Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
( VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) lRAt 80 FILLÉR ami néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 25. szám. 1966. január 30., vasárnap A zárszámadás emberi mérlege (3. o.) „Ha per. úgymond, hadd legyen per!** (4. o.) c">?\ v; .•••. " CplLttaftes (eleséq (8. o.) Életveszélyes játék (12. o.) Az országgyűlés elfogadta az idei állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot A* országgyűlés szombati ülésén folytatta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjak Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az első felszólaló dr. Mészöly Gyula Rács-Kiskun megyei képviselő volt. Felszólalt a szombati tanácskozáson Barcs Sándor budapesti, Tiliczki József Heves megyei, Pap János Veszprém megyei, Martin János budapesti képviselő, majd Bíró József külkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Az országgyűlési vitában elhangzott felszólalásokra dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter válaszolt. Hangoztatta, hogy az idei állami költségvetés vitájában rendkívül sok hasznos észrevétel, figyelemre méltó javaslat, indítvány hangzott el. Ezeknek a vizsgálatát a kormány munkaprogramjába iktatja, és az illetékes főhatóságok behatóan elemzik — mondotta. Az országgyűlés az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett végösszegekkel —1 a terv- és költségvetési bizottság módosító javaslataival — egyhangúlag elfogadta. Az ülésszak az elnöklő Vass Istvánné zárszavával ért véget. Mint már közöltük, az országgyűlés pénteki ülésén felszólalt Péter János külügyminiszter. Az alábbiakban ismertetjük az elhangzott beszédet. Péter János felszólalása Tisztelt országgyűlés! A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen indokolt, hogy az országgyűlés ennél a sajátságosán belpolitikai vitánál, a költségvetés tárgyalásánál nagy figyelmet fordítson a nemzetközi viszonyok alakulására is. Hogyan lehet valóban szabatosan meghatározni a jelenlegi nemzetközi helyzet fő jellegzetességeit a háború és béke, a szocializmus és kapitalizmus, a függetlenség és gyarmati sors, a szabad emberi élet és embertelen elnyomás erőviszonyai érzékéltetésével? Az imperialista agressziók sorozata megdönthetetlen erőkbe ütközik A nemzetközi helyzet jellemzésére ma ilyen kifejezéseket alkalmaznak — érdekes módon egyöntetűen Keleten és Nyugaton, a szocializmus és imperializmus fővárosaiban egyaránt —; bonyolult, feszült, kiélesedett, kiszámíthatatlan veszélyekkel terhes. Az utóbbi időkben valóban nőtt a nemzetközi feszültség, de úgy, hogy az imperializmus agresszióinak korlátok között tartására alkalmas erők is bebizonyították rendi thetet- lenségüket Vagyis: fokozódott ugyan az utóbbi időben a7, imperialisták és gyarmatosítók agresszív tevékenysége, de ez az agresszív akciók sorozata a szocialista világrend- szer és a gyarmati sorból felszabadult új országok megdönthetetlen erejébe ütközik. Ha összehasonlítjuk az imperialisták mai agresszióit a korábbiakkal, tehát mondjuk például a vietnami konfliktust a koreai háborúval, a berlini válsággal, a szuezi intervencióval, az indokínai háborúval, a karib-tengeri válsággal, akkor azt kell mondanunk, hogy ma is feszült ugyan a nemzetközi helyzet, de másként, mint korábban a hasonlóan válságos időszakokban. Valóban a harmadik világháború küszöbén álltunk a koreai háború időszakában, majd 1956-ban a szuezi válság és az akkori magyarországi események idején, s a termonukleáris háború közvetlen veszélyének árnyékai alatt voltunk a karib-tengeri válság izgalmas óráiban. Az imperialista hatalmak agresszivitása egyre gyengülő hatalmi helyzetből ismétlődik meg újra és újra, viszont az antiimperialista front egyre növekvő erővel válaszol ezekre a támadásokra. A mai nemzetközi helyzetnek központi kérdése az Egyesült Államok délkeletázsiai agressziója és minden jószándékú nemzetközi összefogásnak az ma a fő feladata, hogy ezt az agressziót megfékezze. az imperialista támadás folyik. A szocialista tábor országai, a harmadik világ országaival együtt — Latin- Amerikát is figyelembe véve — a földkerekség lakosságának és felületének túlnyomó többségét foglalják magukba. Amíg egyetlen szocialista hatalom volt: a Szovjetunió, addig az imperialisták támadási tervei arra koncentrálódtak. A szocialista tábor országainak kialakulása idején a támadási tervek ezeket fogták körül. A gyarmati rendszer bomlásának folyamatában oda összpontosították támadásukat, ahol a gyarmati rendszer a legnagyobb veszélyben volt Ma — a szocialista világrend- szer kialakulása és a gyarmati hatalmak régi rendszerének felbomlása után — amikor a harmadik világ országai a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért s a neokolonializmus manőverei ellen egyre aktívabban küzdenek, az imperializmus kénytelen' sokfelé, szétszórtan: Ázsiától Latin-Amerkáig, hol itt, hol ott támadni. A szocialista tábor európai országai ellen is újfajta módszerekkel kísérleteznek — ez is az erőviszonyoknak számunkra kedvező változását tükrözi. 10—15 évvel ezelőtt még a nyílt háborús fenyegetéssel és az ún. visszagön- gyölítés programjával készültek a szocialista rendszer felszámolására, majd ellenforradalmak szervezését tekintették fő módszerüknek. Most, az erőviszonyok nagyarányú megváltozása után az ún. fellazítás hosszú távú aknamunkái véd szeretnék a szocialista országokat egymástól eltávolítani és belső rendszerüket erőtleníteni. Miként kudarcot vallottak korábbi módszereikkel, éppen úgy vereséget szenvednek ezek a terveik is. Az ENSZ válsága még nem oldódott meg Ezután a külügyminiszter az ENSZ tevékenységével foglalkozott, s hangsúlyozta, hogy népköztársaságunk küldöttsége, külpolitikánk alapelveinek megfelelően, tevékenyen vett részt a közgyűlés munkáiban. Javaslatainkat kellő figyelem kísérte, és azoic sok kedvező visszhangot kaptak. Nemcsak a Magyar Népköz- társaság, hanem a szocialista országok általános nemzetközi tevékenysége szempontjából is jelentős, hogy ezen a közgyűlésen a legfontosabb bizottság elnöki tisztét a Magyar Nép- Köztársaság állandó ENSZ- képviselője látta el. Ilyen jelentős tisztséget az Egyesült Nemzetek Szervezetében szocialista delegátus 1946 óta nem töltött be. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a világtörténelem első olyan államközi szövetségi rendszere, amely alapelvei szerint válóban egyetemességre, a földkerekség minden népének felölelósére törekszik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát ennek megfelelően szerkesztették meg, de már a New York-i ENSZ-székház építésénél elszámították magukat a szervezet akkori urai. Ma már 56 országról több mint kétszeresére nőtt a tagországok száma. Az ENSZ jellegzetes üvegpalotájának építői el sem tudtak volna képzelni ennyi országot a földkerekségen. Ugyanis még a második világháború végén is gyarmatbirodalmakban gondolkodtak. Ennek következtében ma már a közgyűlési ülésteremben a tagországok asztalainál a delegációk teljes létszámban el sem férnek. A szervezet további sorsa a nemzetközi helyzet alakulásától függ. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének válsága (Folytatás a 2. oldalon) Támogatjuk a vietnami nép karcát A Magyar Népköztársaság minden lehetőségét felhasználja, hogy a többi szocialista országgal és minden haladó erővel együttműködve mind a három fronton támogassa a vietnami népet az Egyesült Államok agressziója ellen. Az egyik front: a Vietnami Demokratikus Köztársaság védelme. A múlt év februárjában — amikor az Egyesült Államok megkezdte a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását — a vietnami katonai konfliktus minőségi tekintetben új szakaszba lépett. A bombázások jelenlegi szüneteltetését tehát nem lehet úgy tekinteni, mintha a két hadban álló fél egyikének olyan engedménye lenne, amelyre a másik félnek valami hasonló arányú engedménnyel kellene válaszolni. A Szovjetunióval és más, a Vietnami Demokra/tikus Köztársaság katonai megsegítésére kész többi szocialista országgal együttműködve a Magyar Népköztársaság minden segítséget megad a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, amellyel függetlenségét védeni tudja. A másik front: a dél-vietnami felszabadító harc. Az 1954. évi genfi megállapodásokat — mint ezt történelmi dokumentumok is mutatják — az Egyesült Államok már 1954-ben, az egyezmények aláírásakor sem ismerte el. Az Egyesült Államok dél-vietnami intervenciója tulajdonképpen már akkor elkezdődött, és azóta megszakítás nélkül tart. A Magyar Népköztársaság a világ minden haladó erejével együttműködve követeli, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front követelései megvalósuljanak. A harmadik front: a politika és diplomácia frontja. Kormányunk azért munkálkodik, hogy a vietnami nép minél kevesebb véráldozattal s az általános nemzetközi helyzet minél kisebb veszélyei között érje el a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy pontban, s a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front öt pontban foglalt programjainak megvalósítását. A vietnami nép nincs egyedül. Jogainak érvényesüléséért, szabad és békés életének megteremtéséért vívott harcában együtt van vele az egész emberiség boldog jövőjéért küzdő minden haladó erő Európában, Ázsióban, Afrikában és Amerikában egyaránt. Az imperializmus új taktikája A jelenlegi helyzetnek egyik jellegzetessége az, hogy az imperialista és nemzetközi reakciós erők elszórtan, sokfelé s új módszerekkel támadnak. Az elszórtan, sokfelé bekövetkezett mostani támadások magyarázata abban van, hogy a földkerekség nagy felületére terjed ki az erőknek az a rendszere, amely ellen Zárszámadás Pusztaszemesen Folyamatosan erősíti szövetkezetét, és javítja életkörülményeit a tagság Pénteken megtartotta zárszámadó közgyűlését a pusz- taszemesi Búzakalász Termelőszövetkezet. Ezen részt vett és felszólalt Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára. A vezetőség nevében Horváth József tsz-elnök számolt be a közös gazdaság helyzetének és a tagság jövedelmének alakulásáról. Ami a múlt évet illeti: mind a növénytermelés 2 924 000 forintos, mind az állattenyésztés 1 928 000 forintos bevétele meghaladja a tervezettet. Ennek eredményeként a munkaegység értéke az előirányzott 45 forint helyett 46 forint A részesedésből átlagosan 13 964 forint jut egy-egy dolgozó tagra. Ezek a számok önmagukban is tanúsítják, hogy a dombvidék nehéz körülményei között gazdálkodó szövetkezet tagsága 1965-ben is példásan helytállt a munkában. Még méltóbb az elismerésre fáradozásuk, ha — amint a beszámoló is tette — több éves folyamatot veszünk figyelembe. A második ötéves terv első évében 30 forintos munkaegység-értékről és 9800 forintos személyi részesedésből indultak. Akkor másfél milliót ért, most meghaladja a 3,7 milliót a fel nem osztható szövetkezeti alap. Ez a fejlődés arról tanúskodik — állapította meg a beszámoló —, hogy a szövetkezetben végzett szorgalmas munka a parasztembernek nyugodt, biztonságos megélhetést terei 11 Ezzel kapcsolatban utalt az elnök a kezdeti kételyekre. A szö'X tkezésre váló áttérés idején nem kevesen nagyobb megrázkódtatástól tartottak. Ügy vélték, hogy az egyéni bbíck szilárdabb létalap. S azóta nem kevesebb, hanem évi ói évre több a közösből eredi jövedelmük. Hazak épv’nek, a lakás lt ‘oLV- berendezésére is jut pénz. Ez azonban nem jel inti az elért színvonallal való megelégedést: a pusztaszemesiek is akkor cselekszenek helyesen, ha tovább gyarapítják eredményeiket, kutatják és ki is aknázzák a korszerűbb gazdálkodás lehetőségeit, erősítik a szövetkezetek és ezzel növelik jólétüket. Jó dolog, hogy a munkából kiöregedett parasztembereket nem hagyja magukra a szövetkezet, hanem erejéhez mérten segít rajtuk. A szociális gondoskodás a szövetkezeti közösség emberségének bizonyítéka. Felszólalásában elismeréssel adózott a pusztaszemesiek szorgalmának, erőfeszítéseinek Németh elvtárs, és a közgyűlés vitájának részeseként hasznosítandó javaslatokat adott nekik a további munkájukhoz. Főként arra kérte őket: valamennyi döntésüket előzetesen igen nagy felelősséggel fontolják meg, a tagság gazdaként osztozzon a szövetkezet vezetésének gondjaiban, munkájában, s a mostani 46 forintos részesedést a még nagyobb jövedelem elérése alapjának tekintsék. A kefeüzem munkájáról tárgyalt a városi párt-végrehajtóbizottság A városi párt-végrehajtóbizottság célul tűzte ki, hogy értékeli több üzem pártszervezetének munkáját. A végrehajtó bizottság ezzel is segíteni akarja a pártalapszerveze- teket Első ízben a Kaposvári Ke- feanyag-kikészítő Vállalat kommunistáinak tevékenységéről tárgyalt. A vb az üzem párttitkára által beterjesztett jelentést jónak tartotta és elfogadta. Megállapította, hogy a kefeüzemben a vezetőváltozás után kedvező fordulat állt be. Javult a párt- és a gazdaságvezetők kapcsolata. Az üzem nyereségesen termel, nyereségrészesedést fizet dolgozóinak. (Három évvel ezelőtt fizetett utoljára nyereségrészesedést a kefeüzem.) Somogyi József, a városi párt-vb első titkára a kefeüzemben tapasztalt helyzetet megnyugtatónak tartotta. Hangsúlyozta: a városi párt-vb reméli, hogy az üzem vezetői és dolgozói a jövőben az eddiginél is jobb eredményeket érnek eL