Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-10 / 291. szám
Péntek, 1965. december 19. 5 SOMOGYI NÉPLAP Asszonyok fölvételével is folyamatosan erősíti sorait a somogydöröcskei pártszervezet. A legutóbbi taggyűlésen például Ruppert József darálóst feleségével együtt elfogadták tagjelöltnek. Ma már ott tart az alapszervezet, hogy minden harmadik, tagja asszony. Van hát lehetőségük arra, hogy a falu politikai életének alakításában szervezetten is részt vegyenek. A pártvezetőség gondosan mérte föl a helyzetet, jól határozta meg a tennivalókat, amikor az asszonyok körében végzendő nevelő- és szervező munka erősítésére irányította a kommunisták figyelmét. Miből indultak ki? Ebből a faluból sem az asszonyok egy része ment el máshová munkát keresni. A családanyák itthon maradtak, s többségük erejéhez, körülményeihez mérten szorgalmasan dolgozik a termelőszövetkezetben A pártszervezet legfontosabb dolga a szövetkezeti gazdaság fejlesztésének előmozdítása. Benne nagy szerepük van az asszonyoknak. Kötelessége hát a pártszervezetnek, hogy foglalkozzon velük, megismerje véleményüket, adjon a szavukra, s a munkában helytálló asszonyok legjobbjait vonja be soraiba. A pártvezetőeégben is helyet kapott ifj. Cseh Istvánná, jóllehet nemrégiben vették föl a pártba. A nyáron azzal bízták meg, hogy gyalogmunkásként példásan dolgozzon a szénagyűjtésben. Tetteivel is, szavával is buzdította társait. Jóformán veszteség nélkül, megfelelő minőségben betakarították a takarmányt. Csik Mihályné ugyancsak rendre elvégzi, ami munka reá hárul. A többiek. — Frank Sándorné, Ambrusics Jánosné, Kovács Imréné, Braun Ferencné — némelyike már nyugdíjas, az új tagjelölt meg a földművesszövetkezet felvásárlója, de a kommunista asszonyok a maguk módján mindnyájan igyekeznek teljesíteni pártkötelességüket. Nevelésükre is van gondja a vezetőségnek. A velük való foglalkozást nem tekintik befejezettnek azzal, hogy fölvették őket tagnak vagy tagjelöltnek: bevonták mindnyájukat a pártoktatásba. Ami pedig a további utánpótlást illeti: Mészáros Ambrus pórttitkár tájékoztatása szerint a kommunisták igyekeznek törődni a párt ifjúsági segédcsapatával, segítik a KISZ-szervezetet; a felnőttekkel pedig rendszeresen beszélgetnek a belépésről. Ezért a pártvezetőség tagjai felosztották maguk között a falut, s nemcsak munkahelyükön, hanem otthonukban is meg-mealátooatják azokat, akiket méltónak találnak arra, hogy soraikba hívják ókét. A tapasztalatok szerint éppen a családlátogatás bizonyult a pártszervező munka legeredményesebb módszerének. Hiszen mindenképpen előnyös az, hogy házaspár vagy egyazon család több tagja is eszmei, politikai, szervezeti közösséget vállal egymással. Somogydöröcskén ebben a tekintetben is van érdemük a párttag parasztasszonyoknak. K. J. Jíoláttyi Uíulc A közelmúltban tartották meg Polányban a negyedik KISZ-esküvőt. Nyakas Lajos és Sárái Marianna KISZ- tagok kötöttek házasságot népes vendégsereg jelenlétében. Bállá Jenöné vb-titkér eskette össze a fiatalokat. Németh Mária Petőfi Szeretlek, kedvesem című költeményével köszöntötte őket. Báliér István a járási KlSZ-bizott- ság nevében mondott meleg hangú köszöntőt. * * * Tizenhat tsz-tag (többségük nő) végzi az általános iskola nyolcadik osztályát. A következő évben már nem ülnek ilyen korú tanítványok az iskolapadban, mert aligha van már olyan ötven éven aluli lakos, aki még nem végezte el az általános iskolát. • * • Az idén újabb három utcában készült járda. Jövőre újabb négy utcában, 1967-ben pedig a falunak mind a tizennégy utcájában lesz járda. Szebbé varázsolta a társadalmi, összefogás az fmsz korszerű üzletházának udvarát és utcai részét. Feltöltök ték a lejtős és gödrös udvart, a töltés szélén lépcsőt építettek. A védőfal mellett tekepályát készítettek a KISZ-esek és a szövetkezet két dolgozója. Helyes volna, ha a fiatalok rendeznék az üzletház Fó utcai oldalán üresen álló telket, majd beültetnék rózsával, díszfával, fenyővel, virággal. Somfai Sándor ÖsscözfapuítoaU a USinpcUbeUek Harminc-harmincötén laknak a zákányi Magas-hegyen. Nemcsak az itt lakók, hanem a zákányiak is a Magas-hegyen keresztül járnak munkahelyükre, mert arra közelebb, mint az országúton. A téglagyár porszenet szállított erre a kora tavasszal, s a járművek annyira felvágták a gyalogutat, hogy esős időben bokáig ér a sár. A téglagyár megígérte, hogy rendbe hozza a gj'a- logjárót salakkal és téglatö rmelékkei. Sajnos, az ígéret nem valósult meg. A tanács azt mondja, hogy nem csináltathat járdát magánterületen. A hegyközség lakói társadalmi munkában elkészítenék a járdát, a salakot beszereznék a vasúttól, csupán a fuvarköltséget kellene vállalnia valakinek. Várfalvi Gyula Értesítjük üzletfeleinket, hogy 1966 január 2-től 25-ig Vas I., Vas II. es Villamos raktárainknál LELTÁROZUNK Ez idő alatt az árukiadás lan áruellátása érdekében állitott árumegrendeléseiket tünkhöz. szünetel. A fogyasztók zavarta- kérjük, hogy gondosan össze- mielőbb juttassák el vállalaSomogy—Zala megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, Kaposvár, Zalka Máté utca 18. (9815) Nincs szükség fürdővonatra a barcsi vasútvonalon SOMOGY CIGÁNY LAKOSSÁGÁNAK HELYZETÉRŐL Több olvasónk szóvá tette, miért nem jár fürdövonat a so- mogyszob—barcsi vonalon szombaton és vasárnap. Szerintük erre föltétlenül szükség volna, hiszen nagyon sokan járnak a cso- konyavisontai gyógyfürdőre. Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője közölte, hogy a vasút nem közlekedtet fürdővonatokat Somogyszob és Csokonyavisonta között. Hétfőtől péntekig azonban motorvonat jár Somogy szobról Csokonyavi- sontáig, mert a Kaposvárról induló első vonatpótló busz nem éri el az 5942. sz. barcsi vonatot. A kilenc óra tizenöt perckor induló vonat csak a vágányépítés befejezéséig közlekedik. Az említett 5932a sz. motorvonatra szombaton és vasárnap nincs szükség, mert a pályaépítés szünetel, s a Kaposvárról 7 óra 43 perckor induló 4022. sz. személyvonat korlátozás nélkül közlekedik, az utasok átszállhatnak az 5942. számú barcsi vonatra. Ez a motorvonat nyolc óra ötvenkor indul So- mogyszobról. A MÁV Pécsi Igazgatósága szerint nincs szükség rá, hogy a hétköznap járó 5932a sz. motorvonat fürdővonatként közlekedjen szombaton és vasárnap. MEGYÉNK LAKOSSÁGÁNAK 3,8 százaléka cigány. Elősegíteni társadalmunkba való beilleszkedésüket fontos feladat. Erről tárgyalt legutóbbi együttes ülésén a Somogy megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Időszerű ezt a kérdést napirendre tűzni ma, amikor mind magasabb igényeket támasztunk a kulturális élet egész területén. Eredményeinket azonban Somogybán is beárnyékolja az, hogy a mintegy 14 000 főnyi cigánylakosság többsége még a zselici, a marcali, a ta- bi erdők alján, a falvaktól, a kultúrától távol éli sajátos, primitív életét. A falvak lakói elkerülik a telepeket. így kevesen látják és tudják, hogy a 121 cigánytelepen, az 1263 kunyhóban milyen körülmények között élnek a többnyire sokgyermekes családok; hogy mennyire igényTcli gépjavítás Nagyatádon A Nagyatádi Gépjavító Állomáson mintegy hárommillió forint értékű beruházással épületeket emeltek, és korszerű gépeket szereltek föl a műhelyekben, hogy megoldhassák a téli nagy feladatot, a mezőgazdasági gépek javítását. Víz- és szennyvízhálózatot, kombájnjavító műhelyt, raktárát és szervizt építettek, most készül a konyha, az ebédlő és egyéb szociális helyiség. A téli munkák jó elvégzésének a személyi föltételei is megvannak: hatvanöt szerelő dolgozik majd a műhelyekben. A nagyatádi járás huszonnégy termelő- szövetkezete kötött szerződést a gépjavító állomással a gépek rendbe hozására. Kooperációs szerződés alapján ide küldi javításra erőgépeinek egy részét