Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-25 / 20. szám

Kedd, 1986. január 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP Épülnek: 1966-ban AZ IDÉN MINI EGY 45 MILLIARD FORINTOT — az 1965. évinél körülbelül 5 százalékkal többet — fordí­tunk beruházásokra. A beru­házási munka koncentrálásá­val 1966-ban tovább csökken a befejezetlen beruházások száma. A folyamatban levő beruházásokból 310 jelentő­sebb objektumot adnak át, illetve helyeznek üzembe az idén, az 1966-ban induló be­ruházásokból pedig további 30 elkészülésével számolnak az év végéig. A harmadik öt­éves tervben tovább növek­szik az ipar részesedése az összes beruházásokból. E táv­lati feladatoknak megfelelően az idén az ipar 2.2 milliárd forinttal kap többet, mintegy évvel ezelőtt. Legnagyobb mértékben — egymilliárd fo­rinttal — a vegyipar beruhá­zásai növekednek, a gépipar fejlesztésére 700 millió fo­rinttal jut több, mint tavaly. A folyamatban levő beru­házások közül az idén befe­jeződik a - Pécsi Hőerőmű száz megawattos bővítése, el­készül a Borsodi Veevikom- binát kaprolaktámüzeme, amely évente ötezer tonna alapanyagot gyárt majd a danulon műszál gyártásához. Ugyancsak az idén befejező­dik a Szegedi Gumigyár épí­tése, s üzembe helyezik a Nagylaki Pozdorjaüzemet, amely korszerű technológiá­val bútorlapot állít majd elő. Befejeződik továbbá a Bé­késcsabai Konzervgyár építé­se, s elkészül az ezer vagon kapacitású Bajai Hűtőház. AZ IDEI BERUHÁZÁSOK eredményeként a Győri Tex­tilipari Vállalat 935 tonna pamutfonallal és 9 millió 852 ezer négyzetméter pamutszö­vettel, a Lakástextil Vállalat 1 millió 400 ezer négyzetmé­ter szintetikus takaróval gyárthat többet. Az idei fize­tési mérleget javító beruházá­sok között szerepel a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár több mint egymillió négyzet- méter habszivacs 1 és műbőr gyártására alkalmas berende­zésének üzembe helyezése. A Pamutnyomó-ipari Vállalat­nál 1,5 millió négyzetméter poliészter szövet gyártásával bővül a termelőkapacitás. A Magyar Gyapiúfonó és Szö­vőgyárban 300 000 négyzetmé­ter műszálszövet, a Gardénia Csipkefüggöny Gyárban 500 000 négyzetméter szinteti­kus függöny, a Bajai Finom­posztó Vállalatnál 330 000 négyzetméter műszálszövet gyártására nyílik lehetőség az idei beruházások eredménye­ként. A kohó- és gépiparban az idén befejeződik a Magyar Gördülőcsapágy Művek deb­receni beruházása, amely 4 millió darabbal több golyós­csapágy gyártását teszi lehe­tővé. Ugyancsak befejeződik a Szerszámgépipari Művek Esztergomi Marógépgyárának bővítése, amely évi 119 mil­lió forint értékű többletter­melést biztosít. Elkészül a Villamosipari Kutató Intézet kutatólaboratóriuma, s beve­zetik a földgázt az Egyesült Izzóba, az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vál­lalathoz, Vörös Csillag Traktorgyárba. Befejeződik a Zománcipari Művek Lampart Egységének rekonstrukciója és a Salgótarjáni Acéláru­gyár hideghengerművének bő­vítése. Mintegy 310 kisebb és na­gyobb új létesítmény beruhá­zását kezdik meg 1966-ban. Egyebek között több mint 600 millió forintos beruhá­zással az idén megkezdődik a közúti járműgyártás nagy­arányú fejlesztési programjá­nak végrehajtása. Szerepel a tervben a Zománcipari Mű­vek Salgótarjáni Gázkészülék Gyárának építése, a Jászbe­rényi Vegyipari Gépgyár bő­vítése. A Lenin Koh"6zati Művekben