Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-23 / 45. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1966. február tS. Heves harcok Dél-Vietnamban YÄIROSOIK ÉS IlMiBIIRIIK Akik ellenzik és akik támogatják Robert Kennedy j INDIÁBÓL II. javaslatát Saigon, február 22. A nyugati hírügynöksé­gek Dél-Vietnamból érkező jelentései szerint hétfőn és kedden délelőtt több he­lyen súlyos harcokra ke­rült sor a szabadságharco­sok és a kormánycsapatok között. Binh Thuan tartományban, Saigontól 160 kilométerre északkeletre a szabadsághar­cosok támadást intéztek egy gépkocsioszlop ellen, majd a megtámadott egység segítségé­re siető háromszázadnyi ka­tonasággal is harcba bocsát­koztak. Binh Duong tartományban, Saigontól 75 kilométerre északra az első amerikai lö­vészhadosztály egységei tiszto­gató hadműveletet indítottak. A hadműveleti terület a Mi­chelin gumiültetvény déli ré-’ sze, ahol a partizánok tavaly ősszel megsemmisítették a kormánvcsapatok két zászló­alját. Hétfőn B—52-es bom­bázók szórták le a terhüket erre az övezetre, kedden pe­dig megkezdődtek a gyalog­ság akciói. Az amerikaiak azonban ezúttal sem találták meg az ellenséget. Hűétől nem messze, Saigon­tól 611 kilométerre északra, hétfőn egész nap heves har­cok folytak a kormánycsapa­tok és a partizánok között. A szabadságharcosok Da Nang térségében is megtámadtak egy másik gépkocsioszlopot, és több autót megrongáltak. Miközben az Egyesült Ál­lamok szenátusának külügyi bizottsága izgalmas vitát foly­tatott a kormány vietnami po­litikájáról, nagy feltűnést kel­tett Robert Kennedy szená­tornak az a javaslata, hogy a Viet Kongnak meg kell ad­ni a lehetőséget arra. hogy egv új saigoni koalíciós kor­mányban részt vegyen és osz­tozzon a hatalomban és az ez­zel járó felelősségben. A sze­nátor javasolta azt is, hogy a vietnami helyzet békés ren­dezését szolgáló tárgyalásokon részt vegyen a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front is. Hasonlóképpen nagy feltű­nést keltett most Taylor tá­bornoknak, Johnson elnök fő vietnami tanácsadójának az a nyilatkozata, amely szerint a tábornok, az Egyesült Álla­mok volt saigoni nagykövete majdnem teljesen egyetért. Kennedy szenátor javaslatá­Balatonboglári üdülőnk­be helybeli vagy kör­nyékbeli lakost kere­sünk gondnoknak, vagy üdülési adminisztrátornak Lakást nem biztosítunk. Rövid életrajzot kérünk iskolai végzettség és szakmai gyakorlat fel­tüntetésével »Napsu­gár« 2919 jeligére a Fel- szabadulás téri hirdető­be. (2919) A Kaposfő és Vi­déke Körzeti Fmsz gyakorlattal ren- í delkező képesített könyvelőt keres kontírozó könyvelői munka­körbe. Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezni lehet azonnal a központi irodában, Kaposfőn. (3626) val. Hasonlóképp nyilatkozott Fulbright szenátor is. Goldberg amerikai ENSZ- fődelegátus kijelentette, hogy nem ért egyet Robert Kenne­dy javaslatával, s a Fehér Ház szóvivője ugyancsak el­utasította Robert Kennedy el­gondolását. Folynak az összecsapások a laoszi Phoukhout térségé­ben. Kong Le tábornok csa­patai a hazafias erők ellen folytatott harcban 48 halot­tat és 108 sebesültet vesztet­tek, míg saját állításuk sze­rint megölték a Patet Lao 137 katonáját. A hazafias erők Sam Neua tartomány­ban elfoglaltak egy repülő­teret. Wilson angol miniszterel­nök kedden a Kremlben lá­togatást tett Podgornijnál, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöké­nél. Délelőtt találkozott a Kremlben Koszigin