Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-10 / 291. szám
Péntek, 1965. december 10. 3 SOMOGYI NÉPLAT Sovnogryot képviselik Holnap kezdi meg munkáját az országos nőkongresszus Holnap ül össze a Parlamentben a magyar nők kongresszusa, hogy a nőtársadalom kérdéseiről, a nőmozgalom tevékenységéről tárgyaljanak. Az ország minden tájáról összegyűlt asszonyok, lányok között ott találjuk majd Somogy képviselőit is. Az utazás előtt fölkerestünk néhány kongresszusi küldöttet. Széli Andrásné: Több nőt a vezetésbe Húsz éve dolgozik a nőmozgalomban Széli Andrásné, I a Balatonboglári Állami Gazdaság nőbizottságának elnöke. Egy pusztán kezdte a munkát mint az MNDSZ szervezője. Nagyon örül annak, hogy részt vehet a kongresszuson. — Szándékozik felszólalni? — Nem tudom, hogy lesz-e lehetőségem a felszólalásra, de mindenesetre — ahogy a diákok mondják feleléskor — én készültem. Lenne miről beszélnem. Jegyzeteket készítettem; a járás oktatási helyzetéről, a gazdaság női brigádjairól és az asszonyok vezetésbe való bevonásáról szólnék. Szeretné elmondani azt is, hogyan állják meg helyüket a nők a bogiári gazdaságban. A hat, szocialista címért küzdő női brigád közül három elnyerte már a megtisztelő címet. Moró Erzsébet brigádvezető kormánykitüntetést kapott. — S bár bebizonyították a nők, hogy nem maradnak le a férfiak mögött a munkában, s tanulnak, képezik is magukat, járásunkban mégis kevés az asszony a vezetésben. Egyetlen nő tagja volt például a járási pártbizottságnak, most már az az egy sincs... De megnézhetjük a termelőszövetkezeteket is. — Mit vár a kongresszustól? — Azt, hogy sok hasznos határozati javaslat szülessék majd arra, hogy a nők valóban egyenrangú és -jogú helyet foglaljanak el a férfiakkal a társadalomban. Mert szükség van erre, akár a nők bérezését, akár a munkásvédelmi szabályok megtartását, akár a továbbtanulási föltételek biztosítását nézzük. Gál Lászióné: A kongresszus jobb munkára ösztönöz Hat éve elnöke a csurgói járási nőtanácsnak Gál Lászióné nyugdíjas pedagógus, a csurgóiak népszerű Anni nénije. Ismeri a nőmozgalmat, hisz megindulása óta tevékenykedik benne. — Nagyon sokat várok a kongresszustól — mondja —, remélem, sok segítséget nyújt a nőtanácsi aktivisták tevékenységéhez, jobb munkára ösztönöz bennünket. Bizonyára több tisztázatlan kérdést old majd meg, gondolok elsősorban a nőtanácsok és a szülői munkaközösségek viszonyárá Elmondja, hogy a csurgói asszonyok nagyon várják az élménybeszámolót. Ö vezeti évek óta a helybeli asszonyok kézimunka-szakkörét, ahol a kézimunkázás közben előadásokat tartanak, filmekről, könyvekről vitatkoznak. — Szeretném, ha sok hasznos dologról számolhatnék be itthon. A tsz erősítésével fejlesztjük falunkat j tést elősegíti, hogy jól fölszerelt műhelye és hozzáértő szakembergárdája van a szövetke- , zetnek. Arra törekszünk, hogy az emberek jobban megszeressék a közösséget, ahol dolgoznak, s a falut, amelyben élnek. Az új művelődési ház változatos programmal várja a lakosságot, megadja az embereknek azt, amiért eddig máshova kellett menniük. Jöttek vissza fiatalok máris, dé még többet várunk, hiszen Tap- sony biztos megélhetést nyújt nekik. Építjük, szépítjük falunkat, s arra is számítunk, hogy a Gépjavító Állomás dolgozói közül is egyre többen telepszenek le Tapsonyban. Ránk, kommunistákra mindenekelőtt a termelőszövetkezeti tagok tudatformálása vár. Meggyőzni őket arról, hogy övék ez a közösség — mert ezt még ma sem érti meg mindenki —, ezen fáradozunk. Találkozni gazdákkal, akik — ha velünk beszélnek, és a közös terményeiről van szó — azt mondják: a »tiétek«, s csak azt érzik magukénak, amit részesedésként vagy előlegként megkaptak. A közösségi tudat erősítése, a közösség iránti felelősség elmélyítése több és jobb munka végzését teszi lehetővé, ez pedig a gazdaság erősítését, falunk fejlődését segíti elő. Rózsa Gyuláné: Fiatal szakmunkásokra van szükség A megyei küldöttválasztó értekezleten Rózsáné szenvedélyes felszólalása, okos érvelése aratta a legnagyobb sikert. Tapsot kapott akkor is, amikor megválasztották küldöttnek a kongresszusra. Otthon, Somogyszentpálon nagy munka közben találom. Most választották meg a szövetkezet raktárosának, veszi át a szállítmányokat. Arról beszél, mennyire örültek a szentpáliak, amikor megtudták, hogy ő is utazik Budapestre. Egymásnak adták a kilincset, tanácsokkal jöttek, hogy miről beszéljen. A szomszéd Pista bácsi például arra kérte, hogy ha találkozik Kádár elvtárssal, adjon át neki egy üzenetet. — Sok dolgot jegyeztem föl — lapozgatja jegyzetfüzetét —, ha hozzászólhatok, szívemből akarok beszélni ... Főként a tsz-ek szakmunkás- utánpótlásáról. Nálunk biztató a helyzet. Tegnap este volt közgyűlés, s ott ez is szóba került. Sokan itt maradnának a faluban a jó tanulók közül is. Az kellene, hogy úgy törődjenek a mezőgazdasági tanulókkal is, mint az ipariakkal. Sok fiatal mezőgazdasági szakmunkásra van szükség. Régen azt mondta a paraszt: »Te leszel, fiam, az utódom a tíz hold földben.« Jó volna, ha most úgy gondolkodnának a tsz-tagok, hogy gyerekük a több ezer holdas közösben legyen az utódjuk. Kovács Pálné: Büszke rám a család A somogyszobi vasútállomáson kerestük fel Kovács Pálné háziasszonyt, a nagyatádi járás kongresszusi küldöttét. — Meglepetésként ért ez a megtiszteltetés, nagyon örülök neki — mondja —, büszke rám a család. Főként a nagyobbik fiam, aki KISZ-<titkár a nagyatádi gimnáziumban. Mondták, hogy figyelik majd a televíziót, hátha látnak a kongresszuson. Elmondja, nagyon kiváncsi arra, hogy mit mondanak majd a felszólaló asszonyok a falusi nőmozgalmi munkáról, ami nagyon érdekli, hiszen mint a szobi nőtanács elnöke szeretne sok hasznos tapasztalatot hallani. — Azt hiszem, az ifjúság nevelése központi téma lesz a kongresszuson — mondja. — Nem lehet ezzel eleget foglalkozni, főként a 14—18 évesek problémáival, azokkal a fiatalokkal, akik nem járnak középiskolába, mert ott a KISZ azért segít a nevelésükben. Az a véleményem, ha valahol baj van az ifjúsággal, annak mi, felnőttek vagyunk az okai, hiszen a mi gyerekeink, mi neveltük vagy neveljük őket StrubI Márta Ablakon kidobott százharmincnégyezer forintKAPOSVÁR KÖZVÉLEMÉNYÉT hetek óta foglalkoztatja az a hatalmas gödör, amely ott éktelenkedik az Áramszolgáltató Vállalat Latinka Sándor utcai irodaépülete előtt. A kornyék lakói, a járókelők szemtanúi voltak, amikor augusztus végén serényen folyt a föld kitermelése. Ügy látszott, nagyon sürgősen akarnak építeni valamit, de nem telt bele egy hónap sem, a munkálatokat leállították. A hatalmas gödör azóta csúfítja a kör- nyéket, senki sem törődik vele Ide gyűlik össze a csapadék, — Ki adott utasítást a földmunkák megkezdésére? — Mi határozottan nem jelöltük meg az építőipari vállalatnak, hogy milyen területen dolgozzon, csak úgy általában sürgettük a munkát. A szállodaépítkezés művezetője így cáfol: — Írásos bizonyítékaim vannak — lapozza fel az építési naplót Schádli Ferenc —. hogy a földmunkák megkezdését Mikocsi István műszaki ellenőr, a Beruházási Iroda dolgozója szorgalmazta. Ö járt el az Ingatlankezelő Vállalatnál is a kisajátított területen levő Energiagazdálkodási Hatóságtól, vár az építés megkezdésével. Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy Baranyai Lajos tudott a fölöslegesen kitermelt 800 köbméter földről, mint egy későbbi mondata: — Ha mégis megkaptuk volna az engedélyt, akkor egykettőre készen lettünk volna a kazánépülettel. Nem akartam rossz fiú lenni az akadékoskodással ... Emellett szól az is, hogy emiatt később senkit sem vontak felelősségre a Beruházása Irodánál. Mikocsi azzal a hamis állítással, hogy Baranyai Kiásták nyolcvannégyezerért, betemetik ötvenezerért. egy ideje pedig szeméttárolója lett a környéknek a gödör. — Mi történhetett, hogy az építkezést abbahagyták? — kérdezgetik egymástól az emberek. A válasz korántsem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Az Áramszolgáltató Vállalat irodaháza elé közös kazánházat terveztek a Korona Szálló és az irodaépület számára, megfelelő széntároló helyiségekkel együtt. Az elgondolás nem mutatkozott rossznak, csupán a kivitelezést hamarkod- ták el. MIT MONDANAK ERRŐL az illetékesek? Győrfi Antal, a Beruházási Iroda igazgatója: — A kazánépület fölösleges földmunkáit annak »köszönhetjük«, hogy az Országos Energiagazdálkodási Hatóság nem engedélyez te számunkra a szilárd tüzelésű kazán beépítését. A rendelkezésünkre álló új lehetőség pedig megvalósítható a szálló régi kazánházaiban is. Későn jött az engedély, a munkát akkorra már elkezdték a kivitelezők. f■* sizmadia Tibor, a tapsonyi pártalapszervezetek csúcstitkára a következőket mondta a tsz és a falu fejlesztéséről: — Községünkben három párt- alapszervezet működik, de a falu életében, az emberek gondolkodásmódjának alakításában a termelőszövetkezet alapszervezetének van a legnagyobb feladata, hiszen tagjai a község gazdaságának, a Rákóczi Tsz- nek a gazdái közül tevődnek össze. Ha a szövetkezet gyorsabb ütemben erősödik, jobban élhetnek a gazdák, és a falu szebbé, lakosai műveltebbé formálódhatnak. Az erősödés föltétele megvan, rendelkezésre állnak a legfontosabb beruházások, tehát megvan az alapja az állattenyésztés fejlesztésének. Szövetkezetünk kiemelten foglalkozik a sertéstenyésztéssel, ehhez megfelelő takarmánytermő területünk van. Ebben az üzemágban szeretnénk minél jobb eredményeket elérni, de a tehenészetről sem feledkezünk meg. A közelmúltban javasoltuk a termelőszövetkezet szakvezetőinek, hogy mielőbb intézkedjenek az egységes tehén- állomány kialakítása végett. Tervünk az, hogy a kevés tejet adó, meddő és öreg egye- dek helyére előhasi üszőket állítunk. A termelékenység fokozásához nélkülözhetetlen a szántóföldi munkák további gépesítése. Gépparkunk nem elégíti ki az igényeket. A fejleszA DÉDÁSZ Vállalat Szekszárdi Üzletigazgatósága értesíti a területéhez tartozó fogyasztókat, hogy a jobb villamosenergia-ellátás érdekében 1966. január 1-től kezdve üzemzavar miatti feszültségkimaradás esetén a próbakapcsolásokat a jelenlegi 3 perces várakozási idő helyett 1 perc eltelte után fogja végezni. A fentiekben közölt változás a lakosság részére kedvező, ugyanis az új rendelkezés lehetővé teszi a villa- mosenergia-szolgáltatásban bekövetkező kiesések és az üzemzavar-elhárítás idejének jelentős csökkentését. Felhívjuk azonban a figyelmét mindazoknak a villamos erőátviteli berendezést használó fogyasztóknak, akik a villamos motor indítását fokozatkapcsolóval végzik, hogy fél percnél hosszabb energiakimaradás esetén a vili. motort a hálózatról le kell kapcsolni, mert a feszütség visszatértekor, ha a berendezés nincs indító alaphelyzetben, a készülék meghibásodása fordulhat elő. Ezt a le- kapcsolást az MO, MCO és általában a mágneskapcsolók önműködően elvégzik. Megjegyezzük, hogy az előbbi bekezdésben foglaltak a világítási és 2 kW-nál kisebb motorikus fogyasztókat nem érintik, célszerű azonban a feszültség kimaradásakor a vilL motort a hálózatról azonnal lekapcsolni. (9715) kisebb épületek áttelepítésének érdekében is. Szó sem volt akkor arról, hogy általában sürgették volna a szálló épít kezesét. — Az év végéig hatmillió forintot terveztünk beépíteni, mivel más területeken nem tudtunk többet tenni, megkezdettem a kazánház alapjainak kiásását. Engem szorított a terv, az előirányzott hatmillió forint — mondja Mikocsi István. — Még ilyen áron is? — Az én engedélyeim rendben voltak, nem tudtam, hogy az Országos Energiagazdálkodási Hatóság jóváhagyása még hiányzik. A Beruházási Irodánál Baranyai Lajos volt a felelőse ennek a munkának. Ö azt állítja, hogy semmit sem tudott a föld kitermelésének megkezdéséről. A koksztüzelésű kazánok beépítéséért hosszú hónapokig állt a harc. Az Országos Energiagazdálkodási Hatóság első visszautasítását több föllebbe zés követte, miközben Mikocsi István utasítást adott az alapok kiásáséra. Mellékesen megjegyzendő, hogy Baranyai Lajos és Mikocsi István hivatali szobája csaknem egymásba nyílik, ez valószínűtlenné teszi azt, hogy az egyikük számára sem közömbös szállodai építőmunka állása szóba ne került volna közöttük. Baranyai Lajos arra hivatkozik, hogy a kazánház építése körül már korábban is voltak viták, és ezek augusztus végéig sem tisztázódtak. Arra a kérdésre, hogy szerinte ki a felelős a gödör kiásásáért és szükségszerű betemetéséért, csak ennyit mond: — Állandóan ingadoztak itt is, Buda pesten is a vélemények. Rossz örökségként maradt ránk az egész szálló építése. Baranyai Lajos véleménye még csak magyarázkodásnak sem felel meg. Az igazság az, hogy akkor járt volna el he1 'C- sen, ha addig, amíg egyértelmű választ nem kap az Országos Lajos semmit sem tudott az S munkájáról, csak a figyelmet akarta elterelni munkatársa felelősségének bizonyosságáról, mintegy magára vállalva a felelősséget. Ö különben hamarosan a munkák megkezdése után másnak adta át az építkezést. Hosszas viták után a beruházó végül is vállalta a többletköltséget. Azóta kiderült, hogy le kell bontani a korábban megépített kazánkéményt is, mert az olajfűtésű kazánok« hoz nem felel meg. AZÓTA A NAGY GÖDÖR OTT ÁSÍT az Áramszolgáltató Vállalat irodaháza előtt. Eddig csupán 73 köbméternyi földet hordtak bele, a hiányzó 720 köbméter pótlása még hátravan. Schádli Ferenc művezető szerint a gödör széle a hideg, csapadékos időben fokozatosan omlik. Egyelőre csak a mellette levő kisebb melléképületek állagát veszélyezteti. A művezető kérését, hogy biztosítsák be a veszélyes földfalakat, elutasították, mondván, hogy újabb költségeket már nem öl- *netnek bele egy semmire sem használható gödörbe. Kiásták 84 000 forintért, betemetik ötvenezerért, és közben semmibe vész sok-sok ember egyhónapi munkája, a szállításokról nem is beszélve. Nem lehet csodálkozni, ha az emberek felháborodva követelik a mulasztók felelősségre vonását. Nem elég, ha a népgazdaság vagyonával ilyen könnyű kézzel bánó felelőtlen felelősöket csak a közvélemény ítéli el. Enyhén szólva furcsa a Beruházási Iroda munkatársainak véleménye, akik százharmincnégyezer forintos tévedésüket takarékosságnak könyvelik el, mivel — ügymond — az új olajfűtésű kazánok a tervezettnél jóval kevesebbe kerülnek. Ez a cinikus hangvétel és a hozzá körítésnek szánt magyarázkodás nem fogadható el. A közvélemény joggal várja a mulasztók szigorú felelősségre vonását. Nagj József