a minőséget javító és a korszerű anyagok gyár­tását biztosító aeélvákuumozó létesítését, a Dunai Vasmű­ben oxigéngyár építését kez­dik meg. AZ I966-BAN KEZDŐDŐ beruházások között szerepel a nagyobb arányú szovjet vil- lamosenergia-importot bizto­sító 400 kilovoltos magasfe­szültségű kooperációs távve­zeték építése. A távvezeték teljes hossza 500, a magyar szakaszé 263 kilométer lesz, s ez utóbbi építési költsége mintegy 800 millió forint. Megkezdik a Dunai Cement és Mészművek évi 120 000 tonna kapacitású mészüzemé- nek építését, a Miskolci Ház­építő Kombinát beruházását, amely ha elkészül, évi 4200 lakás építését teszi lehetővé korszerű módszerekkel. Az idén kezdődő új beruházások közt szerepéi még — hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük — a Szolnoki Épület­elem gyár építése, a Lábatla- ni Papírgyár, a nagykőrösi és a nagyatádi konzervgyárak bővítése, a balatonfüredi és a balatonalmádi szállodák és a Budapesti Műszaki Egye­tem építkezéseinek elkezdése. Az idei nagy beruházási program keretébe nagyará­nyú szociális és kommunális építkezéseket is terveznek. Az 1966. évi tervben 50 000 la­kás építése szerepel, mely­ből az ÉM-hez tartozó álla­mi építőipari vállalatok 13 507 új lakás átadását ter­vezik. A közművesítési prog­ram keretében befejeződik a gyöngyösi, a salgótarjáni, a sátoraljaújhelyi, illetve az új debreceni vízmű építése. Üj víz- és csatornaberuházást hajtanak végre Balassagyar­maton, Baján, Kőszegen és Magyaróváron, A lakosság gázellátását javító nagyobb beruházást terveznek Kecs­keméten és Békéscsabán. A tervek szerint az óvodai fé­rőhelyek száma 1300-zaI bővül, 400 általános iskolai és 215 középiskolai osztály­termet adnak át rendelteté­sének. A gyógyintézetekben 1200 új ágy létesítését terve­zik, a szociális otthonokban 800, a gyermekotthonokban 500 helynövekedéssel számol­nak. Az idén 1200 új bölcső­dei hely létesül. E NAGYARÁNYÚ BERU­HÁZÁSI MUNKÁK kivitele­zésével összhangban körülbe­lül 4 százalékkal növekszik az építőipar termelése; a leggyorsabb ütemű, mintegy 8 százalékos fejlődéssel a szövetkezeti iparban számol­nak. A beruházások koncent­rálásának megfelelően egy- egy értékhatár fölötti beru­házásra a tavalyi átlagos 9 millió helyett 13 millió fo­rint építési ráfordításit ter­veznek. Az állami építőipar egyébként a lakások mintegy háromnegyed részét a ha­gyományosnál korszerűbb módszerekkel építi, s 2000 la­kás — a tavalyi mennyiség kétszerese — készül szobafal nagyságú előregyártott ele­mekből, panelekből. Önállóság és felelősség HOGYAN ÉL A LEHETŐSÉGEKKEL A SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT? Megyénk ipari üzemeinek vezetői éveken át sérelmezték, hogy a központi utasítások, rendelkezések túlságosan meg­kötik a kezüket. Ha nagyobb önállóságot kapnának — mondták —, lényegesen job­ban kihasznál hatn ák a lehe­tőségeket, s ez mind a válla­latnak, mind a népgazdaság­nak javára válna. A kötött ég egy példáját egyik legnagyobb vállalatunk igazgatója mond­ta el: — Évente csaknem kétszáz- millió forint értékű termelés van a gondjaimra bízva. De ha egy embert föl akarok ven­ni, nem tehetem, mert meg Tizennyolc vermet tölt me? jéggel a marcali fmsz. A környező tsz-ekkel kötött s erződés alapján összesen tízezer mázsa jeget raktárodnak el. Képünkön: Tűzol­tók segítenek kiszivattyúzni az összegyűlt csapadékot a jégveremből. A vermet csat a jég behordása után fe­dik be. van kötve a kezem. Ügy ér­zem, joggal kérdezem: Azok ismerik-e jobban a helyi lehe­tőségeket, akik megadják a számokat, vagy én, aki a gya­korlatból tudom, hogy hol és mikor kell rugalmasnak len­ni? Az utóbbi időben örvende­tes módon egyre több intézke­dést hoztak az önállóság nőve lése céljából. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat például a központból a korábbi hat mutató helyett hármait kapott az idén. Meg­határozták a termelési értéket, a bért és az önköltséget. El­törölték az átlagbér-, a terme­lékenységi és a létszámmuta­tókat. Az önállóság tehát lényege­sen nagyobb lesz, mint ed­dig volt. Hogyan él vele a vállalat vezetősége? Erről beszélgettünk Zelcz- nik Sándorral, a vállalat igaz­gatójával. Nagyobb leh etőségek — Lehetőségünk nyílt — mondja az igazgató — a leg­ésszerűbb munkaszervezésre. Korábban egy sor paragrafus állandóan akadályt gördített elénk. Példák a múltból: A kivitelezési forinttervhez mereven kellett ragaszkodni. A múlt évben nagyszerű voit az anyagellátás a siófoki kór­ház és a -kaposvári AKÖV-te- lep építkezésein. Jól ment a munka is, de csökkenteni kel­lett a tempót, mert a megsza­bott forinttervet jóval a ha­táridő előtt teljesítették volna. Ha túlteljesítik — az AKÖV- telep építésénél 2—3 mil­liós (!), a kórházénál 1—2 mil­liós (!) túlteljesítésre lett vol­na lehetőség —, a bank nem fizette volna ki az elvégzett munkáért járó bért. Lehetséges ez? Hiszen még a laikus is világosan látja, hogy ez a végleges terv- teljesítés rovására megy! Hogyan lehet az, hogy egy sor más munkával nagyon is lemaradtak? A lé­tesítmények jelentős részének a tervdokumentációit eddig endszerint késéssel kapta meg a vállalat. Ennek követ­kezményeként eleve késve ér­kezett meg az anyag, késtek az alvállalkozók. Ahol pedig nincs anyag, ott dolgozni sem Azonnali fölvételre keresünk főkön ifvclő-hc! ifcffcsi képesített könyvelői végzettséggel, tabi munkahellyel; karádi üzemegységünk villamos részlegéhez: egy villa­mos mérnököt vagy technikust 5 éves tervezői gyakor­lattal tervezői munkakörbe; egy műszaki rajzolót. La­kást biztosítani nem tudunk. Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezés személyesen a Gépjavító Állomás igazgatójánál, Tab. (3558) A Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat fölvételre keres karbantartó részlegvezetőt technikumi végzettséggel és legalább ötéves szakipari gyakorlott''! Jelentkezés a személyzeti vezetőnél (tele­fon 13-30). (35336) Könnyít munkájukon A szövetkezeti állatgondo­zók többsége éltes korú ember. Ha a mezőgazdaság általában kér utánpótlást, akkor az ál­lattenyésztés hangos szóval követeli, hogy jöjjenek ide dolgozni a fiatalabbak. Sok­szor hangot kapott a megálla­pítás: nehéz ez a munka, kel­lene a friss erő: de aztán rendre elhangzott az ellenvé­lemény is: nem jönnek a fia­talok, mert fárasztó itt dolgoz­ni. Ezt a vitát helytelen volna nemzedékek véleményeltérésé­nek minősíteni. Az a célrave­zető, hogy összességében néz­zük a dolgot, főként pedig azt tegyük, hogy minden lehetsé­ges módon könnyítsünk az ál­latgondozók munkáján. Szö­vetkezeteinkben e célból már eddig is tettek egyet s mást Örömmel újságoltak nemré­giben a siófoki Egyetértés ve­zetői, hogy elkészült a major vízvezetéke. Most már köny- nyebben itathatnak a gondo­zók. Eddig tíz köbméteres tar­tályban tároltak vizet, s ha a villanymotor felmondta a szolgálatot, hajthatták a jó­szágot a távolabbi kúthoz. Vö­dörben behordani vagy vályú­ba merni a vizet — nem kis fizikai megterhelés. Ha nem is itt, akkor más helyen elő­fordul üzemzavar esetén, hogv szomjasan maradnak vagy a kelleténél kevesebbet ihatnak az állatok. Azt minden gazda­ember tudja, hogy mit jelent ez például a teheneknél. A siófokiak nem sajnálták a 196 000 forintos költséget a vezetékre, megépítették, így a központi hálózatból állan­dóan kapnak víziéit, s könnyeb­bedéit vele a gondozók mun­kája is. Az almozás, a trágya kihor­dása meg az etetnivaló bevite­le szintén jelentős erőkifejtést kíván. Sok nagy istállóban mentesítették már ettől a fá­radságos munkától, a villázás- tól, a saroglyázástói, a talics­kázástól és a vékázástól az em­bereket. S itt van a fejés. Be­lefájdul, belefárad a Kéz. A gép segít a tehenészeken. Ta­valy ilyenkor megyénkben még csak négy szövetkezetben fejtek géppel, az év végén pe­dig már tizenhat közös tehe­nészetben tehették félre a fe­jősajtárt. Az idei tervek sze­rint újabb harminc szövetke­zet állít be fejőgépekei Nem gyors ez a fejlődés, de már el­kezdődött. A fejőgép, az ön­itató, a vízvezeték, tehát a technika néhány eleme már jelen van az istállókban. Mind­ezek — kivált a fejőgópek — kezeléséhez érteni kell. Bizo­nyos, hogy a fiatalok is szíve­sebben vállalkoznak rá, mintha ezt a munkát — pél­dául a fejest — fizikailag kel­lene elvégezniük. Szakérte­lemmel erőt megtakarítani vonzóbb dolog, mint reggeltől estig, vasárnap és hétköznap egyaránt a jószág ellátásán fáradozni. Ha már az állattenyésztők munkakörülményeinek kezde­ti változásánál tartunk, hadd szóljunk ennek az üzemág­nak néhány olyan módszeréről is, aminek bevezetésére a nagvüzem kialakulása után nyílt mód. Az itatásos borjú­nevelés például ma már ke-rd meghonosodni közös gazdasá­gainkban. Az állattenyésztési felügyelők számvetése sze­rint tavaly 64 tsz-ben nevelték így a borjakat. Egy évvel ko­rábban 24 szövetkezet alkal­mazta ezt a módszert. Ugyan­csak az utóbbi egy évben 12 közös gazdaságban borjútáp­szert próbáltak ki. A kísérlet meglepően jó eredményt ho­zott. Borjanként 750 forint fei- nevelési költséget takarítottak meg. Somogyszilban például 50 000 forinttal csökkent a rá­fordítás, és 99 000 forinttal nö­vekedett a tejből származó be­vétel az öt hónap alatt Érde­mes tehát ezzel is kiterjed­tebben foglalkozni. Az új is­tállókhoz tartozó takarmány- előkészítők hasznossága is köz­ismert A silótakarmány, az­tán a karbamid térhódítása is hasznos folyamat. Kezdeti eredményekről szó­lunk, olyan változásokról, amik a kisparaszti állatte­nyésztéshez képest előbbre lé­pést jelentenek. Mind a gon­dozók munkájának technikai könnyítése, mind a bevált, korszerű módszerek alkalma­zása azt is eredményezi, hogy növekszik az állattenyésztés gazdaságossága. Ezzel nő en­nek az üzemágmak a becsülete. Évről évre előbbre és előbbre jutunk ezen a téren is. Talán már nincs is beláthatatlan tá­volban az az időszak, amiko” az állatgondozás sem taszítja lekötöttségével és nehézségé­vel, hanem — korszerűségével és technikai hozzáértést is kö­vetelvén — wnzza a fiatalo­kat. Kutas József lehet. Ha tehát előnyt bizto­síthattak volna egy sor épít­kezésen, visszanyerik a vá­mon, amit elveszítettek a ré­ven. De nem lehetett! — Ma egy a lényeges: a ha­táridő megtartása. Ha az anyagellátás lehetővé teszi a folyamatos munkát, nem keli tétlenkedni és lassúbb tempó­ra »biztatni« az embereket. A gyakorlat bebizonyítja majd, hogy milyen nagy jelentősége van az új rendelkezésnek. Közös felelősség Ha az építőipar nem tartja meg a határidőt, 3—18 száza­lék büntetőkamatot űzet. De eddig túlságosan egvüda'ú volt az elmarasztalás és a büntetés. A beruházó felelős­sége gyakran legalább akkora volt, mint a kivitelezőé. Köz­tudott, hogy az anyagot idejé­ben kell megrendelni. Idő kell az alváLlalkozók megkere­sésére és a szerződéskötések­re is. Ennek ellenére még a múlt évben is mindenért a kivitelezőt szidták. Rajta ver­ték el a port, ha nem volt munkahely, ha hiányzott az anyag, ha késett az alvállalko­zó. Pedig!... Egy újabb pél­da: — Az idén egyik legfon to sabb építkezésünk a Nagyatádi Konzervgyár rekonstrukciójá­nak megindítása. Mivel a ter­vezés még mindig nem előzi meg a kivitelezést, a terveket, azt hiszem, tíz napja kaptuk meg. Az alvállalkozókkal — öt vállalattal — már tavaly szep­temberben meg kellett volna kötnünk a szerződéseket. De hát hogyan tehettük volna ezt meg tervek nélkül?! Ebben az évben már nem­csak az építők felelnek. A ki­vitelezési szerződéssel egy­idejűleg együttműködési meg­állapodást kell kötni az elő­feltételek biztosítása céljából. Nem lehet bújócskát játszani a beruházási kódex őserdőnek is beillő paragrafusai között. A megbecsülés jelei Éveken át sok szó esett ar- ról is, hogy az építőiparban örökös a vándorlás. A statisz­tika szerint 6—-700 ember cse­rélődött évente. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a jó szakmunkásokat nem vonzot­ták a kereseti lehetőségek. De a vállalat is őrömmel alkal­mazta a »-vándormadarakat« (az ő átíagteljesítményük 50— 60 százalék körül mozgott), mert így legalább meg tudták tartani a törzsgárdát. A jól dolgozó szakmunkások és se­gédmunkások csak így termel­hettek teljes kapacitással. Az átlagbérmutató és a lét­számmutató eltörlése olyan kaput nyitott meg, amit eddig hiába döngettek. A vállalattól ebben az évben 231 millió forint értékű terme­lést vár a népgazdaság A terv teljesítéséhez 34 millió forint munkabért kaptak. Mi­vel a létszám korábban kö­tött volt, csak a már említett módon tudtak segíteni. A ré­gi gyakorlat alapján csak annyit dolgozhattak az embe­rek, amennyi bér volt. Ma zöld út van biztosítva az és­szerűségnek. Nincs szükség ló­gósokra! Ha kevesebb munkás végzi el a megszabott munkát, arányosan növekszik a kere­set. Senkinek a munkatempó­ját sem kell fékezni. Megte­remtették a lehetőségét an­nak, hogy egyre nagyobb szá­mú törzsgárdát alakítsanak ki. A kormány bérintézkedései is kedvezően érintik az' épí­tőipart. Rendezték a kiilönélé- si díjakat, az alapbéreket és a műszaki irányítók fizetését. Mindent összeszámolva egy korábban 2500 forintot kereső művezető ezentúl havonta kbj 400 forinttal kap többet, ösz­tönzőbb lett a premizálás is. Az eredményjavulással ará­nyosan növekszik a prémium. Az önállóság megnövelése az eddiginél nagyabb felelős­séggel jár. Ha a vállalat él a lehetőségekkel, a korábbi­nál jobb munkát végezhet, mert javul a terv- és munka- fegvetom, nő c-ik-tA rnun- kakedv. Németh Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom