Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-20 / 16. szám
Csütörtök. 1966. január 20. s iOMOGTI NÉPLAP Kaposvárnak kell... Három nap alatt két közlekedési baleset történt Kaposváron, a vasúti felüljáró donneri oldalán. Ezúttal szerencsére senki sem sérült meg. Figyelmesebben és óvatosabban kellene vezetni a síkos, havas úton! Fiatalok - a fiatalokról Jókedvűek, érdeklődök, mindenre fölfigyelnek, véleményük van. Tizenhét évesek... Három napja vannak a csurgói gimnáziumban a megyed KISZ- bizottság tanfolyamán, amelyet középiskolás KISZ-vezetőség tagoknak, titkároknak, reszortfelelősöknek indítottak. Az imént még jókat nevettek a délutáni tréfás foglalkozásokon, most pedig nagyon komolyan vitatkoznak. Harmadikosok valameny- nyiem, egy év múlva érettségiznek. S azután? Sokat töprengtek már ezen, gondot okoz a pályaválasztás. Tisztában vannak a lehetőségekkel, tudják, hogy nem mindenki tanulhat tovább. Elmondják, hogy jóllehet sokan akarnak közülük főiskolára, egyetemre menni, az osztályátlagok elég gyengék. — Az a baj, hogy még nem kielégítő a pályaválasztási tanácsadás — veti föl Németh Márta —, nem tudjuk, milyen pályákra mehetnénk. Ismerünk ugyan nyolc-tíz szakmát, de ezek olyanok, amikre amúgy is sok a jelentkező. — A mi osztályfőnökünk minden osztályfőnöki órán ismertet egy-egy szakmát — szól közbe Simon Marika —, de nem mindenütt törődnek ezzel ennyire a tanárok. Nem ártana, ha az újságok is többet foglalkoznának a kevésbé ismert szakmákkal — teszi hozzá. — Szóba került a szülők befolyása is a pályaválasztásra. Nagyon sok szülő csak orvosnak, ügyvédnek vagy tanárnak tudja elképzelni a gyerekét, még akkor is, ha alkalmatlan arra a pályára. — Szerintem nagyon tárgyilagosan kellene a szülőknek a pályaválasztással foglalkozniuk — jegyzi meg Bona Gábor. — Ismerik gyereküket, képességüket. Sok jó szakma van, ám a családokban ezek szóba se kerülnek. Saját példáját említi azt, hogy nem közgazdasági technikumiba akart iratkozni, a születi beszélték rá. — Nem bántam meg, hogy hallgattam rájuk, sőt... Nagyon érdekelnek a tantárgyait, s ha nem tanulhatok tovább, a technikum szakmát ad a kezembe. Némelyek arra számítanak, hogy ha az első alkalommal nem veszik fel őket egyetemre, megpróbálják többször, hátha sikerül. — Van egy tanárunk, öt évig bányász volt — mondja Pintér Dezső —, azután végezte el az egyetemet. Nagyon jó tanár, érezzük, hogy hivatás- tudatból választotta ezt a pályát. Felvetődik, hogy a mezőgazdaságban milyen nagy jövője van a szakmunkásképzésnek. — Az a baj, hogy olyanok is eljönnek középiskolába faluról -— mondja Kerekes István —, akik bukdácsolva végzik ed az osztályokat, s az érettségi után valami jó »-Íróasztala^« foglalkozást szeretnének. Ebből a megjegyzésből nagy vita kerekedik. Sokan azt mondják, hogy jobban meg kellene szűrni a középiskolákba jelentkezőket. Mások azt hangoztatják, hogy a városi és a falusi oktatás közötti különbség miatt nem lehet a nyolcadikos végbizonyítvány, de még az elsős középiskolai bizonyítvány alapján sem eldönteni, hogy mire képes a tanuló. Majd arról vitáznak, hogyan lehetne megakadályozni a falvak elöregedését. Az a véleményük, hogy az eddiginél több falusi fiatalnak kellene mezőgazdasági szakiskolákba mennie Beszélnek arról is, hogy délelőtt előadást hallgattak a KISZ kb állásfoglalásáról, az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatairól, ennek kapcsán a KISZ feladatairól a középiskolákban és a szakmunkástanuló-intézetekben. Szó esett a teenager-partyról is. — Gyakran foglalkozunk ezzel a kérdéssel — mondják —, ugyanis sokan hallgatják ezt a műsort. Természetesen, ha a teenager-partyról van szó, mindig elmondjuk a többieknek, hqgy nem önzetlenül, nem a magyar fiatalok iráintá szimpátiából sugározza ezt a műsort a Szabad Európa. Kihasználják, hogy a md korosztályunk szereti a dzsesszt, a tánczenét. És azt is tudják, hogy híreik, kommentárjaik közben kevesen kapcsolják ki a rádiót... — A Csak fiataloknak című műsor ellensúlyozza ugyan a teenager-partyt — jegyzi meg Simon Marika —, viszont a legújabb, legnépszerűbb lemezek még így is késve kerülnek hozzánk. Ezért hallgatják sokan a rövidhullámot. — Sok-sok olyan téma van, melyekről vitatkoznunk kell — mondják —, ezekkel a kérdésekkel nekünk, KlSlZ-tagoknak kötelességünk foglalkozni egymás közt és a taggyűléseken is. Strubl Márta Előkészítés alatt a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának folyamatos üzemeltetése A minap a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában a párt-végrehajtóbizottság, az üzem vezetősége, szakszervezete a gyár folyamatos üzemeltetésének lehetőségeiről tárgyalt. Róna Imre igazgató elmondta, hogy a Pamutfonó-ipari Vállalat Miskolci Üzemében már bevezették a folyamatos üzemeltetést, a 6j-2-es rendszert. Azaz szombaton és vasárnap is dolgoznak. (Vasárnap éjszaka kivételével.) Miskolcon azóta 18 százalékkal nőtt a termelés, s emelkedett a termelékenység is. Ha a kaposvári gyárban is 6+2-es rendszerben dolgoznának, akkor a létszámot hatszázzaí lehetne növelni — mondta az igazgató. Megállapította, hogy a folyamatos üzemeltetés hasznos a népgazdaságnak, ugyanis nagyabb beruházás nélkül növelhető a termelés. Igen kedvező lenne ez a megye számára is, mivel sok nő kaphatna munkát. Egyetlen felszólaló sem mondta, hogy nem lehet bevezetni a folyamatos üzemeltetést, ám többen kijelentették, hogy ehhez alapos előkészítő munkára van szükség. Nem könnyű feladat ez, ugyanis — mondták a felszólalók — a munkásoknak nem fog tetszeni az, hogy vasárnap is kell dolgozni. Erről a napirendi pontról nem hoztak határozatot. A fő cél a tájékoztatás volt. Nem számolunk be tehát a tanácskozás részleteiről, csupán a látszólag legnagyobb gondot okozó átállással akarunk foglalkozni. Újabb munkaalkalom Amikor megyénk vezetői azt mondták, hogy a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában is be kellene vezetni a folyamatos üzemeltetést, nemcsak a gazdaságosság szempontjait tartották szem előtt. Főképpen arra gondoltak, hogy így hatszáz nőnek lehetne munkaalkalmat teremteni. Úgy véljük, nem kell bizonygatni, hogy arra a kérdésre: kell-e a folyamatos ÁRVA PÓTKOCSI Nyolcszázezer tv-elofizelo A posta statisztikája szerint a múlt évben 156 506 új televíziú- készüléket Jelentettek be, s ezzel együtt hazánkban — « Január 1-i állapotnak megfelelően pontosan 831 182 televízió-előfizetője van. Egy pótkocsi cipel a hátán egy másikat. Azaz, hogy csak cipelt hetekkel vagy hónapokkal ezelőtt. Aztán a traktoros — nem tudni, miért — leakas^totla a pótkocsikat, és ott felejtette alig néhány száz méterre a nagybajomi faluvégen, egy kukoricaföld szélén. Nehéz lenne kitalálni, hogy a Kaposvári Gépjavító Állomásnak vagy a traktorosnak mikor lesz ró sz álma a kinn felejtett pótkocsi miatt. A megyében utazva sokfelé látni elfelejtett géneket. Találkoztunk már kint hagyott permetezőgéppel, másutt egy Orkán nyaka hever a kukoricaföM kellős közepén. Ekét is láttunk belefagyva a földbe. Vajon ezek a gépek. munkaeszközök senkinek sem hiányoztak a múlt hónapban? A leltározások idején a bizottságok végigjártak minden majort és génudvart. Nem