szovjet kormányfő és Wilson brit miniszterelnök. A találkozón a nemzetközi helyzet prob­lémáit, a szovjet—angol kap­csolatok kérdéseit érintették. Willy Brandt nyugat-berli­ni polgármester hétfőn há­romnapos látogatásra New Yorkba érkezett. Háromtagú magyar újság­íróküldöttség érkezett ked­den Bukarestbe, a román új­ságírószövetség meghívására. Egy ENSZ-közlemény be­jelentette, hogy megkezdő­dött az ENSZ rendkívüli erőinek visszavonása a ga­zai övezetből. Bécsben megkezdődött ked­den az ENSZ nemzetközi atomenergiai ügynökség kor­mányzótanácsának idei első ülése. Átalakították a kormányt hétfőn Mauritániában. A kormányból kiválik öt mi­niszter, három miniszter csak tárcát cserél. Megszűnik a vízumkény­szer Olaszország és Jugosz­lávia között. Az etióp fővárosban hétfőn este megkezdte munkáját az Afrikai Egység Szervezetének a dól-rhodesiai probléma ki­vizsgálására hivatott bizott­sága. Vance Hartke indianai de­mokrata szenátor, aki tizenöt társával együtt ellenezte a VDK bombázásának felújítá­sát, követelte, rendeljenek el újabb bombázási szünetet, és ezt párosítsák a szárazföldi hadműveletek leállításával is. (MTI) Az indiai alsóház hétfőn törvénybe iktatta az * indiai— pakisztáni egyezményt, ame­lyet Taskentben kötöttek. Még mindig nincs meg a hidrogénbomba. Az amerikai légierő egyik egysége már egy hete keresi Palomares partjai előtt az elveszett hid- rogénbombát. Ügy vélik, hogy a bomba a parttól távol a tenger homokjába fúródott, s ebben az esetben nagyon va­lószínűtlen a megtalálása. Agyonlőtte magát hétfőn Dónald Williams amerikai űr­kutató tudós, aki közreműkö­dött a Syncom és az Early Bird elnevezésű amerikai mes­terséges holdak kidolgozásá­ban. A fiatal tudós, akit ta­valy az év tíz legtehetségesebb amerikai személyiségei közé soroltak, nem hagyott hátra semmiféle magyarázatot tet­téről. Angol katonai fehér könyv. Kedden délután a brit kor­mány katonapolitikai irányvo­nalát és az 1966—67. évi hadi­költségvetési előirányzatokat tartalmazó »védelmi fehér könyv« alsóházi vitáját meg­előzően Healey hadügyminisz­ter sajtóértekezleten jelentet­te be, hogy a haditengerészet vezérkari főnöke. Sir David Luce benyújtotta lemondását. Botswana köztársaság. Az angol fővárosban folytatott al­kotmányjogi értekezlet hétfőn este befejeződött. A záróülé­sen dokumentumot írtak alá, amelynek értelmében Becsuá- naföld, Anglia egyik legutolsó afrikai protektorátusa, ez év szeptember 30-án függetlenné válik. A »Botswana Köztár­saság« néven megalakuló új állam a Brit Nemzetközösség tagja lesz. Ezután két afrikai terület marad még angol pro­tektorátus: Swazi és Basuto- föld. AGRA India műemlékcentruma ez a Delhi közelében levő vá­ros. Fő nevezete sígi a vi­lághírű Tadzs - Mahal s a határaiban levő halott város, Fatekur Szikri. Fatekur Szik- rit egy mogul uralkodó építette a dombokon, ahon­nan azonban eltűnt a víz, s az elkészült várváros la­kó nélkül maradt. Palotái­nak félromjai más érzést keltenek, mint a többi ma­radvány, mivel nem tudsz szabadulni a tudattól, hogy ez a város eleve halottnak született. Az agrai paloták a mogul birodalom XV—XVI. századbeli fénykorából ma­radtak ránk. A vezetők jól előkészítik a Tadzs Mahalt: sok tomyú és sok stílusból kevert t építményekbe visz­nek, amelyek ugyan mind jellegzetesen indiaiak, de né­mi csalódást keltenek. Vé­gül már kételkedni kezdesz a híres Tadzs Mahalban is, amikor aztán — az egyik előtte emelt, s a látványt gazdasagosan