Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
c Vfa VILÁG PRÜLm.ARJAI. ECVESnUKTEKl ÍR A! 80 FILLÉR SomogyiMéalao AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 19. szám. 1966. január 23., vasárnap Befejeződött az MSZBT kongresszusa SZIRMAI ISTVÁN ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Mint tegnap közöltük, az MSZBT kongresszusán felszólalt Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Alább ismertetjük a felszólalást. Szirmai elvtárs bevezetőben tolmácsolta a kongresz- szusnak és minden részvevőjének a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meleg üdvözletét, majd miután visszatekintett a proletáriátus harcára, megállapította: Elvitathatatlan, hogy a társadalmi haladást mec .au tózó történelmi viharok fő hőse, motorja a XX. században a Szovjetunió népe, annak szervezője és vezetője, a Szovjetunió Kommunista Pártja. Ebben az évszázadban az emberiség óriási lépéseket tett a társadalmi haladás útján. Szőkébb területre szorította az imperializmus hatalmát. a népek egész sora vívta ki szabadságát. Most már csaknem 50 esztendeje, hogy a Szovjetunió munkásosztálya megvívta győztes harcát, elszakította az imperializmus világot átfogó, népeket, nemzeteket rabságban tartó láncát. Hiába volt a nemzetközi reakció minden rabló, véres kísérlete, a szovjet hatalom győzött, és megkezdődött egy új rend, a szocializmus építése. Megállapította, hogy maga a szovjet hatalom léte fékezi a reakciót, és bátorítja a jobb életért, függetlenségért, szabadságért, békéért harcolókat az egész földkerekségen. ma is folyik. A íegkiélezet- tebb formában most Vietnamban. Az amerikai imperialisták hitleri módszerekkel pusztítanak egy országot, mérhetetlen szenvedéseket zúdítanak egy tőlük 10 000 kilométerre élő népre — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió segítséget nyújt a felszabadult, fejlődő országoknak, a szocializmust építő országokkal megosztja tapasztalatait, és r x Tsz-vezetők ma (3. o.) A Ml GYEREKEINK (4. o.) AMIRŐL NEM TUDTAK AZ URAK (S. o.) A FIÚ A KORCSOLYÁVAL (7. o.) Étkezzünk ésszerűen (9 o.) SZÉL. FACV. HÓ ,ib. o.) VIGYÁZAT, KÍGYÓMÉREG! (12. o.) K___________________________________________________________^ JANUÁR 27-RE összehívták az országgyűlést A haladó emberek szótjetbarátok ahol fegyveres harcot vívnak, ott fegyverekkel, katonai ismeretei megosztásával is seA Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1966. január 27. napján (csiiűirtökön) délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) A haladó emberek felsorakoztak a Szovjetunió barátja^ ként, a nemzetközi reakció ellenségeként Akik szerették az embereket és meg akarták szabadítani őket a lealázó tőkés kizsákmányolástól, a szolgaságtól, az éhségtől és pusztító imperialista háborúk örök veszélyétől, azok szovjetbarátok lettek, segítették, védték az új szovjet hatalmat. ebben az időben születtek a Szovjetunió barátainak társaságai. A magyar—szovjet barátságot nem egy testület, nem a Magyar—Szovjet Baráti Társaság indította útnak. Nemzeti büszkeségünk, hogy 1919- ben elsőként sorakozott fel a magyar nép Oroszország munkás- és paraszthatalma mö- né, és — követve a szovjet dolgozók példáját — nálunk is megteremtette a proletár- diktatúrát. Büszkén és kegyelettel emlékezünk meg arról is, hogy százezernyi magyar testvérünk harcolt szovjet földön a szocialista társadalom győzelméért. A magyar—szovjet barátság így kezdődött, s harcban, szenvedésben pecsételődött meg. És ezt a barátságot a magyar munkások, parasztok és a szellemi dolgozók legjobbjai a fasiszta terror negyed századában is ápolták. Szirmai elvtárs emlékeztetett a Hitler-fasizmus által kirobbantott második világháborúra. és hangsúlyozta, hogy az emberiség soha el nem múló hálával tartozik a szovjet embereknek azért, mert elsősorban az ő emberfeletti áldozataik árán sikerült megmenteni a világot a fasizmustól. A szónok miután emlékeztetett arra, hogy 1945-ben a magyar—szovjet barátságnak új szakasza kezdődött, ezeket mondotta: Ilyenkor nem lehet nem emlékezni azokra a katonákra, harcosokra, barátokra. akik hazájuktól, családjuktól. szeretteiktől mesz- sze áldozták életüket a magyar nép szabadságáért, föl- emelkedéséért A második világháború után kialakult a szocialista világrendszer, amely megváltoztatta a világ képét. Oivan erő született, amely a világháború kikerülhetetlenségének a régi viszonyok között érvényes. objektív törvényét megváltoztatta. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, minden békeszerető ember örömére meghirdette. hogy ez a törvény a múlté. A szocializmus. a béke erői ma már annyira megnövekedtek, hogy a világháború nem elkerülhetetlen — mondotta. Az elmúlt fél évszázad történelmi viharainak tanulsága: a társadalmi fejlődésben nincs megállás. A szocializmus térhódítását nem tudta I imperialisták sem. A harc a van 62 mosit Del-Vietmegállíiani Hitler, és nem két erő és a két rendszer kő- nam népének igazságos hábotudják megállítani a mai | zött, különböző módszerekkel rújában. ]\em lehet internacionalista, aki rágalmazza a Szovjetuniót Az elmúlt csaknem 50 esztendő minden tapasztalata azt bizonyítja, hogy nem, lehet a társadalmi haladás hive olyan ember, aki szemben áll a Szovjetunióval, nem nevezheti magát internacionalistának a?, aki szemben áll, vagy szembe fordul a Szovjetunióval, nem lehet internacionalista, aki az imperializmus elleni, nemzetközi méretű harc közbeni megbontja a béke nagyhatalma, köré csoportosuló szocialista, békét védő, ha. ladásért küzdő erők egységét. Nem lehet internacionalista, aki ilyen viszonyok között az imperialistákkal való ösz- sze játszással, megalkuvással rágalmazza a Szovjetuniót, a Szovjetunió Kommunista Pártját. Az ilyen felelőtlenséghez nem kell bátorság, hiszen a rágalmazó is tudja, hogy ez a magatartás semmiben sem változtatja meg a Szovjetunió elvi alapon álló, következetes békepolitikáját, és a rágalmazók, a »félreálló mérlegelők« hazájának békéjét is mindezek ellenére elsősorban a Szovjetunió biztosítja. A magyar nép szovjet barátsága az emberek lelkében élő eleven érzelem. A 21 esztendeje tartó közvetlen politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatokból származó kölcsönös előnyök, a Szovjetunió részéről nyújtott sokoldalú testvéri segítség mindenkit meggyőzhetett róla, hogy a Szovjetunió igaz barát. A polgári világban sikerült ellenségeinknek sok emberrel elhitetniük, hogy egy olyan kis országnak, mint Magyar- országnak a viszonya egy olyan nagy hatalomhoz, mint a Szovjetunió, nem épülhet a teljes egyenlőség, a kölcsönös testvéri segítség, a be nem avatkozás, a nemzeti függetlenség tiszteletben tartása alapelveire. Ellenségeink azt állítják, hogy a hatalmas Szovjetunió a mi kis országunkat kihasználja. Akik azonban ezt a viszonyt közelebbről ismerik, értik, hogy a szocialista országok közötti viszony egészen más, mint a tőkés országok közötti — mondotta, és példákat sorolt fel egyenlő és kölcsönös kapcsolatainkról, majd ezeket A magyar—szovjet barátságot helyesen értékelik ellenségeink. Pontosan tudják, hogy ez a barátság a szocialista Magyarország fölemelkedésének, függetlenségének, biztonságának legbiztosabb bázisa. Ezért támadják raffi- nált eszközökkel, s az ún. fel- lazítási politikával próbálják Magyarországot elszakítani a Szovjetuniótól, vagy legalább lazítani a két nép barátságát. Fölösleges próbálkozás. A magyar embereknek minden okuk megvan arra, hogy szeressék, becsüljék, testvérüknek érezzék a szovjet embemondotta: — Az ilyen jellegű kapcsolatok tették lehetővé, hogy Magyarország ipari országgá váljék, hogy rövid idő alatt megháromszorozódjék a munkásosztály, s hogy ma már a magyar ipar termékeinek széles skálájával versenyez, hét a tőkés világ sok-sok piacán. Lassan elkopnak az ellenséges szólamok, és megértik a félrevezetettek is, hogy a Szovjetunió, a szovjet hatalom jellegéből eredően nem is igényli, nem is igényelheti a más országok belügyeibe való beavatkozást, és a teljes egyenlőség, önállóság és szuverenitás elismerése alapján építi az országok közötti kapcsolatokat. reket, tiszteljék a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szov. jetunió kormányát. A magyar nép számára megnyugtató, hogy pártjaink, kormányaink között a külpolitika elveiben, a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiben teljes az egyetértés, együttműködésünk harmonikus — mondotta, majd így fejeztebe beszédét: — A Magyar—Szovjet Baráti Társaság fontos, szép feladatot teljesít, amikor ennek a barátságnak az ápolását. fejlesztését vállalja magára. Pártjaink, kormányaink között teljes az egyetértés A szombati nap eseményei Az MSZBT kongresszusa szombaton folytatta munkáját. Részt vett a tanácskozáson Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A második napon felszólalt Kerkai Andorné, az MSZBT alelnöke, Kolos Kichárd, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének alelnöke, Szakács József- né kapuvári tsz-tag, Nagy Bé la, a Dunai Vasmű dolgozója, Szabó János, a KISZ központi bizottságának titkára, Morócz Győző, a Csepel Vases Fémművek dolgozója, Németh István, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnökhelyettese, majd J. V. Sikin. a Szovjetunió Központi Revíziós Bizottságának tagja a Szovjet— Magyar Barátság Társasága delegációjának vezetője szólt a tanácskozás részvevőihez. A szónok elöljáróban köszöntötte a kongresszus küldötteit és sok sikert kívánt a kongresz- szus munkájához. Beszédében többek között hangsúlyozta: A szovjet és magyar nép barátsága kiállta az idők próbáját Ezt a barátságot a szovjet és a magyar nép legjobb fiainak vére pecsételte meg. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság kongresszusá- nak emelvényéről is szeretném biztosítani önöket — mondotta befejezésül Sikin elvtárs —. hogy a magyar népnek hű és megbízható barátja a 230 milliós szovjet nép. Éljen a testvéri magyar nép és kipróbált élcsapata — a Magyar Szocialista Munkáspárt! Örökké erősödjék és virágozzék a szovjet—magyar barátság! — Hosszan tartó tapssal fogadott beszéde végén J. V. Sikin átnyújtotta a tanácskozás elnökségének ast a vörös színű dossziéba foglalt üdvözlő levelet, amelyet a Szovjet—Magyar Barátság Társasága, valamint a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szovjet Társaságai Szövetségének elnöksége küldött az MSZBT Icongresszu- sához. A levél felolvasása után J. V. Sikin a kongresz- szus tapsa közben átadta az SZMBT ajándékát: a Vlagyimir lljics Lenint ábrázoló nagyméretű olajfestményt. Ezután felszólalt még Kun Zsuzsa Kossuth-díjas balett- művész, Bubla Gyula, a Ganz Villamossági Művek Vörös Október négyszeres szociális ta brigádjának vezetője, Maj- kónya Albert akadémiai levelező tag. Az utolsó felszólaló Selymes Ferenc, a Pécsi Tanárképző Főiskola orosz- nyelvi-tanszékének vezetője voil AZ ÜTEMTERV SZERINT HALADNAK A ZÁRSZÁMADÁSI ELŐKÉSZÜLETEK Kerekiben megtartották a közgyűlést December eleje óta a zárszámadások előkészítése adja a legnagyobb munkát a termelőszövetkezetek számviteli szakembereinek. A múlt hónap első napjaiban megkezdett leltározást a megyének mind a 237 termelőszövetkezetében január 5-re, a tervezett határidőre befejezték. Idejében végzett ezzel a munkával az öt közös vállalkozás meg a halászati tsz is. A leltározás után hozzáláttak az állóeszközök újraértékeléséhez. Ennek adatait a Földművelésügyi Minisztériumban értékelik majd. Ide február másodika után küldi a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a jelentéseket. A mérlegkészítés és az újraértékelés. mellett az ütemnek megfelelően dolgoznak a zárszámadást megerősítő járási bizottságok is. Ezek január 10-én kezdték meg a munkát. Kovács Károly, a megyei tanács tsz-főkönyvelője tegnap arról tájékoztatott bennünket, hogy eddig körülbelül hatvanhét ven szövetkezetben készítették el a zárszámadást. A zárszámadó közgyűlést — a megyében elsőnek — tegnap tartotta meg a kereki Új Élet Tsz. Király János elnök beszámolójában i-észr letesen elemezte a múlt gazdasági év eredményeit. Elmondta, hogy a tervezett 23,50 forint helyett 24 forintot ér a munkaegység. A nem munkaegység szerinti részesedés pedig meghaladja a 10 forintot. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés az előző évi 8500-zal szemben 9552 forint. Gazdálkodási eredményei alapján a kereki tsz a gyengék közül a közepesek közé kerüli. A forgóalap 1 497 000 forinttal nőtt. A fel nem osztható szövetkezeti alap pedig elérte a kétmillió forintot. A múlt évben valameny- nyi gazdálkodási ág többet hozott a tervezettnél. Az állattenyésztésből az 1 993 000 forint helyett 2 083 000 forint bevétele volt a közös gazdaságnak. A növénytermesztés 76 000, a segédüzemág pedig 32 000 forinttal adott többet a tervezettnél. Ezek mögött az eredmények mögött — hangsúlyozta a szövetkezet elnöke — a ta gok szorgalmas munkája húzódik meg. Tavaly ötvennégy taggal több vett részt a közös munkában, mint 1964- ben. A rossz időjárás ellenére idejében végeztek az egyes munkákkal. — Szépek az eredmények — mondta a szövetkezet elnöke —, de nem adnak okot elbízakodásra. Az első lépést csak akkor követi a többi, ha a maga területén mindenki továbbra is jól dolgozik. A vitában elhangzottakra I a választ tudomásul vette, Kristóf István válaszolt. A majd fölmentette az eddigi kongresszus a beszámolót és | országos elnökséget. Az új tisztségviselők Ezután 89 tagú új országos elnökséget választottak. A választást követő szünetben az elnökség megtartotta alakuló ülését és megválasztotta az MSZBT tisztségviselőit. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke Mihályfi Ernő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Magyar Nemzet főszerkesztője lett. Alelnökök: Kardos László Kossuth-díjas egyetemi tanár, Kerkai Andorné, a Székesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárának főmérnöke, Ligeti Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Révész Géza, az MSZMP Központ^ Bizottságának tagja és Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus. Főtitkárrá ismét Kristóf Istvánt választották. Titkár Kiss László, az MSZBT eddigi osztályvezetője lett. Az új elnök, Mihályfi Ernő köszönetét mondott az elnökség nevében a bizalomért és hangoztatta, hogy munkájukat a Szovjetunió iránti barátság és hűség érzelme vezérli. Igyekeznek megvalósítani a kongresszus által megszabott feladatot, tovább erősíteni a magyar—szovjet barátság nagy, egész népünket átfogó ügyét
