Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
Szombat, 1966. január 29. 3 SOMOGYI NÉPLAf 23 millió forint béremelésre me Szőke Pál, az SZMT vezető titkára nyilatkozik az idei népgazdasági tervből megyénkre háruló feladatokról, a műszaki konferenciák jelentőségéről és a béremelésekről 1566-ban nemcsak új nép- gazdasági évet kezdtünk, hanem hozzáláttunk harmadik ötéves tervünk teljesítéséhez is. Arra kértük Szőke Pál elvtársat, az SZMT vezető titkárát, hogy adjon tájékoztatót az országos tervekből (akadó somogyi feladatokról, s nyilatkozzék azokról a bérügyi intézkedésekről Is, amelyek megyénk dolgozóit érintik. — Felelősségteljes munka hárul valamennyiünkre ebben az évben. Mint ismeretes, gazdasági életünk minden területén előtérbe került az egyéni felelősség kérdése, ezzel párhuzamosan pedig az az elv, hogy aki többet ad a társadalomnak, az kapjon is többet a társadalomtól Ennek egyik előfeltétele, hogy a dolgozók munkakedvét, lelkesedését a lehető legnagyobb mértékben fokozzuk, s megismertessük velük nemcsak az ország, hanem az adott üzem terveit, feladatait is, hogy valóban sajátjukénak érezzék a programot. Eat a célt szolgálják a gyárak, üzemek műszaki konferenciái; itt készítjük elő a termelési tanácskozásokat, melyeken azonban már a konkrét feladatokat is vázolni tudjuk egy-egy üzemrészre vagy akár egy-egy dolgozóra lebontva. Fejlődést jelen* a korábbi évekhez viszonyítva, hogy ma már januárban vagy február elején közölhetjük a terveket, hiszen így az embereknek bőven jut idejük, hogy részleteiben megismerjék a programot. A műszaki konferenciák eddigi tapasztalatai igen kedvezőek. Ez annak is köszönhető, hogy a gazdasági vezetésen kívül képviselteti magát rajtuk a párt- és a szak- szervezet meg a KISZ, mindenki hallatja szavát, és sok jó ötlettel, javaslattal segít a tervezésben. Emellett adva van egy .ser egyéb tényező is, ami előrelendítheti a munkát. Gondo- lók itt például az új premizálási rendszerre, vagyis annak az elvnek az alkalmazására, hogy az egyenlősdi felszámolásával azok jussanak többletkeresethez, akik munkájukkal kiérdemelték. A másik ilyen dolog a céljutalmak helyes felhasználása, az igazgatói alap ésszerű elosztása. És nem utolsósorban az új bérrendezés az, ami erőteljesen ösztönözhet a munkára. — Sokat beszélnek az em- berek az utóbbi időben a február 1-én életbe lépő új ár- és bérpolitikai rendelkezésekről. Mivel az árintézkedések részletei még nem ismertek, megkérjük Szőke elvtársat, tájékoztassa lapunk olvasóit a bérügyi döntésekről. — Somogybán mintegy tizenkétezer embert érint a béremelés, főleg fizikai munkásokat, kereskedelmi dolgozókat, egészségügyi középkádereket és pedagógusokat Az iparban, építőiparban mintegy nyolcmillió forinttal emelkednek a bérek. A Kaposvári Ruhagyár például több mint egymillió forintot kapott, a ez a dolgozók nyolcvan százalékát érinti. Az élelmiszeriparban foglalkoztatott munkások ötven százaléka részesül béremelésben. Az építőipari munkások különélési pótlékának rendezése három és fél millió többletbért jelent ebben az évben. Mintegy négyszázötven művezető kap nagyobb fizetést február 1-től, s ez éves viszonylatban egymillió forintot jelent. Megoldódik a pedagógusok régóta vajúdó bérrendezése is: megyénk két- ezer-hétszáz tanítója, tanára átlagban 250 forintos fizetészépkáderek között két és fél millió, a kereskedelem dolgozói között pedig hatmillió forintot osztanak fel. összességében Somogy megye mintegy huszonnyolcmillió forinttal részesül