Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-10 / 291. szám

Péntek, 1965. december 19. 5 SOMOGYI NÉPLAP Asszonyok fölvételével is folyamatosan erősíti sorait a somogydöröcskei pártszerve­zet. A legutóbbi taggyűlé­sen például Ruppert József darálóst feleségével együtt elfogadták tagjelöltnek. Ma már ott tart az alapszervezet, hogy minden harmadik, tag­ja asszony. Van hát lehetősé­gük arra, hogy a falu politi­kai életének alakításában szervezetten is részt vegye­nek. A pártvezetőség gondosan mérte föl a helyzetet, jól ha­tározta meg a tennivalókat, amikor az asszonyok körében végzendő nevelő- és szervező munka erősítésére irányítot­ta a kommunisták figyelmét. Miből indultak ki? Ebből a faluból sem az asszonyok egy része ment el máshová mun­kát keresni. A családanyák itthon maradtak, s többségük erejéhez, körülményeihez mérten szorgalmasan dolgo­zik a termelőszövetkezetben A pártszervezet legfontosabb dolga a szövetkezeti gazda­ság fejlesztésének előmozdí­tása. Benne nagy szerepük van az asszonyoknak. Köte­lessége hát a pártszervezet­nek, hogy foglalkozzon ve­lük, megismerje véleményü­ket, adjon a szavukra, s a munkában helytálló asszo­nyok legjobbjait vonja be so­raiba. A pártvezetőeégben is he­lyet kapott ifj. Cseh Istvánná, jóllehet nemrégiben vették föl a pártba. A nyáron azzal bízták meg, hogy gyalog­munkásként példásan dolgoz­zon a szénagyűjtésben. Tet­teivel is, szavával is buzdí­totta társait. Jóformán vesz­teség nélkül, megfelelő mi­nőségben betakarították a takarmányt. Csik Mihályné ugyancsak rendre elvégzi, ami munka reá hárul. A töb­biek. — Frank Sándorné, Ambrusics Jánosné, Kovács Imréné, Braun Ferencné — némelyike már nyugdíjas, az új tagjelölt meg a földmű­vesszövetkezet felvásárlója, de a kommunista asszonyok a maguk módján mindnyá­jan igyekeznek teljesíteni pártkötelességüket. Nevelésükre is van gondja a vezetőségnek. A velük való foglalkozást nem tekintik be­fejezettnek azzal, hogy föl­vették őket tagnak vagy tag­jelöltnek: bevonták mind­nyájukat a pártoktatásba. Ami pedig a további után­pótlást illeti: Mészáros Amb­rus pórttitkár tájékoztatása szerint a kommunisták igye­keznek törődni a párt ifjúsá­gi segédcsapatával, segítik a KISZ-szervezetet; a felnőt­tekkel pedig rendszeresen beszélgetnek a belépésről. Ezért a pártvezetőség tagjai felosztották maguk között a falut, s nemcsak munkahe­lyükön, hanem otthonukban is meg-mealátooatják azokat, akiket méltónak találnak ar­ra, hogy soraikba hívják ókét. A tapasztalatok szerint éppen a családlátogatás bizo­nyult a pártszervező munka legeredményesebb módszeré­nek. Hiszen mindenképpen előnyös az, hogy házaspár vagy egyazon család több tagja is eszmei, politikai, szervezeti közösséget vállal egymással. Somogydöröcskén ebben a tekintetben is van érdemük a párttag paraszt­asszonyoknak. K. J. Jíoláttyi Uíulc A közelmúltban tartották meg Polányban a negyedik KISZ-esküvőt. Nyakas Lajos és Sárái Marianna KISZ- tagok kötöttek házasságot népes vendégsereg jelenlétében. Bállá Jenöné vb-titkér eskette össze a fiatalokat. Né­meth Mária Petőfi Szeretlek, kedvesem című költeményé­vel köszöntötte őket. Báliér István a járási KlSZ-bizott- ság nevében mondott meleg hangú köszöntőt. * * * Tizenhat tsz-tag (többségük nő) végzi az általános is­kola nyolcadik osztályát. A következő évben már nem ülnek ilyen korú tanítványok az iskolapadban, mert alig­ha van már olyan ötven éven aluli lakos, aki még nem végezte el az általános iskolát. • * • Az idén újabb három utcában készült járda. Jövőre újabb négy utcában, 1967-ben pedig a falunak mind a tizennégy utcájában lesz járda. Szebbé varázsolta a társadalmi, összefogás az fmsz korszerű üzletházának udvarát és utcai részét. Feltöltök ték a lejtős és gödrös udvart, a töltés szélén lépcsőt építettek. A védőfal mellett tekepályát készítettek a KISZ-esek és a szövetkezet két dolgozója. Helyes volna, ha a fiatalok rendeznék az üzletház Fó utcai oldalán üresen álló telket, majd beültetnék ró­zsával, díszfával, fenyővel, virággal. Somfai Sándor ÖsscözfapuítoaU a USinpcUbeUek Harminc-harmincötén laknak a zákányi Magas-he­gyen. Nemcsak az itt lakók, hanem a zákányiak is a Magas-hegyen keresztül járnak munkahelyükre, mert ar­ra közelebb, mint az országúton. A téglagyár porszenet szállított erre a kora tavasszal, s a járművek annyira felvágták a gyalogutat, hogy esős időben bokáig ér a sár. A téglagyár megígérte, hogy rendbe hozza a gj'a- logjárót salakkal és téglatö rmelékkei. Sajnos, az ígéret nem valósult meg. A tanács azt mondja, hogy nem csi­náltathat járdát magánterületen. A hegyközség lakói tár­sadalmi munkában elkészítenék a járdát, a salakot be­szereznék a vasúttól, csupán a fuvarköltséget kellene vállalnia valakinek. Várfalvi Gyula Értesítjük üzletfeleinket, hogy 1966 január 2-től 25-ig Vas I., Vas II. es Villamos raktárainknál LELTÁROZUNK Ez idő alatt az árukiadás lan áruellátása érdekében állitott árumegrendeléseiket tünkhöz. szünetel. A fogyasztók zavarta- kérjük, hogy gondosan össze- mielőbb juttassák el vállala­Somogy—Zala megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vál­lalat, Kaposvár, Zalka Máté utca 18. (9815) Nincs szükség fürdővonatra a barcsi vasútvonalon SOMOGY CIGÁNY LAKOSSÁGÁNAK HELYZETÉRŐL Több olvasónk szóvá tette, miért nem jár fürdövonat a so- mogyszob—barcsi vonalon szom­baton és vasárnap. Szerintük er­re föltétlenül szükség volna, hi­szen nagyon sokan járnak a cso- konyavisontai gyógyfürdőre. Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője közölte, hogy a vasút nem közlekedtet fürdővonatokat Somogyszob és Csokonyavisonta között. Hétfő­től péntekig azonban motorvonat jár Somogy szobról Csokonyavi- sontáig, mert a Kaposvárról in­duló első vonatpótló busz nem éri el az 5942. sz. barcsi vonatot. A kilenc óra tizenöt perckor in­duló vonat csak a vágányépítés befejezéséig közlekedik. Az emlí­tett 5932a sz. motorvonatra szom­baton és vasárnap nincs szükség, mert a pályaépítés szünetel, s a Kaposvárról 7 óra 43 perckor in­duló 4022. sz. személyvonat kor­látozás nélkül közlekedik, az uta­sok átszállhatnak az 5942. számú barcsi vonatra. Ez a motorvonat nyolc óra ötvenkor indul So- mogyszobról. A MÁV Pécsi Igazgatósága sze­rint nincs szükség rá, hogy a hétköznap járó 5932a sz. motor­vonat fürdővonatként közleked­jen szombaton és vasárnap. MEGYÉNK LAKOSSÁGÁ­NAK 3,8 százaléka cigány. Elő­segíteni társadalmunkba való beilleszkedésüket fontos fel­adat. Erről tárgyalt legutóbbi együttes ülésén a Somogy me­gyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Időszerű ezt a kérdést napi­rendre tűzni ma, amikor mind magasabb igényeket támasz­tunk a kulturális élet egész te­rületén. Eredményeinket azon­ban Somogybán is beárnyékol­ja az, hogy a mintegy 14 000 fő­nyi cigánylakosság többsége még a zselici, a marcali, a ta- bi erdők alján, a falvaktól, a kultúrától távol éli sajátos, primitív életét. A falvak lakói elkerülik a telepeket. így kevesen látják és tudják, hogy a 121 cigány­telepen, az 1263 kunyhóban milyen körülmények között él­nek a többnyire sokgyermekes családok; hogy mennyire igény­Tcli gépjavítás Nagyatádon A Nagyatádi Gépjavító Állo­máson mintegy hárommillió forint értékű beruházással épületeket emeltek, és korsze­rű gépeket szereltek föl a műhelyekben, hogy megold­hassák a téli nagy feladatot, a mezőgazdasági gépek javítását. Víz- és szennyvízhálózatot, kombájnjavító műhelyt, raktá­rát és szervizt építettek, most készül a konyha, az ebédlő és egyéb szociális helyiség. A téli munkák jó el­végzésének a személyi fölté­telei is meg­vannak: hat­vanöt szerelő dolgozik majd a műhelyekben. A nagyatádi járás huszon­négy termelő- szövetkezete kötött szerző­dést a gépjaví­tó állomással a gépek rendbe hozására. Koo­perációs szer­ződés alapján ide küldi javí­tásra erőgépei­nek egy részét az Iharosberé- nyi és a Cscko- konyavisontai Gépjavító Állo­más is. November 15-től rész­egységenkénti javítást végez­nek, szalagrendszerben dol­goznak a szerelők Hanyecz Imre főmérnök irányításával. Korszerű berendezéseik van­nak nemcsak a javításhoz, ha­nem a használt tartozékok fel­újításához és új alkatrészek készítéséhez is. Jövőre 96 kombájnt és 170 traktort — MTZ és UTOS típusút — tesz­nek rendbe. A kombájnok ki­javított alkatrészeit a hidrau­likus próbateremben ellenőr­zik. A saját szerkesztésű beren­dezésekkel kipróbálják a kom­bájnok yariátorait, hidraulikus berendezéseit és sebességvál­tóit. (Első képünk.) A trakto­rokat szétszedés után rész­egységenként megvizsgálják és kijavítják. (Második képünk.) A kopott, de felújítás után még használható alkatrészeket a szovjet gyártmányú maró­gépen Posta József kijavítja. (Harmadik képünk.) telenek, és segítségre, támoga­tásra szorulnak. Iskoláinkban megszűntek a »cigánypadok«. A nevelők töb­bet és rendszeresen foglalkoz­nak e nehéz körülmények kö­zött élő tanulókkal. Sok helyen a szülői munkaközösségek és a községi tanácsok, tsz-ek kö- |zös támogatásával megszervez­itek a cigánytanulók segítését, ■étkeztetését. A járási tanácsok í tanszerre és egyéb iskolai cé- ilokra az elmúlt tanévben 89 631 forintot osztottak ki a rászo­rulók között. Ezek a tanulók lassan bekapcsolódnak az osz­tályközösségekbe. s kezdik érezni, hogy az iskola az övék fs, érdemes tanulniuk, az érvé- nj'esülés lehetősége előttük is nyitva áll. Az általános iskola felső ta­gozatába 692 cigánytanuló irat­kozott be ebben az évben. Ta­valy hatvanhaian végezték el a nyolc osztályt. Számuk a kö­zépiskolákban is emelkedik (1964-ben 13, jelenleg 17). Jól beilleszkednek a kollégiumi közösségekbe, és a KISZ is tá­mogatja őket. A kultúráit kör­nyezet, az emberi, megértő hangnem és bánásmód biztosít­ja, hogy jól érzik magukat a kollégiumokban. Megértik, hogy társadalmunk szeretettel várja őket is, minden megkü­lönböztetés nélkül. Arra neve­lik őket, hogy a továbbtanulás után ne szégyelljék szüleiket, rokonságukat, hanem töreked­jenek az otthon maradókat korábbi életmódjuk felszámo­lására ösztönözni. örvendetes, hogy Orsós Ist­vánt fölvették a szegedi József Attila Tudományegyetem ma­tematika-ábrázoló geometria szakára. Ez azt bizonyítja, hogy a tehetséges és kitartó cigány- fiatalok előtt is nyitva állnak a főiskolák és az egyetemek kapui, ö az első egyetemista a megyéből, de tudjuk, hogy nem az utolsó... Megyénkben is a kultúra esz­közeivel; alapismereti tanfo­lyamokkal, ismeretterjesztő, vetítettképes előadásokkal stb. is arra törekszünk, hogy a ci- 1 gánylakosság szemlélete, élet­módja megváltozzék. Ebben sajnos magára maradt az isko­la és a művelődési otthon. A Politikai Bizottságnak a ci­gánylakosság helyzetére vonat­kozó 1961. évi határozata óta elmúlt időszak nem hozta meg a kívánt eredményt megyénk­ben. A párt- és tanácsi intéz­kedési tervek végrehajtása las­súnak bizonyult. Ennek egyik okát abban kereshetjük, hogy sokan előítélettel néznek a ci­gányra, a tények viszont hatá­rozottan arra mutatnak, hogy szocialista rendünk pozitív ha­tással van a cigánylakosság életfelfogására. Változtak ők is; munkához való viszonyuk­ban, az élelmezés, a ruházko­dás iránti igényeikben. 1964-es adatok szerint megyénkben a 4027 munkabíró férfi és nő 32,7 százaléka állandó, 32 százaléka alkalmi munkaviszonyban áll, 35,3 százalékuknak nincs mun­kaviszonya. MI SZÜKSÉGES a cigányla­kosság fölemelkedéséhez? A tapasztalatok szerint a ré­gi életmód felszámolásának kulcsa elsősorban a munkába állítás. Állandó alkalmazásu­kat viszont akadályozza az is­kolai végzettségnek, a szak- képzettségnek a hiánya és a munkaerkölcsükről kialakult kedvezőtlen, egyoldalú felfo­gás. A cigánydolgozók többsé­gét állami és erdőgazdaságok, a cukorgyár és az építőipari vállalatok foglalkoztatják. Munkájuk — szinte kivétel nél­kül — nehéz fizikai munka. A munkáltató vállalatok, üzemek, gazdaságok kevés gondot for­dítanak a cigánydolgozók szak­mai képzésére, ezért a jövőben többet kell törődniük munka- körülményeik megjavításával. Anyagi és erkölcsi ösztönzést kell adni, hogy az arra érde­mesek szakmunkások lehesse­nek. Több figyelmet kell fordí­tani arra is, hogy a munkabri­gádokban ne a megkülönböz­tetés, hanem — a jól végzett munka alapján — a megbecsü­| lés. a segítőkészség legy&n uralkodó a cigánydolgozók ! iránt. A külterületi cigánytelepek i felszámolásának meggyorsítá- t sára is szükség van. Államunk ' családonként 65 000 forint ka- I matmentes kölcsönnel támo. | gatja a lakásépítési akciót. En- | nek egyetlen föltétele az ál­landó munkaviszony. Községi tanácsaink többnyire a falu belterületén lévő foghíjas tel­keket bocsátották az építtetők j rendelkezésére, ami a társa- ; dalmi életbe való beilleszkedés szempontjából igen fontos és helyes. A díjmentes típuster­vek szerint épített szoba-konv- hás lakóházak jó fekvésűek, szárazak. levegősek, a higiénia követelményeinek is minden­ben megfelelnek. A törődés­nek, a tanácsszervek összefogá­sának szép példáját láttuk a kaposvári járásban, ahol 1965- ben Somogygesztiben 5, Kadar- kúton 2, Nagybajomban 1 la­kás épült a hitelakció kereté­ben. Hasonlóan sokat tett az utóbbi években a Marcali Já­rási Tanács is. A helyi erők összefogása azonban a fenti cél j érdekében még szórványos je­lenség a megyében, és az álta- I lános fejlődés üteme igen las- I sú. A cigánytelenek száma négy év alatt 145-ről 121-re, azaz | mindössze 16,5 százalékkal i csökkent. Ha ennek ütemét | nem sikerül meggyorsítani, az utolsó kunyhót csak 1995-ben ' bonthatják le. Községi taná- I csainknak ezért többet kell tö­rődniük a megoldás föltételei­nek biztosításával, és a tsz-ve- zetőségeknek is több figyelmet kell fordítaniuk a községük ha­tárában élő munkabíró cigány- lakosságra. Ugyanis ezek az emberek nagyfokú igénytelen­ségük miatt megslkusznak helyzetükkel. A »nincs igé- nyem, de a munkához sincs kedvem« szemlélet, sajnos, még sok cigányt rabságban tart. Sőt, még a dolgozókat is elfogja néha az akaratgyenge­ség; erős még a környezet visz- i szahúzó hatása. Náluk különös jelentősége van a jó szónak, a közösség segítő erejének. Eze­kért az emberekért két élet­rend harcol: a cigányság no­mád, könnyelmű életfelfogása és az új, az egyre jobban kö­zösséggé fejlődő munkáskol­lektíva. Rajtunk is áll, hogy az utóbbi győzzön. Törekvésünk azonban a et- gánv lakosság fölemelésére csak úgy lehet sikeres, ha a legérdekel tebbek, maga a ci­gánylakosság is megfelelően akarja ezt, és a maga részéről megteszi a szükséges lépéseket. MIT KÉRÜNK TŐLÜK? A cigánylakosságnak társadal­munkba már beilleszkedett tagjaitól azt, hogy legyenek egy magasabb rendű, embe­ribb életforma lelkes agitáto­rai. Hívják meg a korábbi élet­forma megrögzött képviselőit saját otthonukba. Hasonlítsák össze azt a régivel, a putri nyo­morúságával, beszélgessenek munkájukról. Ébresszenek vá­gyat bennük az új Iránt, báto­rítsák a kishitűeket, segítsék elő az elszakadást a régitől. A cigánylakosság többségétől pedig azt kérjük, hogy éljenek azokkal a kulturális, egészség- ügyi és egyéb lehetőségekkel, amelyeket államunk biztosít számukra. Járassák gyermekei­ket rendszeresen iskolába, az írni-olvasni nem tudók végez­zék el az alapismereti tanfo­lyamot. Vegyék igénybe az OTP lakásépítési akcióit; állja­nak állandó munkaviszonyba. Járjanak moziba, művelődési otthonaink rendezvényeire. Közösítsék ki maguk közül a naplopókat, a munkafegyelem lazított, akik a cigánylakosság egyetemes érdekei ellen véte­nek, és tanuljanak meg beosz­tással, takarékosan élni. Csak ezen az úton: az állam, a társadalom segítségével és a cigánylakosság erőfeszítésével lehet társadalmunknak ezt az évszázados. súlyos gondját megszüntetni. Varga István, megyei művelődésügyi osztályvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom