Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-20 / 43. szám
Vasárnap, 1966. február 20. 5 SOMOGYI NÉPLAP Néhány gondolat 80 éve született Kun Béla Kaposvár vendéglátóiparának fejlesztéséről Egyre gyakrabban hallani: a kaposvári vendéglátóipari egységek nem tudják kielégíteni az igényeket. Így is van ez. A járási székhelyek vendéglői, presszói lassan már túltesznek a megyeszékhely szórakozóhelyein. A kaposvári cukrászdákban, eszpresszókban nehéz helyet kapni. A Corsóban például fél óra alatt gyakran több száz ember fordul meg. Ez a cukrászda a harmadik negyedévben kilenc- százezer forint forgalmat bonyolított le. Az egységek korszerűtlenek, barátságtalanok is. A Kedves elnevezésű cukrászdában például még mosdó sincs. A higiéniai előírásokat nem mindig tudják megtartani a szórakozóhelyeken. Nincsenek megfelelő raktárak, szociális helyiségeik. A felszabadulás óta a város lakosságának száma jelentősen növekedett.. Vendéglátóegység viszont jóval kevesebb van, mint azelőtt Ezért a nagy zsúfoltság. A Somogy megyei Vendéglátóipari Vállalat igyekezett változtatni ezen a helyzeten, eredményt azonban nem ért el. A helyiségeket ugyanis nem tudta bővíteni. Ennek két oka van. Az egyik: az egysetek túlnyomó többsége magántulajdonban levő épületben van. A másik: a körülmények nem enged.., meg az építkezést, az átalakítást. Ebből következik, hogy a kapacitást bővíteni csak új szórakozóhelyek építésével, a régi egységek korul levő helyiségek • szórakozóhellyé alakításával a volt szórakozóhelyek viszaadásával lehet. Természetesen mindhárom fajta kapacitásbővítéshez szükség van a megyei és a városi tanács segítségére. Enélkül a legjobb terv is csak terv marad. Nemrég a GELKA, a Corso Cukrászda és a Vendéglátóipari Vállalat vezetői közös tervet dolgoztak ki a kedvelt Corso kapacitásának növelésére. A terv a következő: A GELKA átadná a cukrászda melletti helyiséget a Vendéglátóipari Vállalatnak, ha a Dózsa György utcában levő szerviz mögül a lakót elköltöztetnék. A GELKA helyiségének egyik részét a vendéglátóipar, a másikat a rossz körülmények között levő papír- és írószerbolt kapná meg. A városi tanácson kijelentették: lakás nincs, nem tudnak segíteni. Holtpontra jutott tehát az ügy. Meghozza a vendéglátóipar a pénzt akkor is, ha korszerűtlenek az egységek — gondolják egyes felelős beosztású emberek. Azzal már nem törődnek, hogy a vendégek bőszPOSTÁNK NÖSBÄL POLÄNYBAN Az idén is megrendezték Polányban a hagyományos nősbált. Ugyan most kevesebben jöttékéi, mint tavaly, táncban, mókában és nótában mégsem volt hiány. A szatyrok tele voltak mindenféle jóval, a korsók pompás italokkal. Éjfélre magasra hágott a hangulat. Reggelig húzta a talpalávalót az ecsenyi zenekar. Amikor kiürültek a szatyrok és a korsók, az asszonyok karon fogták a férjüket, s trombitaszóra hazavezették. Somfai Sándor ÖTVENHAT LITER VÉR Ennyit adtak térítés nélkül az őrtilosi és a zákányi lakosok a közelmúltban megtartott véradáson. A zákányi téglagyárból tizenöten jöttek el fíoós István üzemvezető vezetésével. A zákányiaknak 'és a zák '.nytelepieknek tizenöt százaléka tag i a a vöröskeresztes szervezetnek. Csupán Zákánytelepen kétszázötven tagot számlál a szervezet. Ez az eredmény megyei viszonylatban a legjobb. Négy egészségszankodnak. Vagy talán azt hiszik, a vendég nem veszi észre, hogy a pénzéért nem azt kapja, amit kapnia kellene? Az emberek ma már sokat utaznak, sokat látnak, s tudják, hogy nm várhatnak a ven déglátói partól. Szerencsére a megyei tanácson ma már a vendéglátó- ipar fejlesztését sürgető hangokat is lehet hallani. Pápa János kereskedelmi osztálwe- zető például elmondja, hogy korszerűsíteni akarnak néhány, periférián levő vendéglőt, új cukrászüzemet akarnak építtetni a Cserben, meg akarják javítani a közétkeztetést stb. Véleménye szerint az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a vendéglátóipar fejlesztésére. Ö jól látja a helyzetet. Talán egy kissé a Koronát becsüli túl. Annak a huszonhatmillió forintnak nagy részét ugyanis, amelyet a Korona építésére fordítanak, a szállodai kapacitás növelésére és közétkeztetés modernizálására költik. Ha a Korona-komplexum szórakozóhelyeinek kapacitásából levonjuk a Belvárosi kapacitását (az építkezés megkezdése előtt megszüntetett Belvárosit a Véleményünk szerint azoknak van igazuk, akik sürgetik a vendéglátóipar fejlesztését. A perifériákon, az új városrészben új létesítményeket kell építeni. Az új lakások földszintjén helyet kell biztosítani az üzleteknek, szórakozóhelyeknek. A meglévő egységeket bősíteni kell. Hozzájuk kell csatolni azokat a helyiségeket, amelyek közvetlenül mellettük vannak. Legjobban akkor fejlődik a vendéglátóipar, ha megtartják azt a rendeletet, amely kimondja, hogy a volt szórakozóhelyeket vissza kell adni a vendéglátóiparnak. (Ezt a rendeletet ebben a városban szem elől tévesztik. A Szarvas vendéglőből pl. fodrászüzletet csináltak.) Kellene gondolni erre az iparra, ha egy-egy hely megürül. Sőt, jó lenne, ha néhány hivatalt a Május 1. utcából elköltöztetnének máshová, s helyén szórakozóhelyet létesítenének. Talán az utóbbi lenne még a legolcsóbb. Szükség lenne kirándulóhelyekre is. A városnak ma egyetlen valamirevaló kirándulóhelye sincs. Korona-komplexum szórakozóhelyeinek kell pótolniuk), továbbá, ha figyelembe vesszük, hogy a város lakossága a Korona elkészítéséig jelentősen nő, akkor megállapíthatjuk, hogy a vendéglátóipar nem tudja kielégíteni az igényeket 1968-ban. (Természetesen ez akkor áll, ha a kapacitást másutt nem növelik.) Egy szó, mint száz: Kaposvár vendéglátóiparának előre kell lépnie. Valaki nemrég azt mondta, fejleszteni kell a vendéglátóipart, hogy a város lakóinak ne kelljen szégyenkezniük az átutazók előtt. Ez is szempont, de nem a legfőbb. Elsősorban azért kell fejleszteni a vendéglátóipart, hogy a kaposváriak tudjanak jól szórakozni. Szegedi Nándor Mezőgazdasági könyvhónap a marcali járásban (Tudósítónktól.) Mint már megírtuk, februárban könyvbizományosok százai segítik elő a mezőgazdasági könyvhónap sikerét. A marcali járás területén 40 felvásárló is bekapcsolódott a szakkönyv- értékesítés munkájába. A könyvhónapon Libickozmán a kertészetről, Nemesdéden a kukoricatermesztésről, Varász- lón pedig A vegyszerek használata a növényápolásban címmel tartottak előadást. Február 24-én Kelevízen a gyümölcsfák ápolásáról hangzik el ismeretterjesztő előadás. A járás nyolc községében az úttörők bevonásával szervezik meg a szakkönyvek házról BÓL ügyi állomást szervezett a Vöröskereszt, vezetői elvégezték az elsősegélynyújtó tanfolyamot. Az álltalános iskolában húsz ifjú egészségőr dolgozik. Dr. Kiss Richárd körorvos előadásain nagyon sokan vettek részt. Ez is hozzájárult a véradás sikeres megszervezéséhez. Várfalvi Gyula VONJAK KI A FORGALOMBÓL Zöldborsót hozattam a ka- l'osfüredi boltból febiuár 5-én. Amikor felbontottam az üveget, borzalmas bűz ütötte meg az orromat. A borsó romlott volt. Visszaküldtem a boltba, az eladó kicserélte. Mi lett volna azonban akkor, ha nem veszem észre, s megfőzöm? Helyes volna, ha feltűnően megjelölnék az üveges befőttek, borsók stb. szavatossági idejét. Ha lejárt, vonják ki a forgalomból. A másik panasz, hogy nem lehet cigarettahüvelyt kapni. Miért tűnt el a boltokból? Farkas Györgyné Kaposfüred, Kossuth L. u. 56. házra való árusítását. Jelentősnek ígérkezik 27-én a Marcaliban megrendezendő mezőgazdasági könyvnap. amelyen a gimnázium tanulói és az úttörők árusítják a könyveket. PAZARLÁS Az öröklakás-építkezés előtt állunk, és arról beszélgetünk, milyen örvendetes, hogy egyre több emeletes lakóház épül Siófokon, hogy divatba jött a társasház- és emeletráépítés. — Ez így jó — mondja az egyik kőműves. — Ezen a részen én már nem engedném meg az egyszintes építkezést. A másik mester is hozzászól: — Én sem! De azt se, hogy lapáttal szórják ki a pénzt az ablakon. A mi brigádunkban majdnem mindenki régi építő. Átlagosan másfél évtizede vagyunk a szakmában. Sok furcsa, buta dolgot láttunk már, de ez az itteni szinte korona mindegyikre. Elmondják, hogy ötmillió forintba kerül ez az épület. A földszinten két intézmény kap irodákat, az emeleteken huszonegy lakás lesz. Ez rendben is van, de az már nem, hogy ötmillióból egymillió kellett a pince megépítéséhez. A földszint irodáiban a cserépkályhákon kívül központi fűtés is lesz. Ezért kellett csaknem hat méter mélységű pincét építeni. Csak a talajvíz kiszivattyúzása 350 000 forintba került. — Nem leheteti volna okosabban tervezni? — kérdezik az építők —, és mindjárt hozzá is teszik: — Hiába beszélünk a takarékosságról, ha némelyek büntetlenül nagyvonalúskod- hatnak. N. S. _____________________________ B ESZÉLGETÉS KUN ÁGNESSEL A FORRADALMÁR ÉLETE - KÉPEKBEN Kun Béla feleségével és Ágnes leányával 1916-ban. Kun Béla beszél Csepelen. Kun Béla dolgozószobájának bútorai a Legújabbkorl Történeti Múzeumban. 1919. május 1. A kormány vezetői a felvonuláson. Sűrű fekete hajú asszony. Vonásai határozottságukban is lágyak, asszonyosak. Faggatom, arra keresem a választ, milyen érzés lehet Kun Béla lányának lenni. Mire emlékszik ő, a gyermek egy nagy forradalmár életéből, aki neki ennél is több: az édesapja. Február van. Megitréfál bennünket az időjárás. A budai ház kertjében fényes a megkopott pázsit. Eső áztatja a várost. Könyvek. Könyvek a mennyezetig. Az édesanyja, az élettárs Hidas Antal és Martinon, a kedves költő barát fényképe díszíti a könyvespolcokat. A falon Uitz Béla festménye a fiatal Kun Ágnesről. — Édesapámról meséljek? — Elgondolkodik. — Róla nagyon sokat, egyszersmind nagyon keveset lehet mesél ni. ö sohasem beszélt tetteiről, nagyon szerény ember volt. Életét nehéz lenne regényben megírni, ment nem tűr kiegészítést. Csak a dokumentumokat kell egymás mellé tenni, minden kommentár nélkül. — Anyám sókat mesélt apám ifjúkoráról. Tizenhat éves volt csupán, gimnazista Kolozsváron, amikor aranyérmet nyert a magyar népköltészetről, Petőfi Sándor és Arany János munkásságáról írt dolgozataival. Igazságérzete hajtatta, a harc útját kereste. — 1912-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és rövid idő alatt az erdélyi szocialista mozgalom egyik vezetője lett. Fáradhatatlanul agitált a közeledő háború, az elnyomás ellen. — Mondják, hogy a kolozsvári urak boldogok voltak, amikor a Pesti Napló munkatársaként Budapestre költözött. A szerkesztőségben együtt dolgozott Kosztolányi Dezsővel. Kortársai szerint nemcsak kiváló politikus, de jelentős újságíró tehetség is volt. Aztán a háború. 1915- ben hívták be katonának. . Beszélgetünk. A régi emlékeket idézi. Csöng a telefon. Az Izvesztyija munkatársa kér interjút. Néhány percre távoztak a lengyel újságírók. Jártak itt mar üi„sz és jugoszláv kollégák Is, akik szintén Kun Béla születésének 80. évfordulója alkalmából készítettek interjút Kun Ágnessel. — Apám 1916-ban Tormzk- ban fogságba esett. Mint a bolsevik párt tagja a hadifoglyok szervezésének élére állt. ülttől kezdve minden cselekedetével, lélegzetvételével már a forradalmat szolgálta. Részt vett a KMP megalakításában is. — És mint apa? — Minit apa? — ismétli —, mint apa talán a legtökéletesebb volt. A Tanácsköztársaság napjaiban — pedig abban az időben a külügy. a hadügy és szinte minden, ami a Tanácsköztársasággal összefüggött, az ő vállán is nyugodott —, ha egy percre nyugalom volt egyáltalán, a családról nem ieiedkezett meg. «-Éljenek a felszabadított "verekek- — mondta —, és engedett élni, valóban szabadon gondolkodni. A kezemet mégsem engedte el egy pillanatra sem. Irányította a fejlődésemet, felhívta a figyelmet a jeles olvasnivalókra. Közben észre sem vettem, hogy a tanácsát önkéntelenül is a magam akaratának éreztem. — A Tanácsköztársaság bukása után a bécsi emigráció. Külön tőlünk. Moszkvában találkoztunk ismét, ö fáradhatatlanul harcolt tovább. Részt vett a krími harcokban mint Frunze harcostársa. — Emlékszem. amikor megérkeztünk, német származású házvezetőnője mutatta, hogy a szekrényben két ing és egy nadrág Kun Béla minden vagyona. -Nem tehetek róla — mentegetőd- zött —, de Kun elvtárs mindenét elajándékozta,-« — Pétérváron kapcsolatban állt Leninnel. Moszkvában a kommunista hadifoglyok föderációjának elnöke lett apám. Dolgozott, beszédeket tartott. — Milyen ember volt? Talán a hiszékenységig jó. Az internacionalizmus személyes tulajdonságává vált. Hányszor, de hányszor elmondta: akkor lesz boldogság a földön, ha a népek egy nagy családdá egyesülnek, s megszűnik az egymás elleni acsarkodás. Egy apró példát magatartása jellemzésére. A Kommintem végrehajtó bizottságának tagja volt akkor apám. Meggyűlt a lábam, tűrtem a fájdalmat, azután mégis el kellett mennem a kórházba. Bekötözték a lábaim, de nem fért a cipőbe a pólya. Felhívtam édesanyát, talán most — kivételesen — apa éltem küldhetné egy autót. Anyu vísz- szahívott a kórházban. -Apád üzeni — mondta zavartan —, hogy kocsit sajnos nem tud küldeni, de mindjárt érted megyek, és viszek egy nagy kalucsnit, abba befér a kötés is.“ — Most, a 80. születésnapján mindenki azt kérdezi tőlem: milyen ember volt? Csak annyit mondhatok: forradalmár, s nekem az apám. Hős volt és egyszerű ember egy személyoen. Kun Ágnes befejezi. Arra gondolok, milyen szép és magasztos tudat: Édesapja nevét aranybetűkkel írták t*» a magyar'nép, a nemzetközi munkásosztály történetébe. Regős István
