Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-07 / 288. szám

Kedd, 1965, december 7. 3 SOM fVIKÉPbAP HETVENÖT ÉVE... Nemcsak napjaink feladata A múlt század hetvenes éveiben a külön­féle önsegélyező egyletekbe tömörült magyar munkásság céltudatos szervezkedése és párt­alapítása egybeesik Franhel Leónak, az Óbudáról származott murtkásvezérnek Nyu­gatról való hazatérésével. 1880 májusában történt az első kísérlet a munkáspárt létre­hozására, amikor zászlót bontott a Magyar- országi Általános Munkáspárt. Programja a politikai szabadságjogok követelését tartal­mazta, de magában foglalta a közvetlen munkásköveteléseket is: a tízórás munkana­pot, a gyermekmunka megszüntetését^ egész­ségvédelmi intézkedéseket, a férfiakéval egyenlő bért a nőknek. Tisza Kálmán reakciós, népellenes kor­mánya és hatóságai csakhamar üldözési had­járatot kezdtek a párt ellen. Ez azzal a kö­vetkezménnyel járt, hogy a vezetésben részt vevő engedékeny elemek beadták a dere­kukat, a forradalmi szellemi vezetők pedig — köztük Frankel Leó, akit másfél évi fog­házra ítéltek — jórészt arra kényszerültek, hogy elhagyják az országot. Az Általános Munkáspárt válságos helyzetbe került, de a munkásmozgalom fejlődését mar semmilyen osztályellenségnek nem sikerülhetett feltar- tóztatnia. 1889 nyarán Engels vezetésével megalakult a n. Internacionálé. Ez az esemény nagy lendületet adott a magyar munkásmozgalom fejlődésének is. Az 1890-es május elseje — amely csupán a fővárosban 60 000 munkást mozdított meg, s az országnak szinte vala­mennyi városában és falujában megünnepel­ték — azt mutatta, hogy létrejöttek a Szo­ciáldemokrata Párt megalakításának politi­kai és szervezeti föltételei. A megalakulás 1890. december 7—8-án ment végbe. Az alapos előkészítő munka eredménye­ként 121 küldött jelent meg a pártgyűlésen, köztük Eger, Pécs, Orosháza, Székesfehérvár, Szeged és más helységek képviselői. Az ak­kor 70 esztendős Engels december 3-án Lon­donból keltezett levelében üdvözölte a kong­resszust. A kongresszust erőteljes szervező és felvi­lágosító munka, a munkásmozgalom fellendü­lése követte. Erősödtek a sztrájkmozgalmak, a bérkövetelésekért és a politikai jogokért. A későbbi évtizedekben mind a nemzetközi, mind a magyarországi szociáldemokrácia — vezetői egy részének megalkuvó politikája következtében — egyre kevésbé lett alkalmas a munkásosztály felszabadulásáért folyó küzdelmeinek vezetésére. Mégis a hetvenöt évvel ezelőtt lezajlott alakuló kongresszusit a hazánkban végbement munkásszervezkedés egyik nagy jelentőségű, fontos állomásaként tartjuk számon. KÖZZÉTÉTELE UTÄN ki­lenc hónappal változatlan érdeklődés kíséri a Központi Bizottság ideológiai irányel­veit megyeszerte; az embe­rek egyre inkább a minden­napi életben kívánják alkal­mazni az irányelvek meg­annyi tanulságát. »-Az ideoló­giai irányelvek nyilvánosság­ra hozatalának első és ko­moly eredménye — állapítot­ta meg a többi között a Társadalmi Szemle novembe­ri számában Szirmai István elvtárs —, hogy végre töb­bet politizálunk. Azokon a taggyűléseken, amelyeken az ideológiai irányelveket vi­tatták, általában bátran jel- vetettek és megvitattak po­litikai kérdéseket.