az Iharosberé- nyi és a Cscko- konyavisontai Gépjavító Állomás is. November 15-től részegységenkénti javítást végeznek, szalagrendszerben dolgoznak a szerelők Hanyecz Imre főmérnök irányításával. Korszerű berendezéseik vannak nemcsak a javításhoz, hanem a használt tartozékok felújításához és új alkatrészek készítéséhez is. Jövőre 96 kombájnt és 170 traktort — MTZ és UTOS típusút — tesznek rendbe. A kombájnok kijavított alkatrészeit a hidraulikus próbateremben ellenőrzik. A saját szerkesztésű berendezésekkel kipróbálják a kombájnok yariátorait, hidraulikus berendezéseit és sebességváltóit. (Első képünk.) A traktorokat szétszedés után részegységenként megvizsgálják és kijavítják. (Második képünk.) A kopott, de felújítás után még használható alkatrészeket a szovjet gyártmányú marógépen Posta József kijavítja. (Harmadik képünk.) telenek, és segítségre, támogatásra szorulnak. Iskoláinkban megszűntek a »cigánypadok«. A nevelők többet és rendszeresen foglalkoznak e nehéz körülmények között élő tanulókkal. Sok helyen a szülői munkaközösségek és a községi tanácsok, tsz-ek kö- |zös támogatásával megszervezitek a cigánytanulók segítését, ■étkeztetését. A járási tanácsok í tanszerre és egyéb iskolai cé- ilokra az elmúlt tanévben 89 631 forintot osztottak ki a rászorulók között. Ezek a tanulók lassan bekapcsolódnak az osztályközösségekbe. s kezdik érezni, hogy az iskola az övék fs, érdemes tanulniuk, az érvé- nj'esülés lehetősége előttük is nyitva áll. Az általános iskola felső tagozatába 692 cigánytanuló iratkozott be ebben az évben. Tavaly hatvanhaian végezték el a nyolc osztályt. Számuk a középiskolákban is emelkedik (1964-ben 13, jelenleg 17). Jól beilleszkednek a kollégiumi közösségekbe, és a KISZ is támogatja őket. A kultúráit környezet, az emberi, megértő hangnem és bánásmód biztosítja, hogy jól érzik magukat a kollégiumokban. Megértik, hogy társadalmunk szeretettel várja őket is, minden megkülönböztetés nélkül. Arra nevelik őket, hogy a továbbtanulás után ne szégyelljék szüleiket, rokonságukat, hanem törekedjenek az otthon maradókat korábbi életmódjuk felszámolására ösztönözni. örvendetes, hogy Orsós Istvánt fölvették a szegedi József Attila Tudományegyetem matematika-ábrázoló geometria szakára. Ez azt bizonyítja, hogy a tehetséges és kitartó cigány- fiatalok előtt is nyitva állnak a főiskolák és az egyetemek kapui, ö az első egyetemista a megyéből, de tudjuk, hogy nem az utolsó... Megyénkben is a kultúra eszközeivel; alapismereti tanfolyamokkal, ismeretterjesztő, vetítettképes előadásokkal stb. is arra törekszünk, hogy a ci- 1 gánylakosság szemlélete, életmódja megváltozzék. Ebben sajnos magára maradt az iskola és a művelődési otthon. A Politikai Bizottságnak a cigánylakosság helyzetére vonatkozó 1961. évi határozata óta elmúlt időszak nem hozta meg a kívánt eredményt megyénkben. A párt- és tanácsi intézkedési tervek végrehajtása lassúnak bizonyult. Ennek egyik okát abban kereshetjük, hogy sokan előítélettel néznek a cigányra, a tények viszont határozottan arra mutatnak, hogy szocialista rendünk pozitív hatással van a cigánylakosság életfelfogására. Változtak ők is; munkához való viszonyukban, az élelmezés, a ruházkodás iránti igényeikben. 1964-es adatok szerint megyénkben a 4027 munkabíró férfi és nő 32,7 százaléka állandó, 32 százaléka alkalmi munkaviszonyban áll, 35,3 százalékuknak nincs munkaviszonya. MI SZÜKSÉGES a cigánylakosság fölemelkedéséhez? A tapasztalatok szerint a régi életmód felszámolásának kulcsa elsősorban a munkába állítás. Állandó alkalmazásukat viszont akadályozza az iskolai végzettségnek, a szak- képzettségnek a hiánya és a munkaerkölcsükről kialakult kedvezőtlen, egyoldalú felfogás. A cigánydolgozók többségét állami és erdőgazdaságok, a cukorgyár és az építőipari vállalatok foglalkoztatják. Munkájuk — szinte kivétel nélkül — nehéz fizikai munka. A munkáltató vállalatok, üzemek, gazdaságok kevés gondot fordítanak a cigánydolgozók szakmai képzésére, ezért a jövőben többet kell törődniük munka- körülményeik megjavításával. Anyagi és erkölcsi ösztönzést kell adni, hogy az arra érdemesek szakmunkások lehessenek. Több figyelmet kell fordítani arra is, hogy a munkabrigádokban ne a megkülönböztetés, hanem — a jól végzett munka alapján — a megbecsü| lés. a segítőkészség legy&n uralkodó a cigánydolgozók ! iránt. A külterületi cigánytelepek i felszámolásának meggyorsítá- t sára is szükség van. Államunk ' családonként 65 000 forint ka- I matmentes kölcsönnel támo. | gatja a lakásépítési akciót. En- | nek egyetlen föltétele az állandó munkaviszony. Községi tanácsaink többnyire a falu belterületén lévő foghíjas telkeket bocsátották az építtetők j rendelkezésére, ami a társa- ; dalmi életbe való beilleszkedés szempontjából igen fontos és helyes. A díjmentes típustervek szerint épített szoba-konv- hás lakóházak jó fekvésűek, szárazak. levegősek, a higiénia követelményeinek is mindenben megfelelnek. A törődésnek, a tanácsszervek összefogásának szép példáját láttuk a kaposvári járásban, ahol 1965- ben Somogygesztiben 5, Kadar- kúton 2, Nagybajomban 1 lakás épült a hitelakció keretében. Hasonlóan sokat tett az utóbbi években a Marcali Járási Tanács is. A helyi erők összefogása azonban a fenti cél j érdekében még szórványos jelenség a megyében, és az álta- I lános fejlődés üteme igen las- I sú. A cigánytelenek száma négy év alatt 145-ről 121-re, azaz | mindössze 16,5 százalékkal i csökkent. Ha ennek ütemét | nem sikerül meggyorsítani, az utolsó kunyhót csak 1995-ben ' bonthatják le. Községi taná- I csainknak ezért többet kell törődniük a megoldás föltételeinek biztosításával, és a tsz-ve- zetőségeknek is több figyelmet kell fordítaniuk a községük határában élő munkabíró cigány- lakosságra. Ugyanis ezek az emberek nagyfokú igénytelenségük miatt megslkusznak helyzetükkel. A »nincs igé- nyem, de a munkához sincs kedvem« szemlélet, sajnos, még sok cigányt rabságban tart. Sőt, még a dolgozókat is elfogja néha az akaratgyengeség; erős még a környezet visz- i szahúzó hatása. Náluk különös jelentősége van a jó szónak, a közösség segítő erejének. Ezekért az emberekért két életrend harcol: a cigányság nomád, könnyelmű életfelfogása és az új, az egyre jobban közösséggé fejlődő munkáskollektíva. Rajtunk is áll, hogy az utóbbi győzzön. Törekvésünk azonban a et- gánv lakosság fölemelésére csak úgy lehet sikeres, ha a legérdekel tebbek, maga a cigánylakosság is megfelelően akarja ezt, és a maga részéről megteszi a szükséges lépéseket. MIT KÉRÜNK TŐLÜK? A cigánylakosságnak társadalmunkba már beilleszkedett tagjaitól azt, hogy legyenek egy magasabb rendű, emberibb életforma lelkes agitátorai. Hívják meg a korábbi életforma megrögzött képviselőit saját otthonukba. Hasonlítsák össze azt a régivel, a putri nyomorúságával, beszélgessenek munkájukról. Ébresszenek vágyat bennük az új Iránt, bátorítsák a kishitűeket, segítsék elő az elszakadást a régitől. A cigánylakosság többségétől pedig azt kérjük, hogy éljenek azokkal a kulturális, egészség- ügyi és egyéb lehetőségekkel, amelyeket államunk biztosít számukra. Járassák gyermekeiket rendszeresen iskolába, az írni-olvasni nem tudók végezzék el az alapismereti tanfolyamot. Vegyék igénybe az OTP lakásépítési akcióit; álljanak állandó munkaviszonyba. Járjanak moziba, művelődési otthonaink rendezvényeire. Közösítsék ki maguk közül a naplopókat, a munkafegyelem lazított, akik a cigánylakosság egyetemes érdekei ellen vétenek, és tanuljanak meg beosztással, takarékosan élni. Csak ezen az úton: az állam, a társadalom segítségével és a cigánylakosság erőfeszítésével lehet társadalmunknak ezt az évszázados. súlyos gondját megszüntetni. Varga István, megyei művelődésügyi osztályvezető
