Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

Vasárnap, 1965. december 12. 5 SOMOGYI NÉPLAP MASZEK MUNKA A KTSZ-BEN A Nagyatádi Komfort Építő és Szolgáltató Ktsz egyik iro­dájában egy fegyelmi határo­zatot és egy jegyzőkönyvet la- pogzatok. »13/1955. sz. fegyel­mi határozat. Nagy Béla, Trat- nyek Ferenc, Drávecz József és Baksa József munkásokra a fe­gyelmi bizottság áthelyezés, alacsonyabb munkndíjjal járó munkakörbe helyezés fegyel­mi büntetést szab ki 1965. dec. 31-ig.« A brigád ugyanis — egy segédmunkás kivételével ■— a szövetkezet anyagát és munkagépét használva egy magánépítkezésen dolgozott. A jegyzőkönyvből és Takács László műszaki vezető tájé­koztatásából más is kiderül. Az említett Nagy-brigád a szombati napon (nem volt sza­bad szombat!) délelőtt csak egy ember teljesítményének meg­felelő munkát végzett. A se­gédmunkások a fa alatt üldö­géltek, a brigádvezjető pedig “■harcképtelen- volt — a félde­ciktől. Ám délután — a mű­szaki vezető figyelmeztetése ellenére — a ktsz munkaesz­közeivel teljes erőbedobással maszekoltak. A fegyelmi tárgyalás után a brigádot feloszlatták. — Néhány apróbb kilengést leszámítva semmi bajunk nem volt a Nagy-brigáddal. Az épü­lő kertváros új házai az ő ke­züket dicséri — mondja Ta­kács Lástzüó. — Elégedettek voltunk munkájukkal, ők ke­restek talán legjobban a bri­gádok között. Am a fegyelmi határozattal nem szűnt meg a Nagy-brigád mint téma a ktsz munkásai között. Mégpedig azért nem, mert a szocialista címért küzdöttek, és a brigád tagjai közé tarto­zott a párttag KISZ-titkár, Tratnyek Ferenc is. »Ez hát a híres szocialista brigád?« »Ilyen titkár mutat példát?« — hangzott itt is ott is — jo­gosan. Tratnyek Ferenc 25 éves, megnyerő arcú, nyílt tekintetű fiatalember. Egy éve titkára a ktsz 25 tagú KlSZ-alapszer- vezetének. — A szocialista címért küz­döttek — mondom. — Éppen ezt a módszert találták leg­megfelelőbbnek a cím elnyeré­sére? Lehajtja a fejét. — Nem. Rendesein dolgoz­tunk mi, csak ... csak beleme­rült a brigád a maszekolásba. Ez volt mindennek az oka ... — Mennyit hozott ez a kony­hára havonta? — Változó volt. Osztoztunk... Néha kétszázat, néha a több­szörösét. — Ezért a munkáért — a fe­gyelmin kívül — mit kapott? — Ezerhétszáz forintot. — Mennyit keres havonta? — Kétezer forintos átlagom volt. A ktsz vezetői szeretik Trat­nyek Ferencet. Hangsúlyozza a műszaki vezető: abban, hogy délelőtt nem dolgoztak, ő ke­vésbé hibás, rakta volna a fa­lat, de nem akadt segédmun­kás, aki kiszolgálja. Jó kőmű­vesnek tartják. Nem kellett volna a brigáddal tartania a maszek munkában ... — Mit szólt volna mint KISZ-titkár, ha az alapszerve­zet valamelyik tagját találja munkaidő alatt pihenésben és maszekolásban ? Lehajtott fejjel válaszol. — Nem tudom. Pedig tudnia kellene ... — S mit szóltak mindehhez a KISZ-szervezet tagjai? Nem vetették föl, hogy vizet prédi­kál, és bort iszik? — Csak mondogatták, hogy hogyan tehetett ilyet eey szo­cialista brigád és a KISZ-tit- kár ... — És mit válaszolt? — Nem sokat. Mit mondhat­tam volna? — És a pártszervezet? — Ott is szóba került. . . Erkölcsi és anyagi károk keletkeztek a Nagy-brigád »ak­ciójából-. Elsősorban munka­helyükön. Ugyanis a brigád feloszlatása után elkezdett munkájukat a többieknek kel­lett befejezni. — A falazásban van a pénz — magyarázza a műszaki ve­zető. — Ferdék felhúzták a fa­lakat, azaz elvégezték a leg­jobban fizető munkát. Meg kellett győznünk a többieket, hogy a ktsz érdeke úgy kíván­ja, hogy ők fejezzék be a töb­bit, a rosszabbul fizető mun­kát. így az emberek kétezer helyett ezerötszáz-ezerhatszáz forintot kaptak ... Megcsinál­ták. Viszont sokkal nehezebb megigyőzni azokat, aikik az eset­ből általánosítanak. Lejárat­ták a brigádmozgalmat Nagyék, akik mint a szocialis­ta versenyben részt vevők a legmesszebbmenő támogatást megkapták a ktsz vezetőitől. Tratnyek Ferenc a KISZ te­kintélyét ásta alá. Ezt belátja 6 is. Igazságosnak tartja a fe­gyelmit. — Nagy Béla nem lesz töb­bé brigádvezető — jelenti ki a műszaki vezető. De Tratnyek Ferenc még KISZ-titkár, bár a járási KISZ-bizofctságon szó van a leváltásáról. De minden­képpen ki kell köszörülnie a csorbát, helyre kell állítania munkahelyén a KISZ tekinté­lyét. Nem lesz könnyű, de a ktsz vezetői adnak rá lehetősé­get. — Jobb légkörbe kerültem az új brigádban — mondja —, nagyon fogok igyekezni... Strabl Márta Építtetők! Már most vá­sárolják meg az építőanyagot a földművesszövetkezet bala- tonkeresztúri és balatonszent­györgyi TÜZÉP-telepein. Nagy mennyiségben és választékban kaphatók: égetett mész, cement (400-as), cserép, nyílászáró szerkezetek, redőnyök a ba- latonkeresztúri TÜZÉP-tele­pen. 129 db mérnöki cső ára 18.50 Ft. (3489) Kapós menti állattenyésztési tanácskozás Tegnap folytatódott a Somogy és Tolna megyei rendező szervek által összehívott Kapos menti állattenyésztési tanács­kozás a kaposvári Latinka Sándor Művelődési Házban. Az ankét második napján részt vett Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára is. Pénteken az állattenyésztői munkáról, a tenyésztési feladatokról hangzot­tak el előadások és hozzászólások, tegnap a takarmányter­mesztés szerepelt az összejövetel napirendjén. A szombati vi­tát Tolnai Ferenc, a Tolna megyei Tanács vb-elnökhelyette- se vezette. Dr. Kurnik Ernő, a Mezőgaz­dasági tudományok doktora, c. egyetemi tanár, a Délkelet-du­nántúli Kutató Intézet igazga­tója mondott vitaindítót. A vetített képekkel és szemlélte­tő táblázatokkal illusztrált elő­adás a takarmány term el és és az állattenyésztés kapcsolatát mutatta be; kísérleti eredmé­nyekre és a nagyüzemi gyakor­lat tapasztalataira támaszkod­va érzékeltette a két termelési ágazat összefüggését. Somogy, Tolna és Baranya megyei gaz­daságok példáival bizonyította az előadó, milyen mértékben függvénye az állattenyésztés a növénytermesztésnek, s részle­tesen beszélt a takarmányke­verékek fontosságáról. Hagyománya van hazánkban a takarmánykeverékeSnek, mégis ezek egy részének a magja napjainkban már sehol sem szerezhető be. A különbö­ző keverékek tudvalévőén többszörös hasznot hoznak a Dr. Kurnik Ernő gazdaságnak: biztosítják a szántóterület állandó hasznosí­tását, tavasztól őszig folyama­tos, zöld eleséggel látják el a jószágot, ezenfelül silónak el­készítve kitűnő összekötő tö­megtakarmányt adnak az új zöld termésig. A fővetést — az őszi és tavaszi keverékeket — a különböző növények betaka­rításával egy időben követheti a másodvetésű zöldtalcarmány, s a terület többszörös haszno­sítását aszályos nyár esetén elősegítheti az öntözés. Az is­mert keveréktaíkarmányok nö­vényein kívül — szudáni fű, napraforgó, borsó, szója, ku­korica stb. — új növényekkel is kísérleteznek, s ezek nagy takarmányértékűek. Az ireg- szamcsei kísérleteknek az is célja, hogy az állatállomány etetéséhez szükséges takar­mány termőterületét csökkent­se, tehát az egységnyi terüle­ten a hozamokat növelje. A takarmánytermesztés kikísérle­tezett módszereit megyénk hat tsz-ében és Tolna, Baranya megye több közös gazdaságá­ban alkalmazzák már a kő­vetkező években. Az előadás után számos hoz­zászólás hangzott el. Dr. Eckert István, a Keszthelyi Agrártu­dományi Főiskola docense a gyepterületek termőképességé­nek fokozásáról és a fűtermés silózásának módszereiről be­szélt. Elmondta, hogy a szarvasmarha-állomány szá­mottevő mennyiségű és értékű tömegtakarmányhoz juthat a rétekről és a legelőkről, ha a tsz-ek ezekre a területekre is annyi gondot fordítanak, mint a szántóföldekre. A befektetés gazdagon megtérül, természe­tesen a teirmésíokozó módsze­reket ésszerűen keli alkalmaz­ni. Mindenekelőtt a meglevő gyepterületek felülvizsgálására van szükség, mert a mostani rétek, legelők egy része nem alkalmas arra, hogy fű terem­jen rajta. A marcali járásban kísérletekkel bizonyították be, hogy a gondos ápolás, a szak­szerű kezelés eredménye meg­mutatkozik a fűhozamban. A kísérletek választ adtak pél­dául arra a kérdésre is, ho­gyan trágyázzuk a réteket. A legnagyobb eredményt a szu- perfoszfát, a pétisó és a kálisó együttes alkalmazása hozta. A háromféle műtrágya kiszórása révén 1681 forint haszonhoz jutott holdanként a tsz. Ezzel szemben egy-egy hold szerves trágyázása 455 forint ráfizetés­sel járt, s ez arra int, hogy az istállótrágya meg a trágyalé inkább a szántóföldi növény- termesztésben hasznosítható si­kerrel. A gyepterületek fűtermésé­nek silózásáról szólva részlete­sen ismertette ennek a mun­kának a folyamatát. Az ele­gendő mennyiségű és szaksze­rűen tárolt silótakarmány ma már a legbiztosabb alapja az állatállomány átteleltetésének, s egyre inkább háttérbe szorul az a nézet, hogy a széna a leg­jobb téli takarmány. Péti János, a tamási Vö­rös Szikra Tsz elnöke az előző hozzászóláshoz kap­csolta mondanivalóját, ami­kor arról beszólt, hogy ná­luk már a széna helyett a siló foglalja el a fő helyet a szarvasmarhák takarmányo­zásában. Nemcsak kukoricá­ból, hanem különböző takar­mánykeverékekből is készí­tenek silót. A takarmányke­verékeket zölden is etetik, s már vetéskor ügyelnek ar­ra, hogy lépcsőzetesen taka­ríthassák be. Az ésszerű takarmányozás megköveteli, az állattenyésztési és a nö­vénytermesztési brigádveze­tők együttműködését a szük­séges takarmánytermő terü­letek kialakításában, az eleség betakarításában. Ta­másiban ennek eredményei a fejésl átlag, a tejhozam emelkedésében tükröződnek. Böbék József, a kaposvári Technikum kutató és szak- tanácsadó osztályának veze­tője hozzászólásában megem­lítette, hogy az állati termé­kek ráfordításainak 62 szá­zalékét a takarmányköltség adja. Az okszerű takarmány- gazdálkodásnak fontos köve­telménye a jól szervezett és idejében elvégzett betakarí­tás. A szántóföldi zöldtakar- mánv fiatalon ugyanis olyan tápértékét képvisel, mint a legelőfű, elvénülve pedig alig ér többet a szalmánál. Ezért okvetlenül igazodni kell a legkedvezőbb betaka­rítási időhöz. Külön hangsú­lyozta a kutató a mellékta- karm ínyok közül a kukori­caszár és -csutka jelentősé­gét. Vitába szállt azzal a ma még eléggé általános, helytelen nézettel, hogy a szárat és a csutkát alig éri meg behordani, mert nehe­zen emészthető. Ezt a prob­lémát megoldották a karba- midos dúsítással, s hasznos­ságáról több gazdaságban már a gyakorlatban meg­győződött. Az okszerű takarmányter­mesztésről beszélt Ezeres Béla kapospulai főagronó- mus is. — Nem elég csak megfelelő mennyiségű takar­mányt termelni, hanem ar­ra is kell ügyelni, hogy az állatok elegendő keményítőt és fehérjét kapjanak: bizto­sítsuk szükségletük kielégíté­sét, akadályozzuk meg a pa­zarlást A takarmánygazdálkodás­sal függ össze a korszerű legelőhasznosi'tás is. — Mi nehezen tudjuk túl­tenni magunkat — mondotta — a javított nomád pásztor­kodáson. Elméleteket gyár­tanak egves gazdaságokban a másutt már jól bevált gyakor­lati tapasztalatok átvétele he­lyett. Arra kellene törekedni, hogy legyen elegendő vil­lanypásztorunk, s ennek fel­ügyeletével minél hosszabb időt töltsenek a legelőn az állatok. Beszélt a háztáji állomány ellátásának fontosságáról is. Megemlítette, hogy Kapospu- lán a tagok — a munka­egység arányában — kap­nák rétet egész évi hasznosí­tásra. Emellett egyéb takar­mányra is biztonságosan számíthatnak a háztáji gaz­daságok. Foglalkozott a ré­tek javításival, és kiemelte a Kapos menti területek víz­telenítésének, az öntözési le­hetőségek megteremtésének fontosságát. Az állattenyésztő és az állatorvos jó munkakapcso­latának szükségességét hang­súlyozta hozzászólásában dr. Cserhalmi György, a Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kum tanára is. A takar­mányszabvány ió összeállí- t •'savai, megfelelő gondozás­sal és okszerű tartással el­érhető a háromezer literes teihozam. Állateffészségfievi szemnontból is nagvon fon­Füzes József, a tamási Széchenyi és a magyarkeszi tsz kettős elnöke a jó fajták kiválogatásáról és tovább- szaporításáról beszélt, majd dr. Németh Lajos, a Föld­művelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgató­ság Inak vezetője foglalta össze a kétnapos tanácskozás tapasztalatait. Dr. Németh Lajos — Valamennyi felszólaló hitet tett amellett — mon­dotta —, hogy a szarvas­marha-tenyésztés további fej­lesztését igen fontos felada­tának tekinti. Ehhez egy­részt központi segítségre van szükség, másrészt a gaz­daságok jobb munkájára. Igen sok még a kihasználat­lan tartalék. Az állomány 92 százalékát a magyartarka teszi ki. Ennek további te­nyésztéséhez nagy szükség van szelekcióra és a fajta javítására. De az eddigiek­nél sokkal nagyobb figyel­met érdemel a takarmány­alap megteremtése. Ehhez Felsőfokú Mezőgazdasági tos minderre ügyelni. A tanácskozás részvevőinek egy csoportja. Virág István hozzásegítenek bennünket a Délkelet-dunántúli Kutató Intézet eredményei. Az ő módszerük szerint 0,7 hold takarmánytermő terület el­tart egy 3000 literes tehenet. Méltatta a főigazgató a kutatók eddigi munkáját, s további teendőkre hívta fel figyelmüket. Megemlítette, hogy a főigazgatóság kidol- . gozta már a szarvasmarha- , tenyésztés fejlesztésének irányelveit. A végleges prjog- I ram elkészítéséhez sok érté­kes tapasztalatot adott ea a tanácskozás. Z 'rszavában Virág István, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára hang­súlyozta: A két szomszédos megye állattenyésztő szak­embereinek, vezetőinek ma­gas színvonalú és tartalmas tanácskozása, tapasztalatcse­réje hasznos útmutatást adott mind a tudományiak, mind a gyakorlatnak. Java­solta a megkezdett együtt­működés folytatását, erősíté­sét is, és indítványozta, hogy Tolnában és Somosvban egyaránt teremtsenek lehető­séget a lövőben is egymás munk'iának, a szarvasmarha- ten vesztés módszereinek és eredményeinek kölcsönös megi smerésére. H. F.—K. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom