Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
fi Mon link KI A JÓ HÁZIASSZONY? Annak a munkának, amelyért fizetés jár, van kezdete és vége. Amit viszont otthon kell elvégezni, — ha csak azért is, hogy a háztartás rendben legyen —, annak legtöbször se eleje, se vége. Hány órai tennivaló várja a házban és a ház körül a háziasszonyokat? Statisztikusok megkísérelik a felmérését, de csak becslésekre támaszkodhatnak. ^ Mert ki néz stopperórát, 1 amikor főz, mos, megteríti vagy leszedi az asztalt, amikor kikérdezi gyerekei leckéjét? ... Eltelik a nap — és kész. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a háztartásban a »nemdolgozók« lényegesen több időt fordítanak azonos tennivalók elvégzésé- sére, mint azok a társaik, akikre munka után várnak a feladatok. Ha pedig olyan asszonnyal beszélünk, aki kimaradt a munkából, vagy nyugdíjasként fordítja minden energiáját a háztartás vezetésére, azt állítja: sok a szabad ideje. Ebből köny- nyű levonni a következtetést: a házimunka olyan, mint a rétestészta. De míg a réteskészítésben azt tartjuk ügyesnek, aki a legkisebb tésztamennyiségből a legnagyobb réteslapot nyújtja, az otthoni munkaidő beosztásában példaképünk az, aki a leggyorsabban, legügyesebben ér végére a tennivalóknak, vagyis mindent a legrövidebb idő alatt és legjobban végez eL A mai háziasszony ideálja nem a reggeltől estig sürgőforgó szuperháziasszony, aki arra a legbüszkébb, hogy mindent maga készít. A ma ideálja sokrétűbb. Egyszemélyijén jó háziasszony, otthonának jó ismerője, takarékos gazdája: férjének okos élettársa, akivel meg tudja beszélni a napi munka gondjait éppúgy, mint a legutóbb olvasott könyveket; anya, akinek nemcsak az a gondja, hogy gyerekei tisztán és rendesen járjanak, hanem az is, hogy megőrizzék a tisztaságot és rendet maguk Körül. Nemcsak a leckét ellenőrzi, de játszani, beszélgetni is tud a gyerekeivel. A mai jó háziasszony nem szolgálja ki a családját, hanem megtervezi, megszervezi, előkészíti a tennivalókat, amelyeknek elvégzésébe a ■sa- ládtagok apraját-nagyját bevonja. Nem teszi pokollá otthonát rendmánié'ával, de nem is tűri, hogy minden »szaladjon- körülötte. Teendőivel általában naprakész, de nem csinál ügyet abból, ha a mosogatás reggelről estére marad. Nem küld; szórakozni a férjét és pverekeit vasár nyugodtan hódol!' ■.agy takarítási szenvedélyének, nem gyűjti össze a mosni- , vasalni-« varnivalót szombatra, hét végére. Amit lehet, a hét többi napjára oszt el, amit más is el tud végezni, ahhoz nem ragaszkodik. Az átgondolt előkészítés mellett nem számít meglepetésnek, ha kéthetenként ágyat kell húzni, vagy mosni, vasalni, (varrni, hogy naponta gondoskodni kell bizonyos mennyiségű ennivalóról. Érdemes tehát valamilyen vázlatos heti munkatervet készíteni, ami alkal- mazkod a család házon kívüli elfoglaltságához, de alkalmazkodhat a rádió, televízió műsorához is. Nem kellemes ugyanis dolgozni, amíg a család többi tagja szórakozik. Viszont vannak délutánok, esték, amikor rádióhallgatás közben lehet vasalni, varrogatni — így összekötve a kellemeset a hasznossal A szolgáltatásokat, korszerű anyagokat, szerszámokat és a félkésztermékeket is érdemes megismerni. Ezek egyrészt helyettünk végzik el a munk't, másrészt megkönnyítik azt. amit magunknak kell elvégeznünk. A legjelentősebb munkakönnyítés azonban a családtagok segítsége. Kisgyerekek és férfiak, ha csak napi fel órát szánnak a háztartásra, jelentősen csökkentik a háziasszony otthoni munkáját. S ha némelyik családban még szokatlannak, vagy újnak tűnik is, az ilyenfajta munkamegosztás ma már nálunk sem ismeretlen. És szükséges, mert közös érdek, hogy az anya a feleség pihent és jókedvű legyen. Pataki Mária ÜJ DOHÁNYZÁS-ELLENES SZER BULGÁRIÁBAN A BTA hírügynökség jelentette, re állításához, és a betegek telje- högy Bulgáriában Tabex néven új sen abbahagyják, vagy naponta szert hoztak forgalomba, amely maximum 5 cigarettára csökken- állítólag minden edd: ginéi köny- tik a dohányzást. A BTA szerint nyebbé teszi a dohányzásról való a melléktünetek, enyhe köhögés leszokást. A Tabexet három héten és hányinger, néhány órával a keresztül egyre csökkenő adagokban kell szedni, hozzásegít az 8zer beszedése után teljesen el- idegrendszer egyensúlyának hely- múlnak. NEVELÉSRŐL A közepes is leket , jó érdemjegy Lezárult a félév, kiosztották a bizonyítványokat. A szülők legtöbbje reménykedve, vagy aggodalmasan várta gyermeke tudásának iskolai értékelését. Vajon csak közepes lesz a fiú, vagy eléri a jók átlagát? S milyen jegyet kap a kislány közismerten gyenge tantárgyából? Ezek a kérdések ott lap- panganak a bizonyítvány- osztás napjaiban a családban, csendes leves kánál az- gatás és esti olvasás közben is. s amikor minden kiderül, nemegyszer elhangzik a szokásos szemrehányás: »Látod, ha szorgalmasabban tanultál volna, most te is lehetnél jó vagy jeles'.« Vizsgáljuk meg ezt á kérdést alaposabban. Vajon csakugyan igaz-e, hogy a jó vagy jeles osztályzat csupán a gyermek szolgalmától függ, s a kitűnő tanulók nem mások, mint szorgalmas emberi gépek, akik éjjel-nappal mást sem csinálnak, csak tanulnak? Mindenki tudja, hogy gyermekeink nem egyenlő képességűek. Van olyan gyermek, aki hibátlanul megtanult egy-egy verset vagy szöveget, amit nagyobb testvére hangosan ismételget előtte, sokszor gyorsabban és alaposabban, mint bátyja vagy nővére. Akad tanuló, aki játszva old meg olyan számtani feladatokat, amelyeken a szülők is törik a fejüket. Azok a tanulók, akiknek »-nyelvérzékük« van, bámulatos könnyedséggel sajátítják el az orosz vagy angol nyelv titkait. Egyikmásik gyermek különleges érzékkel készíti el játékait, faragványait, rajzait, kísérleti eszközeit, míg más tanulók »izzadva« sem képesek ilyesmire. A gyermekek eredményes tanulását elsősorban képességeik segítik elő. A kiváló képességű gyermeket a gyors felfogás, az összefüggések megértése, tartós emlékezet és az ismeretek könnyed ah kalmazása jellemzi, technikai téren pedig különleges képzelete mellett kézügyessége és alkotókészsége. Ezeket a kedvező tulajdonságokat nem minden gyermek hozta magával, bizony egyik-másik készség közepes szintű megszerzéséért is igen sokat kell fáradoznia. A szülők tévedése tehát gyakran abban van, hogy azt gondolják, a hajlamot, a képességet szorgalommal korlátlanul lehet pótolni. Viszont az is igaz, hogy az egyéni képességek mellett a kitartó szorgalom és akaraterő a másik legjobb tudást fejlesztő tényező. A családi vagy iskolai életben közismert a különböző képességű tanulók egymás közti versenye. »Ez a kislány nem kiemelkedő képességű —r mondja az osztályfőnök —, de szorgalmával a jelesek közé küzdötte fel magát.« A szorgalom tehát egy-két fokkal magasabb jegyet is biztosíthat a vas- akaratű tanulónak, ez a verseny azonban csak addig reális, amíg a kiváló tanuló nem tesz erőfeszítést, hogy szorgalmát növelje. A képesség és szorgalom összevetése döntő szempont a tanulmányi eredmények kiálakitásánál. Most már csak az a kérdés, hogy lehet-e korlátlanul fokozni a szorgalmat a nem kiemelkedő tanulóknál? Tapasztaladból tudjuk, hogy a szorgalomhoz nagyfokú elszántság, akaraterő kell. A hosszadalmas tanulás bizony igen erősen próbára teszi a gyermek türelmét. Az is közismert tény, hogy a lányok általában szorgalmasabbak, mint a fiúk. Ennek a nem egyenlő fejlődés mellett bizonyos mértékig biológiai okai is vannak. De mind a lányok, mind a fiúk között akadnak olyan tanulók, akik kitartó tanulásra, fáradhatatlan erőfeszítésre nem képesek, sőt nem is alkalmasak. A több órás tanulás megviseli őket, hamar elfáradnak, megfájdul a fejük, türelmük, kedvük is elapad. Ezek tehát nem képesek többre, és bizonyos határon túl erőltetett tanulásuk egészségük, ideg- rendszerük épségének rová- , sára megy. »Közepesek« — mondják rájuk a nevelők, és a szülők józanabb része be is látja ezt. Nem minden ta- riuló alkalmas hosszú és kitartó tanulásra, nem minden gyermek képes eredményesen elvégezni a mai középiskola nappali tagozatát. Ezek azok a tanulók, akik minden erőfeszítésük ellenére sem képesek közepesnél jobb átlagú eredményre. Náluk ez már jó eredmény, többet nem várhatunk tőlük. »De mi lesz belőlük? — kérdezik kétségbeesetten a szülők. Belőlük tehát nem lesz orvos, tanár, mérnök? Nem bizony, vagy csak egészen ritka, kivételes esetben. Az emberek boldogulása, kiegyensúlyozott, megelégedett élete egyébként sincs sem iskolai végzettséghez, sem bizonyos divatos vagy jó jövedelmű pályákhoz kötve. Bele kell nyugodnunk, s meg kell értenünk, hogy gyermekeink egy része fizikai pályán fogja megtalálni élethivatását, a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi üzemekben helyezkedik el. Ezeknél a gyermekeknél az legyen a legfőbb szülői célkitűzés, hogy jó szakmunkásokká váljanak, s később, ha szabad idejük és érdeklődésük engedi, beiratkozzanak valamelyik középiskola esti vagy levelező tagozatára. Ma már az élet igazolja, hogy változtatnunk kell a korábbi években elképzelt sorrenden: a jó, kenyérkereső pálya legyen az elsődleges cél, s csak azután jöjjön az érettségi bizonyítvány megszerzésének igénye. Merjük gyermekeink előtt kimondani, hogy az idejében megszerzett szakmunkás-bizonyítvány többet ér, mint a gimnáziumi érettségi papírjai Tart János PROBLÉMA az ingnyak ráncosadása A műanyagok elterjedése a textiliparban fényt derített arra, hogy nem minden férfi tud helyesen öltözködni. A kötött vagy szövött nylonanyagból készült ingekhez mellékelt »textil- KRESZ« lett volna hivatott arra, hogy az újfajta ruhaneműk kezelésére felhívja a figyelmet. Mint most kiderült, túlságosan szűkszavú a használati utasítás, s bár százezerszámra kinyomtatták, és minden ingtasakban elhelyeznek belőle egyet, csupán az tudható meg, hogy 30—40 Celsius fokú vízben, szintetikus mosószerrel vagy szappanpehely- lyel kell mosni, forró vassal nem szabad vasalni — de a különleges technológiával készült úgynevezett hegesztett nyakú ing viselőinek jóval többet kell tudni. A gallér bélését több rétegből magas hőfokú, nagy nyomással préselik össze, s a benne megolvadt műanyag mint az üveg fogja össze a többi kelmét, hogy formatartó legyen. A gallér így valóban megtartja formáját, de hátránya, hogy véglegesen megmarad benne a később »elszenvedett« gyűrődés is. Ezért nem is lehet úgy bánni vele, mint a puplin ingekkel, nem lehet úgy levetni vagy felvenni, hogy a kézelő — amelyben szintén ilyen bélés van — be legyen gombolva, és nem szabad összegyűrni, le- és felhajtogatni a gallért a nyakkendőkötés közben sem. A gallér alá szépen alá kell csúsztatni a nyakkendőt. AZ ORVOS TANÁCSA A tél és a bőrünk Hideg időben bőrünk sápadt és fénytelen, mert vérellátása csökken, keve. sebb izzadtságot, bőrfagy- gyút választ ki. így szárazabb, és könnyebben megrepedezik. A meleg és hideg hirtelen váltakozásai nagy feladat elé állítják a bőr alkalmazkodóképességét A csökkent ibolyántúli sugárzás miatt ugyanakkor 'kevesebb D vitamin képződik a bőrben, a téli táplálkozás is szegényebb vitaminokban, s mindezek hatása a bőrben is jelentkezik. Ezért bőrünk védelmében fogadjunk meg néhány tanácsot: O Kevesebbet mossuk az arcot szappannal, mert csökken a bőr zsírtartalma. Langyos-vizes lemosás után arctejet, olívaolajat és tisztító vagy bőrtápláló krémeket használjunk. Ha a hideg, esős, szeles idő nagyon megviselte arcunkat, bőrünk vörös és »reszelő®« tapintású, a mosakodásnál víz helyett használjunk langyos kamillavirág-főzetet, vagy langyos tejjel mossuk le arcunkat. O Fokozott védelmet igényel