Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
Csütörtök, 1966. január 6. 5 SOMOGYI NÉPLAP AZ V/J ÉV ELSŐ MAQYAR FILMJE: cizeq éni/lefjén EREDMÉNYES ESZTENDEJE volt 1965 a magyar filmművészetnek — sok és sokféle jó filmet mutattak be, vidámat és elmélyültet is, néhány értékes fesztivál- díjat kaptunk, a közönség is jól válaszolt a jó filmekre —, s most az új év érdekes, jó magyar film országos bemutatójával indul. 1966 magyar filmműsorának Jancsó Miklós szép filmje, a Sze- génylegények ígéretes kezr dete. Jancsó Miklós a magyar filmművészet élvonalába tört már előző két filmjével is. Az Oldás és kötés az ember belső magatartásának, humánus helytállásának problémáival viaskodott Lengyel József kitűnő novellája nyomán, az Így jöttem pedig annak a nemzedéknek felszabadulásélményéről vallott költőien, amely 1945-ben a felnőttkor küszöbére is elérkezett Ez a két Jancsó-film szembe helyezkedett a filmszerkezet korábban kialakult formáival és gyakorlatával, a külső cselekménnyel szemben az ember belsejében lejátszódó drámát helyezte az előtérbe A korszerű művészetben érthetően terjed ez a módszer, s különösképpen értékes ez minálunk, a szocializmus építésének korszakában, amikor egyre fontosabb a szocialista ember létrejötte, belső tartásunk megújulása. ÜJ FILMJÉBEN Jancsó ezt a korszerű módszert történelmi témában fejlesztette tovább. Megszoktuk, hogy a történelmi filmek szinte ismeretterjesztő funkciót is betöltenek, korrajzot adnak, megismertetnek az ábrázolt időszak külsőségeivel, építkezési, öltözködési, művészeti, irodalmi stílusaival, szokásaival. Azt is megszoktuk, hogy a történelmi filmek többé- kevésbé romantikusak, mindenesetre regényesek a meseszövés fordulatosságát tekintve. Jancsó szakít ezekkel a hagyományokkal: történelmi filmjét egyetlen helyszínen, a pusztában épített sáncon, alkalmi táborban játszatja; a szereplők jelmeze is egyszerű, szinte csak fekete vagy fehér folt a képen, ezzel az egyetlen színhatással jellemezve a szereplőket. A meseszövés is nélkülözi a korábbi értelemben vett nagyszabású regényességet: egyetlen, zárt kompozíció az egész film, egyfonalú elbeszélés, kerekded epizód mélyreható kibontása. A Szegény- legények a múlt század hatvanas éveiben játszódik, amikor a negyvennyolcas szegénylegények befogására igyekezett a császári önkény; a Sándor csapata a partizánokéra emlékeztető módon küzdött a fasizmusra emlékeztető diktatúra önkénye ellen. A film epizódfüzére arról számol be történelmi hitellel, hogyan törték meg az egykori szegénylegényeket, hogyan kerestek közöttük árulet, s végül hogyan igázták le őket durva csellel. Jancsó talán a prefasiszta lelkűiét létrejöttének első nyomait igyekszik tetten érni ezen a filmen, a megalkuvásnak és a társadalmi közönyösségnek az osztrák-magyar monarchia lélekölő gyakorlatában mélyedé gyökereit keresi meg. RENDKÍVÜL figyelemreméltó, ahogyan feldolgozza ezt a témát Jancsó. Már említettük a külsőségek teljes egyszerűségét. Bano- meh Tamás megrázóan egyszerű díszletét, a jelmezek jellemző hatásának koncentráltságát. Ehhez járul Jancsó szerkesztő módszere is, kerekded epizódok sorakoztatá- sa, az elégikus hangvételű szerkezet, a képek kimért tempójú váltakoztatása, a közelképek gyakorisága, a felvevőgép szinte állandó mozgása. Mint komor gyászzene, olyan a film képritmusa. Érdekes, hogy Jancsó ebben a filmjében teljesen mellőzi az úgynevezett háttérzenét, a régi típusú kísérőzenét. A film történelmileg eligazító, rajzos bevezetője közben szerepel csak háttérzeneként a császári himnusz, a Gott erhalte halk, csilingelő feldolgozásban, majd a befejező képen harsan fel újra a Gott erhalte, ezúttal öblös orgonahangon, nyugtalanítóan, a gondolatvilágunkon dörömbölve. A film derekas részében két zenei részlet van csak. mindkettőben eleven, aktív a zene (vagyis nem háttér, nem díszlet): a foglyok lélektani összetörését célzó gyakorlatozást kíséri harsány, pattogó induló, a katonaélet iránti nosztalgiát ébresztgetve az egykori lovaslegényekben, majd a csapdába ugrásukkor az egykori szegénylegények ajkán zem- dül föl a dal. AZ EGYSZERŰSÉG EREJE uralkodik ezen a szép filmen, egyszerű a színészek játéka, elsősorban Görbe Jánosé, de vele együtt mind a többieké is. Minden mozdulatra, szemrebbenésre oda kell figyelni, gondolatokat fejez ki mindahány. Z. L. Őrsvezetők továbbképzése Szentbalázson A téli vakációban két napig hangos volt a szenfbalázsi iskola. Itt jöttek össze a környék — Gálosfa, Hajmás, Ka- posgyarmat, Cserénfa, Sántos — őrsvezetői, őrsvezető-helyettesei és a leendő vezetők, hogy megbeszéljék az Üttörők a hazaért-mozgalom továbbá feladatait, az őrsi naipló vezetését, A foglalkozásokon bemutatókat is tartottak: hogyan kell levezetni egy őrsi foglalkozást, valamint az őrsi Ki mit tud?-okhoz is kaptak eligazítást. Közben, hogy hangulatos is legyen a kétnapos továbbképzés, dal- és játéktanulás is szerepelt a programban. Hat nap — hat előadás Zimány kulturális tervében fontos program szerepel. Hat előadásból álló sorozatot indítanak Korszerű gyümölcstermesztés a háztáji gazdaságokban cíirtmel. Az előadásokat — a gyümölcstermesztés jelentőségéről, a fák élettanáról, a telepítésről, a gondozásról, a talaj művelésről, a növényvédelemről — Csongvai Dénes főagronómus tartja. Az előadássorozat célja a háztáji gyümölcstermesztés föllendítése. Az eddigi jelentkezések alapján nyolcvan-ki- lencven hallgatóra számítanak. FELHÍVÁS! Ezúton kérjük a Somogy megye területén lakó, illetve e megyében propán-butángázt felhasználó üzletfeleinket, hogy 1966. január 4-től kezdődően a propán-butángáz használatával kapcsolatos hibabejelentéseiket az alábbi címre továbbítsák: dunántúli földgaz szolgáltató és szerelő VÁLLALAT KIRENDELTSÉGE, Kaposvár, Árok u. 7. (96657) L _________________________________________ R DUGTUK HL :% ' •• 5i. $/-' " •' 11 Ilii m 1 '■ ' ü Ilii XfM' R RRHBTR GLLGR A szovjet rakétatechnika új eredményei Az újabb rakétafegyverek, különösen a nagy hatótávolságú, messzehordó rakéták megjelenésével igen fontos^ kérdés került előtérbe: e fegyverek elhárításának problémája. A haditechnika történetének évezredes tanulsága, hogy a támadó eszközök fejlődését mindenkor nyomon követte az elhárító fegyvereké. Hogy csak az utóbbi fé! évszázadot tekintsük át: a repülőgépek és a légvédelem, a harckocsik és a páncélelhárítás fejlődése párhuzamosan haladt. A rakétaelhárítás eszközei az utóbbi két-három éiÉRc jelentek meg. Előbb a Szovjetunió alakította ki az úgynevezett ellenrakétákat, me lyeket a moszkvai díszszemléken a nyilvánosságnak is bemutattak, majd az Egyesült Államokban készültek el a »Nike-Zeus« elnevezésű rakétaelhárító rakéták. A technika mai állása mellett az atomtöltetű, messzehordó rakéták elhárításának egyetlen eszköze csakis az ellenrakéta lehet. Az elilenraké- tát olyan pályán kell vezetni, hogy találkozzék a támadó rakétával, s ha nem ér is el közvetlen találatot, pusztítsa el, vagy tegye ártalmatlanná. A rakétaelhárítás ezért az alábbi feladatot foglalja magában: a támadó rakéta földerítését, pólyaelemeinek meghatározását, a leküzdésre szolgáló eszköz — az elleni a- kéta — harcba vetését, végül a támadó rakéta leküzdését. Mivel a ballisztikus pályán a cél felé közeledő támadó rakéta már nem irányítható, ezért a földerítés után a pá- lyaelemefoből igen nagy valószínűséggel meg lehet állapítani, hogy milyen cél elpusztítására indították útnak. Az elhárítás sikere döntő mértékben a korai földerítésen, a pályaelemek gyors kiszámításán és az ellenrakéta késedelem nélküli bevetésén fordul meg. A nehézségeit fokozza, hogy a rakéta nagy sebessége miatt minderre rendkívül rövid idő áll rendelkezésre. Példaképpen megemlíthetlelhetik. A földerítés céljaira különlegesen fölszerelt űrkutató eszközök: felderítő műholdak vagy űrhajók is alkalmasak. Mint ismeretes, az amerikaiak számos kísérletet végeztek ilyen felderítő eszközökkel. A támadást indító fél természetesen mindenképpen arra törekszik, hogy rakétája célba érjen, s ezért iparkodik a földerítést a lehető legnagyobb mértékben megnehezíteni. A ballisztikus pályán repülő rakéta-robbanófej maga amúgy is sokkal kisebb cél- felületet nyújt a lokátoros Szovjet ellenrakéta indulásra készen célpontja, egy stratégiai ballisztikus rakéta robbanófeje felé. A szilárd hajtóanyagú rakétáik irányítása sokkalta körülményesebb, mint a folyékony Szovjet ellenrakétával elta'ált és megsemmisített ballisztikus rakéta robbanófeje. földerítés számára, mint a repülőgép. A szokásos loká- torzavarásd módszereken kívül a földerítést leginkább a támadó rakétát mintegy »kísérő», megtévesztő lövedékkel lehet megzavarni. Ezek sokaságából a valódi támadó rakéta már csak a pálya utolsó szakaszán választható ki, azonosítható, s így az elhárítás szempontjából igen értékes perceik mennek veszendőbe. Az azonosított támadó rakéta pályaelemeit igen gyors működésű elektronikus számológépekkel határozzák meg, melyek mósodpercenhajtóanyagúaiké, de megoldottnak tekinthető. További föltétel, hogy az ellenrakéta gyorsulása minél nagyobb legyen. Rakétatechnikailag ez azt jelenti, hogy a rakéta indítási tömegének a tolóerő aöz képest minél kisebbnek kell lennie. Az olyan elhárító rakéta, melynek gyorsulása el-, éri a nehézségi gyorsulás hússzorosát, az élirtdítástól számított 30 másodperc alatt mintegv 90 km magasságba jut. A támadó rakéta elpusztítására ez a magasság a kedvező, ui. az itt létrejött atomrobbanás alkalmával nem lép föl olyan sugárveszély, amely éppen a védendő területet fenyegetné. Az elmondottakból némi képet alkothatunk arról, hogy a rakétaelhárítás milyen hatalmas technikai felkészültséget igényló feladat. A szovjet ellenrakéták a Krasznaja Zvjezda legutóbbi közlése szerint az ellenség támadó eszközeit bármely magasságban el tudják pusztítani. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy ezek a kiváló haditechnikai konstrukciók nemcsak a támadó ballisztikus rakéták ellen vethetők sikeresen harcba, hanem adott esetben alkalmasak lehetnek az ellenség egyes űrhadviselési vagy felderítő eszközeinek leküzdésére is. Nagy István György MIT NYÚJT TAGJAINAK, hozzátartozóinak, például HAVI 20 FORINT tagdíj ellenében a BIZTOSÍTÁSI és önsegélyező CSOPORT?! A szovjet rakétavédelmi berendezés egyik hatalmas rádiólokátora, amely nagy távolságból észreveszi,1 követi a támadó rakéta robb tnófejét, majd rávezeti az ellenrakétát. jük, hogy egy 8000 km-es távolságról kilőtt támadó interkontinentális rakéta összesen 29 percig van úton. A ballisztikus pálya csúcspontja 1270 km magasságban van. Ez a rakéta a céltól elvben 4200 km távolságból deríthető fel, föltéve, hogy a rádiólokátor képes teljesíteni ezt a feladatot. Ez esetben is mindössze alig egy negyedóra van az említett műveletek elvégző sére. Ma már a messzehordó rakéták földerítésének céljaira kialakított, néhány ezer kilométer hatótávolságú, különle ges lokátorok is vannak. Előretolt bázisokról, tengeri hajókról és repülőgépekről a rakétát még korábban is észként több százezer számtani műveletet végeznek el. Ugyancsak a számolórendszer feladata meghatározni a legkedvezőbb pontot, ahol a támadó rakéta megsemmisíthető, más szóvai megállapítani az ellenrakéta pályáját Az előbb említett zavarások miatt a támadó rakéta azonosítása annyira elhúzódik, hogy végül is az ellenrakéta elindítására és a találkozási pontba való juttatására nem marad több idő 1—1,5 percnél. Már csak ez a körülmény is szükségessé teszi, hogy az elhárító rakétát állandóan harcra kész állapotban tartsák: itt szükségszerűen tehát szilárd hajtóanyagú rakétákat kell alkalmazni. Természetes halál esetén Baleseti halál esetén Balesetből eredő állandó teljes rokkantságot okozó sérülés esetén 10 %os, azt meghaladó állandó vagy részleges rokkantsága esetén a 25 000 Ft arányos részét Csonttörés (csontrepedés) vágj’ 10%-on aluli állandó rokkantság, vagy a balesetből bekövetkező legalább 28 napos táppénzes állomány esetén Munkaviszonyban nem álló házastárs halála esetén 1—18 éves korú gyermekének halála esetén Ha a tag halála nyugdíjállományba helyezés, vagy 65. életévének betöltése utón következik be: ' • természetes halála esetén 15 000 Ft-ot 30 000 Ft-ot 25 000 Ft-ot 400 Ft-ot 5 000 Ft-ot 1 000 Ft-ot 4 500 Ft-ot baleseti halála esetén munkaviszonyban nem álló házastórsának halála esetón 19 500 Ft-ot 1 500 Ft-ot Az Intéző bizottság a befolyt tagiíjak egyhatod részéből segélyalapot képez. Ebből — mérlegelve a tagok szociális körülményeit — 1 éves tagrág után a szervezeti szabályzat rendelkezései szerint rendkívüli segélyt nyújt a rászoruló tagok részére és csoportos kirándulásokat, külföldi társasutazásokat is szervezhet. Beléphet a csoportba minden dolgozó 65 éves kor-, határig, kivéve nyugdíjasokat és betegállományba'“* levőket. Kérjen bővebb felvilágosítást munkahelyén a biztosítási megbízottól
