Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

Szerda, 1966. január 12.

3

SOMOGYI SÉPLAI

Az értelmiség és a szocializmus

Aligha van társadalmi cső- kodásban. Hangsúlyozni kell,

port, amelynek mibenléte körül annyi Vitatott kérdés volna, mint az értelmiség hovatartozása, társadalmi szerepe, jövője körül. Vannak, akik — igen tévesen — egyszerűen a polgársággal, pontosabban: a kispolgársággal azonosítják. Akadnak, akik önálló társadalmi osztálynak tekintik, ismét mások — összetévesztve a zöm szerepét az egyesekével, a kiemelkedőkével — a mih- denkori társadalom vezető rétegét látják benne.

Az összes eddigi társadalmat — ezt igazolja a töré- nelmd tapasztalat — egyes társadalmi osztályok vezették. Nem lényegtelen tehát annak eldöntése:

osztály-e az értelmiség?

Az ezt meghatározó tudományos ismérvek közül csak egyet említünk: a társadalom gazdaságában elfoglalt helyzet azonosságát vagy hasonlóságát, szaknyelven: a termelőeszközökhöz való egyforma viszonyt. Beszélhetünk-e egyforma viszonyról a főkönyvelő és a festőművész? a mérnök és a regényíró esetében? Nyilvánvalóan nem. Az értelmiség a társadalomnak hivatásszerűen szellemi munkával foglalkozó része: ez közös vonás, de ezen túlmenően igen sokféle, mégpedig mind társadalmi eredete, mind jövedelemszerzésének módja, rendszeressége és — nem utolsósorban — mennyisége tekintetében.

Az értelmiség valójában a társadalmi osztályok között helyezkedik el. Polgári szociológusok gyakran hasonlítják az értelmiséget piramishoz, amelynek alsó része a szélesebb értelemben vett munkássághoz húz, csúcsa az uralkodó osztályokkal tart inkább közösséget, míg legjelentősebb, középső része a Társadalom polgári középrétegeivel egyívású. Ezt indokolják társadalmi és vagyoni körülményeik egyaránt: ezt szemlélteti a fent említett hasonlat.

Arculata tehát távolról sem egységes: a polgári társadalomban a szerény fizetésű pedagógustól a milliomos filmsztárig minden belefér. Olyan közbülső társadalmi réteg tehát, amely gyökereivel, érdekszálaival két-három más társadalmi osztállyal is érintkezik.

A szocialista társadalomban az értelmiség helyzete más. Száma és jelentősége a gazdasági-társadalmi fejlődéssel arányban nő. Osztályösszetétele — úgy is mondhatnánk: társadalmi vegyértéke — megváltozik. Forrásai között egyre nagyobb szerepet kapnak olyan osztályok —munkásság, dolgozó parasztság —, amelyeknek gyermekei azelőtt csak ritka kivételképpen jutottak el értelmiségi pályákra.

Ha mai értelmiségünk

szellemi, világnézeti arculatát

vizsgáljuk, abban a jelentős pozitívumok mellett, nem kevés elgondolkoztató vonást találunk. Értelmiségünk munkája. tehetsége szerves és jelentős alkotóeleme szocialista épitömunk'nknak. tudatformáló tevékenységünknek. Az értelmiségiek nagyszerű munkáját nemcsak tekintélyes állami díjak és kitüntetések jutalmazzák, hanem egész népünk elismerése is. Ugyanakkor — mert ezt is látni kell — a »régi-« gondolkodásmód feltámad néha a túltengő in- dávidualizmusban, a csökkent felelősségérzetben vagy a felel' •''gvállalástól való tartózhogy ezek a vonások értelmiségünk egészében pozitív képének árnyoldalát jelentik. Milyen gyökerekre vezethetők vissza e tünetek?

E réteg — jellegénél fogva — érzékenyebben reagál a társadalmat érő hatásokra, a szocializmus építésének nehézségeire. Az átlagosnál nagyobb visszhangot keltenek e réteg bizonyos köreiben a nemzetközi élet egyes eseményei, szerepet játszik nóhányuknál a Nyugat szellemi termékeivel való kritikátlan megismerkedés; s a múltban megnyilvánult szektás bánásmód, olykor hátrányos megkülönböztetés sem maradt egy részükre hatás nélkül.

Vannak tehát negatív jelenségek. Ezek azonban nem ho- mályosíthatják el azt az alapvető tényt, hogy az értelmiség zöme — gondolunk itt elsősorban az anyagi termeléshez közel állókra, a nehéz körülmények között sokszor önfeláldozóén dolgozó nevelőkre, de minden értelmiségi hivatás jobbjaira is — becsületesen helytáll a maga területén.

Társadalmunk jelenlegi szerkezete lehetővé tette ama

válaszfalak

lebontását,

amelyek korábban az értelmiség és a többi dolgozó réteg között emelkedtek. Az értelmiség helyzeténél, szerepénél fogva fontos tényezője a szocializmus építésének; a parasztság után a munkásság legfontosabb szövetségese. Olyan réteg, amelynek megvan a természetes helye, szerepe a szocialista társadalomban, s amelynek jelentős része már a mi értelmiségünk. (A mai értelmiség mintegy ötven százaléka munkás- vagy dolgozóparaszt-származású; soraiban

nem csekély az olyanok száma, akik munkássorból küzdöttek fel magukat értelmiségivé, és szerezték meg az ehhez szükséges képzettséget.) A modern társadalomtudománnyal, a szocialista kultúrával való megismerkedés sokuk világszemléletére döntően hatott, s szociális vívmányaink is jelentős tényezők -a régi« értelmiség megnyerésében.

Ma már értelmiségünktől megkívánjuk a szocialista célokkal való azonosulást. Helytelen nézetekkel — mint említettük — még találkozunk és — a velük szembeni elnéző magatartással is! Holott hibás az a magatartás, amely — a szövetségesnek kijáró tapintatra hivatkozva — ellenzi a téves véleményekkel való vitát. A vitára szükség van, éle azonban a helytelen nézetekre és nem személyekre irányul!

A tapasztalatok jól bizonyítják: a kellő tapintattal, de kellő határozottsággal folytatott párbeszéd nem lazítja, hanem erősíti a kapcsolatot a szocializmus szilárd és kevésbé megingathatatlan hívei között E »párbeszéd-« rendszeressége, el- mélyültsége fontos tényező abban az eszmei küzdelemben, melyet a még nem szilárd világnézetű értelmiségiek megnyeréséért folytatunk, s amelynek másik vetülete: az értelmiség e részének közeledése a marxizmus—leninizmus eszméinek, a szocializmus gyakorlatának határozott igenléséhez.

A helyes

értelmiségi politika

alapkövetelménye, hogy figyelembe‘vegyék e réteg sajátos^ ságait, tevékenységének kifejtésében meg kell könnyíteni képességeinek, lehetőségeinek minél szélesebb körű érvényesítését. Figyelemmel kell kísérni fejlődésüket, idejében fölismerni problémáikat, s azokra lehetőség szerint érdemi megoldást, feleletet adni. Meg kell találni a legcélravezetőbb módszereket kezdeményezőkészségük fokozására a szocializmus építése érdekében.

Ehhez a fentebb elmondott-árkon kívül egyrészt az szükséges. hogy csökkentsük azokat a több területen is tapasztalható burokra tikus-adminisztratív kötöttségeket, amelyek elked vetlemlik, és elvonják az alkotó munkától — ide értve az értelmiségieket gyakran fölös legesen terhelő ügyviteli teen dókét is.

Másrészt a javadalmazás, a juttatások ésszerű rendszerével, a kiemelkedő teljesítmények anyagi elismerésével módot kell találni arra, hogy fokozottabb aktivitásra, előrevivő gondolatokra, ötletekre, új módszerek alkalmazására ösztönözzük e réteg tagjait. El kell érnünk, hogy a jelenleginél jobban lássa, érezze munkájának érteimét és megbecsülését.

A teendők egy része csak országos viszonylatban rendezhető, de sok függ a helyi körülményektől is, attól, hogy a magunk háza táján, a magunk szerényebb eszközeivel, a vezetés megfelelő stílusával menynyit tudunk az említett feladatokból megvalósítani.

A segítés és a vita, az együttműködés és a helytelen jelenségek elleni harc egysége; szövetségi politikánknak ez az alapvető elve érvényes értelmiségi politikánkra is. Ne felejtsük: olyan rétegről van szó, amelynek érdekei, céljai egybeesnek a szocializmust építő munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeivel.

F. S.

Megvalósulnak javaslatait

Tavaly ' májusban alakult meg, s negyedévenként egy- egy ülést tartott a Somogy megyei Termelőszövetkezeti Tanács. Ez a testület a megyei tanács végrehajtó bizott-' sága mellett tanácsadóként működik. Alakuló ülésén elfogadott ügyrendje hasznos tevékenységet ígért. Programjából arra következtethettünk, hogy erős kapoccsá válik az állami szakigazgatás és a szövet kezetek között, szervezett fórumként összesíti és terjeszti a tsz-vezetök bevált tapasztalatait, a napirendre , tűzött témákhoz a gyakorlat oldaláról állást foglal, és mindezzel — véleményével, jelzéseivel, javaslataival — igen fontos szerepet tölt be a megye termelőszövetkezeti mozgalmának életében. A kezdő, nem is teljes év elmúltával most már tények bizonyítanak közhasznú tevékenysége fnellett.

Érdemes emlékeztetni a megtárgyalt napirendekre. A májusi alakuló ülés megvitatta a megye termelőszövetkezeteinek 1964. évi gazdálkodásáról szóló jelentést, és kidolgozta a termelési verseny jutalmazásának javaslatait. A következő alkalommal a tsz- tgnács a megye mezőgazdasága fejlesztésének a Tegyünk többet Somogyért-mozgalom keretében kimunkált programjával Ismerkedett meg. Emellett számba vette a jogügyek intézésének főbb tapasztalatait. Élénk eszmecserében mérlegelte az Állami BizA Somogy megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya

PÁLYÁZATOT HIRDET

a S rnó,.. megyei Tanácsi Tervező Iroda

főn-v-tiíilíi állásának betöltésére.

v- \ ;i ?• :> m

i Pa te ví:zv i ‘,.ya oi’latuk ve ...... o.-ia-a. Jüientlcezé-: írAsban a Somgo

riv.g;.ei i'mid s V. B. EpH Közlekedési es Vízügyi Osztályának vezetőjénél. Kaposvár, Május 1. u. 10. szám alatt.

tosítónak azt a tevékenységét, amellyel a szövetkezeti parasztok üdültetését és segélyezését szolgálja. Legutóbb pedig a zárszámadás előkészítése volt az ülés fő vitatémája. Ekkor — december végén — azt is fölmérte a megyei tsz- tanács, hogy mi lett a sorsa javaslatainak, e testületre kötelező érvényű határozatainak. Ezekre a megyei tanács végrehajtó bizottsága sorra-rend- re válaszolt

A tsz-tanács javaslatait, észrevételeit kellő figyelemre méltatta tehát a végrehajtó bizottság. Közülük nem egy már a megvalósítás tanácsi, szakigazgatási útján halad, a többivel pedig az érdekeltek szintén behatóan és érdemben foglalkoznak. A tsz-tanács jelzése alapján is igyekszik a végrehajtó bizottság megteremteni a mezőgazdaság fejlesztésének anyagi-beruházási föltételeit. Utasította a mező- gazdasági osztályt, hogy vizsgálja meg: van-e mód arra, hogy az új gabonakombájnokat a tsz-ek vásárolhassák meg. Ugyancsak a mezőgazda- sági osztály feladata, hogy segítsen biztosítani Kadarkúton burgonya-előhaj tatónak egyedi terv alapján való fölépítését. A szövetkezetek jogvédelmének erősítésére szintén intézkedtek. Sikerült addig eljutni, hogy az illetékesek megígérték: nem bontják fel a gazdasági kisvasútokat mindaddig, amíg rájuk a mezőgazdasági termelésnek, szállításnak szüksége van. Ami pedig a termelőszövetkezeti üdülő létesítését illeti, szintén megindult az előkészítő munka. A megyei tanács vb különbizottságot alakított ezzel a megbízatással, s rövidesen a végrehajtó bizottság elé kerül 1 a debreceni példa alapján építendő üdülő létrehozásának tervezete. Tizenöt tagja van a megyei tsz-tanácsnak. E testület elnökének kivételé--el valamennyien szövetkezetben dolgoznak. Eleinte az a látszat alakult kj, bogi' mindenlelhető jelenség. Ezek összességéből alakul ki a megye szövetkezeti mozgalmának teljesebb képe. Így válnak hát közkinccsé a személyes ismeretek, a gyakorlati tapasztalatok, amelyeket az állami szak- irányítás sem pótolhat semmi mással.

Egyértelműen hasznosnak minősül a Somogy megyei Termelőszövetkezeti Tanács eddigi működése. Betölti megalakításakor meghatározott szerepét : a mezőgazdasági termelés, a gazdálkodás, a szövetkezetek irányítása, vezetése, szervezeti élete fejlesztését illetőn hallatja szavát a gyakorlatban dolgozó elnökök, állattenyésztők, könyvelők testületé, a tsz-tagság képviselete. Tevékenységével — biz« ton reméljük — a jövőben is eredményesen hozzájárul ahhoz, hogy célját elérve tovább javuljon, teljesen kielégítővé és megnyugtatóvá váljék a szövetkezeti parasztság gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális helyzete.

K. J.

MÁR A TAVASZRA KÉSZÜLNEK

a kapolyi Cj Élet Tsz kertészetében. 12 melegágyat trágyáznak meg, s primőr paprika- és paradicsompa- iántákat fognak kiültetni. A korai növények magjai már kikeltek.

JANUÁRI PÁRTNAPOK A NAGYATÁDI ÉS A KAPOSVÁRI JÁRÁSBAN

ki csak annak a szövetkezetnek a helyzetéről szól, amelyben vezetői tisztséget visel.

Az eszmecsere azután csakhamar kiderítette, hogy az egyedi esetek zöme általánosab-...... ,

ban - tehát másutt is - fel- ^ardi^ukk:^^ Horv^áth^^ János,

KAPOSVÁRI JÁRÁS

Január 12.: Büssü: Nádor- falvi Nándor; Csombárd: Varga Sándor; Felsömocsolád: Szita János; Kaposkeresztúr: Bernáth Ferenc; Kaposmérő: Forró András; Kaposújlak: Kovács Gábor; Magyaregres: Szép _lstván: Memyei Gépjavító Állomás: György Ignác; Mosdós: Bernáth Károly; Somogy geszti: Bohátka Gyula; Somogysárd: Vörös Vince.

Január 13.: Attala: Bányai Károly; Barté: Hőgye József: Bárdudvarnok: Kiss János;

Új elemgyárak épülnek*

Az építőipar és a lakásépítés gyári jellegű módszereinek ki- terjesztésére Győrben éo Miskolcon nagy házépítő kombinát épül, amelynek szovjet gépsorai majd kétszer annyi lakáspanelt gyártanak, mint a nemrégiben átadott első budapesti házgyár. Szolnokon új épületelemgyár, Hegyeshalmon pedig egy nagy kavicsosztályo- zó-mű építését kezdik meg Sor kerül a váci DCM úi mész- üzemének és a hódmezővásárhelyi edénygyárnak építésére és több téglagyár rekonstrukciós munkálataira. (MTI)

Bodrog: Kovács Gábor; B6- szénfa: Tóth Zoltán; Cserén- fa: Koletár János; Csorna; Papp Sándor; Ecseny: Ürge Sándor; Edde: Karpov Ferenc; Fonó: dr. Jendrek Ferenc.

Január 14.: Gálosfa: Kardos János; Gige: Horváth Géza; Gölle: dr. Virág Ferenc; Hajmás: Simon Gyula; Hedrehely: Tóth Károly;

Hencse: Farkas Ferenc; Hetes: Sipőcz Gusztáv; Igái: Csek József; Jákó: Dómján László; Juta: Gyenes József; Kadarkút: dr. Szerényi János. ,

Január 11.: Kaposfő: Farkas Dezső: Kaposfüred: Fe- renczi Lajos; Kaposhomok: Kacsar József; Kaposszerda- hely: Prukner András; Ka- zsok: Fehér István; Kercsell- get: Vörös Ferenc: Kisas zszond: Petrus János: Kisgya- lán: Mezei Béla; Kiskorpád: Kovács Sándor; Kőkút: He- tesi Lajos; Magyaratád: Bak- sa Sándor.

Január 18.: Mernye: Sallai

Lajos: Nagybajom—Pálmajor: Kányási Kálmán; Nagyberki: Egervölgyi János; Őrei: Békés Lajos; Osztopán: dr. BaTer- Tar

lassa Tibet; Patalom: nyák Easzlóné; Polány:

Gyula; Ráksi: Simon István; Répáspuszta: Kertész Sándor; Felsőfokú Mezőgazdasági

Technikum: Vörös Imre; Ri- nyakovácsi: Hegedűs Imre.

Január 19.: Sántos: Kovács Lajos; Somodor: Mayer János; Somogy aszaló: Eszterhay Sándor; Somogyjád: Boszko- vics János; Somogyszil: Tóth György; Szabadi: Tucsek

László; Szenna: Bendi Géza; Szeníbaláfcs: Alb István;

Szentgáloskér: Bosnyák József.

Január 20.: Taszár: Biczó Mihály; Toponár: Sebestyén Károly; Töröcske: Cselik

Kálmán; Üjvárfalva: Hegedűs József; Várda: Tamás Gyula; Visnye: Pfeifer Elemér; Zimány: Horváth Sándor;

Zselickisfalud: Czmer István: Zselickislak: Fetzer Ferenc;

Zselicszentpál: Fűzi Ferenc;

NAGYATÁDI JÁRÁS

Január 13.: Beleg: Horváth István; Szabás: Hamvas János.

Január 18.: Nagykorpád:

Alsecz János; Rinya besenyő: Ható Jenő.

Január 19.: Csököly: Böhm József; Lábod: Ojabb Barna.

Január 20.: Görgeteg: Gajdos László; Kisbajom: Boncz József: Kuntelep: Kiss László; Nagyatád (összevont): Tóth Mátyás; Rinyaszentki- rály: Tamás Lajos.

Január 25.: Felsőbogáti Áj

G.: Szabó József; Lábodi Á. G. géptelep: Fodor Gyula;

Nagyatádi Konzervgyár: Kovács Ferenc; Nagyatádi Gépállomás: Koleszár Sándor;

Segesd: Tóth Tibor.

Január 27.: Háromfa: Csu- ma Gyula; Kaszói erdészet: András József; Nagybaráti Á. G : Molnár József; Ötvöskó- my;- Gémesi Sándor; Tarany: M -1 Vendel.

Január 31.: Kutas: Pohl Isi van.

SZERELŐKET,

nehézgép (kotró, Docser) és dömper javításához

autóvillamossági szerelőket

változó munkahellyel fölvesz az ÉM Földmunkát Gépesítő Vállalat fő-építésvezetősége, Székesfehérvár, Seregélyes! u. 83. (35175)