Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-01 / 1. szám
A SZÍNHÁZ TÖRZSTAQJA1 ff)e.tL cdxjíuiip: (Béla A szereposztásban a szín- lap alján találjuk meg a nevét; a színpadon csak egy jelenetben láttuk az Ida legénye Peti cigányát: tereik jóban. Epizódista. Nincs része hangos sikerekben; jelenete végén a közönség nem tapsol ütemesen, s a kritikák legföljebb a névsorban említik meg. Tizenegyedik évadját tölti a színpadon. 1955-ben az elsők közt szerződött le Kaposvárra, és itt maradt. A Csiky Gergely Színház megnyitó előadásán ő mondta ki az első mondatot. Ahogy felgördült a függöny, a Szép Juhó.szné első felvonásában így kiáltott fel: ►►Mennyi torta!«.. Hosszabb szerepet azonban szinte soha nem kapott. Ha kezdetben fájt is ez, belenyugodott, hogy »rövidtávú színész« lesz, s a legkisebb színpadi feladatot is mindig becsülettel és lelkiismeretesen, művészi alázattal igyekezett megoldani. Határozott érzéke van az iróniához. A Ruy Sías-ban kapta meg az első kétmonda- tos szerepét. Egy kicsit még sértődötten, de »-humorban pácolva« kérdezte meg akkori igazgatójától: »Miféle kalandvágy késztette arra, hogy e hatalmas masszát rám bízza?!« ... A kedves emlékű öreg súgó a felvonás végén megdicsérte: — Jól van, Bélám, remek kis figurát hoztál! Tóth Béla megSlletődötter. restelkedve köszönte: — Ugyan, Matyi bácsi, nem is érdemiem meg ezt a dicséretet ... — Ne szerénykedj, három mondatot is el lehet rontani! — De nekem csak kettő volt. Matyi bácsi, kettő!... Amikor szerepeiről kérdeztem, ezt felele: — A kritika a Revizor Dob- csinszkijának megformálása után tüntetett ki leginkább figyelmével. De talán ennél is jobban szerettem Sarkady Szeptember című drámájában Sipos Pali figuráját. A legemlékezetesebb a Csongor és Tünde egyik ördögfiókája, Kur- rah volt. Epizódszerepek ezek is a többiekhez hasonlóan. Estéről estére. Volt olyan év, ^amikor színházi fellépéseinek száma elérte a háromszázat. Megyénkben már 1964-ben az összes normálfilmet játszó filmszínházat — szám szerint huszonhetet — szélesvásznú filmek vetítésére is alkalmassá tették. 1966 elejétől újabb hat mozi fog szélesvásznú filmeket is vetíteni. Január 1-én Berzencén és Böhönyén, 2-án Zamárdiban, 15-én Csokonyavisontán, február 5-én Igáiban, 13-án pedig Zákányban indulhat meg a szélesvásznú filmek vetítése. Ezzel harmincháromra emelkedik megyénkben a legkorszerűbb technikával ellátott filmszínházak száma. (Tudósítónktól.) A Csurgói Táncegyüttes megtartotta évzáró közgyűlését, amelyen a negyven táncos mellett több mint harminc szülő is részt vett. Tóth Tihamér, az együttes művészeti vezetője ismertette az 1965. évi eredményeket 32 alkalommal szerepeltek a táncosok. Műsorukat több mint tizenkétezer ember tekintette meg. Részt vettek a többi között a megyei Ki mit tud?-on, a balatonföldvári folklórnapokon, a leilei szövetkezeti napon és a nagykanizsai k;tsz— Hogyan készül szerepeire? — Szorongással és nagy felelősségérzettel. Az epizodistá- nak nehéz a dolga. Szerepének színpadi élete néhány perc. Ezalatt kell egy figurát, egy hús-vér embert bemutatni. Itt könnyű veszteni, és nincs mód kijavítani azon az előadáson. Ezért vagyok tele szorongással már a próbák megkezdésekor. Amikor megtalálom a szerep ízeit, és élményraktáramból fel tudom idézni néhány megfigyelésemet — amelyek segítenek a színpadi figura megmintázásában —, akkor találom meg helyemet is. Ilyenkor epizódalakításai sikeresek, jól illeszkednek az előadás egiészóbe, újak, hitelesek. Tóth Bélát kisebb szerepei ellenére sokan ismerik. Az emberek tudják, megérzik, hogy egy rövid szerepben is mennyi munka rejlik. Ezért szeretik és becsülik őt Kaposváron, A Moziüzemi Vállalat 1965- ben több mint negyedmillió i forintot költött a községi ! mozik fejlesztésére; Somogy- váron, Somogyzsitfán, Se- gesden, Kadarkúton és Lábo- don teljes felújítást végeztek. 1966-ban a fejlesztésre, illetve felújításra szánt ösz- szeg meghaladja a hárommillió forintot. Február 5-én az igali szélesvásznú filmszínház és felújított művelődési ház avatóünnepélyén A kőszívű ember fiai című színes, szélesvásznú filmet mirtatják be. fesztiválon, ez utóbbin a harmadik helyet szerezték meg. A táncegyüttes 1965-ben ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. Nagy gondot fordítanak a csoportok tagjainak nevelésére, főleg a klubfoglalkozásokon. Anyagi helyzetük is kedvező. A 48 és fél ezer forintos bevételi tervet 49 220 forintra teljesítették. 1966-ra negyven szereplést terveztek. ' Tovább fejlesztik az utánpót- j lás csoportot és a zenekart. A közgyűlésen megválasztották a táncegyüttes új vezetésé- ! gét és az ellenőrző bizottságot. ! Végül a táncosok műsorral 1 szórakoztatták a vendégekét. ! T. L. Harmincháromra emelkedik a szélesvásznú mozik száma Somogybán Megtartotta évzáró közgyűlését a Csurgói Táncegyüttes Jeles napok H osszú, hosszú utat tett meg az ember, míg — szüntelen munka, helytállás, gondolkodás útján, a természettel folytatott küzdelemben — eljutott máiig. Nemzedékek adták át egymásnak tapasztalataikat, azt, miből mennyi az elég, s mikor lesz a természet áldásából átck. Sok mindent el lehetne mondani a természetben gyűjtött, nemegyszer a tudományinak is segítséget nyújtó népi tapasztalaitokról, de most, az új év alkalmából szóljunk csak az úgynevezett »jeles napokról«. A mezei termelés rendjét meghatározó Időjárási fordulóikat ugyanis ősidők óta »jeles .napoknak« tekintették a földművesek. Luca napját például, amely a Gergely-naptár bevezetése (1582) előtt az esztendő legrövidebb napja, a téli napfordulat kezdete volt. Ezért kapcsolódik hozzá soksok hagyomány. Januárban, mikor elérkezünk a tél derekához, egyre többet gondolt — gondol ma is — a földműves a közeledő tavaszra; egyes napoknak, például a Vince napjának, a Gyertyaszentelőnek, Mátyás és Balázs napjának időjárásából próbáltak következtetni, milyen időre számít a Gergely (március 12.), amely a gregoriánus nap- tárreform előtt a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett. A György napja azért volt jeles, mert ekkorra megzsendült már a tavaszi mező, s kihajtották a legelőre a jószágot. A nyári napfordulóit ideje, június 24-e, Iván napjával esik egybe. A feudalizmus századaiban a Márton-nap (november 11-e) is jeles nap volt, ekkor fizették a jobbágyok a dézsmát, ekkor volt tisztújítás és pásztorfogadás. A jeles napokon megnyilvánuló ünneplés szoros kapcsolatban állt a mezed munka szükségleteivel, a pihenést szolgálta, egyben kozmikus keretbe foglalta a mindennapi éleit rendjét, jelezve, hogy a család, a föld, a jószág jóléte nemcsak az emberi erőtől, hanem a természettől, az időjárástól is függ. Az évezredes hagyományú ünnepeket mindig felhasználta a vallás, leginkább a római katolikus egyház. Alig van olyan természetfarduló, amelyet ne egy kától ius szent névnapja jelezne. Az általános felvilágosodás és a technikai civilizáció alaposan megtizedelte a jeles napok megünneplésének hagyományait is, többségük már csak a szakemberek által számon tartott emlék. Nem temetjük például már úgy az óévet, mint egykor a Somló vidékén, ahol az öregembernek öltöztetett legényt egy fiatal fiú bottal kergette az utcán a nevető kicsik és nagyok szeme előtt. Az öreg az óévet, a fiatal pedig az újat jelképezte. Szétfoszlott már az a hiedelem is, hogy újév napjának eseményei előre jelzik, szinte összesűrítik az egész új esztendői;. Ezért korán kelt újévkor az emberfia, hogy lusta ne legyen az új esztendőben. Megértő, elnéző volt az anyós, a menye, hogy békességben élhessenek egész esztendőben. Egész kenyér került az asztalra, hogy ínséget ne lássanak, és így tovább. Az öreglek száján, az idősebbek emlékezetében itt-ott még élnek ezek a hiedelmek, a fiatalabbak már csak mosolyognak rajtuk. A szocializmus új, humanista szelleme kiűzi a természettől való félelem régi árnyait A munkának és ünneplésnek, a családi és közéletnek új formái alakulnak ki. Szilvesztert, újévet most is ünnepiünk, de ésszel, értelemmel mérjük fel az ünnepi órákban az elmúlt esztendő harcait, sikereit és kudarcait, s erőnk, lehetőségeink higgadt áttekintése után készítjük el magunk, családunk és az ország tervét az új esztendőre, ú; neki- gyürkőzésefere. N. P. Luxus Az AKÖV 2-es, 6-os és 8-as számú helyi járatain mostanában nagyon gyakran mérgelődnek az utasok. Mire a vasúátllomásról a Mértckutáni Szabóság elé ér a busz, teljesen megtelik az első kocsi. A Széchenyi téri megállónál már csak a legnagyobb erőfeszítésekkel bír felpréselődni az utasok egy része. Még mindig az első kocsiba, mert a második — zsúfoltság ide, zúgolódás oda — zárva van, üresen fut. — Nyissák ki! — kiáltoznak a lemaradással fenyegetettek. De nem nyitják ki. — Ide tessék, az elsőbe — szól a kalauz, és úgy állítja egymás mellé az utasokat, hogy még a zsebeket is kiszámítja. Hogy a megengedettnek kétszerese a létszám? Kit érdekel ez? Az a fontos, hogy minél többen fölférjenek! Ez közös érdek: az AKÖV-é és az utasoké. — Tessék beljebb, csak beljebb — noszogat a kalauz, de hát egy kocsi még akkor is kevés, ha mindenki összehúzza magát. Mindez nem számít. Az első kocsiban úgy állnak az emberek, hogy még nézni is rossz. A második mégis zárva van. Hogy sokan lemaradnak? Hogy így kényelmetlen? Kit érdekel mindez a lázongó utasokon kívül? Ügy látszik, senkit! — ns — Mennyit füstölnek a fiatalok? A statisztikák szerint a 14—15 évesek 25 százaléka ritkán, 13.6 százaléka pedig rendszeresen cigarettázik. Az életkor előrehaladásával párhuzamosan növekszik a számarány: a 16—17 éveseknek 21,6, a 18—19 éveseknek 18,9, a 20 —21 éveseknek 30, a 22—23 éveseknek 40,2, a 24—25 éveseknek pedig 41,3 százaléka rendszeres dohányzó. A szülők dohányzása nem nagyon befolyásolja . a fiatalokat, annál inkább a barátoké: 70—90 százalékában azért próbálkoztak meg az első cigarettával, mert a barátjuk dohány zott. A családban a legerősebb az azonos nemű idősebb testvérek befolyása. A rendszeresen dohányzó fiataloknak csaknem fele már a középiskola első és második osztályában rákap a dohányzásra. A dohányzó fiúk 44,1 százaléka szív el naponta tíznél több cigarettát, a lányoknak csupán 31 százaléka. Hat-tíz cigarettát a fiúk 29, a lányok 26 százaléka, egy-öt cigarettát a dohányzó fiúk 27, a lányok 43 százaléka szív el naponta. A megkérdezett fiatalok több mint kétharmada tudta, hogy a dohányzás károsítja a szervezetet, de 20 százalékon felül volt azok száma, akik nem hitték el, hogy a dohányzás ártalmas. Azok közül a fiúk közül, akik a dohányzást ártalmasnak tartották, 61 százalék tíznél kevesebb cigarettát szívott el naponta, a »hitetleneknek* viszont csak 41 százaléka. Szilveszter Közeledik az éjfél. * * * Színházi dolgok Nem ismeri ki magát az ember színházi dolgokban: egyik alig várja a nyugdíjazását, hogy megírja a visszaemlékezéseit, a másik egész nap a visszaemlékezéseit írja, hogy elkerülje a nyugdíjazást. • • » Pindaresz azt mondja: A tehetséggel születni kell. És alig van időd rá, hogy megmutasd a tehetségedet, már küszöbön a nyugdíjazás, ... i—< Fiatal színész... Otthon felejtettem a pénztárcámat Nem tudnál holnap reggelig egy százast kölcsönadni? — De igen, mester. — Köszönöm, fiam, sokat ígérő tehetség vagy. — Én nemcsak ígérek, én adok is. ... T. színház irodalmi titkára kitűnt a takarékossági kampányban: a műsor megírásánál nem teszi föl a pontokat és a vesszőket. Bölcs mondások Meghajolhatsz anélkül, hogy hajlonganál. A költő a fejével a felhőkben, a prózaíró lábával a földön jár, a kritikus szájában a furulyával megy utánuk. A vad ló, amikor elfogadja a hámot, meg van győződve, hogy megszelídítette az embert. A sündisznó találta fel a szöges drótot. A tyúk is lehet csodamadár. De csak ketrecben. Hogy csakugyan őszintének tartsalak, mondd el, mit gondoltál rólam. Az ö ereje csupán az én gyengeségem. Olyan csúnya volt, hogy amikor fintort csinált, szinte megszépült. A farkas lidércnyomása: kitömött juhot fogott álmában. Hogy jót írj, először meg kell tanulnod helyesen törölni. Új életet kezd ... Javul a magyar dugó minősége — A zamata kifogástalan, csak még egy kicsit porhanyóé ... A kegyelet virága a pezsgődugó áldozatának
