Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-12 / 293. szám
Vasárnap, 1965. december 12. 5 SOMOGYI NÉPLAP MASZEK MUNKA A KTSZ-BEN A Nagyatádi Komfort Építő és Szolgáltató Ktsz egyik irodájában egy fegyelmi határozatot és egy jegyzőkönyvet la- pogzatok. »13/1955. sz. fegyelmi határozat. Nagy Béla, Trat- nyek Ferenc, Drávecz József és Baksa József munkásokra a fegyelmi bizottság áthelyezés, alacsonyabb munkndíjjal járó munkakörbe helyezés fegyelmi büntetést szab ki 1965. dec. 31-ig.« A brigád ugyanis — egy segédmunkás kivételével ■— a szövetkezet anyagát és munkagépét használva egy magánépítkezésen dolgozott. A jegyzőkönyvből és Takács László műszaki vezető tájékoztatásából más is kiderül. Az említett Nagy-brigád a szombati napon (nem volt szabad szombat!) délelőtt csak egy ember teljesítményének megfelelő munkát végzett. A segédmunkások a fa alatt üldögéltek, a brigádvezjető pedig “■harcképtelen- volt — a féldeciktől. Ám délután — a műszaki vezető figyelmeztetése ellenére — a ktsz munkaeszközeivel teljes erőbedobással maszekoltak. A fegyelmi tárgyalás után a brigádot feloszlatták. — Néhány apróbb kilengést leszámítva semmi bajunk nem volt a Nagy-brigáddal. Az épülő kertváros új házai az ő kezüket dicséri — mondja Takács Lástzüó. — Elégedettek voltunk munkájukkal, ők kerestek talán legjobban a brigádok között. Am a fegyelmi határozattal nem szűnt meg a Nagy-brigád mint téma a ktsz munkásai között. Mégpedig azért nem, mert a szocialista címért küzdöttek, és a brigád tagjai közé tartozott a párttag KISZ-titkár, Tratnyek Ferenc is. »Ez hát a híres szocialista brigád?« »Ilyen titkár mutat példát?« — hangzott itt is ott is — jogosan. Tratnyek Ferenc 25 éves, megnyerő arcú, nyílt tekintetű fiatalember. Egy éve titkára a ktsz 25 tagú KlSZ-alapszer- vezetének. — A szocialista címért küzdöttek — mondom. — Éppen ezt a módszert találták legmegfelelőbbnek a cím elnyerésére? Lehajtja a fejét. — Nem. Rendesein dolgoztunk mi, csak ... csak belemerült a brigád a maszekolásba. Ez volt mindennek az oka ... — Mennyit hozott ez a konyhára havonta? — Változó volt. Osztoztunk... Néha kétszázat, néha a többszörösét. — Ezért a munkáért — a fegyelmin kívül — mit kapott? — Ezerhétszáz forintot. — Mennyit keres havonta? — Kétezer forintos átlagom volt. A ktsz vezetői szeretik Tratnyek Ferencet. Hangsúlyozza a műszaki vezető: abban, hogy délelőtt nem dolgoztak, ő kevésbé hibás, rakta volna a falat, de nem akadt segédmunkás, aki kiszolgálja. Jó kőművesnek tartják. Nem kellett volna a brigáddal tartania a maszek munkában ... — Mit szólt volna mint KISZ-titkár, ha az alapszervezet valamelyik tagját találja munkaidő alatt pihenésben és maszekolásban ? Lehajtott fejjel válaszol. — Nem tudom. Pedig tudnia kellene ... — S mit szóltak mindehhez a KISZ-szervezet tagjai? Nem vetették föl, hogy vizet prédikál, és bort iszik? — Csak mondogatták, hogy hogyan tehetett ilyet eey szocialista brigád és a KISZ-tit- kár ... — És mit válaszolt? — Nem sokat. Mit mondhattam volna? — És a pártszervezet? — Ott is szóba került. . . Erkölcsi és anyagi károk keletkeztek a Nagy-brigád »akciójából-. Elsősorban munkahelyükön. Ugyanis a brigád feloszlatása után elkezdett munkájukat a többieknek kellett befejezni. — A falazásban van a pénz — magyarázza a műszaki vezető. — Ferdék felhúzták a falakat, azaz elvégezték a legjobban fizető munkát. Meg kellett győznünk a többieket, hogy a ktsz érdeke úgy kívánja, hogy ők fejezzék be a többit, a rosszabbul fizető munkát. így az emberek kétezer helyett ezerötszáz-ezerhatszáz forintot kaptak ... Megcsinálták. Viszont sokkal nehezebb megigyőzni azokat, aikik az esetből általánosítanak. Lejáratták a brigádmozgalmat Nagyék, akik mint a szocialista versenyben részt vevők a legmesszebbmenő támogatást megkapták a ktsz vezetőitől. Tratnyek Ferenc a KISZ tekintélyét ásta alá. Ezt belátja 6 is. Igazságosnak tartja a fegyelmit. — Nagy Béla nem lesz többé brigádvezető — jelenti ki a műszaki vezető. De Tratnyek Ferenc még KISZ-titkár, bár a járási KISZ-bizofctságon szó van a leváltásáról. De mindenképpen ki kell köszörülnie a csorbát, helyre kell állítania munkahelyén a KISZ tekintélyét. Nem lesz könnyű, de a ktsz vezetői adnak rá lehetőséget. — Jobb légkörbe kerültem az új brigádban — mondja —, nagyon fogok igyekezni... Strabl Márta Építtetők! Már most vásárolják meg az építőanyagot a földművesszövetkezet bala- tonkeresztúri és balatonszentgyörgyi TÜZÉP-telepein. Nagy mennyiségben és választékban kaphatók: égetett mész, cement (400-as), cserép, nyílászáró szerkezetek, redőnyök a ba- latonkeresztúri TÜZÉP-telepen. 129 db mérnöki cső ára 18.50 Ft. (3489) Kapós menti állattenyésztési tanácskozás Tegnap folytatódott a Somogy és Tolna megyei rendező szervek által összehívott Kapos menti állattenyésztési tanácskozás a kaposvári Latinka Sándor Művelődési Házban. Az ankét második napján részt vett Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára is. Pénteken az állattenyésztői munkáról, a tenyésztési feladatokról hangzottak el előadások és hozzászólások, tegnap a takarmánytermesztés szerepelt az összejövetel napirendjén. A szombati vitát Tolnai Ferenc, a Tolna megyei Tanács vb-elnökhelyette- se vezette. Dr. Kurnik Ernő, a Mezőgazdasági tudományok doktora, c. egyetemi tanár, a Délkelet-dunántúli Kutató Intézet igazgatója mondott vitaindítót. A vetített képekkel és szemléltető táblázatokkal illusztrált előadás a takarmány term el és és az állattenyésztés kapcsolatát mutatta be; kísérleti eredményekre és a nagyüzemi gyakorlat tapasztalataira támaszkodva érzékeltette a két termelési ágazat összefüggését. Somogy, Tolna és Baranya megyei gazdaságok példáival bizonyította az előadó, milyen mértékben függvénye az állattenyésztés a növénytermesztésnek, s részletesen beszélt a takarmánykeverékek fontosságáról. Hagyománya van hazánkban a takarmánykeverékeSnek, mégis ezek egy részének a magja napjainkban már sehol sem szerezhető be. A különböző keverékek tudvalévőén többszörös hasznot hoznak a Dr. Kurnik Ernő gazdaságnak: biztosítják a szántóterület állandó hasznosítását, tavasztól őszig folyamatos, zöld eleséggel látják el a jószágot, ezenfelül silónak elkészítve kitűnő összekötő tömegtakarmányt adnak az új zöld termésig. A fővetést — az őszi és tavaszi keverékeket — a különböző növények betakarításával egy időben követheti a másodvetésű zöldtalcarmány, s a terület többszörös hasznosítását aszályos nyár esetén elősegítheti az öntözés. Az ismert keveréktaíkarmányok növényein kívül — szudáni fű, napraforgó, borsó, szója, kukorica stb. — új növényekkel is kísérleteznek, s ezek nagy takarmányértékűek. Az ireg- szamcsei kísérleteknek az is célja, hogy az állatállomány etetéséhez szükséges takarmány termőterületét csökkentse, tehát az egységnyi területen a hozamokat növelje. A takarmánytermesztés kikísérletezett módszereit megyénk hat tsz-ében és Tolna, Baranya megye több közös gazdaságában alkalmazzák már a kővetkező években. Az előadás után számos hozzászólás hangzott el. Dr. Eckert István, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola docense a gyepterületek termőképességének fokozásáról és a fűtermés silózásának módszereiről beszélt. Elmondta, hogy a szarvasmarha-állomány számottevő mennyiségű és értékű tömegtakarmányhoz juthat a rétekről és a legelőkről, ha a tsz-ek ezekre a területekre is annyi gondot fordítanak, mint a szántóföldekre. A befektetés gazdagon megtérül, természetesen a teirmésíokozó módszereket ésszerűen keli alkalmazni. Mindenekelőtt a meglevő gyepterületek felülvizsgálására van szükség, mert a mostani rétek, legelők egy része nem alkalmas arra, hogy fű teremjen rajta. A marcali járásban kísérletekkel bizonyították be, hogy a gondos ápolás, a szakszerű kezelés eredménye megmutatkozik a fűhozamban. A kísérletek választ adtak például arra a kérdésre is, hogyan trágyázzuk a réteket. A legnagyobb eredményt a szu- perfoszfát, a pétisó és a kálisó együttes alkalmazása hozta. A háromféle műtrágya kiszórása révén 1681 forint haszonhoz jutott holdanként a tsz. Ezzel szemben egy-egy hold szerves trágyázása 455 forint ráfizetéssel járt, s ez arra int, hogy az istállótrágya meg a trágyalé inkább a szántóföldi növény- termesztésben hasznosítható sikerrel. A gyepterületek fűtermésének silózásáról szólva részletesen ismertette ennek a munkának a folyamatát. Az elegendő mennyiségű és szakszerűen tárolt silótakarmány ma már a legbiztosabb alapja az állatállomány átteleltetésének, s egyre inkább háttérbe szorul az a nézet, hogy a széna a legjobb téli takarmány. Péti János, a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke az előző hozzászóláshoz kapcsolta mondanivalóját, amikor arról beszólt, hogy náluk már a széna helyett a siló foglalja el a fő helyet a szarvasmarhák takarmányozásában. Nemcsak kukoricából, hanem különböző takarmánykeverékekből is készítenek silót. A takarmánykeverékeket zölden is etetik, s már vetéskor ügyelnek arra, hogy lépcsőzetesen takaríthassák be. Az ésszerű takarmányozás megköveteli, az állattenyésztési és a növénytermesztési brigádvezetők együttműködését a szükséges takarmánytermő területek kialakításában, az eleség betakarításában. Tamásiban ennek eredményei a fejésl átlag, a tejhozam emelkedésében tükröződnek. Böbék József, a kaposvári Technikum kutató és szak- tanácsadó osztályának vezetője hozzászólásában megemlítette, hogy az állati termékek ráfordításainak 62 százalékét a takarmányköltség adja. Az okszerű takarmány- gazdálkodásnak fontos követelménye a jól szervezett és idejében elvégzett betakarítás. A szántóföldi zöldtakar- mánv fiatalon ugyanis olyan tápértékét képvisel, mint a legelőfű, elvénülve pedig alig ér többet a szalmánál. Ezért okvetlenül igazodni kell a legkedvezőbb betakarítási időhöz. Külön hangsúlyozta a kutató a mellékta- karm ínyok közül a kukoricaszár és -csutka jelentőségét. Vitába szállt azzal a ma még eléggé általános, helytelen nézettel, hogy a szárat és a csutkát alig éri meg behordani, mert nehezen emészthető. Ezt a problémát megoldották a karba- midos dúsítással, s hasznosságáról több gazdaságban már a gyakorlatban meggyőződött. Az okszerű takarmánytermesztésről beszélt Ezeres Béla kapospulai főagronó- mus is. — Nem elég csak megfelelő mennyiségű takarmányt termelni, hanem arra is kell ügyelni, hogy az állatok elegendő keményítőt és fehérjét kapjanak: biztosítsuk szükségletük kielégítését, akadályozzuk meg a pazarlást A takarmánygazdálkodással függ össze a korszerű legelőhasznosi'tás is. — Mi nehezen tudjuk túltenni magunkat — mondotta — a javított nomád pásztorkodáson. Elméleteket gyártanak egves gazdaságokban a másutt már jól bevált gyakorlati tapasztalatok átvétele helyett. Arra kellene törekedni, hogy legyen elegendő villanypásztorunk, s ennek felügyeletével minél hosszabb időt töltsenek a legelőn az állatok. Beszélt a háztáji állomány ellátásának fontosságáról is. Megemlítette, hogy Kapospu- lán a tagok — a munkaegység arányában — kapnák rétet egész évi hasznosításra. Emellett egyéb takarmányra is biztonságosan számíthatnak a háztáji gazdaságok. Foglalkozott a rétek javításival, és kiemelte a Kapos menti területek víztelenítésének, az öntözési lehetőségek megteremtésének fontosságát. Az állattenyésztő és az állatorvos jó munkakapcsolatának szükségességét hangsúlyozta hozzászólásában dr. Cserhalmi György, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanára is. A takarmányszabvány ió összeállí- t •'savai, megfelelő gondozással és okszerű tartással elérhető a háromezer literes teihozam. Állateffészségfievi szemnontból is nagvon fonFüzes József, a tamási Széchenyi és a magyarkeszi tsz kettős elnöke a jó fajták kiválogatásáról és tovább- szaporításáról beszélt, majd dr. Németh Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóság Inak vezetője foglalta össze a kétnapos tanácskozás tapasztalatait. Dr. Németh Lajos — Valamennyi felszólaló hitet tett amellett — mondotta —, hogy a szarvasmarha-tenyésztés további fejlesztését igen fontos feladatának tekinti. Ehhez egyrészt központi segítségre van szükség, másrészt a gazdaságok jobb munkájára. Igen sok még a kihasználatlan tartalék. Az állomány 92 százalékát a magyartarka teszi ki. Ennek további tenyésztéséhez nagy szükség van szelekcióra és a fajta javítására. De az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet érdemel a takarmányalap megteremtése. Ehhez Felsőfokú Mezőgazdasági tos minderre ügyelni. A tanácskozás részvevőinek egy csoportja. Virág István hozzásegítenek bennünket a Délkelet-dunántúli Kutató Intézet eredményei. Az ő módszerük szerint 0,7 hold takarmánytermő terület eltart egy 3000 literes tehenet. Méltatta a főigazgató a kutatók eddigi munkáját, s további teendőkre hívta fel figyelmüket. Megemlítette, hogy a főigazgatóság kidol- . gozta már a szarvasmarha- , tenyésztés fejlesztésének irányelveit. A végleges prjog- I ram elkészítéséhez sok értékes tapasztalatot adott ea a tanácskozás. Z 'rszavában Virág István, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára hangsúlyozta: A két szomszédos megye állattenyésztő szakembereinek, vezetőinek magas színvonalú és tartalmas tanácskozása, tapasztalatcseréje hasznos útmutatást adott mind a tudományiak, mind a gyakorlatnak. Javasolta a megkezdett együttműködés folytatását, erősítését is, és indítványozta, hogy Tolnában és Somosvban egyaránt teremtsenek lehetőséget a lövőben is egymás munk'iának, a szarvasmarha- ten vesztés módszereinek és eredményeinek kölcsönös megi smerésére. H. F.—K. L
