Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-13 / 10. szám
Csütörtök, 1966. január 13, 3 SOMOGYI NÉPLAf Árak es a mező A kormány legutóbbi árintézkedései nyomán a mezőgazdaság kérdései újra az egész társadalom érdeklődésének középpontjába kerültek. Ez érthető is, hiszen a mezőgazdaságii termékek felvásárlási, illetve az egyes cikkek fogyasztói árának fölemelése közvetlenül érinti a lakosság különböző csoportjainak életszínvonalát. Ennek tulajdonítható, hogy az intézkedésekkel kapcsolatban a legkülönbözőbb vélemények alakultak ki. A szövetkezeti parasztság, mivel érdekeivel közvetlenül is egybeesnek az intézkedések, örömmel vette tudomásul a felvásárlási árak változását. A lakosság többi rétegében sokan kételkednek az intézkedések helyességében, szükségességében és abban, hogy azok nemcsak a mező- gazdaság és a parasztság helyzetén változtatnak kedvezően, haném az egész ország, a népgazdaság fejlesztésének is fontos, nélkülözhetetlen föltételei. A mezőgazdaság szerepe a nemzeti jövedelem alakulásában A mezőgazdaság kérdéseivel kapcsolatban kialakult helytelen nézeteknek nem kis részben az az oka, hogy a jelenlegi árszínvonal a valóságosnál kisebbnek tünteti fél a mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelem termelésében betöltött szerepét. Amig az érvényben lévő árakon számolva a mezőgazdaság mindössze 17— 18 %-kal részesedik a nemzeti jövedelemben, addig — a valóságos költségeken alapuló termelő áron számolva — részesedése mintegy 30 %. Ez azt is bizonyítja, hogy a mezőgazdaság 21 %-os részesedébe a beruházásokból nem túlzott, és mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés biztosítsa az ország ellátását. Fontos szerepet játszik a mezőgazdaság az életszínvonal alakulásában. A lakosság — jelenleg — jövedelmének majdnem 50 százalékát mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre költi. A mezőgazdasági termelés növekedése tette lehetővé az utóbbi években, hogy az élelmiszer- fogyasztás jelentős mértékben növekedjék, és kalória meny- nyiségben elérjük a legfejlettebb országok színvonalát A népgazdaság fejlődésének egyik fontos mozgatórugója a külkereskedelem. A mezőgazdasági export fejlesztése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy ipari nyersanyagbehozatalunkat, gépimportunkat — részben — az erősen aktív agrárexport-import egyenleggel fedezhessük. A mezőgazdasági exportot azonban nemcsak az ipar importszükségletei miatt kell fejlesztenünk, hanem a helyes mennyiségű és szerkezetű agrárexport pótolhatatlan népgazdasági előnyei miatt is. Ismeretes: a mezőgazdasági export fejlesztésének nagy jelentősége van a tőkés fizetési mérleg egyensúlyának biztosításában is. A fejlett tőkésországokba irányuló exportunknak ugyanis majdnem 50 százaléka mezőgazdasági és élelmiszeripari termék. A mezőgazdaság ugyancsak jelentős szerepet játszik az élelmiszeripar nyersanyagellátásában. A mezőgazdasági termékek érték szerinti 40 százalékát az élelmiszeriparban dolgozzák fel. Az élelmiszer- ipar népgazdasági szerepét és ezzel összefüggésben a mező- gazdaság fontosságát az is mutatja, hogy az élelmiszeripari üzemek mintegy 150 000 dolgozót foglalkoztatnak. Ebből a rövid, korántsem teljes felsorolásból is kitűnik: a mezőgazdaság fejlesztése az egész társadalom érdeke, és népgazdasági jelentősége az ipari termelés gyorsabb ütemű növekedése mellett elsőrendű fontosságú. Mezőgazdaságunk az utóbbi években jelentős mértékben fejlődött. A tsz-ek szervezetileg s túlnyomórészt gazdaságilag is megszilárdultak. Az eredmények mellett azonban számos olyan jelenséggel találkozhatunk. amelyek gátolják a gyorsabb fejlődést. Ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme meghaladja ugyan az átszervezést megelőző évtizedek átlagát, de a kívánatosnál nagyobb mértekben elmaradt az ipartól. A mező- gazdasági termelés viszonylagos elmaradásának, a tsz-ek fejlődését akadályozó tényezőknek — ez világos — nem a szocialista, nezógazdaság. a szövetkezeti forma az oka, hanem azok gazdaságirányítási rendszerünk hiányosságaiból adódnak. A gazdaságirányítás átfogó reformjának alapvető része az árrendszer helyes kialakítása. A kormány mostani intézkedései is első lépéseit jelentik annak a folyamatnak, amely magában foglalja az általános termelői árrendezést és a fogyasztói árak helyes arányának kialakítását Miért van szükség a jelenlegi árrendszer átalakítására? Általában azért, mert a jelenlegi árrendszerben az árak indokolatlanul eltérnek a társadalmilag szükséges ráfordításoktól. Az ipari árak áütalá- ban magasabbak, a mezőgazdasági termékek árai pedig alacsonyabbak, mint a társadalmilag szükséges ráfordítások indokolnák. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árainak fölemelése tehát azt célozza, hogy az új árak közelítsenek a társadalmilag szükséges ráfordítások által megkövetelt árszínvonalhoz, és ezzel egyúttal ösztönözzenek a mezőgazdasági termelés növelésére. Az alacsony felvásárlási árak ugyanis nem biztosítják, hogy a gazdaságok bevételeikből fedezni tudják kiadásaikat, megfelelő jövedelmet biztosítsanak dolgozóiknak, s lehetővé tegyék a termelés bővítését. Ezek tehát nemhogy ösztönöznének a több termelésre, hanem gátolják azt A jelenlegi mezőgazdasági árrendszer alapvetően kilenc évvel ezelőtt alakult ki, és a kötelező beszolgáltatás eltörlése után elősegítette a mezőgazdasági termelés növelését, a szocialista átszervezést A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 1957—58-ban alakult ki, amikor a mezőgazdaságban még az egyéni gazdaságok voltak túlsúlyban. Azokban pedig sem hajlam, sem pedig lehetőség nem volt a beruházások növelésére, a fejlettebb technika alkalmazására. Ezért a mezőgazdaság fejlesztésére szükséges beruházásokat akkor — tekintet nélkül a termelési eredményekre — központi elosztás útján kapta meg a mezőgazdaság. Gyarapítani a tudást, fejleszteni a politikai műveltséget A TABI KOMMUNISTÁK MUNKÁJÁRÓL SAJÁTOS ÉS IGEN NE- adott munkavállalói enge- HÉZ FELADATUK VAN a j dély visszavonására, Hargit- tabi üzemekben, hivatalokban j tai Pált pedig arra, hogy dolgozó kommunistáknak. Sok j előbb a termelőszövetkezettel mindenből adódik ez. Ha 1 rendezze a szükséges formianem vizsgálnánk meg a köz- Ságokat? ség közeli és távolabbi múltját, Sok álmataln éjszakát oko- nem értékelhetnénk helyesen j zott a pártszervezet vezetői munkájukat, s nem látnánk' nek a munkaerő foglaikozta- világosan a feladatok megöl- j tása. Tabon mindössze nédását nehezítő gondokat. Erről beszélgettünk György elvtárssal. a j hány üzem — a téglagyár, Pili! gépállomás, a műszaki ktsz, Tabi az fmsz és a hivatalok —, Községi Pártbizottság titkárá- valamint a közeli állami gaz- val. Pili, elvtárs, bár csak daság adnak munkaalkalmat, néhány év óta van itt, na-! Nem szűnt meg ugyan, de A tsz*ek önállóságának növelése A tsz-ek létrejöttével azonban elhárultak a korábbi akadályok a mezőgazdaság termelőerőinek gyors ütemű fejlődése elől. Lehetségessé, sőt szükségessé vált, hogy a termelés pótlásához, bővítéséhez szükséges eszközökhöz a tsz-ek most már ne központi elosztás útján jussanak, hanem azokat — termelési eredményeik alapján — maguk a tsz-ek biztosítsák saját részükre. Erre azonban a mezőgazdasági árszínvonal nem adott lehetőséget, mert lényegesen — mintegy 26 százalékkal — alacsonyabb volt, mint a ráfordítások indokolták volna A nehézségeket fokozta még az is, hogy amíg 1958 és 1963 között a mezőgazdasági feL- vásárlási árszínvonal 11 százalékkal, a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari eredetű anyagok és fölszerelések ára mintegy 23 százalékkal emelkedett. Közben a mezőgazdaság eszközfelhasználása lényegesen gyorsabb ütemben növekedett, mint a termelés. Ez pedig tovább növelte azt a már egyébként is meglevő különbséget, amely a mezőgazdasági fel- vásárlási árszínvonal és a társadalmilag Indokolt ráfordítások áital meghatározott, szükséges árszínvonal között fennállt A Minisztertanács határozata az egyes mezőgazdasági felvásárlási árak felemeléséről fontos lépést jelent tehát a szövetkezetek önálló gazdálkodásának fejlesztése útján. Lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági árszínvonal tükrözze szükséges látja a kommunis- i enyhült ez a gondjuk, ugyan- pártalapszervezetek I is a múlt évtől kezdve mű- I ködik a zsák- és ponyvaigen ; üzem, a méhészeti cikkeket gyártó vállalat, s bővült a ktsz is. Szó van arról, hogy a közeljövőben új üzemet alakítanak Tabon. Az üzemek termelésének elősegítésével szaporodott a kommunisták tennivalója. Ott, ahol a pártszervezet és a gazdasági vezetők megtalálták a helyes módszert, s jó kapcsolatot teremtettek egymással, igen sok segítséget nyújthatnak a munkához. Ezt tapasztalni a gépállomás son, a műszaki ktsz-nél, a téglagyárban és a ponyvaüzemben. TIZENNÉGY ALAPSZERVEZETBEN 254 tag és tagjelölt tevékenykedik Tabon. Csaknem háromszázan vesznek részt a pártoktatásban. Pili elvtárs véleménye szerint — s szavait tények igazolják — a kommunisták csak akkor tudják igazán jól ellátni fontos nevelő, a közvéleményt is formáló feladatukat, ha fejlesztik politikai műveltségüket. Nemrégen, amikor a kormány ár- és bérintézkedéseiről tájékoztatták az összevont alapszervegyon jól ták, a teendőit. A felszabadulás előtt kevés munkás dolgozott a községben, legtöbben a közeli és távoli gyárakba jártak. Sok volt a kereskedő és a kisiparos. A több ezer lakosból alig néhány százan foglalkoztak földműveléssel. Jelentős volt azok száma — még jóval a felszabadulás után is —, akik nem rendszeres munkából, hanem piacolásból, kupeckedésből tartották el magukat és családjukat. Ez megnehezítette a termelőszövetkezetek szervezését. Sok agitációba, éjszakákba nyiiló beszélgeti-e ie került, míg a kommunistáknak sikerült meggyőzni a közös gazdálkodás ellenzőit Később meg a szövetkezetek munkájának segítése okozott nagy gondot. Az, hogy a közös vagyon évről évre gyarapszik, s hogy a munkaegység értéke