elzáró vörös épületből kilépve — hirte­len eléd tárul ez a fehér építészeti csoda, az elhalt feleségnek épített különle­gesen szép arányú már­ványköltészetbe illő mauzó­leum, amelytől a szem nem tud szabadulni. Egy másik agrai várban, ahol a Tadzs Mahalt építtető szultán ké­sőbb raboskodott, falba vé­sett kis nagyítótükröt mu­tatnak, melyben a fogva tartott és már rossz szemű öreg elé varázsolódott a tá­voli palota. A szultán belé- szeretet hitvese csodálatos síremlékébe. Agrában minden a turisz­tikáért van, s mondani sem kell, hogy a Tadzs Mahal a fő reklám. Egv kígyós bá­csi nem is tetemes összeg ellenében felajánlotta ke­nyérkereső állata kivégzését, ha erre volna kedvem. In­diai vezetőnk, aki segített szót érteni a bácsival, lát­hatóan restellfe az öreg nagy emberi mélységeket feltáró ajánlatát. Általában tapasztalhatja az ember, hogy az indiaiak n^m szí­vesen veszik, ha az idegen felcsap a nyomor »felfede­zőjének«, még akkor sem, ha ennek indítéka a legtel­jesebb együttérzés, s ha megnyugtatod őket, hogy teljesen tisztában vagy a gondok eredetével. Mennyire örült viszont immár bará­tunkká lett kísérőnk, amikor egy új gyár- vagy egy szép modem épületet dicsértünk előtte. — Ugye . ..! —mond­ta olyankor csillogó szem­mel. Aztán Agrából Delhi felé, a poros úton. miközben néz­tük a falvakat, a szárazság­tól megrepedezett földet, ő maga tért rá váratlanul: — Minden kevés nálunk. Ha egyszer nem jön a monszum, már baj van. Ha kétszer marad el, az már kész tragédia. Olyankor bi­zony milliók éheznek. — (Akkor, 1965 tavaszán még csak az előző őszi tömeg- megmozdulásokra, raktárfel­törésekre emlékezhettünk, azóta, mint ismeretes, több helyen már valóban bekö­vetkezett az újabb rossz termés miatt a tragikusan veszélyes éhínség.) — Csináltunk földrefor­mot, de még mindig nem tudtuk elérni, hogy minden államban végrehajtsák Ha majd holnap elmegy a me­zőgazdasági minisztériumba, ott majd elmondják magá­nak, hogy mekkora erőfe­szítéseket teszünk. Csatorná­zunk, műtrágyagyárat épí­tünk. de már előre meg­mondhatom, hogy ez mind kevés. — Átrobogunk egy falun, s erről mondja: — Tudják maguk Európában, hogy mit jelent félmillió fa­lu? S látja, hogy milyen ál­lapotban levő falvak. Uram, ebben az országban még mindig százmillió faeke van! — Aztán még hosszasan be­beszélgetünk arról, amiről a legtöbb indiaival beszélget­tem, a lehetőségekről, ép­pen a méreteket tekintve. S mondom neki újra a hyde- rabadi parcellákat. ahol sok-sok kilométer területen már kijelölték az épülő gyá­rak helyét, sőt már nem egy fel is épült. — Ugye! — mondja boldogan. Megérke­zünk Delhibe. DELHI Delhi is két város. Űj- Dedhi villaváros, amelyet csak néhány kormányépület az im«03áns elnöki palota és a képekről jól ismert gyönyörű széles füves fel­vonulási út tesz várossá. Kellemes alkirályi főváros­nak építették az angolok a 910-es évektől kezdve. Ma a köztársaság centruma. De a városias város Ó-Delhi. Mintha egyik világból a má­sikba lépnél, az újból a ré­gi városba jutva: a lombos eleganciát felváltja az igazi indiai nyüzsgés, az ezer zaj­ban és színben élő utca, a töméntelen árus, a bérka- számyák közti utcákon tor­lódó forgalom. Időnként megreked a buszok és ökrös­szekerek, a tricikl s riksák és modem autók tömege, s olyankor a zaj csak foko­zódik. Ö-Dedhi egyik terén van a halárusok piaca, mel­lette a mohamedán mecset, amelynek magas lépcsője ál­talános pihenőhely. Ó-Delhi nevezetessége a Vörös Erőd, szintén mogul építkezés. Bástyabejáratának komor középkoriságát az ablakok­ban ugráló majmok enyhí­tik, s odabent a kert felé magasodva — a mogul ker­tek mindenfelé nevezetesség­nek számítanak Indiában — található az oszlopos királyi kihallgatási csarnok. Az nem is kétséges, hógv Delhiből a legmaradandóbb emléket Sasztriról őrzöm. Néhány percre fogadott minket szerény rezidenciá­ján. Ahogy az egyik szobá­ból a másikba mentünk óva­toskodva, ahogy már az em­ber miniszterelnök házában jár, egyszercsak rábukkan­tunk, amint beszélget vala­kivel; semmi bejelentés, be­vonulás, mindez éppoly jel­lemző volt rá, mint a kis őszes bajusza alatti finom biztató mosoly. Amit róla e rövid s alig egy kézfogás erejéig tartó találkozásból őrzök. az a kiegyensúlyo­zottsága. Határozott egyéni­ségének szép tükröződése abban a bölcs mosolyban. Amikor később egyik mi­nisztere — aki pedig azok­ban a napokban a nyelvi válság miatt ellentétbe ke­rült vele — azt emelte ki Sasztri tulajdonságai közül, amely később világpolitikai jelentőségűvé tette szemé­lyét: a realitásérzéket és a türelmes józanságot. Nem vitás, hogy ez alapvető an­nak, akire India kormány­zása hárul. Avar János (Vége) TIMÄR EDE: Jj,i AMERIKAI-. ; SPANYOLORSZÁG MEGADJA MAGÁT Érdekes módon a hajón még az ügyeletes tiszt sem tartózkodott. S a fehér tiszt- helyettesek, matrózok közül is csak hat lelte halálát. A többi mind a városban volt. így a Mainen meghalt 266 tengerész közül 260 néger volt. A titokzatos kezek jól mű­ködtek. A Maine felrobban­tásával megtalálták az ür­ügyet, amit kerestek. Az USA hadat üzent Spanyolor­szágnak. Így tört ki a törté­nelem első olyan háborúja, amelyet a világ újrafelosztá­sáért viseltek. Egy demokra­tikus állam nevéhez fűződik hát az a kétes értékű dicső­ség, hogy először viselt im­perialista háborút. A spanyol hajóhad néhány tengeri ütközetben megsem­misítő vereséget szenvedett. Spanyolország hamarosan megadta magát, szerződést kötött az USA-val, s ennek javára lemondott Puerto Ri- córól, Kubáról, Guamról és n Fiilön-szieetekrőL A spanyol—amerikai hábo­rú idején Kubában és a Fü- löp-szigeteken kevés forra­dalmi harc dúlt. McKinley amerikai elnök, hogy meg­nyugtassa a függetlenségért küzdő forradalmárokat, ün­nepélyesen biztosította Kuba és Puerto Rico népét, hogy amint a háború véget ér, or­száguk szabad lesz. Igen ám, de az elnök a háború után »gondolkodóba« esett. Akkori hírforrások szerint állítólag több álmatlan éjszakán át gyötörte az a kérdés, hogy mi legyen az elfoglalt or­szágokkal, s végül is erre az elhatározásra jutott: — Számunkra nincs más meg­oldás, mint valamennyit el kell venni, és megtartani magunk­nak! így tehát Puerto Rico, Guam és a Fülöp-szigetek az USA gyarmataivá váltak. Ku­bára pedig rákényszerítették a hírhedt Platt-féle cikkelyt, amely az Egyesült Államokat felruházta a Kuba fölötti fel­ügyelet, valamint a bel- és külpolitikájában való beavat­kozás jogával. A szigetlakok, akiket ily rútul becsaptak, akiktől meg­tagadták az ígért szabadsá­got, hevesen tiltakoztak. A Fülöp-szigetek népe, Emilio Aguinaldo vezetésével két évig harcolt fegyverrel az USA ellen. De nem tudta le­rázni magáról az új igáit — a túlerő, az erőszak győzött felette. A washingtoni kormány kíméletlen elnyomó politiká­ja nemcsak külföldön, ha­nem az Egyesült Államokban is felháborította a demokra­tikus köröket. Mark Twain, a híres, nagy tehetségű ame­rikai író is azok között volt, akik szembefordultak az im­perialista politikával. Érzel­meit ezekkel a szavakkal fe­jezte ki: »Az amerikai lobogón a fehér sávokat feketére kellene mázol­ni, a csillagokat pedig halálfe­jekkel meg keresztbe fektetett íábszárcsontokkal kellene föl- cserélnl.