a kéz. Gyakori panasz, hogy kézfejünket »kifújta a szél«. Ilyenkor a kivörösödött bőr »reszelős«, fáj, és gyakran az apró repedések véreznek. Kézmosás után kenjük be krémmel a kezünket — Kalo- derma zselé, vagy citromos — zsíros Caola krém kiválóan alkalmas e célra —, s alapvető követelmény, hogy kesztyű nélkül ne tartózkodjunk a szabadban. O Télen, szeles időben gyakran kireped az ajkunk is. A bőr feszül, hámlik, s ilyenkor a kellemetlen húzódás érzését úgy igyekszünk csökkenteni, hogy nyelvünkkel nedvesítjük be ajkunkat. Ettől természetesen még reped ezet- tebb lesz a bőr. Ez ellen a szarvasfaggyú, vagy a sző- lőzsir (gyógyszertárban is kapható) a leghatásosabb. VIGYÁZZUNK O A napfényt rendszeres kvarckezeléssel pótol* hatjuk. Ehhez azonban az orvos tanácsa kell, mert nem mindenki viseli el egyformán a kvarc hatását Óvatosnak kell lennünk havas, napfényes időben is. A hó visszaveri az ibolyántúli sugarakat, és ez erős leégést okozhat, ha arcbőrünket nem védjük eléggé. Dr. L F. Fordított színskála ' Hl a ruházkodásban « Manapság ha a mama a divatkreátorokra hallgat, magának varratja meg a serdülőkori kislánya számára vásárolt fehér ruha vagy kabátanyagot- s ha a nagymama még elég fiatalos, és ő is figyelembe veszi a divatot, akkor halvány- rózsaszín ruhfát csináltat A felnőttek és a gyerekek ruházkodását tekintve, mintha megfordult volna a színskála — ezt jelzik a budapesti divatbemutatók. Legutóbbi például az ifjúság számára bemutatott kollekcióban jóformán kizárólag sötét tónusú ruhákat ajánlottak a tervezők és a kereskedők, aminek természetesen megvan a maga előnye otthoni, vagy iskolai viseletnél. Azt sem vehetik a szülők már rossz néven, ha a gyerekek sötét színű, esetleg fekete sportos öltözéket óhajtanak, a világos árnyalatokat most úgyis az idősebbeknek tartalékolja a divat. Miközben a női fehérnemű élénk piros, okkersárga, vagy dohánybarna lett, a felsőruházat, az eflegáns kötöttkosztüm, a szövetruha és a kabát meghalványult. Budapesten most egyébként is egész merész színösszeállításokkal lepték meg a nőket a divatszakértők. Ha már a k-uha nem fehér, a rózsaszínt kakaóbarnával, a feketét beige-vel, vagy lilával, a sárgát grafitszürkével, a barnát a vörösbor árnyalataival, más esetben pedig a penészzöldet a vörössel és barnával házasítják össze. Ezek az összeállítások némelykor még furcsának tűnnek, de könnyen meg lehet, hogy megbarátkoznak vele a nők csakúgy, mint a zöld és a sötétkék együttes variációjává] amelyet néhány évvel ezelőtt még túlságosan furcsállottak, most viszont előszeretettel elfogadjak, különösen a fiatalok öltözködésénél. A tudomány világából BIOELEKTROMOS KÉZ Az egész világ nagy elismeréssel nyilatkozott a szovjet tudósok és mérnökök találmányáról, az új tökéletesített »bialektromos kéz« protézisről. Számos angol és kanadai cég máris megvásárolta a • készülék gyártásának szabadalmát. A protézis konstrukciójában az irányítás legújabb elvét alkalmazták. A gépi kéz az izmok bioáramainak felhasználásával működik. A felerősített biomikro-villanymotor mozgatja a művégtagot A telep két—három naponként a hálózatból feltölthető. A bioelektromos kéz sokkal tökéletesebben működik, mint az összes eddig ismert konstrukciók. Az új protézis jelentős mértékben kompenzálja a végtag elveszített funkcióját, lehetővé teszi a rokkantaknak, hogy különféle szerszámokkal dolgozzanak, autót és motorkerékpárt vezessenek, írjanak, rajzoljanak, fésülködjenek. nyakkendőt kössenek, ollót, kanalat, villát, kést használjanak. A protézis működtetése nem kerül nagy megerőltetésbe, nem vált ki fáradtságot A műkézfej ujjai bármely helyzetben mozgathatók, magas, oldalsó és hátsó tar. tásban egyaránt. A közönséges protézissel mint ismeretes, ez egyáltalán nem lehetséges. A bioelektromos kezet 12 szovjet város üzemeiben fogják gyártani.
