt gazdasagosan elzáró vörös épületből kilépve — hirtelen eléd tárul ez a fehér építészeti csoda, az elhalt feleségnek épített különlegesen szép arányú márványköltészetbe illő mauzóleum, amelytől a szem nem tud szabadulni. Egy másik agrai várban, ahol a Tadzs Mahalt építtető szultán később raboskodott, falba vésett kis nagyítótükröt mutatnak, melyben a fogva tartott és már rossz szemű öreg elé varázsolódott a távoli palota. A szultán belé- szeretet hitvese csodálatos síremlékébe.

Agrában minden a turisztikáért van, s mondani sem kell, hogy a Tadzs Mahal a fő reklám. Egv kígyós bácsi nem is tetemes összeg ellenében felajánlotta kenyérkereső állata kivégzését, ha erre volna kedvem. Indiai vezetőnk, aki segített szót érteni a bácsival, láthatóan restellfe az öreg nagy emberi mélységeket feltáró ajánlatát. Általában tapasztalhatja az ember, hogy az indiaiak n^m szívesen veszik, ha az idegen felcsap a nyomor »felfedezőjének«, még akkor sem, ha ennek indítéka a legteljesebb együttérzés, s ha megnyugtatod őket, hogy

teljesen tisztában vagy a gondok eredetével. Mennyire örült viszont immár barátunkká lett kísérőnk, amikor egy új gyár- vagy egy szép modem épületet dicsértünk előtte. — Ugye . ..! —mondta olyankor csillogó szemmel.

Aztán Agrából Delhi felé, a poros úton. miközben néztük a falvakat, a szárazságtól megrepedezett földet, ő maga tért rá váratlanul:

— Minden kevés nálunk. Ha egyszer nem jön a monszum, már baj van. Ha kétszer marad el, az már kész tragédia. Olyankor bizony milliók éheznek. — (Akkor, 1965 tavaszán még csak az előző őszi tömeg- megmozdulásokra, raktárfeltörésekre emlékezhettünk, azóta, mint ismeretes, több helyen már valóban bekövetkezett az újabb rossz termés miatt a tragikusan veszélyes éhínség.)

— Csináltunk földreformot, de még mindig nem tudtuk elérni, hogy minden államban végrehajtsák Ha majd holnap elmegy a mezőgazdasági minisztériumba, ott majd elmondják magának, hogy mekkora erőfeszítéseket teszünk. Csatornázunk, műtrágyagyárat építünk. de már előre megmondhatom, hogy ez mind kevés. — Átrobogunk egy falun, s erről mondja: — Tudják maguk Európában, hogy mit jelent félmillió falu? S látja, hogy milyen állapotban levő falvak. Uram, ebben az országban még mindig százmillió faeke van! — Aztán még hosszasan bebeszélgetünk arról, amiről a legtöbb indiaival beszélgettem, a lehetőségekről, éppen a méreteket tekintve. S mondom neki újra a hyde- rabadi parcellákat. ahol sok-sok kilométer területen már kijelölték az épülő gyárak helyét, sőt már nem egy fel is épült. — Ugye! — mondja boldogan. Megérkezünk Delhibe.

DELHI

Delhi is két város. Űj- Dedhi villaváros, amelyet csak néhány kormányépület az im«03áns elnöki palota és a képekről jól ismert gyönyörű széles füves felvonulási út tesz várossá.

Kellemes alkirályi fővárosnak építették az angolok a

910-es évektől kezdve. Ma a köztársaság centruma. De a városias város Ó-Delhi. Mintha egyik világból a másikba lépnél, az újból a régi városba jutva: a lombos eleganciát felváltja az igazi indiai nyüzsgés, az ezer zajban és színben élő utca, a töméntelen árus, a bérka- számyák közti utcákon torlódó forgalom. Időnként megreked a buszok és ökrösszekerek, a tricikl s riksák és modem autók tömege, s olyankor a zaj csak fokozódik. Ö-Dedhi egyik terén van a halárusok piaca, mellette a mohamedán mecset, amelynek magas lépcsője általános pihenőhely. Ó-Delhi nevezetessége a Vörös Erőd, szintén mogul építkezés. Bástyabejáratának komor középkoriságát az ablakokban ugráló majmok enyhítik, s odabent a kert felé magasodva — a mogul kertek mindenfelé nevezetességnek számítanak Indiában — található az oszlopos királyi kihallgatási csarnok.

