Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-18 / 41. szám

Péntek, 1966. február 18. 5 SOMOGYI NÉPLAP Branko Csopics: Cikkünk nyomán ELHATÁROZÁS A TSZ-BÁLON A sekrestyés és a szamár A negyedik offenzivát kö­vetően, amikor az usztasák minduntalanul rátörtek . fel­szabadított falvainkra, meg­érett sekrestyésünkben is az elhatározás, hogy felcsap par­tizánnak. Előbb persze megtette a szükséges előkészületeket: út- rakelése éjszakáján megsütöt­te a pap utolsó kacsáját, hogy szép emlékekkel hagyja el a már előzetesen meglépett Dá­vid tlszteletes házát, tarisz­nyájába süllyesztett egy egy­házi könyvet, hogy unalmas óráiban legyen miből gyako­rolnia magát az anyaszerit- egyház szellemében, no meg hogy legyen cigarettapapírja is, és hajnaltájt aztán elin­dult a közeli partizánalaku­lathoz/ — Hát téged mi szél ho­zott, te reakciós szimatoló?! — fogadták sekrestyésünket a törzsnél. — Bízonyárq, égett talpad alatt a talaj az usz­tasák miatt, azért szöktél ide. — Az igazság szól belőle­tek, bevallom, csakugyan fé­lek azoktól az istentelen ga- rázdálkodóktól, a szolgáiktól, az usztasáktól és a szakállas csetnikektöl — vallotta be ke­reken a sekrestyés —, de ugyanakkor szeretem a mi Krisztusunknak tetsző parti­zánkatonaságot. — Ocsmányul hazudsz, te népszédítő.’ — vágták arcába a bajtársak, de azért befogad­ták kuktának a konyhára. Azóta ott kornyikál, érzel­mesen remegő hangon ríkfitja a templomi énekeket krumpli- pucolás közben, gondozza a tüzet, végzi az egyéb konyhai teendőket. Csupán azt veszi zokon, hogy a mieink egy-egy város bevételekor nem enge­dik meg neki, hogy »evakuál­ja« a templomokat. — Hej, annak idején, e vi­lágot elöntő háború előtt bezzeg volt bőven étel és ital — sóhajtott fel időnként a sekrestyés a konyhán. Erre a főszakács: — Vennél inkább példát Jóbról, isten alázatos szolgá­járól, ahelyett, hogy a magad sorsára panaszkodsz; jobb lesz, ha megrakod és szítod azt a tüzet a kondér alatt, és ügyelsz, nehogy kifusson á jó zsíros leves. — Nem tudom, megjön-e ma a faluból a mindennapi kenyerünk — sopánkodott to* vább a sekrestyés. — Mór elment érte a gond­nok meg a szamara, délig csak megérkeznek a kenyérrel. Megkértem, ha egy mód van rá, legyen itt délebéd előtt. Megfértek egymással békes­ségben, csupán egyben nem tudtak megegyezni: szent ál­lat-e a szamár vagy sem. — A szamár szent négylá­bú, mert a mi Jézusunk sza­máron vonult be Jeruzsálem­be — állította a sekrestyés. — Már hogy lehet az!? — hüledezett a szakács. — Hi­szen az a legmakacsabb jó­szág a magasságos égbolt alatt. — Eretnek vagy, ha ilyen szót veszel a szádra — pi- rongatta kenetteljesen a sek­restyés. — Te meg reakciós vagy, és szabotálsz, ha a szamarat a szentek közé sorolod — há­borodott fel a szakács. Mind a kettő megrögzötten Fa- és vasipari gé­peket vásárol, és február 21-én, héttőn becslési napot tart Kaposváron a Műszaki Any ag­es Gépkereskedelmi Vállalat pécsi ki- rendeltsége, Pécs, Bajcsy-ZsiUnszky ut­ca 10. Telefon 29-04 Az írásbeli bejelen­téseket kérjük a Ma­gyar Hirdetőbe, Ka­posvár, Kossuth La­jos utca 4. sz. (35644) konok volt, s így nem tisztáz­hatták semmiképpen maguk között a kérdést, ezért bevon­tak másokat is a vitába ré­szint a hadtáp, részint a törzs emberei közül. Lévén az utób­biak fiatalok és harciasok, az előbbiek pedig jobbadán idő­sebbek és kevésbé harciasak: ezek a sekrestyéshez, amazok meg a szakácshoz húztak ... A vita egy istentelenül iz­galmas éjszakán dőlt el, ami­kor zászlóaljunknak a banja- lukai vasútvonalon kellett át­kelnie. Alkalmasint a