az utóbbi években mindig elérte a 35—40 forintot, a kommunisták igazát bizonyította. MA ELSŐSORBAN AZ A LEGFŐBB GOND, hogy kevés a fiatal a tsz-ben Az átlagos életkor 55 év. Még a termelőszövetkezetekben gozó szülők sem akarják mindannyian, hoev gyermekük az ő példájukat kövesse. dől- tagságát, elhangzott né1 hány megalapozatlan, a ta-1 nácskoz st zavaró közbeszólás olyan emberek szájából, akiket felkészületlenségük, illetve hozzá nem értésük miatt régebbi beosztásukból leváltottak. Ezek az emberek azokat az elégedetlenkedőket támogatják, akik mindig csak követelnek, s nem értékelik azt, hogy Tab csaknem százmillió forintot kapott különböző beruházásokra a felszabadulás óta. Ebből épült az új járási művelődési ház, a gimnázium, a szülőotthon, a mentőállomás, korszerűsítették a főutat, modem áruházakat, üzleteket nyitottak. De nemcsak ezt kell látniuk a tabi kommunistáknak, hanem azt is, hogy munkahelyükön hogyan mozdíthatnák elő a gazdasági feladatok megoldását. Nemigen törekedtek erre a tabi földművesszövetkezetnél, közömbösen mentek el olyan bajok mellett, amelyekről már az egész község beszélt. Pedig a szövetkezetben elkövetett visszaélések, szabálytalanságok nemcsak az fmsz-nek okoztak kárt, hanem a társadalmi tulajdonban is. Talán, hogy új titkár került az ottani párt- alapszervezet élére, megjavul majd a kommunisták munkája. TAB NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT poros, elmaradott, nagyobbacska falu volt Ma a politika, a közélet iránt érdeklődő emberektől lakott, épülő, szépülő járási székhely. A feladatok egyre nőnek. S a kommunisták csak úgy tudják megállni helyüket, ha állandóan gyarapítják tudásukat, lép>ést tartanak a fejlődéssel, s a párt politikájának ismeretében reagálnak az embereket érdeklő kérdésekre. Szalai László , Inkább elengedik őket a Ba- a társadalmilag I latonra nyári idénymunkára, ráfordításokat, , s, noha a tsz tagságának jöveezen belül fedezetet nyútjson delme állandóan emelkedik, a termeléshez felhasznált ál- j 1964-ben »w tagra 14 632 fold- és forgóeszközök — kéz- i-jnt jövedelem jutott. detben legalábbis egy részének — pótlásához, a mező- gazdaságban dolgozók anyagi érdekeltségének megfelelő érvényesítéséhez szükséges sze- mé.yi jövedelemhez, és tartalmazza az átlagos társadalmi tiszta jövedelmet. A mostani árintézkedések még nem biztosítják a tsz-ek i málló gazdálkodásához szükséges teljes pénzügyi fedezetet, ezért egy ideig továbbra is érvényben marad a mező- gazdaság támogatási rendszere. Ebből következik, hogy az intézkedések csupán az első — kétségtelenül igen fontos — lépéseket jelentik a tsz-ek önálló gazdálkodásának megvalósításához. Dr. D. L. A Balaton-part a felnőtteket is csábítja, s ez nehezíti a szövetkezet vezetőinek munkáját, rontja a munkafegyelmet. Nemrégen tárgyalta a közgyűlés Hargittai Pál és Hargittai Sándor ügyét. Mindketten brigádvezetők voltak, s a múlt évben — a legnagyobb dologidőben — máról holnapra otthagyták a szövetkezetét Egyikük Za- márdiba költözött. Sajnos, az ottani községi tanács anélkül, hogy a tabi Egyetértés Tsz-t megkérdezte volna, munkar vállaláshoz szükséges igazolást adott neki. Igaz, a Siófoki Járási Tanács azt javasolta a tsz-nek, hogy bírói úton kérje a munkaviszony helyreállítását, de miért nem kötelezték inkább a zamárdi tanácsot a szabálytalanul kiHázinyúlért csaknem kétmillió forintot kaptak tavaly a somogyi tenyésztők A földművesszöcetkezetek kedvezőbb föltételekkel kötik az idei szerződéseket ŰJ RAKTÁR ÉPÜL TABON (Tudósítónktól.) A földművesszövetkezetek 1960-ban kezdték szorgalmazni a házi nyúl tenyésztést a háztáji gazdaságokban. Ugyanebben az évben 807 nyúl került a felvásárlóhelyekre. Az fmsz-ek irányításával évről évre többen kapcsolódtak be a tenyésztésbe, és egyre-m sra alakultak a nyúltenyésztő szakcsoportok is. Somogybán már számott- tevőek az eredmények. 1965- ben például 1255 métermázsa húsnyulat — 45 000 darabot — vásároltak fel az fmsz-ek, ezért a tenyésztőknek 1 945 000 forintot fizettek ki. A felvásárolt teljes meny- nyiséget nyugati országokba szállították. Jól szervezi a nyúlfelvá- sárlást a lengyeltói fmsz. Az utóbbi hónapokban Puszta- szentgyörgyön, Somogyvá.mo- son és Öreglakon alakított szakcsoportot az fmsz, és 1966-ra már 10 205 nyúl felvásárlására kötöttek szerződést. A MÉSZÖV illetékes osztálya tovább szorgalmazza a szakcsoportok szervezését. 1966-ban 54-ről 70-re szeretnék számukat emelni. A községi tanácsok ét ? termelő- szövetkezetek takanmányter- mő terület juttatásával segí- henék elő ezt az akciót. A távlati terv szerint 1970-ben már 100 000 nyulat adnak a somogyi tenyésztők exportra. Az átvételi árak kedvezőek. A szerződéskötéskor darabonként két kiló takarmányt juttatnak az idén is, és ha a tenyésztők 2,60 kilónál nagyobb súlyban adják át az állatokat, akkor még egy kiló takarmányt kapnak. A marcali, a nagybajomi, a ba- latonboglári és a lengyeltóti szakcsoportok már adhatnak tenyésznyulakat másoknak >s. Cikkünk nyomón A beruházó volt a hibás 250 négyzetméter alapterületű raktár készül a Tabi Zsik- és Ponyvaüzem részére, hogy az exportnyersanyagokat megfelelőé» tárolhassák. Viták helyett intézkedést! ci- mű cikkünkben megállapítottuk, hogy vontatottan halad a Dél-magyarországi Fűrészek csurgói telepének rekonstrukciója. Dr. Piros István, az EM Építőipari Főigazgatóságának műszaki főosztályvezetője közölte, hogy két ütemben valósul meg a telep rekonstrukciója. Az első ütem szerződését 1965. május 19-én kötötték meg 12 247 945 forintos ösz- szeggel. A munkaterületet június 15-én adták át. A befejezés határideje 1966. december 31-e. Az ÉM Építőipari Főigazgatóság hét és fél millió forint beépítésére kötelezte az Építőipari Vállalatot 1965-ben, azonban jóval kevesebb valósult meg. A lemaradás oka, hogy a tervek késtek, s hibásak voltak, módosításuk, kiegészítésük még most is folyamatban van. A beruházó 1 126 227 forint értékű részben elkezdett munkát el kí- | ván hagyni. \ második ütemben • is tervez m "losításokat. Ilyen kö- I rülmények között nem lehetett ' tervszerű, folyamatos munkai végezni. Nem volt lehetőség kooperációs ütemterv készítésére sem a feladatok tisztázatlansága miatt. A b 2. uházó tehát nem gondoskodott kellő időben a kivitelezés előfeltételeinek biztosításáról. A beruházó vállalat a kivitelező bevonásával megkezdte a problémák rendezését. A Somogy megyei Tanács Kórházának igazgatója az tvöskónyi tbc-kórházhoz fölvesz szakképzett szakácsot. liftes kulcsszám szerint, 30 százalékos veszélyességi pótlékkal. Az állás ‘966. február 1-én elfog- >ható. Lakást az intézet biztosítani nem tud. <35182)