tűnt fel nekik, hogy egy ekével vagy két pótkocsival kevesebb van? Vagy ha mégis hiányzott volna valamelyik gép, akkor nézzenek körül a határban is — hátha megtalálják! T D D DjjD Foxi Maxi -társulatával- együtt belopta magát a tv- nézők szívébe. Hétről hétre keresik a műsorban, reklámmá! ják, ha elmarad egy-egy folytatás. Honnan ex a népszerűség? — Talán azért, mert a történeteket igyekszünk magyarosítani — mondja Nayy Vilma, az átíró-fordító. — Ugyanezek a filmek Lengyelországban megbuktak. Ott ugyanis ragaszkodtak az eredeti történetekhez, és nem szinkronizálták, hanem egysjerűen aláolvasták a nyers fordítást. — Szerencsénk volt — kapcsolódik a beszélgetésbe Gerhardt Pál, a szinkron rendezője —, úgyszólván az első pillanattól kezdve sikeült elkapnunk a megfelelő hangokat, s most már kialakult egy olyan együttes, amely saját maga is végig szórakozza, és élvezettel játszik, illetve beszél. Beszél? Ugat, cincog, nyávog és dörmög. Szereposztás szerint. Foxi Maxi: Csákányi hásrló. Már megszokta, hogy ha a gyerekek meglátják az utcán, utánakiabálnak: Lász- lóóó! Szenzációóó! Ez is a népszerűséggel jár. Éppúgy, mint az, hogy Inci, azaz Váradi Hédi különböző egérfigurákat kap ajándékba. — Voltam már — meséli Inci-Hédi — tücsök, esupa- füd. tüskeböki, Toppancs Walt Disney filmjében, a Bambiban, nyuszi, mókus és mindenféle apró állat hangja. De ez a legkedvesebb állatszinkron szerepem. Boldogság, amikor elkezdjük a munkát. Nem is munka: játék, szórakozás. Legkedvesebb élményem a macska lelkiismeretének megszólalásához fűződik. Sohasem felejtem el a macskát, ahogy mondja: — Szeretni kell az egereket... Valóban szereted, Kandúr Bandi? — Szeretem —mondja elkeseredetten — nagyon... Juci pajtás! Find koma! Azóta az együttesben szállóigévé vált ez a párbeszéd Ha valami nem megy, vagy nem akarjuk csinálni, mindig ezt idézgetjük. A gyerekközönség nagyon hálás. Kedves leveleket kapok tőlük. Egy kisfiú például ezt írta csupa szögletes nagybetű vei: »Csak te mondjál mesét. húsz puszit küld Miki.« Mindenkinek vannak kedves gyerektörténetei. Várhelyi Endre, illetve Maci Laci a közelmúltban a csepeli munkásotthonban 1L i'ülöp áriáját énekelte, > a szám után váratlanul megszólalt egy kisfiú a nézőtéren: — Ugye, bácsi, te vagy a Maci Laci? — Akkor, egy pillanatra nagyon furcsa volt mindez, de a közönség nevetett, az operaénekes feltalálja magát a színpadon, s barátságosan válaszolt: — Ige n, én vagyok ... — Azóta már az Operában is úgy kémek tőlem au- togrammot a felnőttek, hogy írjam oda a másik nevemet is. Gombos Kati a fiúegér, a nyakkendős Find; ez a gyámoltalan fiúegér roppant kedves egyéniség. Bármibe kezd, mindig baleset történik vele. — A pécsi filmfesztiválon a Gyerekbetegségek című film két kis főszereplője odajött az asztalomhoz. — Mondd, néni, tényleg te vagy a Finci? És van neked gyereked is? — Van kettő — válaszoltam —, egy tizenkét éves lányom, és egy tizennégy éves fiam. — Hű, akkor te nagyon öreg vagy már. Ezt sohasem mondtad el a televízióban ... — Utoljára rozsdás vas szöget alakítottam — mosolyog Szuhay Balázs... Amióta Kandúr Bandi lettem, haragszanak rám a gyerekek, viszont — az egyik példából ítélve — tisztelnek a portások. Legutóbb, amikor egy gyárban jártam, a kap iban elkérték az igazolványomat. A tányérsapkás bácsi rám nézett: — Maga az a Szuhay Balázs, aki a kandúr? — Igen — mondtam egy kicsit zavartan. — A bácsi fölemelte a telefon- kagylót: — Igazgató elvtárs, a Kandúr Bandi keresi magát... Az írónőnek is jut a népszerűségből. A Televízió székháza előtt gyerekek várják, s — ami szokatlan egy fordító életében — autogramot kérnek, de így: »Azt tessék odaírni, hogy a Foxi Maxi mamája.« A rendezőből — mosolyogva — ilyen meglepő föltétellel vették át a ruhát az egyik Patyolat-fiókban: »Csak akkor tisztítjuk ki a ruhát, ha vasárnap újból lesz Foxi Maxi!« És lesz. Elérd áthatóan ebben a.z évben még tart a •orozat, és talán jövő-e is, ha a külföldről érkező hí- -eknek hinni lehet. B;»nnyára örülnek ennek a tv-né- zők — gyerekek és felnőttek egvaránt —. de ueva-úev a társulat tagjai is, akik már elkezdték a sorozat következő történetének, a »Krumpli«-nak a szinkromeáiá- sát D. B. üzemeltetés, csak igennel lehet válaszolni. Köztudomású, hogy megyénk iparának fejlődése elmaradt az ország többi megyéje iparanak fejlődése mögött. A lemaradást csak akkor tudjuk megszüntetni, a munkaerő-kivándorlást csak úgy állíthatjuk meg, ha minden lehetőséget megragadunk iparunk fejlesztésére. Ha Borsodban —• ebben az iparilag fejlett megyében — két kézzel kaptak a folyamatos üzemeltetés után, akkor Somogybán még inkább szorgalmazni kell az új termelési rendszer bevezetését. Valamit valamiért Ha valami jót, hasznosat akarunk megvalósítani, akkor áldozatod is kell hozni érte. Mint minden feladat megoldása előtt, most is számításba veszi az ember, hogy mekkora lenne ez az áldozat Mérlegre teszi az előnyöket a hátrányokat Nos. mit mutat a mérleg a folyamatos üzemeltetés bevezetésével kapcsolatban? Az előny: 18 százalékos termelésnövekedés, a termelékenység jelentős emelkedése, a munkaerő foglalkoztatása, a bérek, a nyereségrészesedés és a szabadnapok számának növekedése. (Miskolcon a folyamatos üzemeltetés bevezetése után emelkedett a fonó- nők bére, s az eddiginél több pihenőnap jut nekik. Egy- egy vasárnapi műszak után két, de néha három szabadnapot is kaptak.) A hátrány: nem mindig vasárnapra esik a pihenőnap. A dolgozók általában havonta kétszer vehetik, ki vasárnap a szabadnapot. Azt mondhatná valaki: elevenbe vágó, hogy nem mindig vasárnapra esik a pihenőnap. Ez igaz. Ám ez nem leküzdhetetlen akadály. Itt van a vasutasok példája, akik vasárnap is teljesítenek szolgálatot. És vannak más szakmák, iparágait is, amelyekben vasárnap dolgozni kell, mart a gazdaságosság, az élet rohanó tempója ezt követeli meg Az embernek úgy kell berendeznie életét, hogy hétköznap is jól kipihenhesse magát, megtalálja örömét, szórakozását Munkára fel! Ha úgy döntenek, hogy a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában is be kell vezetni a folyamatos üzemeltetést, akkor 1967-ben megkezdik az ehhez szükséges föltételek megteremtését. Leányszállást, raktárt stb. építenek. Mintegy 23 millió forintot fordítanak erre a célra. (Mint már írtuk, üzembővítósre, gépek vásárlására nem kell pénz.) Előreláthatólag 1969 második felében lehet megkezdeni a folyamatos üzemeltetést. Ha esetleg a tervek az idén nem készülnének el, akkor az építkezés csak 1968- ban kezdődhet meg. Az időt nem szabad húzni. A huzavonának elsősorban a megye látná kárát. Nem lenne szerencsés, ha hónapokig azon vitatkoznának, hogy bevezessék-e a 6+2-es rendszert /agy sem. Természetesen a "onónőkkel meg kell tárgyalni a dolgot. Meg kell velük beszélni, föl kell világosítani iket. Kérjenek tőlük javaslatokat. Csak meddő polemizálásba nem szabad belemenni. Ez nem vinné előbbre az ügyet. A gyár vezetői magukévá tették a folyamatos üzemeltetés gondolatát, és vállalták a bevezetésével járó fáradságot. Reméljük, hogy a munkások öbbsége is megérti, miről /an szó, s teljes erővel támogatja a vezetőket, a jó Jgyet Szegedi Nándor