a béremelésre fordítható keretből. «— A családi jövedelmek emelését azonban nemcsak a bérrendezés jelenti. — Valóban így van. A béremelésre most kiadott összeg mellett természetesen föl kell használni a vállalatok szokásos bérfejlesztési lehetőségeit is a fizetések rendezésére. Ügy véljük, helyesen jár el az a vállalat, amely úgy gazdálkodik, hogy a bérfejlesztési alapot azok között osztja el, akik a mostani fizetésemelésből nem részesülnek. És nem lehet közömbös az sem, hogy erre az évre országos szinten 1,5 százalékos reáljövedelem-emelést tűztünk ki célul, ez pedig minden dolgozót érint Szeretnék szólni a családi pótlék növeléséről is. Megyénkben 14 624 családnál éves szinten 1 731 450 forinttal emelkedik a családi pótlék a bérből és fizetésből élő dolgozóknál, emellett növekszik majd a termelőszövetkezeti tagok családi pótléka is. Befejezésül csak annyit: a február 1-én életbe lépő intézkedéseket jelentősnek tartjuk, mert megalapozzák az 1966. évi munkát, a tervtel- jesitést Kérjük, hogy a gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizottságok éljenek a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel, mert ez nagyon fontos előrehaladásunk szempontjából. Nem könnyűek idei feladataink, de reálisak. Ha jól végezzük munkánkat, akkor célkitűzéseink megvalósulnak — mondotta befejeemelést kap, s ez egész évre vetítve körülbelül hatmillió I zésül Szőke PáL forint Az egészségügyi kö-1 F. Gy. A gazdaságirányítás reformja IV' éhány hónap óta a vállalatok és intézmények dolgozói szerte az országban foglalkoznak a gazdasági irányítás reformjával. E témát az MSZMP Központi Bizottságának novemberi ülése óta mind szélesebb körben vitatják meg. A Központi Bizottság titkárának, Nyers Rezsőnek nyilvánosságra hozott beszéde alapos ismereteket adott Gazdaságirányítási rendszerünk átfogó felülvizsgálatáról. A népgazdasági mechanizmusról beszélgetve elhangzik olyan észrevétel, hogy a szocializmus építését az eddigi módszerekkel is lehetne folytatni. Valóban lehetne, hiszen a felszabadulás óta az iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben jelentős eredményeket értünk el. Ám szükséges megjegyezni, hogy akik a régi módszerék mellett állnak ki, azok nem eléggé ismerik az újnak, a korszerűnek a célját. A felszabadulás után népgazdaságunk irányításában a centralizmus honosodott meg. A második világháború sebeinek be gyógyítása céljából anyagi erőnk felhasználásának központi irányítása helyes és szükséges volt. A gyárak, a pénzintézetek és a nagykereskedelem államosítása, az első népgazdasági terv teljesítése ugyancsak szükségessé tette a központi irányítást. De amikor az egész népgazdaság szociálisa ta jellegűvé vált, a falvakban pedig megerősödtek a közös gazdaságok, a túlzott centralizE' mus már nem kedvez a további fejlődésnek. legendő, ha csak a legjellemzőbbeket sorolom. Az erősödő és egymástól eltérő feladatokkal foglalkozó gazdasági egységeknek nem tud hatásos irányítója lenni a mindenre kiterjedő központi vezetés. Egyre lehetetlenebb központilag helyesen dönteni arról, hogy az egyes termelőegységek mit, hogyan, mennyit és milyen föltételekkel termeljenek. A létszám, a bér és az önköltség központilag történő megállapítása, az anyag- és gépkiutalás gyakorta akadályozta a legrentábili- sabb vállalati tevékenység kialakítását. A tervezési metodikában elavult az úgynevezett báziselmélet, amely szerint központilag nem a vállalati objektív lehetőségeknek megfelelő tervet adták, hanem annak alapján szabták meg a feladatokat, hogy az előző esztendőben a termelőegység mennyit produkált. Ha az előző esztendő terve a lehetőségekhez mérten alacsony volt, akkor a bázist növelve is változatlanul laza terv készült. A centrális irányítással elavulttá vált a bérezési és jutalmazási, premizálási rendszer is. A felülről mindent meghatározó utasításokkal való irányítás a termelőegységek vezetődtől nemcsak a hatáskört veszi el, hanem a felelősséget is. A túlzottan központosított gazdaságirányításból — és elsősorban az 1950-es évek ant'- marxista, dogmatikus szemléletéből — fakad az is, hogy árrendszerünk gyakorta nem támaszkodik az értéktörvényre. Főleg a szolgáltatást, a lakást, a fűtést, a közlekedést stb. lényegesen a költség alatt kapja a lakosság. A fogyasztási cikkek tetemes részét viszont — elsősorban a könnyűipar és a gépipar gyártmányait — értéke fölött vásárolja a város és a falu lakossága. A Magyar Szocialista Munkáspárt gazdaságpolitikája alapján 1957 után már történt néhány jelentős változás. A legfontosabb a mezőgazdasági begyűjtési rendszer megszüntetése és a szerződéses felvásárlás alkalmazása. HAROHSZAZNYOLCYAN MARCALI POLITIKÁT TANUL A hazai igények gyorsabb növekedése, igazságosabb kielégítése — es a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése egyaránt szükségessé teszi gazdaságirányítási rendszierünk felülvizsgálatát A gazdasági mechanizmus reformja terméDarázs Lajossal, a községi pártbizottság titkárával a pártoktatásról beszélgettünk. Hetvennel több dolgozó jár oktatásra az idén, mint az 1964/65-ös oktatási évben, öt Világgazdasági, hét Időszerű kérdések, négy A szocializmus építésének kérdései tanfolyamon, három Gazdaságpolitika mezőgazdasági, illetve ipari tagozatán háromszáz- nyolcvanan (kétharmaduk párttag) ismerkednek a marxizmus—leninizmussal, a párt politikájával. A legtöbb intézményben, szövetkezetben, vállalatnál egy oktatási formát választottak. A területi pártszervezetnél, a járási tanácson, a rendőrkapitányságon és a kórházban az emberek érdeklődésének, képzettségének megfelelően kettőt, a Vörös Csillag Tsz-ben pedig hármat. Darázs elvtárs a nyilvántartás alapján megállapította, hogy kevesen — körülbelül negyvenen — morzsolódtak le az oktatásra jelentkezők közül. Ez a szám bizonyítja, hogy a propagandisták, a pártvezetőségek nagy gondot fordítanak a szervezésre, a meggyőzésre. Az idei oktatási év eredménye, hogy a posta, a vasút, a sajtüzem, az erdészet és a téglagyár dolgozói szintén járnak tanfolyamra. Ezeken a helyeken először indult oktatás. A végrehajtó bizottságnak az volt az álláspontja, hogy a postahivatal ne tervezzen önálló oktatást A kommuni ;ták nem nyugodtak bele ebbe a döntésbe, kiverekedtek, hogy legyen propagandistájuk, s megszervezték az Időszerű kérdések tanfolyamát a vasúti sl közösen. Noha » jelentkező négy vasutas közül csak h°rom látogatja a foglalkozói okát, a postái tart)ak a 'í"7í-ég egyik legjobb tanfolyamát. Hogy hol a legnagyobb arányú a hiányzás, a lemorzsolódás? Darázs elvtárs erre a kérdésre így válaszolt: — Az erdészet, a sajtüzem, a téglagyár közös tanfolyamára huszonegyen jelentkeztek. Már a szervezés is döA Somogy megyei Épületszakipari Szolgáltató Vállalat balatonboglári kirendeltségéhez vezető raktárost korcs fölvételre Víz- vagy villanyszerelési anyagokban való jártasság szükséges. Az írásbeli jelentkezéseket a központba kérjük: Kaposvár, Petőfi tér 3. szám. (3559) cögött, az irodában dolgozók nem érezték szükségét, hogy gyarapítsák politikai ismereteiket. Az oktatáson nyol- can-kilencen jelennek meg. Sajnos, a gazdasági vezetők (főképpen a sajtüzemben és az erdészetnél) úgy osztják be az embereket, hogy nem vehetnek részt a foglalkozásokon. Ugyanez a helyzet a Finommechanikai Vállalat marcali telepén. A Gazdaság- politikai tanfolyam ipari tagozatára jelentkezett húsz dolgozóból csak a fele tanul. Tudjuk, hogy három műszakos a telep, mégsem fogadható el, hogy nem biztosítják a föltételeket A helyszínen tárgyaltunk ebben az ügyben a telepvezetővel és a párttitkárral, változást azonban eddig még nem tapasztaltunk. A rendőrkapitányságon és a kórházban a szolgálati beosztás szerint változik a létszám. Megkértük a vezetőket, jobban támogassák a pártoktatást A kórházban néhányan teljesen lemorzsolódtak, azzal magyarázzák hiányzásukat hogy időközben rájöttek, nincs szükségük a tanulásra. Ezek a kirívó esetek. Azonban nem a hibák, hanem az eredmények vannak túlsúlyban. A területi alapszervezetben, a tsz-ben, a földművesszövetkezetben, a tűzrendészet! parancsnokságon, a ktsz-ben, a pénzügyőrségen, a járási tanácson, a kórházban jól halad az oktatás. Sokkal színvonalasabbak a tanfolyamok a tavalyinál. A propagandisták lelkiismeretesen felkészülnek, jól tálalják az anyagot. A hallgatók ösz- szekapcsolják a tanultakat az újságban olvasott, a rádióban hallott, a televízióban látott eseményekkel. A tv-nek különösen serkentő hatása van a foglalkoz sokon. Mindez új jelenség a községben. i Tavaly egy-két nő jelentkezett a tanfolyamra a Vörös Csillag Tsz-ből. Most a baromfitelepen, a növénytermesztésben dolgozó szocialista brigádok kezdeményezésére megalakult az Asszonyok fóruma. Tizenheten járnak az Időszerű kérdések tanfolyamára. Élénken érdekli őket a külpolitika (Vietnam, Indonézia stb.) a belpolitika (az 1966. évi népgazdasági terv) és a termelőszövetkezet gazdasági helyzete. — A politikai könyvhómap idején eljöttek az asszonyok a községi pártbizottságra — mondja Darázs elvtárs. — A Gestapo története, Az Eich- mann-ügy című könyveket keresték, mert a tsz bizományosánál elfogyott A politikai oktatás keltette föl érdeklődésüket e művek iránt Azt hiszem, ez beszédes példa. HelybeE hibáikról is szó esik a pártoktatáson. A ktsz- ben például a tervszerűtlen ség, a szervezetlenség ellen keltek ki a hallgatók. Az fmsz ABC-áruházzá alakíttatta át az áruházzal átelleni boltot A MÉSZÖV akkor jött rá, hogy túl magasan van a kirakat amikor a ktsz beüvegezte, beépítette. Szeptemberben készült el az első terv, ilyenről akkor szó sem volt. A hallgatók megkérdezték a propagandistától, felelősségre vonnak-e azért valakit. Ebben az ügyben a községi pártbizottság is állást foglalt Az érdekéitek végül is úgy döntöttek, hogy inkább a járdát emelik meg, ez egyszerűbb és olcsóbb. A község tizennyolc alapszervezetében most taggyűlésen vitatják meg a kommunisták, hogyan tehetik még színvonalasabbá a tanfolyamokat, hogyan növelhetik tovább a hallgatók érdeklődését és vitakészségét. szelesen nem mondhat le a központi tervezésről. A legfontosabb gazdasági arányok meghatározását, a legjelentősebb beruházási feladatok megszabását, az általános termelési és fogyasztási elvek megjelölését továbbra is csak a központi szerv végezheti. Azzal, hogy a népgazdasági tervben csak a fő irányszámokat dolgozzák ki, nem csökken a központi szervek felelőssége. Ellenkezőleg. Az új gazdaságirányítási rendszerben a jelenleginél is körültekintőbb irányelvekre lesz szükség. Az általános elvi és gyakorlati útmutatások biztosítják az ipari és mezőgazdasági termelőegységek számára a mind magasabb fokú önállóságot A vállalatok és a termelőszövetkezetek — a népgazdasági érdekeket szolgálva — a gazdasági irányítás reformtervezetének elfogadása után öntevékenyen alakítják munkájukat. Saját maguk döntenek arról, hogy a népgazdaság és a lakosság érdekeit milyen eszközökkel, mekkora munkáslétszámmal szolgálják. Az új irányítás fontos feladata, hogy a jelenleginél hatásosabban termeljünk a szükségletek kielégítésére. A műszaki fejlesztés, a termelékenység növekedése és a rentabilitás csak úgy lehet pozitív, ha a vállalat vagy a termelőszövetkezet tevékenysége a népgazdaság és a lakosság érdekeivel össze ta- lá'kozik. A gazdaságirányítás új módszerével az eddiginél is jelentősebb szerepet leap a vállalati és a szövetkezeti munkáskollektí- va. A munkásdemokrácia fejlesztése a vezetés számára nélkülözhetetlen lesz. A megnövekedett hatáskörrel járó követelményeknek az irányító apparátus csak a dolgozók részvételével tud megfelelni. A dolgozók tapasztalatainak, tanácsainak erkölcsi elismerése és tudásának, szorgalmának anyagi elismerése fokozza az alkotó-, kezdeményezőkészséget. Bizonyos, hogy ha a vállalati, a szövetkezeti termelésiben az anyagi érdekeltség a jelenleginél sokkal jelentősebb szerepet kap, fennáll a népgazdasági érdekek háttérbe szorításának veszélye. Ezt a káros törekvést elsősorban közgazdasági intézkedésekkel lehet megakadályozni. A szocialista állam beruházása, hitelnyújtása csak azt a vállalkozást támogatja, amely következetesen szolgálja a népgazdaság és a lakosság érdekét. A vezető és a beosztott dolgozó anyagi ösztönzése is ezt a célt szolgálja. Az a vállalati kollektíva kapja az anyagi elismerést, amely a legjövedelmezőbben termel, úgy, hogy az természetesen kiváló minőségben és megfelelő változatosságban elégíti ki a hazai és a külföldi vásárlók szükségletét. A termelő vállalati tevékenység értékelése nem az áru elkészítésével, hanem avval fejeződik be, hogy az áru hogyan értékesíthető. A z új gazdaságvezetési módszerek következetes alkalmazása céljából szükséges, hogy azokat a város és a falu lakossága támogassa. E támogatás elnyeréséért a vezető szervek és a sajtó a fontos közgazdasági fogalmakat közérthetően, rendszeresen magyarázza. A közvéleménynek alapos tájékoztatással meg kell ismernie az értéktörvényt, a termelési ár stb. marxista értelmezését Az alapfogalmak ismertetésével együtt a munkásokkal, a parasztokkal, az értelmiségiekkel szükséges megismertetni a szocialista építés gyorsítását szolgáló új árrendszert Az értéktörvényre támaszkodó kereskedelemben az állam csak néhány legfontosabb közszükségleti cikk árát határozza meg, illetve rögzíti. Az állam az új vezetési módszerek alkalmazása közepette csak ritkán téríti el az áruk árát az értéküktől. E módszer a jelenleginél igazságosabb, ezért a termelésben és az értékesítésben ösztönzőbb is. Minden különösébb kommentálás nélkül is kicsendül az a jogos igény, hogy érdemes az új, korszerűbb árrendszerrel a közvéleménynek megismerkednie. A tapasztalat azt mutatja, hogy húsz esztendő alatt az elavulthoz, a megszokotthoz való ragaszkodás erős gyökeret vart. E körülmény az új irányítási módszerek gyakorlati alkalmazásának akadályozójává válhat. A helyes, észszerű cselekedet ilyen módon nem lehet más — az összes akadályok leküzdése céljából —, mint hogy őszintén, minden részletében sokoldalúan, nyíltan magyarázzuk a dolgozóknak. Lónyai Sándor Lajos Géza