Az nem is kétséges, hógv Delhiből a legmaradandóbb emléket Sasztriról őrzöm. Néhány percre fogadott minket szerény rezidenciáján. Ahogy az egyik szobából a másikba mentünk óvatoskodva, ahogy már az ember miniszterelnök házában jár, egyszercsak rábukkantunk, amint beszélget valakivel; semmi bejelentés, bevonulás, mindez éppoly jellemző volt rá, mint a kis őszes bajusza alatti finom biztató mosoly. Amit róla e rövid s alig egy kézfogás erejéig tartó találkozásból őrzök. az a kiegyensúlyozottsága. Határozott egyéniségének szép tükröződése abban a bölcs mosolyban. Amikor később egyik minisztere — aki pedig azokban a napokban a nyelvi válság miatt ellentétbe került vele — azt emelte ki Sasztri tulajdonságai közül, amely később világpolitikai jelentőségűvé tette személyét: a realitásérzéket és a türelmes józanságot. Nem vitás, hogy ez alapvető annak, akire India kormányzása hárul.

Avar János

(Vége)

TIMÄR EDE:

Jj,i

AMERIKAI-. ;

SPANYOLORSZÁG MEGADJA MAGÁT

Érdekes módon a hajón még az ügyeletes tiszt sem tartózkodott. S a fehér tiszt- helyettesek, matrózok közül is csak hat lelte halálát. A többi mind a városban volt. így a Mainen meghalt 266 tengerész közül 260 néger volt.

A titokzatos kezek jól működtek. A Maine felrobbantásával megtalálták az ürügyet, amit kerestek. Az USA hadat üzent Spanyolországnak. Így tört ki a történelem első olyan háborúja, amelyet a világ újrafelosztásáért viseltek. Egy demokratikus állam nevéhez fűződik hát az a kétes értékű dicsőség, hogy először viselt imperialista háborút.

A spanyol hajóhad néhány tengeri ütközetben megsemmisítő vereséget szenvedett. Spanyolország hamarosan

megadta magát, szerződést kötött az USA-val, s ennek javára lemondott Puerto Ri- córól, Kubáról, Guamról és n Fiilön-szieetekrőL

A spanyol—amerikai háború idején Kubában és a Fü- löp-szigeteken kevés forradalmi harc dúlt. McKinley amerikai elnök, hogy megnyugtassa a függetlenségért küzdő forradalmárokat, ünnepélyesen biztosította Kuba és Puerto Rico népét, hogy amint a háború véget ér, országuk szabad lesz. Igen ám, de az elnök a háború után »gondolkodóba« esett. Akkori hírforrások szerint állítólag több álmatlan éjszakán át gyötörte az a kérdés, hogy mi legyen az elfoglalt országokkal, s végül is erre az elhatározásra jutott:

— Számunkra nincs más megoldás, mint valamennyit el kell venni, és megtartani magunknak!

így tehát Puerto Rico, Guam és a Fülöp-szigetek az USA gyarmataivá váltak. Kubára pedig rákényszerítették a hírhedt Platt-féle cikkelyt, amely az Egyesült Államokat felruházta a Kuba fölötti felügyelet, valamint a bel- és külpolitikájában való beavatkozás jogával.

A szigetlakok, akiket ily rútul becsaptak, akiktől megtagadták az ígért szabadságot, hevesen tiltakoztak. A Fülöp-szigetek népe, Emilio Aguinaldo vezetésével két évig harcolt fegyverrel az USA ellen. De nem tudta lerázni magáról az új igáit — a túlerő, az erőszak győzött felette.

A washingtoni kormány kíméletlen elnyomó politikája nemcsak külföldön, hanem az Egyesült Államokban is felháborította a demokratikus köröket. Mark Twain, a híres, nagy tehetségű amerikai író is azok között volt, akik szembefordultak az imperialista politikával. Érzelmeit ezekkel a szavakkal fejezte ki:

»Az amerikai lobogón a fehér sávokat feketére kellene mázolni, a csillagokat pedig halálfejekkel meg keresztbe fektetett íábszárcsontokkal kellene föl- cserélnl.«

Washingtonban azonban másként vélekedtek. Henry Cabot Lodge — akinek H. C. lodge hírhedt mai amerikai diplomata egyenes leszármazottja — 1901-ben ezt mondta:

— Szilárd gazdasági pozíciókkal rendelkezünk. Az amerikai népre és a mindennek alapjául szolgáló gazdasági erókre támaszkodva haladunk elóre, a világ fölötti gazdasági uralom felé.

Ezek a régen mondott szavak ma is ismerősen csengenek. Az amerikai politika vezérelvének nap mint nap gyakorlatban ti megmutatkozó tömör megfogalmazása ez a Lodge-féle kijelentés.

1898. május 8-án Dewey tengernagy hajórajának mesz- sz.ehordó nagy kaliberű ágyúi a Fülöp-szigetek fővárosára, Manilára szegeződtek. Ezen a napon egy másik amerikai szenátor így beszélt:

— Ami most a Fülöp-szigetek- kei megesik, az az égi törvény nevében, az emberiség, az isten és az amerikai elhivatottság nevében történik.

Harding elnök pedig a függetlenség megtagadását a Fülöp-szigetek népétől így indokolta:

— Bennünket ugyanazok az indítékok vezetnek, amelyek Krisztust vezették — meg akarjuk váltani a világot. Krisztus nem érte be azzal, hogy a $zentföldön teljesítette küldetését, hanem megparancsolta apostolainak: »-Elmenvén a széles világra, hirdessé vek az-evangéliumot minden teremtésnek.«

Mily szép és megható szavak ezek. C. Schurz amerikai politikusnak az USA «-küldetéséről-« azonban merőben más véleménye volt:

»•Tulajdonképpen szörnyen visz- szataszító látvány az, ahogyan a két legnagyobb és legszabadabb nemzet, * az amerikai és az angol gyilkol néhány kis nemzetet, amelyek nem akarnak semmi egyebet, mint a függetlenségüket.«

Az első imperialista háborúval az Egyesült Államok helyzete nemcsak a Karib- tenger és Közép Amerika térségében. hanem a Csenmegváltozott. Erre vezetett az é.t Kínába. Alig egy esztendővel azután, hogy az USA hadat üzent Spanyolországnak, Hay amerikai külügyminiszter máris meghirdette Kína viszonylatában a »nyitott ajtók« elvét, vagyis a távol-keleti nagy birodalomban »aki bírja, marja«, s szerezze meg a gazdasági és politikai befolyást.

Ezek a nagyhatalmi tervek megkövetelték a gyarmati politika mindkét formájának, a dollárdiplomáciának és az ágyúnaszádok diplomáciájának az alkalmazását.

Az USA lobogóján a csiUagok az unióba tömörült államokat jelképezik. így szerezték meg a lobogóra a 49. csillagot, a Hawaii-szigeteket. A Fülöp-szigetek azonban még ezt a Jogot sem kapták meg. A filippinó- kat gyarmati rabságban tartották, s csak 1946-ban nyilvánították a Fülöp-szigeteket független köztársasággá. Ám ez a függetlenség csak látszólagos. Az USA továbbra is megtartotta gazdasági és politikai befolyását. 1947-ben egy olyan szerződést erőszakoltak a Fülöo-szigetekre, amely szerint az USA a szigeteken 99 évig több mint 20 katonai és flottatámaszpontot tarthat fenn.

Puerto Rico pedig még a mai napig is gyarmati sorban van. S ezen a tényen az sem segft, hogv 1916-ban megengedték, hogy a puerto ricóiak amerikai állampolgárságot viselhessenek. Hiszen a puerto ricóiak. mint a négerek, indiánok, meszticek, -sak másodrendű emberek lehetnek a demokratikus Egyesült Államokban.

(Folytatjuk)