sekres­tyésre hárult az a feladat elő­ző este, hogy a konyhafelsze­reléssel felmálházott szama­rat vezesse. Vállalta tisztelet­tudóan és kellő áhítattal, amint az a »szent« állatot meg is illeti, mert hiszen az egyház emberei emberemléke­zet óta szentimentális hajla­mokat tanúsítanak az olyan főbenjáró teher iránt, ami­lyen a konyhafelszerelés és a lakmározáshoz szükséges kel­léktár. A menetoszlopban a sek­restyés mögött vonult a had­táp istenfélő kifejezéssel az arcukon, de korántsem a »szent« állat közelsége miatt, hanem az ellenséges bunke­roktól és a minden pillanat­ban felbukkanható páncélvo­nattól. A szamár farkát markoló sekrestyés valamiféle imákat mormolt magában, sajnos, tö­redékesen, mert jócskán elfe­lejtette már azokat, amióta a partizánoknál szolgál. Különö­sen egyes szavak mentek ki szépszerével a fejéből, s azo­kat ez alkalommal újabb ke- letüekkel pótolta ima közben. A legizgalmasabb pillanat­ban azonban a szamár hirte­len megkötődött, és egy ta­podtat sem volt hajlandó to­vábbmenni; épp a sínpár közt torpant meg a vaksötétségben, amit a két meg-megcsillanó ,sin még vészesebbnek sejte­tett. — Gyerünk, gyerünk! — sürgették hátulról a sekres­tyést a hadtáposok, de bizony a szamár megvetette első két lábát a sín tövében, a hátsó kettőt meg a töltésen, és meg sem mozdult. A sekrestyésről már dőlt a verejték, s hogy szép szóval nem boldogult, a pravoszláv kalendárium összes szentjeit ráolvasta az állat fejére. A szamár azonban sztoikus nyu­galommal állta a szidalma­zást, olyan rendíthetetlenül, mintha a háború befejeztéig ott akarna maradni a sínek közt, vagy legalábbis az első páncélvonat felbukkanásáig. A »szamárdogma« ügyében a sekrestyés pártján levő had­táposok erre aztán roppant felháborodtak, s előbb taná­csokkal, majd furkósbotokkal siettek a sekrestyés segítségé­re, de az se használt. Nem maradt más: a két le gmar ko- sabb hátára vette az állatot, és átkeltek vele a vágányon. A szamár a halotti csönd­ben éktelen iákolásban tört ki, de olyan mennydörgő han­gon. ami még a halottakat is fölébresztené. — így őrződ te a konspi­ráció titkát, te égedelem!? — ripakodott rá méltatlankodva a sekrestyés. dühösebben, mintha a gyónás titkán esett volna sérelem, s úgy főbe kó­lintotta, hogy az állat futás­nak eredt az éjszakában. Ami­kor aztá/n a menetoszlop túl­jutott a veszélyes övezeten, s a harcosok pihenőt tarthattak, a »szamárpártiak« mind ne­kirontottak a sekrestyésnek: — Kígyó fajzat, majd itt hagytuk a bőrünket a te szen­ted miatt, csaknem elárult bennünket az iákolásával! — Hiszen ti is azt állítot­tátok — így a sekrestyés —, hogy szent ez az állat. — Mert megtévesztettél ben­nünket a süket dumáddal... Az ellentábor pedig derült: — Ügy kell nektek, ha be­dűltetek neki. Máskor aztán az ilyen ve­szélyes átkeléseken mindenki távol tartotta magát a sekres­tyéstől, no meg a volt »szent­jétől« is. Dudás Kálmán fordítása Nem indulhat később az autóbusz Andocsi hétköznapok című írásunkban megemlítettük, hogy a nagytoldlpusztai és a nómetsűrűl gyerekeket három­negyed hétkor viszi be az autó­busz Andocsra. A falu laköli szeretnének fürdőbuszt a nyár­ra, mert nem fémek fel az igali fürdőbe igyekvők a sió­foki járatra. Késmárki József, a 13. számú Autóközlekedési Vállalat forgalmi szakosztályvezetője megállapította, hogy nem indulhat későbben a nazytóid, pusztai és a n. im-tsutii gyerekeket szállító busz, mert Ka- rddrol a vasútállomásra megy, vo­nathoz csatlakozik, s utána vis/J be Antlocsrá a pusztai tanulókat. Innen Tabra indul. Közben össze­szedi a tabl gimnáziumba' járóka*, s a járási székhelyen szintén vo­nathoz csatlakozik. Nyolc óra előtt kimegy Zalába, s beviszi Tabra a körzetesített tanulókat. A vállalat nem látja olyan sö­tétnek az igali lürdöbe való uta­zást, mint az andocsiak. Nem kép­zelhető el, hogy a Siófokról Ka­posvárra Andocson, Igaion keresz­tül közlekedő buszon rendszeresen ne lenne legalább tizenöt-húsz hely naponta. Az AKÖV tervbe vette, hogy ünnepnapokon beállít egy fürdőbuszt. Tsz-elnök: — Na, én gondoskodom, hogy jövőre itthon maradjanak a fiatalok! Gyorsabb, gazdaságosabb vasúti közlekedés Viliamosítás, dieselesítés — Korszerűen a két országkapu között nagyobb biztonság A számok jól jelzik a fel­adat nagyságát: tavaly 115 millió tonna árut és mint­egy 415 millió utast szállí­tott a vasút. Hogy ezt meg­tehesse, az utóbbi években meg kellett teremtenie a modern közlekedés alapjait. F. munka jelentős részeként 1 a MÁV a második öt­éves tervben 24 milliárd forintot fordított beruhá­zásokra, felújításokra. Mintegy 2000 km hosszúság­ban korszerűsítették a pá­lyákat, és megkezdték a vil­lamosítási, illetve dieselesíté- si program megvalósítását. A tervidőszakban 169 Diesel­mozdonyt, köztük 70 darab 2000 lóerőset, és 78 villamos mozdonyt állítottak forgalpm- ba. A múlt esztendő végén elkészült a budapest—miskol­ci vonal villamosítása, és megindult a forgalom a ha­sonlóan átépített Miskolc— Diósgyőr és a Tatabánya— Oroszlány vonalakon is. Manapság már nemigen kell meggyőzni az embereket a villamosítás és a diesele­sítés ' előnyeiről, mégis érde­mes néhány adattal illuszt­rálni e modern közlekedési mód gazdaságosságát. Egy villamos mozdony például — mondjuk a Szerencs—Miskolc vonalon — öt gőzgépet he­lyettesít. A Debreceni Vasút- igazgatóság területén beveze­tett dieselesités óta csak üzemanyag-költségekben — szaknyelven szólva — százele^y tonna-kilométe­renként 2,48 forintot ta­karítottak meg a Diesel­mozdonyok alkalmazásá­val. Annak idején csak szűkszavú jelentések számoltak be ar­ról, hogy megindult a villa­JÁTÉK A KASTÉLYBAN A film rendezőjének, Bán Róbertnak a neve elsősorban esztétikai írásai nyomán ismert. Néhány rövidfilmje után most rendezett elő­ször játékfilmet. A Játék a kastélyban egy intim hangulati vidéki kisvárosban, gimnazisták körében játszódik. Hősét, az osztályfőnök szerzetestanárt diákjai példaképnek tekintik. Egyikük, Ádám külö­nösen vonzódik hozzá. Mindaddig, amíg olyan események tanúja nem lesz, amelyek felnőtté érlelik, s egy sor csalódáson keresztül maga is részese lesz tanárja v.lág nézeti és érzelmi okokból kibon­takozó tragédiájának. A főszerepet Gábor Miklós játssza. (A filmet a vörös Csillag Filmszínház mutatja be február 20-ig.) A Dél-magyarországi Fűrészek felajánl elfekvő készletéből 11 q fekete vára Ibii mint Cím: BARCS. (3608) mos vontatás Miskolcon a Tiszai pályaudvar és a Diós­győri Vasgyár között. Az alig 7 kilométer hosszú vo­nal villamosítása azonban évenként 2 millió forint megtakarítást biztosit, ami azt jelenti, hogy a vonal villamosításakor felhasznált, körülbelül 10 millió forint beruházási költség öt eszten­dő alatt megtérül. A vona­lon szolgálatot teljesítő vil­lamos mozdonyok 750 tonnás szerelvény továbbítására al­kalmasak, s egy vonó- és tolómozdony 1300 tonnás sze­relvény továbbítására nyúj/t lehetőséget. Ilyen mennyisé­gű árut korábban három, kedvezőtlen időjárás esetén négy nagy teljesítményű gőz­gép vontatott. A villamosítás nyújtotta előny még szem- beötlőbb, ha a menetidőt vizsgáljuk. A személyvonat mostani 12 perces és a te­hervonat mintegy 20 perces menetideje oly előnyöket nyújt, amelyeket igazán csak az tud értékelni, aki koráb­ban kénytelen volt hozzá­szokni a 40—50 perces utazá­sokhoz, illetve szállítások­hoz. A vasúti közlekedés kor­szerűsítése természetesen nem­csak a mozdonypark minősé­gi cseréjét jelenti, hiszen a villamos és Diesel-mozdo­nyok korszerűbb vasúti pá­lyát igényelnek. Csak tavaly 400 km vasúti sínhálózatot újí­tott fel a MÁV. A leg­forgalmasabb vasútvona­lakon a régi pályatestet új, hegesztett sínekre cse­rélték ki. A munkát a legkorszerűbb technikával végzik, minden nehéz fizikai tevékenységet gépesítve. Minthogy a vona­tok átlagos terhelése évről évre nagyobb, a sebesség nö­velése pedig egyre sürgetőbb követelmény, néhány pálya- szakaszon már úgy épitik a sínhálózatot, hogy a villa­mos és Diesel-vontatású sze­relvények óránként a 160 km-es sebességet is elérnék. Az úgynevezett »■hosszú szí­nesítésben« Magyarország nemzetközi viszonylatban ki­emelkedő eredményeket ért el: már 360 méteres sínszá­lakat, hegesztett pályákat is alkalmaznak. A vasbeton al­jak — 800 000 darabot építe­nek be évente — a tapaszta­latok szerint tartósabbak a fánál, és a szakértők 60 évre becsülik élettartamukat. A sebességnövelés egyéb­ként nemcsak korszerű pályát, hanem a legmodernebb bizto­Növekvő feladatok, sitóberendezések alkalmazását is megköveteli. Éppen ezért ez évben Szerencs és Nyíregyháza között megkezdik egy kí­sérleti vonal építését: minden állomáson olyan automatikus biztosítóbe­rendezés lesz. amely pontosan ellenőrzi a vá­gányok és a váltók hely­zetét. A térközök — tehát az állo­más közötti vonal — biztosítá­sát is gépek végzik Különleges jelzőrendszerrel szedik föl a mozdonyokat is, és az egész 50 kilométeres vonal munkáját a diszpécserközpontból egyet­len ember Irányitja majd. Az új szovjet Diesel-villamosmoz- dony, a 2000 lóerős M—62-es, amelyből tavaly 52 ■ darabot vásároltunk, olyan biztonsági berendezéssel készül, amely­nek egyik része a vezetőállás­ban, a másik a pályán van. A pályán lévő berendezés elekt­romos impulzusokat küld a ve­zetőfülkébe, és így jelzi, hogy a vonat zöld vagy sárga vagy pedig vörös fényű szakaszon fut. Sokat ígéróek a dieselesítési és a vilamosításd program to­vábbi tervei is. Ezek szerint az idén tovább folytatják a villamosítást Szerencs—Nyír­egyháza, majd Nyíregyháza— Záhony között. Így az ország keleti és nyugati kapuja, tehát Záhony—Hegyeshalom kö­zött 523 kilométeres egy­befüggő villamosított vas­útvonal biztosítja majd a jobb közlekedést. A MÁV az idén további 92 villamos és Diesel-gépet vásá­rol, legnagyobbrészt 2000 és 3000 lóerős mozdonyokat. A harmadik ötéves terv vé­géig pedig 630 km hosszú fő­vonalon villamos mozdonyok, 800 km hosszú pályán pedig Diesel-mozdonyok továbbítják majd a szerelvényeket. Az em­lítetteken kívül Nyíregyháza és Záhony között megépül a kettős vágányú pálya is. Be­fejeződik a szolnoki csomó­pont rekonstrukciója. Sze­rencs és Nyíregyháza állo­mások között megszervezik a távvezérlést, ami azt jelenti, hogy a vonal egyes állomá­sain nem lesz forgalmi szol­gálat. A villamosítási és a diese- lesítési program megvalósítá­sa évről évre gazdaságosab­bá, gyorsabbá és biztonságo­sabbá teszi mind a személy- szállítást, mind az árufuva­rozást. H. Gy. Villanyszerelőket VESZ FÖL az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat a fonyódi, siófoki, nagyatádi és marcali építkezé­seire. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vál­lalat villanyszerelő részlegénél, Kaposvár, Május 1. utca 57. (35477)

Next

/
Oldalképek
Tartalom