« Washingtonban azonban másként vélekedtek. Henry Cabot Lodge — akinek H. C. lodge hírhedt mai amerikai diplomata egyenes leszárma­zottja — 1901-ben ezt mond­ta: — Szilárd gazdasági pozíciók­kal rendelkezünk. Az amerikai népre és a mindennek alapjául szolgáló gazdasági erókre tá­maszkodva haladunk elóre, a világ fölötti gazdasági uralom felé. Ezek a régen mondott sza­vak ma is ismerősen csenge­nek. Az amerikai politika vezérelvének nap mint nap gyakorlatban ti megmutatko­zó tömör megfogalmazása ez a Lodge-féle kijelentés. 1898. május 8-án Dewey tengernagy hajórajának mesz- sz.ehordó nagy kaliberű ágyúi a Fülöp-szigetek fővárosára, Manilára szegeződtek. Ezen a napon egy másik amerikai szenátor így beszélt: — Ami most a Fülöp-szigetek- kei megesik, az az égi törvény nevében, az emberiség, az is­ten és az amerikai elhivatott­ság nevében történik. Harding elnök pedig a füg­getlenség megtagadását a Fü­löp-szigetek népétől így in­dokolta: — Bennünket ugyanazok az indítékok vezetnek, amelyek Krisztust vezették — meg akar­juk váltani a világot. Krisztus nem érte be azzal, hogy a $zentföldön teljesítette küldeté­sét, hanem megparancsolta apostolainak: »-Elmenvén a szé­les világra, hirdessé vek az-evan­géliumot minden teremtésnek.« Mily szép és megható sza­vak ezek. C. Schurz amerikai politikusnak az USA «-külde­téséről-« azonban merőben más véleménye volt: »•Tulajdonképpen szörnyen visz- szataszító látvány az, ahogyan a két legnagyobb és legszabadabb nemzet, * az amerikai és az an­gol gyilkol néhány kis nemze­tet, amelyek nem akarnak sem­mi egyebet, mint a független­ségüket.« Az első imperialista hábo­rúval az Egyesült Államok helyzete nemcsak a Karib- tenger és Közép Amerika térségében. hanem a Csen­megváltozott. Erre vezetett az é.t Kínába. Alig egy eszten­dővel azután, hogy az USA hadat üzent Spanyolország­nak, Hay amerikai külügy­miniszter máris meghirdette Kína viszonylatában a »nyi­tott ajtók« elvét, vagyis a távol-keleti nagy birodalom­ban »aki bírja, marja«, s szerezze meg a gazdasági és politikai befolyást. Ezek a nagyhatalmi tervek megkövetelték a gyarmati politika mindkét formájának, a dollárdiplomáciának és az ágyúnaszádok diplomáciájá­nak az alkalmazását. Az USA lobogóján a csiUagok az unióba tömörült államokat jelképezik. így szerezték meg a lobogóra a 49. csillagot, a Hawaii-szigeteket. A Fülöp-szi­getek azonban még ezt a Jogot sem kapták meg. A filippinó- kat gyarmati rabságban tartot­ták, s csak 1946-ban nyilvánítot­ták a Fülöp-szigeteket független köztársasággá. Ám ez a függet­lenség csak látszólagos. Az USA továbbra is megtartotta gazda­sági és politikai befolyását. 1947-ben egy olyan szerződést erőszakoltak a Fülöo-szigetekre, amely szerint az USA a szige­teken 99 évig több mint 20 ka­tonai és flottatámaszpontot tart­hat fenn. Puerto Rico pedig még a mai napig is gyarmati sorban van. S ezen a tényen az sem segft, hogv 1916-ban megengedték, hogy a puerto ricóiak amerikai ál­lampolgárságot viselhessenek. Hiszen a puerto ricóiak. mint a négerek, indiánok, meszticek, -sak másodrendű emberek le­hetnek a demokratikus Egyesült Államokban. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom