Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

Szerda, 1966. január 19. 5 SOMOGYI NÉPtAf Nagyatádi bosszúságok Miért, miért sem, esténként később, reggelenként előbb kapcsolják be a közvilágítást Atádon, mint kellene. A jár­dák nincsenek megfelelően kivilágítva, különösképpen a Baross, a Kossuth Lajos ut­cában. A higanygőzlámpákat olyan szögben szerelték föl, hogy a Baross utca északi oldalán még a házak ereszét is elárasztja fénnyel, a déli oldalon azonban teljes a sö­tétség. Bezzek a kocsiút fény­árban úszik, pedig azt a gép­kocsik is megvilágítják. Ha csapadékos az idő, víz borítja a járdák nagy ré­szét Nagyon szeretnénk, ha gondoskodnának a víz elve­zetéséről. A szülőotthon, az OTP előtt fellazultak a ke- ramit kockák, ha esőben rá­lép az ember, a ruhájára csa­pódik alóla a sár. Üj járdát kellene építeni ezen a sza­kaszon. Elkészült a törpe vízmű, több intézményhez stb. beve­zették a vizet. A gyalogjárót egy méter szélességben feltö­rik, s úgy fektetik le a csö­vet A munka befejezése után azonban elmarad a járda rendbetétele. Helyes volna, ha vagy a kivitelező vállalat, vagy a községi tanács gon­doskodna a burkolat megja- vitásáróL Szabó Pál Nagyatád rendeltetésük a javítás Az állami mezőgazdasági gapüzemek megváltozott feladatáról A felszabadulást követő esz­tendőkben a hazai traktor- gyártás és a mezőgazdasági importgépek révén tökélete­sebb talajművelésre nyílt lehe­tőség megyénkben is. A hábo­rúban erősen megfogyatkozott lóállományt nemcsak pótolták ezek a gépek, hanem a talaj­munkát is jobban elvégezték velük, mint korábban az igá- erővel. Miután megalakultak a gépállomások. e technikai eszközök szervezett, céltudatos alkalmazása utat nyitott, a korszerű, szakszerű mezőgaz­dálkodásnak. A gépállomások tehát, mint a mezőgazdasági termelés elősegítésére létreho­zott állami üzemek, úttörő szerepet töltöttek be annak idején. Tevékenységük haté­konynak bizonyult az állami gazdaságokban, igényelték a traktorsegítséget az egyénileg gazdálkodó parasztok; a leg­nagyobb feladat a termelőszö­vetkezetek alakulásakor hárult rájuk. A gépállomások ezt is sikeresen megoldották. Köztu­dott, hogy a szövetkezetek alakulásakor a közösbe vitt lo­vak mellett az állami gépüze­mekre hárult á talaj munkák zöme, hiszen a tsz-ek csak azután vásároltak traktorokat. Láttuk, hogyan álltak helyt nyújtott és két műszakban a traktorosok. Nem véletlen, hogy nem egy szövetkezet adott jutalmat a gépállomási traktorosoknak. Később, a termelőszövetke­zeti gépek számának gyara­podásával párhuzamosan nö­vekedett a javító tevékenység a gépállomásokon, hiszen itt rendelkezésre álltak a szüksé­ges berendezések a tsz-ek gé­peinek szakszerű javításához is. Egyre több traktort és munkagépet vettek a szövet­kezetek, s ez maga után von­ta azt is, hogy a talaj mun­kákban és egyéb gépi tenni­valókban csökkent a gépállo­mások feladata. Megyénkben is összevonásokra került sor (például Fonó és Darány üzemegység lett), s ma már a tíz gépüzemből mindössze ket­tő, a csckonyavisontai meg a nagybajomi maradt meg gép­állomásként, a többi gépjavító állomás. 1962-ben a memyei, 1964-ben a tapsonyi és a bala- tonkiliti, tavaly az iharosberé- nyi, a kaposvári, a nagyatádi, az idén január elsején ped'g a lengyeltóti és a tabi gépál­lomás alakult át gépjavító ál­lomássá. Évről évre adtak el gépieket a tsz-etenek, tavaly például csaknem kétszáz hasz­nált traktort értékesítettek csökkentett áron. Csupán any- nyi erőgépet tartottak meg, amennyivel kielégíthetik a gyenge termelőszövetkezetek munkaigényeit. Még egyszer az ablakon kidobott 134 000 forintról Miért nem épült meg a Korona Szálló és az Áramszolgáltató közös kazánháza? Lapunk december 10-i szá­mában megírtuk, hogy az Áramszolgáltató Vállalat La­tinka Sándor utcai iroda­épületének udvarán jelentős földmunkák után leállították a Korona Szállóval közös ka­zánház építését. A 84 000 fo­rintért kiásott gödröt azóta betemették. Megkérdeztük Bálint Józsefet, a megyei ta­nács tervosztályának vezető­jét, mivel magyarázza a tör­ténteket. — 1960-ban olajtüzelésű kazánok beépítéséhez kértünk engedélyt az Országos Ener­giagazdálkodási HatóságtóL Kérésünket akkor azzal uta­sították el, hogy nem látszik biztosítottnak a fűtéshez szükséges olajmennyiség. Kö­vetkező kérelmünkben arra hivatkoztunk, hogy a város központjában nem üzemeltet­hetünk széntüzelésű kajáno­kat, mert a korom és a füst szennyezné a belváros leve­gőjét. Közöltük az OEGH- val azt is, hogy külön paku- ralefejtőre sem lenne szüksé­günk, mert a cukorgvár és a textilművek lefejtőjének bő­vítésével jelentéktelen hozzád .járulással megszerezhetnénk a szükséges égésterméket. Ezek után az Energiagazdál­kodási Hatóság engedélvezte olajtüzélésű kazánok beépíté­sét. — Hogyan történhetett meg, hogy mégis szilárd tü­zelésű kazánház évítéséhez fogtak hozzá tavaly? — Az a kikötéssel írták alá, hogy a kazánokhoz szükséges é0''*e- jek beszerzéséhez nem vehe­tünk igénybe devizát. A Láng Gépgyár vállalta Is az olaj- kazánok elkészítését, de a teljes fölszereléshez mégis­csak szükség lett volna né­mi devizára, tgy vetődött fel a kalóríadűsabb szénnel való fűtés gondolata. Amikor 1965 májusában a végleges jóvá­hagyásra került volna a sor, Budapestről közölték velünk, hogy csakis olajfűtésről lehet szó a szállodánál. A már megtervezett kazánház belső áttervezését a Somogy me­gyei Tanácsi Tervező Iroda nem vállalta. Ezután a HÜ­TER V-nél, majd a LAKÓ- TERV-nél próbálkoztunk, itt el is vállalták. — Ha eközben a Beruházá­si Iroda már megkezdte a kazánház alapjainak föld­munkáit, akkor a terv, amelynek alapján dolgozni kezdtek, még a széntüzelésű kazánház terve volt? — Igen, de az alap>ok és a külső falak változatlanul ma­radtak volna, csupán az épü­let belsejében akartunk vál­toztatást Kétségtelen, hogy amíg a tervek nem voltak meg végleges formában, nem kellett volna elkezdeni a gödör ásását A véletlen hoz­ta úgy, hogy összetalálkoz­tunk a budapesti Astoria Szálló kazánjának! tervezőjé­vel, s az megígérte, hogy meg­szerzi pz engedélyeket a Ko­rona Szálló alá építhető ka­zánházhoz. Ez a megoldás látszott legpraktikusabbnak és legolcsóbbnak, így emel­lett döntöttünk. Akkor állí­tottuk le a földmunkákat amikor ez az ígéret elhang­zott, mert így a régi épület alatt üzemeltetett kazánház bővítésével megoldható a szálloda, sőt az Áramszolgál­tató Vállalat irodaépületének fűtése is. Igaz, hogy a tény­leges kár százezer forint fö­lött van, viszont ígv nem kell megépíteni a különben nélkülözhetetlen kazánházat, amely körülbelül 1,5 millió forintba került volna. — Amikor az olajtüzelést javasolta az Országos Ener- giagazdálolcdási Hatóság, nem merült fel újra, hogy az égő­fejekért most is devizával kell fizetni? — Ügy látszik, azóta ezt sikerült kiküszöbölni, mert előreláthatólag magyar gyárt­mányú égőfejeket kapunk. A kazánok üzemeltetését 1967 szeptemberében kezdjük meg. A kivitelező múlt évi lema­radása miatt (négymillió fo­rint) bizonyos, hogy az épü- let elkészítése is áthúzódik a tervezett (1966 decemberi) ha­táridőről 1967-re. Nagy József A megyei igazgatóságon ka­pott tájékoztatás szerint je­lentős beruházásokat végez­tek már eddig is a gép javítási tennivalók jó minőségű és gyors ellátására. 25 000 000 fo­rintot új épületek létesítésére és a javítótér bővítésére for­dítottak, csaknem ekkora költséggel pedig műhelyek fel­szereléséről gondoskodtak. Az idén mintegy hatmillió forin­tot költenek épületekre és gé­pi berendezésekre. Az eddigi beruházásokból Memye, Bala- tonkiliti és Kaposvár kapta a legtöbbel. A gépjavító állomásokon szakosított munka folyik, vagyis kijelölt típusok rendbe hozását végzik. A kombájno­kat például Balatonkilitiben, Nagyatádon és Kaposváron ja­vítják. Kaposvárra hozzák főjavításra a mezőgazdaságban dolgozó SZ—100-asokat az egész Dunántúliról, s itt lánc­felújító üzem is működik. Memyén a Diesel-adagolók felújítását végzik négy megye részére. Balatonkilitiben, Tap- sonyban, Iharosberónyben és Memyén a pótkocsikat, Ka­posváron és Tabán pedig a gumiabroncsokat újítják fel. Csokonyavdsontán — noha ez az üzem még gépállomási jel­legied működik — a növény­védő gépek felújítását végzik. A talajmunkákról a javítás­ra való átállás nemcsak tech­nikai, hanem személyi fölté­telek biztosítását is igényli. Amíg 1963-ban 350 műhely­munkásra volt szükség, a mostani nagyobb feladatok megoldására több mint 780 dolgozót foglalkoztatnak a műhelyekben. Ez a létszám azonban toválbbi eme’ésre vár, hiszen a tennivalók is növekszenek. Ezért indítottak középfokú szerelőiképző tanfo­lyamokat, amelyeken a trak­torosokat szerelőkké képezik át. Segítenek a munkában az ipari tanulók i®, s innen is várható szakember-utánpótlás. Az átszervezéssel az eddi­ginél jobban biztosítható a termelőszövetkezeti erő- és munkagépek javítása, hiszen a jól fölszerelt műhelyekben a teljes szétszedésre, a tüzetes vizsgálatra is lehetőség van. Ugyancsak a közös gazdasá­gok hasznára módosították a jótállási időt is. Minden bi­zonnyal a munka minőségé­nek megjavítását szolgálja az a rendelkezés, amely szerint az eddigi egy hónap helvett három hónap garanciát adrfak a rendibe hozott gépekre a gépjavító állomások. Hemesz Ferenc Képek a tabi kaptárüzemből Egy éve, hogy átadták rendel­tetésének az Or­szágos Méhészeti Szövetkezeti Köz­pont kaptárüze­mét Tabon, már­is bővítésre szo­rul. Ez év első felében egy sze­relő- és egy elő­készítő csarno­kot építenek. 11 dolgozóval kezd­ték a munkát,' ma már 34 mun­kásuk van. Az első hatvan házat, ezer hétezer ládát, félévben vándor­három­kaptárt, szállító­ezenkívül anyazárkát, úsz­tatórácsot, rajlá- dát ts anyapá- roztatót készíte­nek. Februárban megkezdik a ra- Kodókaptárak so­rozatgyártását. A fűrészgépen egysz "rre kétféle vágást végezhet. Készülnek az úsztatórácsok. Szamos István és K^dtlcshó Géza asztalosok össze­állítják a hordozható vánd rházak kereteit. CSURGÓI HIRDETŐINK FIGYELMÉBE! Hirdetéseiket feladhatják PETI ERZSÉBETNÉL, a könyvesboltban.. Ma mór nemcsak a városok esti képéhez tartozik hozzá a higanygőzlámpa, hanem egyre több faluéhoz is. A múlt óv végén Andocson is korszerű­sítették a közvilágosítást, hu­szonhatezer forint költséggel húsz armatúrát szereltetett föl a tanács a község központjá­ban. — Valamikor a pipics is megtette, később a petrólám- pa. Most? A higanygőzlámpát is szinte természetesnek ve­szik az emberek. Hja, evés közben jön meg az étvágy! — mondja Tapaszti Ernő vb-el- nök. Art hiszem, érdemes meg­említeni, hogy Tab után itt gyúltak ki először a nagy fényerejű lámpák. Igen nagy volt az öröm a faluban, ami­kor december 20-án először kapcsolták be a húsz ostor- nyeles világítótestet. A tanács vezetői a helybeliek biztatá­sára elhatározták, hogy még húszait szereltetnek föl az idén, s akkor végig fényárban úszik estémként a Fő utca. — Szeretjük az újat, ennyi az egész. Hogy mást ne em­lítsek, mi vettük Tab után az első televíziót hat évvel ezelőtt a járásban. Tudja, hány van azóta a faluban? Nyolcvanegy. Már egy cigánycsalád is vett, az ember Nagytoddipusztán dolgozik, az állami gazdaság­ban — újságolja az elnök. Adatokat, tényeket sorol a község fejlődéséről. Hét év alatt nagyot lépett előre An- ■'ocs. Rendbe hozták az isko- 1 át, a tanácsházat, a mozit négy kilométer hosszú járdát készítették. ötven személyes óvodát építettek, hozzájárul­Andocsi hétköznapok taik a tabi mentőállomás és a tabi egészságház költségéhez. Négyszázezer forintot fordít a tanács korszerű orvosi rendelő és lakás építésére. Az új egészségügyi intézményt az idén adjáik át rendeltetésének. — Már csak a festés és a cg zrép kályhák felrakása van hátra. Szeretnénk április 4-én felavatni a rendelőt — közli az elnök. Húsz pincét, elbontottak Szívesen dolgoztak az an­docsáak és a községhez tartozó puszták lakói az épülő orvos- lakásnál. A Kossuth Lajos utcában álló régi falat társa­dalmi munkában bontották el. Fejszével lefaragták a maltert a téglákról, s az építő anyagot beépítették a rendelőbe. Egy vasárnap felrakták a cserepet a tetőre a németsűrűiek. Az építőanyagot a termelőszövet­kezet traktorosai fuvarozták a rendeltetési helyére. A. legnagyobb társadalmi munkát az Árpád utcaiak vé­gezték decemberben. Bekötő út épül a tsz majorjához, s itt vezet el. Egy akadálya volt az útépítésnek, hogy húsz pin­ce mélyen benyúlt a kocsiút alá. A tanács vezetői össze­hívták az utca lakóit, s meg­magyarázták, hogy csak akkor vezethetik erre a kövesutat, ha kihordják a répát és a krumplit a pincékből, s be- omlasztják az út alá benyúló boltíveket, földdel töltik fel az üreget. Az Árpád utcaiak megértették, hogy vállalniuk kell ezt az áldozatot, össze­fogtak, s 20 450 forint értékű társadalmi munkát végeztek a bontásnál és a földhordásnál. A Somogy megyei Űtépítő Vállalat szakembereinek irá­nyításával ledöngölték a pin­cék helyére hordott földet. Máthé László családja például tizenhat munkanapot dolgozott az Árpád utcában. Lesz-e napközi otthon? A végrehajtó bizottság ülé­sén ismét fölvetődött, hogy kora hajnalban kelnek a nagy- toldipusztai és a németsűrűi gyerekek, mert indult a busz. Háromnegyed hetet mutat az óra, amikor megérkeznek az iskoláiba. Akármilyen korán fűtenek is be, ilyenkor még nem elég melegek a termek. Negyven tanuló jár be a két pusztáról; ha az AKÖV meg­értené a szülők és az iskola gondját, sokkal tovább alhat­nának reggelenként a gyere­kek, nem érnének hetvenöt perccel előbb az iskolába. Még messze van a tavasz, a^község vezetői azonban már azon gondolkoznak, hogyan in­tézzék el a gi'ógyfürdö.e járó andocsiak ügyéi. Tavaly azzal utasította el a MÁVAUT a fürdőbusz iránti igényüket, hogy ott a siófoki járat, szán­janak fel arra. Szállnának is szegények, csak éppen nem fémek föl rá, mert zsúfoltan érkezik a faluba. Abban reménykedünk — mondja Tapaszti Ernő —. hogy megértőbb lesz a MAVAUT az idén. Legnagyobb gondja a köz­ségnek, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya nem engedélyezte a tanulószoba, szeptember 1-től pedig a nap­közi otthon megnyitását, mert — úgymond — nem tudják biztosítani az ideális föltétele­ket. Az iskola szülői értekez­leten mérte föl az igényeket. Nyolcvan gyereket jelentettek be tanulószobára. Ha két cso­portban tanulnának, akkor — Hoppár Sándor iskolaigaz­gató számítása szerint — 912 forintba kerülne havonta a ta­nulókra felügyelő nevelők túl­órája. Az iskola és a tanács úgy gondolja, hogy a terme­lőszövetkezet konyhája és ét­kezőhelyisége megfelel nap­közi otthonnak, a tsz úgyis csak nyáron használja. Mivel minden berendezés megvan (tűzhely, edény, tányér, evő­eszköz), az iskola különösebb beruházás nélkül adhat ebé­det a tanulószobára járó diá­koknak. — Nagyon bánt bennünket, hogy a megye elutasította ja­vaslatunkat ... A szülők igénylik a napközit, s a járás 'is egyetértett elképzelésünk­kel — panaszkodik a vb-el- nök. Sok mindent kijártak már a község vezetői, nem mond­tak le a napközi otthonról sem. Ha az idén nem is, jö­vőre föltétlenül megnyitják. Lajos Gén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom