Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-18 / 14. szám

SomggFNéplap ft? MS7MP' MFGVEí R! ?riTT,f A wEGVfi TAMACS LAPJA Egy tsz-elnök öröme és bosszúsága Munkában a hóeltakarítók A bűnig? Az anyánál sokáig nem volt boldogabb ember. Az élet neki, személy szerint nem sokat adott ugyan: a háború elrabolta férjét, s ő egyedül maradt négy gyerek­kel. Fölösleges magyarázni, mennyit küszködhetett ez a parasztasszony, míg felnőttek a gyerekek. János, a nagyob­bik fiú diolomás, vezető em­ber az egyik fővárosi válla­latnál. A két lány dolgozik m^r: másfél éve a kisebbik fiú is befejezte egyetemi ta­nulmányait. Ügy látszott, a valamikor apa né,v"l maradt család révbe jutott. F'kor még nem sejtett semmit a mama. Arra gon- d"lk hogy a klsehHjfc fiú js bátyja nyomdokaiba lép, s munkáiét szerető, rendes em­ber lesz belőle. Valamit azonban nem tudtok, sem ő, sem a testvérek. Azt, hogy OÖ7S az ital rabia le**. A korábban szorgalmas fin e~v- re kevesebbet beáll, a dín- lomaosztést követő banketten is csúnyán Ieltta magát. János, a bátvia akkor már seltett valamit. Géza túl sok pénzt kért tőle. Többször ré­szegen kereste föl bátyját, s J|ijr fjrjr\rgl* *y* fk’r+ri.*-4-• ’1t;--- — i tallal, nagy bajok lehetnek belőle! Géza elfoglalta első mun- kab»Iyét: eltelt nyolc hét, és otthagyta. Azzal érvelt: ott nem tud tovább fejlődni. El­hallgatta, hogy mindössze két hétig dolgozott, később csak nagy ritkán ment be a hivatalba .akkor is ittasan. János hitt neki. Állást szer­zett. pénzt adott neki. \z új állást három hónap múlva otthagyta, s hazautazott a mamához. És mit el nem hisz egy anya a fiának, s mit meg nem tesz érte? Fő­zött. mosott rá, pihentette. A fiú pénzt kért tőle, és — csúnyán berúgott. A tanács­talan asszony irt Jánosnak, az jött is, szigorú arccal és azzal a szándékkal, hogy se­gít. A faluhoz közel állást ta­lált Gézának. Megint csak italos napok jöttek. Botrá­nyos falusi esték, s a fia­talemberről beszélt már min­denki. Gézának már nem számított semmi. Ha pénzt talált az asztalon vagy a párna alatt, szó nélkül zseb­re tette. És megint csak ott­hagyta a munkahelyét. Ennyi a történet. Géza nem lopott, nem csalt, nem ölt, «csak« egy családot tesz tönkre anyagilag és talán er­kölcsileg is. A maga sorsá­nak szerencsétlenségét mások nyakába akasztja. A segít­séggel visszaélt, a bizalomra méltatlannak bizonyult. Sen­ki nem tud neki megálljt parancsolni. A törvénnyel mérhető bűnig kell eljutnia, hogy megfékezhessék? H. S. A zárszámadásra való ké­szülődéskor főként az ered­mények összegezése, értékelé­se tölti ki a termelőszövetke­zeti elnökök idejét. Akadnak azonban egyéb dolgok is, amelyekkel foglalkoznia kell a tsz vezetőjének, s ezek hol örömet szereznek, hol pedig bosszúságot okoznak neki. Ajzert Jenő, a tabi Egyetér­tés Termelőszövetkezet elnöke is erről beszélt, amikor leg­utóbb felkerestük. — IVÍég a nyáron itt járt egy idős asszony, szövetkeze­tünk egyik tagja. Arról pa­naszkodott, hogy rosszul bán­nak vele otthon, meg hogy elégedetlen a háztáji földjé­vel. Beszéltem a fiával, és kértem, törődjön jobban az édesanyjával. A háztáji föl­det kicseréltük, be is takarí­tották róla a terményt. Ügy látszik, minden rendeződött, mert azóta nem panaszkodik, örülök, hogy segíthettem megoldani a problémáját. Az is nagyon jó érzéssel tölt el, ha látom, hogy ez vagy az a tsz-tag kiemelke­dően jói dolgozik. Itt van például Nemes József, az egyik sertésgondozónk. Évek­kel ezelőtt az újság is írt ró­la. Tavaly 500 hízott sertést értékesített a tsz abból a hiz­laldából, ahol ő egyedül gon­dozza az állatokat Leválasz­tott malacokat kapott, s kész hízókat adott. A sok malac közül alig hullott el egy- kettő. Hát ennek nem lehet nem örülni. Van egy mezőőrünk, Far­kas József. Sokan azt hihet­nék. hogy ilyenkor, télen, amikor néptelen a határ, és nincs termény a földeken, nincs is mire vigyázni. Pedig van. Jól tudja a mi cső­szünk, hogy az őszi vetések­ben milyen sok munka, fá­radság van, s mekkora érték várható belőle, ha nem éri kár. M’r háromszor hozott följegyzést arról, hogy me­lyik fogatos hajt keresztül a gabonatáblákon. A csősz föl- iegyzéseiben a torvaji Tik­kel Imre. Stiner György, Hecker Adam, Stiner János, j a lullai József Jánös és má- jsok neve szerepel. Ha nem használ nekik az utolsó fi­gyelmeztetés, más módon pró­báljuk rendre szoktatni őket. Csőszünknek köszönhetjük, hogy idejében elejét vehet­jük a nagyobb károknak. Bosszúság? Erre is van okom. Közeleg a zárszám­adás, és főagronómusunkat, Kiss Zoltánt nem láttuk de­cember 21-e óta. Állandó lakhelye más megyében van, itteni lakásán tudomásom sze­rint nem járt azóta. Itt hagy­ta az autóját, a motorkerék­párját és néhány ruháját is. Hogy miért ment el? Volt egy ügy, talán az késztette rá. Ugyanis jó néhány már zsával több gabonát szállíib- tott el a tsz-től az állandó lakhelyére, mint amennyi járt neki. Ráadásul itt is félretet­te a részét. Ezt az ügyet majd rendezik az illetékes hatóságok ... Amikor a do­log kipattant, szó nélkül el­ment, és most itt vagyunk a zárszámadási és tervezési munkák kellős közepén agro- nómus nélkül. Hát nem bosz- szantó? H. F. Másfél milliót költöttek 1965-ben a tabi szociális otthon fenntartására (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács Végrehaj­tó Bizottságának csütörtöki ülé­sén a járási szociális otthon hely­zetéről tárgyaltak. A beszámoló szerint az otthon fenntartására — 104 gondozott el­látására — a múlt évben 1 514 000 forintot költöttek. Bevételi tervü­ket 223 433 forintra, azaz 150 szá­zalékra teljesítették. Saját gazda­ságukban mintegy 125 000 forint értékű zöldséget és gyümölcsöt termesztettek, illetve sertést és baromfit neveltek. A gazdálkodás helyességét, a pénzügyi fegyelem megtartását bi­zonyítja, hogy a járási pénzügyi osztály decemberi vizsgálata a leg­kisebb szabálytalanságot sem ész­lelte. JN> «. ~*L HR Csaknem ötmillió forint kártérítés a tabi járásban (Tudósítónktól.) A múlt évben a járás ter­melőszövetkezeteinek állat-, tűz-, vihar-, árvíz- és jégká­raira csaknem három és fél millió forint, magánszemé­lyek vagyoni és személyi káraira pedig egymillió-há­romszázezer, összesen csak­nem ötmillió forint összegű kártérítést fizetett ki az Ál­lami Biztosító tabi jáqásd fiókja. Több termelőszövetkezet kapott nagy összegű kártérí­tést tavaly, így például a tö- rökkoppányi Koppányvölgye Tsz több mint egymillió fo­rintot, a karádi Búzakalász Termelőszövetkezet pedig 380 000 forintot. Csupán jég­károkra 1 896 350 forintot fi­zettek ki a járásban. Összevon rák a kaposvári ktsz-ek KISZ-szervezeteit öt-tíz tagú KlSZ-szerveze- tek voltak eddig a kaposvári ktsz-ekben. A városi KISZ- bizottság javaslatára a KI- SZÖV úgy döntött, hogy ösz- szevonják az alapszervezete- ket, s otthont a KISZÖV székházban adnak a fiatalok­nak. Előreláthatóan mintegy hatvantagú lesz az új alap­szervezet, mivel az újonnan alakult — eddig KlSZ-szer- vezet nélküli — ktsz-ek fia­taljai is jelentkeztek. Emelkedett a társadalmi ünnepségek száma a siófoki járásban (Tudósítónktól.) Ülést tartott a Hazafias Népfront siófoki járási el­nöksége. Az elnökség tagjai megvitatták a járási nép­frontbizottság munkatér­vét, majd a családi ünnepsé­gek társadalmi megrendezé­sével kapcsolatos feladatokról tanácskoztak. 1964-ben még csak 74 ilyen rendezvényt tartottak. ta­valy viszont már százra emelkedett a szocialista tar­talmú és formájú családi ün­nepségek, események száma. A járási elnökség az ered­mények fokozása céljából több határozatot hozott. Jj1 gyik napon mondom a feleségemnek: — Te asszony, sehol sem ialálom a gratnofonlemezek között a Hawaii rózsákat. Nem láttad valahol? Nem ad­tad valakinek kölcsön? Meglepetten néz rám az asszony: — Tudod, hogy gramofon­lemezeket nem szoktunk köl­csönözni. Hanem sejtem, hol lehet. A múltkor Kadlicse- kéknél voltunk születésna­pon, s akkor — bizonyára jó­magad is emlékszel — elvit­tünk magunkkal néhány le­mezt, köztük a Hawaii ró­zsákat is. Valóban! Így van. S tud­AYAII RÓZSÁK tom. mire gondol az asz- szony. Arra. hogy lemezei­met összekevertem Kadli- csek barátom lemezeivel, s ez a Hawaii rózsák véletle­nül ott maradt. Alig vártam, hogy talál­kozzak Kadlicsekkel. — Te, hallod-e, nem. ma­radt a múltkor nálatok a Hawaii rózsák című leme­zem? — kérdeztem, s biztos­ra. vettem, hogy igennel vá­laszol. Kadlicsek sértődötten rém Nyári bolondságok Jo szórakozást, kellemes mulatságot, nevetést ígér Luigi Zampa olasz ren­dező komédiája. Tenger­parton játszódik a törté­net, sok kitűnő szereplő­vel, sok kitűnő ötlettel, a képi ábrázolás megannyi sziporkázó villanásával. A könnyed történet túllép a szórakoztatás igényén; tár­sadalomkritikája szókimon­dó, őszinte. Nevetségessé teszi a szexuális túlhaj­szoltságot. A főszereplők: Vittorio Gassman, Sandra Milo, Michele Merrier Gabriella Giorgdli. (A filmet január 19-lg játsszák a Vér»* Csillag moziban.* — Csak nem gondolod, hogy eddig hallgattam vol­na? ... Nincs, hát mit legyek? * . * U ét vagy talán három héttel később meglá­togattam Kadlicsek baráto­mat. Éppen a fürdőszobába készült. t Azt mondta barátságosan: — Amíg megfürdök, gra- mofonozz egy kicsit, hogy ne unatkozzál. Kadlicsek lemeztárából egymás után szedtem elő a lemezeket, közben muzsikál­tam. Egyszer csak kezembe ke­rült a Hawaii rózsák, az én legkedvesebb lemezem! Te jó ég, csakhogy megvan! De hogyan álljak Kadlicsek ba­rátom elé, mikor a múltkor ő sértődötten azt mondta, hogy nem felejtettem nála Mit tegyek? Nem akarok je­leneteket rendezni. De valóban mit tegyek? Nem is tudom. mi jött rám, betettem a lemezt az aktatáskámba, s úgy tettem, mintha mi sem, történt volna. (Később még feleségemnek ']P )Y) £~.ÓltO. 'V VOh) Kadlicsek barátom kijött a fürdőszobából, s leültünk sakkozni. • * • TV éhány nap múlva ész­^ ” revettem, hogy Kadli­csek gyanúsan nézeget. Fog­hegyről köszönt, és amikor meghívtam hozzánk, ridegen elutasított. Sejtettem, miről van szó. Észrevette, hogy visszalop­tam tőle a Hawaii rózsák cí­mű lemezemet. Csakis rám gyanakodhatott, mert más nem járt hozzá, lemezeit pe­dig nem szokta kivinni a házból. Nem baj. gondoltam, hadd reszelje most az ördög. Miért nem vallotta be, hogy nála maradt? Nála maradi, s ó ezt elhallgatta. Ezt lopásnak is lehet minősíteni. Erre azonban gondolni sem mer­tem, mert Kadlicsek jó ba­rátom. Ügy látszik, most szé­gyenig hogy rajtakaptam. Na, mindegy. Csak szégyellje. » * * IT ét-három nappal a ^ Kadlicsekkel való ta­lálkozásom után, azaz tegnap ismét történt valami a le­mezzel kapcsolatban. Munkámból hazajövet fele­ségem a következő szavak­kal fogadott: — Mi az, apus, a múltkor nem találtad a Hawaii ró­zsákat, most meg, látom, kettő is van belőle. Teli Péter (Magyar Szó) SOKOK Einstein és a medveeukor Einstein minden héten vendégül látta a szomszé­dék 10 esztendőt kislá­nyát Egyszer megkérdez­ték, nem kár-e drága ide­jéért, hogy ennyit beszél­get egy gyermekkel. A tu­dós nevetett: I— Egyáltalán nem vesz­tegetem az időt! Nagyon szeretem a medvecukrot. Kis vendégem mindig azt hoz nekem, én pedig há­lából megcsinálom a szám­tanfeladatát. France és a hölgyek kora Anatole France egy hölggyel beszélgetett, aki­ről köztudomású volt, hogy semmi pénzt és fá­radságot nem sajnál szép­sége megőrzésére. A hölgy egy kissé aggódó hangon megkérdezte az írót, hány évesnek tartja. Az iró jól megnézte a hölgyet, és azután ezt mondta: — A fogai alapján 18- nak nézném, a hajáról 19- nek, az alakjáról 16-nak. A hölgy boldogan sür­gette: — Igazán aranyos, de végeredményben hány évesnek néz? — Hiszen megmondtam felelt az író. — 18-nak, 19-nek, 16-nak. Együttvé­ve. Chaplin és az ideggyógyászat Chaplin egyszer azt mondta Simeonnak, a hí­res írónak: — Higgye el, minden ember többé-kevósbé ideg­beteg. Maga is. én is. Amikor érzem, hogy baj van a lelkiegyensúlyom­mal, csinálok egy filmet. Maga meg ilyenkor új re­gényt ír. Ezért nincs szük­ségünk ideggyógyászra. — Ha meggondolom, hogy ezért még fizetnek is nekünk — dünnyögite Simeon... Diogenész és a győzelem Diogenészt meglátogat­ta az olimpiai versenyek egyik győztese. — Tehát győztél? — mondotta a bölcs. — Győztem, mester — felelte a boldog bajnok! — És kit győztél le? — A szaloniki Patro- xaszt. — Vajon jobb volt ő nálad vagy rosszabb? — Hogyhogy? Termé­szetesen rosszabb! Hiszen én győztem. — Akkor minek örülsz annyira, te balga, ha ma­gadnál rosszabbat győztél le? — szólott a bölcs, és visszatért hordójába. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. t Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-1®, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és oem adunls vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. K'rsrült a Som""' meevei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári űzőmében. Kaposvár, Latinka Sándor utc* 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom