Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

A SZÍNHÁZ TÖRZSTAQJA1 ff)e.tL cdxjíuiip: (Béla A szereposz­tásban a szín- lap alján talál­juk meg a ne­vét; a színpa­don csak egy jelenetben lát­tuk az Ida le­génye Peti ci­gányát: tereik jóban. Epizódista. Nincs része hangos sike­rekben; jelene­te végén a kö­zönség nem tapsol üteme­sen, s a kriti­kák legföljebb a névsorban említik meg. Tizenegyedik évadját tölti a színpadon. 1955-ben az el­sők közt szer­ződött le Ka­posvárra, és itt maradt. A Csiky Gergely Színház megnyitó előadásán ő mond­ta ki az első mondatot. Ahogy felgördült a függöny, a Szép Juhó.szné első felvonásában így kiáltott fel: ►►Mennyi torta!«.. Hosszabb szerepet azonban szinte soha nem kapott. Ha kezdetben fájt is ez, belenyu­godott, hogy »rövidtávú szí­nész« lesz, s a legkisebb szín­padi feladatot is mindig be­csülettel és lelkiismeretesen, művészi alázattal igyekezett megoldani. Határozott érzéke van az iróniához. A Ruy Sías-ban kapta meg az első kétmonda- tos szerepét. Egy kicsit még sértődötten, de »-humorban pá­colva« kérdezte meg akkori igazgatójától: »Miféle kaland­vágy késztette arra, hogy e hatalmas masszát rám bíz­za?!« ... A kedves emlékű öreg súgó a felvonás végén megdicsérte: — Jól van, Bélám, remek kis figurát hoztál! Tóth Béla megSlletődötter. restelkedve köszönte: — Ugyan, Matyi bácsi, nem is érdemiem meg ezt a dicsé­retet ... — Ne szerénykedj, három mondatot is el lehet rontani! — De nekem csak kettő volt. Matyi bácsi, kettő!... Amikor szerepeiről kérdez­tem, ezt felele: — A kritika a Revizor Dob- csinszkijának megformálása után tüntetett ki leginkább fi­gyelmével. De talán ennél is jobban szerettem Sarkady Szeptember című drámájában Sipos Pali figuráját. A legem­lékezetesebb a Csongor és Tün­de egyik ördögfiókája, Kur- rah volt. Epizódszerepek ezek is a többiekhez hasonlóan. Estéről estére. Volt olyan év, ^amikor színházi fellépéseinek száma elérte a háromszázat. Megyénkben már 1964-ben az összes normálfilmet játszó filmszínházat — szám sze­rint huszonhetet — széles­vásznú filmek vetítésére is alkalmassá tették. 1966 elejé­től újabb hat mozi fog szé­lesvásznú filmeket is vetíteni. Január 1-én Berzencén és Böhönyén, 2-án Zamárdiban, 15-én Csokonyavisontán, feb­ruár 5-én Igáiban, 13-án pe­dig Zákányban indulhat meg a szélesvásznú filmek vetíté­se. Ezzel harmincháromra emelkedik megyénkben a legkorszerűbb technikával el­látott filmszínházak száma. (Tudósítónktól.) A Csurgói Táncegyüttes megtartotta évzáró közgyűlé­sét, amelyen a negyven tán­cos mellett több mint har­minc szülő is részt vett. Tóth Tihamér, az együttes művészeti vezetője ismertette az 1965. évi eredményeket 32 alkalommal szerepeltek a tán­cosok. Műsorukat több mint ti­zenkétezer ember tekintette meg. Részt vettek a többi kö­zött a megyei Ki mit tud?-on, a balatonföldvári folklórnapo­kon, a leilei szövetkezeti na­pon és a nagykanizsai k;tsz­— Hogyan készül szerepei­re? — Szorongással és nagy fe­lelősségérzettel. Az epizodistá- nak nehéz a dolga. Szerepének színpadi élete néhány perc. Ezalatt kell egy figurát, egy hús-vér embert bemutatni. Itt könnyű veszteni, és nincs mód kijavítani azon az előadáson. Ezért vagyok tele szorongással már a próbák megkezdésekor. Amikor megtalálom a szerep ízeit, és élményraktáramból fel tudom idézni néhány megfi­gyelésemet — amelyek segíte­nek a színpadi figura megmin­tázásában —, akkor találom meg helyemet is. Ilyenkor epizódalakításai si­keresek, jól illeszkednek az előadás egiészóbe, újak, hitele­sek. Tóth Bélát kisebb szerepei ellenére sokan ismerik. Az emberek tudják, megérzik, hogy egy rövid szerepben is mennyi munka rejlik. Ezért szeretik és becsülik őt Kapos­váron, A Moziüzemi Vállalat 1965- ben több mint negyedmillió i forintot költött a községi ! mozik fejlesztésére; Somogy- váron, Somogyzsitfán, Se- gesden, Kadarkúton és Lábo- don teljes felújítást végez­tek. 1966-ban a fejlesztésre, illetve felújításra szánt ösz- szeg meghaladja a három­millió forintot. Február 5-én az igali szé­lesvásznú filmszínház és felújított művelődési ház avatóünnepélyén A kőszívű ember fiai című színes, szé­lesvásznú filmet mirtatják be. fesztiválon, ez utóbbin a har­madik helyet szerezték meg. A táncegyüttes 1965-ben ün­nepelte fennállásának 15. év­fordulóját. Nagy gondot fordí­tanak a csoportok tagjainak nevelésére, főleg a klubfoglal­kozásokon. Anyagi helyzetük is kedvező. A 48 és fél ezer fo­rintos bevételi tervet 49 220 forintra teljesítették. 1966-ra negyven szereplést terveztek. ' Tovább fejlesztik az utánpót- j lás csoportot és a zenekart. A közgyűlésen megválasztot­ták a táncegyüttes új vezetésé- ! gét és az ellenőrző bizottságot. ! Végül a táncosok műsorral 1 szórakoztatták a vendégekét. ! T. L. Harmincháromra emelkedik a szélesvásznú mozik száma Somogybán Megtartotta évzáró közgyűlését a Csurgói Táncegyüttes Jeles napok H osszú, hosszú utat tett meg az ember, míg — szüntelen munka, helytállás, gondolkodás út­ján, a természettel folytatott küzdelemben — eljutott máiig. Nemzedékek adták át egymás­nak tapasztalataikat, azt, miből mennyi az elég, s mikor lesz a természet áldásából átck. Sok mindent el lehetne mondani a természetben gyűjtött, nemegyszer a tudományinak is segítséget nyújtó népi tapasztalaitokról, de most, az új év alkalmából szóljunk csak az úgynevezett »jeles napokról«. A mezei termelés rendjét meghatározó Időjárási fordu­lóikat ugyanis ősidők óta »jeles .napoknak« tekintették a földművesek. Luca napját például, amely a Gergely-naptár bevezetése (1582) előtt az esztendő legrövidebb napja, a téli napfordulat kezdete volt. Ezért kapcsolódik hozzá sok­sok hagyomány. Januárban, mikor elérkezünk a tél dere­kához, egyre többet gondolt — gondol ma is — a földmű­ves a közeledő tavaszra; egyes napoknak, például a Vince napjának, a Gyertyaszentelőnek, Mátyás és Balázs napjá­nak időjárásából próbáltak következtetni, milyen időre számít a Gergely (március 12.), amely a gregoriánus nap- tárreform előtt a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett. A György napja azért volt jeles, mert ekkorra megzsendült már a tavaszi mező, s kihajtották a legelőre a jószágot. A nyári napfordulóit ideje, június 24-e, Iván napjával esik egybe. A feudalizmus századaiban a Márton-nap (novem­ber 11-e) is jeles nap volt, ekkor fizették a jobbágyok a dézsmát, ekkor volt tisztújítás és pásztorfogadás. A jeles napokon megnyilvánuló ünneplés szoros kapcsolatban állt a mezed munka szükségleteivel, a pihenést szolgálta, egy­ben kozmikus keretbe foglalta a mindennapi éleit rendjét, jelezve, hogy a család, a föld, a jószág jóléte nemcsak az emberi erőtől, hanem a természettől, az időjárástól is függ. Az évezredes hagyományú ünnepeket mindig felhasz­nálta a vallás, leginkább a római katolikus egyház. Alig van olyan természetfarduló, amelyet ne egy kától ius szent névnapja jelezne. Az általános felvilágosodás és a technikai civilizáció alaposan megtizedelte a jeles napok megünneplésének ha­gyományait is, többségük már csak a szakemberek által számon tartott emlék. Nem temetjük például már úgy az óévet, mint egykor a Somló vidékén, ahol az öregember­nek öltöztetett legényt egy fiatal fiú bottal kergette az utcán a nevető kicsik és nagyok szeme előtt. Az öreg az óévet, a fiatal pedig az újat jelképezte. Szétfoszlott már az a hiedelem is, hogy újév napjának eseményei előre jelzik, szinte összesűrítik az egész új esz­tendői;. Ezért korán kelt újévkor az emberfia, hogy lusta ne legyen az új esztendőben. Megértő, elnéző volt az anyós, a menye, hogy békességben élhessenek egész esztendőben. Egész kenyér került az asztalra, hogy ínséget ne lássanak, és így tovább. Az öreglek száján, az idősebbek emlékezetében itt-ott még élnek ezek a hiedelmek, a fiatalabbak már csak mo­solyognak rajtuk. A szocializmus új, humanista szelleme kiűzi a természettől való félelem régi árnyait A munká­nak és ünneplésnek, a családi és közéletnek új formái alakulnak ki. Szilvesztert, újévet most is ünnepiünk, de ésszel, értelemmel mérjük fel az ünnepi órákban az el­múlt esztendő harcait, sikereit és kudarcait, s erőnk, lehe­tőségeink higgadt áttekintése után készítjük el magunk, családunk és az ország tervét az új esztendőre, ú; neki- gyürkőzésefere. N. P. Luxus Az AKÖV 2-es, 6-os és 8-as számú helyi járatain mosta­nában nagyon gyakran mér­gelődnek az utasok. Mire a vasúátllomásról a Mértckutáni Szabóság elé ér a busz, telje­sen megtelik az első kocsi. A Széchenyi téri megállónál már csak a legnagyobb erőfeszíté­sekkel bír felpréselődni az uta­sok egy része. Még mindig az első kocsiba, mert a második — zsúfoltság ide, zúgolódás oda — zárva van, üresen fut. — Nyissák ki! — kiáltoznak a lemaradással fenyegetettek. De nem nyitják ki. — Ide tessék, az elsőbe — szól a kalauz, és úgy állítja egymás mellé az utasokat, hogy még a zsebeket is kiszá­mítja. Hogy a megengedett­nek kétszerese a létszám? Kit érdekel ez? Az a fontos, hogy minél többen fölférjenek! Ez közös érdek: az AKÖV-é és az utasoké. — Tessék beljebb, csak bel­jebb — noszogat a kalauz, de hát egy kocsi még akkor is kevés, ha mindenki össze­húzza magát. Mindez nem szá­mít. Az első kocsiban úgy áll­nak az emberek, hogy még nézni is rossz. A második mégis zárva van. Hogy sokan lemaradnak? Hogy így ké­nyelmetlen? Kit érdekel mind­ez a lázongó utasokon kívül? Ügy látszik, senkit! — ns — Mennyit füstölnek a fiatalok? A statisztikák szerint a 14—15 évesek 25 százaléka ritkán, 13.6 százaléka pedig rendszeresen ci­garettázik. Az életkor előrehala­dásával párhuzamosan növekszik a számarány: a 16—17 éveseknek 21,6, a 18—19 éveseknek 18,9, a 20 —21 éveseknek 30, a 22—23 éve­seknek 40,2, a 24—25 éveseknek pedig 41,3 százaléka rendszeres dohányzó. A szülők dohányzása nem na­gyon befolyásolja . a fiatalokat, annál inkább a barátoké: 70—90 százalékában azért próbálkoztak meg az első cigarettával, mert a barátjuk dohány zott. A családban a legerősebb az azonos nemű idő­sebb testvérek befolyása. A rendszeresen dohányzó fiata­loknak csaknem fele már a kö­zépiskola első és második osztá­lyában rákap a dohányzásra. A dohányzó fiúk 44,1 százaléka szív el naponta tíznél több cigarettát, a lányoknak csupán 31 százaléka. Hat-tíz cigarettát a fiúk 29, a lányok 26 százaléka, egy-öt ci­garettát a dohányzó fiúk 27, a lányok 43 százaléka szív el na­ponta. A megkérdezett fiatalok több mint kétharmada tudta, hogy a dohányzás károsítja a szervezetet, de 20 százalékon felül volt azok száma, akik nem hitték el, hogy a dohányzás ártalmas. Azok közül a fiúk közül, akik a dohányzást ártalmasnak tartották, 61 száza­lék tíznél kevesebb cigarettát szí­vott el naponta, a »hitetleneknek* viszont csak 41 százaléka. Szilveszter Közeledik az éjfél. * * * Színházi dolgok Nem ismeri ki magát az ember színházi dol­gokban: egyik alig várja a nyugdíjazását, hogy megírja a visszaemléke­zéseit, a másik egész nap a visszaemlékezéseit írja, hogy elkerülje a nyugdí­jazást. • • » Pindaresz azt mondja: A tehetséggel születni kell. És alig van időd rá, hogy megmutasd a tehetségedet, már küszö­bön a nyugdíjazás, ... i—< Fiatal színész... Otthon felejtettem a pénztárcámat Nem tud­nál holnap reggelig egy százast kölcsönadni? — De igen, mester. — Köszönöm, fiam, so­kat ígérő tehetség vagy. — Én nemcsak ígérek, én adok is. ... T. színház irodalmi titkára kitűnt a takaré­kossági kampányban: a műsor megírásánál nem teszi föl a pontokat és a vesszőket. Bölcs mondások Meghajolhatsz anélkül, hogy hajlonganál. A költő a fejével a felhőkben, a prózaíró lá­bával a földön jár, a kri­tikus szájában a furulyá­val megy utánuk. A vad ló, amikor elfo­gadja a hámot, meg van győződve, hogy megszelí­dítette az embert. A sündisznó találta fel a szöges drótot. A tyúk is lehet csoda­madár. De csak ketrec­ben. Hogy csakugyan őszin­tének tartsalak, mondd el, mit gondoltál rólam. Az ö ereje csupán az én gyengeségem. Olyan csúnya volt, hogy amikor fintort csi­nált, szinte megszépült. A farkas lidércnyomá­sa: kitömött juhot fogott álmában. Hogy jót írj, először meg kell tanulnod helye­sen törölni. Új életet kezd ... Javul a magyar dugó minősége — A zamata kifogástalan, csak még egy kicsit por­hanyóé ... A kegyelet virága a pezsgődugó áldozatának

Next

/
Oldalképek
Tartalom