« Mindez szemléltetően le­mérhető Kaposvár kommu­nistáinak ideológiai eszme­cseréin s különösen a váro­si pártbizottság közelmúlt­ban megtartott ülésének ideológiai vitáján is. A kaposvári pártbizottsági ülés azért is érdemel nagy figyelmet, mert jórészt a munkásosztálynak az ideoló-1 giai kérdésekkel összefüggő nézeteit vitatta meg; a me­gye ipari munkásainak túl­nyomó többségét foglalkoztar tó üzemekben végzett bri­gádvizsgálat alapján készült a jelentés. Hosszadalmas lenne rész­letesen felsorolni, milyen kérdések vetődtek fel az ideológiai vitában, célsze­rűbb, ha kiragadunk néhány fontosabbat, a közvélemény érdeklődésére jobban számot tartót. A JELENTÉS EGY HE­LYEN MEGÁLLAPÍTJA, hogy Kaposváron erősödött a tömegek szocialista öntudata, egyre inkább terjed a szo­cialista brigádmozgalom, s mindjobban érezhető, hogy a szocialista brigádok tagjai az anyagi juttatásokon túlme­nően a közösségért, a társa­dalomért is felelősségteljes szorgalommal munkálkodnak. Egyre többen sajátítják el a politikai ismereteket, s ez nemcsak a pártoktatás évről évre nagyobb népszerűségén Célunk a 3000 literes AZ UTOLSO „FELVONÁS“ tejhozam elérése — Nagyon szép negatív állo­mányunk van már — kezdi a beszélgetést Sülé Gyula, a nagyberki Kaposvölgye Tsz fő- állattenyésztője. — Ezeket az állatokat már sikerült korsze­rű körülmények közé helyezni. S ha valaki ezt az istállót né­zi meg, akikor egy kicsit a hol­nap szarvasmarha-tenyésztését is látja benne. De hangsúlyo­zom, ez az állománynak csaik egyik fele. A nagyberki üzem­egységben bizony van még mit tenni a minőség javításáért. Amikor ide kerültem, előfor­dult, hogy alomszalma is szű­kén jutott a tehenek alá. Pe­dig ez a legelemibb követel­mény. Az is baj, hogy van még olyan hangulat a szövet­kezetben: ez vagy az a módszer jó volt tavaly, biztosan jó lesz az idén is. Ez nincs rendjén. Az ember mindig többre, jobb­ra törekszik. Csak egy példát mondok: tavaly, amikor a ta­karmánykeveréket vetettük, hiába kértem, hogy ne egy­szerre vessék el, mert akkor megvénül, mielőtt föletetnénic. mégis két-három nap alatt földbe tették az összes magot. — Természetesen vannak eredményeink is. A múlt évi­hez viszonyítva nőtt a tejter­melés, és a tavalyi háromszáz­negyvenről háromszázhetvenre növeljük a tehenek számát. Jövőre el akarjuk érni a há­romezer literes tej hozamot. — Mit kell tenni ezért? So­kat. Hogy a leglényegesebbet mondjam: nagyon elhanyagol­tak rétjeink meg a legelőink. Tavaly nem sikerült még meg- boronálni sem őket. A tavasz- szal viszont már kezelni kell valamennyit, mert különben nem terem elég fű és széna. Takarmány nélkül pedig egyetlen- állattenyésztő sem «iá* eredményt felrrfütathf. Az idén is úgy sikerült biztosíta­ni a télirevalót, hogy betakarí­tottuk az összes répakoronát, meg melasszal keverve eltet­tük a napraforgó koronáját is. — Lehet és kell is többet tenni az állattenyésztésért Igaz, hogy szarvasmarha-állo­mányunk csak akkor keiül korszerű körülmények közé, ha majd egy újabb istálló épül. Addig azonban nem szabad vá­rakoznunk, hiszen sok kár származhat ebből. Az elhelye­zési körülményeken nem tu­dunk változtatni, de jobb gon­doskodással sokat enyhíthe­tünk a férőhelyhiányon. Leg­inkább idős tagok dolgoznak az állatok körül. Érthető, hogy nem tudják mindig a legmeg­felelőbben ellátni őket. Rájuk vár a nagyon nehéz fejés is. Beszéltem már néhány fiatal­lal, s azok hajlandók lesznek átjönni az állattenyésztésbe. Ha ezt a cserét sikerül megol­dani, máris sokat javítottunk az ellátáson. K. L KOLIBRI TŰR 1ST Kászü H^innos ajándék (4894) hasznosíthatják munkájukban mindazt, amit tarsolyukban magukkal visznek a négy év befejeztével. Ottjártunkkor Sziklay Iván­ná kaposvári szaktanár szám­viteli tudnivalókkal gazdagí­totta a hallgatók ismereteit. Jó, ha nemcsak a könyvelők tudják, hogyan kell a költsé­geket felosztani a termelés kü­lönböző ágazataira, hiszen csak így állapítható meg, me­lyik ágazat jövedelmezőbb, hol kifizetődőbb a ráfordított munka. Az önköltség kiszá­mításának módját ismernie kell a brigádvezetőnek is, mert például az állattenyész­tés hozamaiból csak így tud­ja kiszűrni, hogy egy liter tej előállítása mennyibe kerül a gazdaságnak. Ezenkívül egyéb szakmai tennivalóhoz is megszerzik az eligazodása ala­pot a technikum hallgatói. Népművelők továbbképzése A tabi művelődési házban talált otthonra a Kaposvári Középfokú Mezőgazdasági Technikum kihelyezett levele­ző tagozatának negyedik osz­tálya. Rövidesen befejeződik az oktatás, és következnek a vizsgák: elméletben ég gya­korlatban kell bizonyítaniuk, hogy a négyévi tanulás alkal­massá tette őket a mezőgaz­daságban rájuk váró felada­tok megoldására. Hetente egy­szer jönnek össze Tabon egész napra a környező községekből. A hátralevő idő jobbára is­métléssel telik el — és egy Ids izgalommal. Négy év ál­dozatvállalására szeretnék föl­tenni a koronát, mindenki eredményesen akarja befejez­ni technikumi tanulmányait. Ezért az eddiginél is jobban figyelnek a helyi és a megye- székhelyről érkezett szaktaná­rok előadásaira. Huszonhármán készülnek az osztályvizsgákra meg az érett­ségire. Csaknem kétezer eny- nyien kezdték el a technikum első osztályát Tabon, de a többiek időközben abbahagy­ták tanulmányaikat. Voltak, akik egészségi okok miatt hagyták abba a tanulást, má­sok megtorpantak egy-két ne­hezebb feladat előtt, kedvü­ket szegte az, hogy ezzel vagy azzal a tantárggyal a vártnál nehezebben boldogulnak. A megmaradt törzsgárda azon­ban nem bánta meg, hogy tö­retlen szorgalommal tanult, s hogy kitartott a negyedik év végéig. Ez a huszonhárom em­ber jövőre már jelentős szel­lemi és gyakorlati ismeret bir­tokában végzi a rábízott fel­adatokat. A kapolyi tsz-elnök, a somogyacsai tsz könyvelője, az Állatforgalmi Vállalat ki­rendel tségvezető je, termelő­szövetkezeti agronómus, bri­gádvezetők és mások egyaránt Ma délelőtt megkezdődik a siófoki járásbeli népművelők továbbképzése. A siófoki járási tanácson mintegy harminc tisz­teletdíjas műkedvelő művésze­ti csoportvezető, művel ődési- ház-igazgató, illetve népműve­lési ügyvezető jelenik meg, hogy részt vegyen az első fog­lalkozáson. Ennek programja szerint dr. Szőke György, a já­rási tanács művelődésügyi osz­tályvezetője tart előadást a művelődéspolitikai irányelvek megvalósításáról. Majd Kluj- ber László, a Népművelési Ta­nácsadó megyei szakreferense szól a műkedvelő színjátszás helyzetéről, jelentőségéről. December második felében az ismeretterjesztés módszerei­ről és a művelődési otthonok gazdálkodásával kapcsolatos tudnivalókról tanácskoznak a vitaindító előadások után. Feb­ruárban pedig a családi ese mények társadalmi megrende­zése és a kulturális szemle új rendszere lesz a továbbképzés témája. A műkedvelő csoportvezetők módszertani továbbképzésének tervét a fonyódiafekal közösen dolgozzák ki a két járás nép művelési vezetői. I Az előadások urtán minden esetben konzultációt, vitát ren­deznek. Szabálytalanság miatt elbocsátás (Tudósítónktól.) A Tabi Gépállomás néhány »élelmes« vontatóvezetője sza­bálytalan módon igyekezett anyagi előnyhöz jutni. Annak ellenére, hogy a gépállomás vezetői meg­tiltották, az általuk lebonyolított szállítás díját személyesen vették át a fuvaroztatóktól, s azt egész­ben vagy részben saját céljaikra használták fel. Nemrégen — mert többszöri fi­gyelmeztetés után is hasonló sza­bálytalanságot követett el — egy vontatóvezetőt fegyelmileg elbo­csátottak. Kelemen József vonta­tóvezetőt ez az intő példa sem tartotta vissza, pedig ilyen sza­bálytalanság miatt szóban, majd írásban már őt is figyelmeztették. Egy alkalommal 30, majd 60 fo­rint fuvardíjat nem fizetett be a gépállomás pénztárába. Legutóbb egy bábonymegyeri lakostól két- órai fuvardíj fejében 80 forint helyett 180 forintot kért és vett át. Ebből azonban csak 80 forin­tot fizetett be a gépállomásnak, s így a fuvaroztatót 100 forinttal károsította meg. A gépállomás igazgatója Kele­men Józsefet kötelezte az okozott kár megtérítésére, állásából pe- i dig elbocsátotta. mérhető le, hanem az újság­olvasó, a rádióhallgató, a te­levíziónéző emberek számá­nak gyarapodásán is. Érde­mes megemlíteni néhány adatot: Kaposváron 19 618 rádió- és 5416 televízió-elő­fizető van, a Népszabadság előfizetőinek száma 2900, a Népszaváé 525, a Magyar Nemzeté 230, a Somogyi Néplapé pedig 10100. S az emberek nem passzív hallga­tói, illetve olvasói az esemé­nyeknek, hanem kommentál­ják, azonnal megvitatják a bel- és külpolitika megany- nyi kérdését. Van egy másik érdekes ré­sze is a jelentésnek »Nagyon sok helyen tapasztaljuk, hogy nem, lépnek fel a helytelen és téves nézetekkel szemben elég határozottan, nem vi­tatkoznak a téves nézetet felvetőkkel. Tapasztalható ez különösen az értelmiségi kö­rökben, de az ipari üze­mekben is.« Azok a kommu­nisták, akik a taggyűléseken szenvedélyesen vitatkoznak a mi igazságunkról, a mi esz­méink igazáról, a hétköznapi életben nemegyszer bátorta­lanná válnak. Ezen feltétle­nül változtatni kell még meggyőzőbb érvek ismerteté­sével, még pontosabb tájékoz­tatással. FÖLVETIK AZ EMBEREK AZT IS, hogy az utóbbi időben egy bizonyos sta­tisztikai szemlélet tapasztal­ható, amely a vezetők beál­lításánál elsősorban az isko­lai végzettséget veszi alapuL Pártunk VIII. kongresszusán Kádár János elvtárs világo­san és félreérthetetlenül ki­mondta: »... minden vezető hely betöltésénél előírás kell hogy legyen a hozzáértés, a szaktudás is. Nem arról van szó, hogy a szocializmus ügyéhez való hűség helyett követeljük a szakismeretet, hanem arról, hogy a szocia­lizmus ügyéhez való hűség és feltétlen odaadás első kö­vetelménye mellett növekvő erővel jelentkezik a másik, szinte elengedhetetlen köve­telmény: a hozzáértés, a szükséges ismeretek megkö­vetelése. Ez a dolog lénye­ge.« Sok helyen felcserélik a sorrendet, s ebből nézetelté­rések fakadnak, feszültségek keletkeznek. Nagyon határo­zottan ki kell mondani, hogy káderpolitikánk nem válto­zott, változatlanul a Vili. kongresszus határozatai a mérvadók. Nagyon sok olyan ember van — kiváló mun­kás és egyéb dolgozó —■, akire bátrabban támaszkod­hatnának az üzemekben. Jo­gos némelykor a kritika: miért kell az ország más vidékeiről szakembereket hozni, amikor tervszerű, tu­datos nevelőmunkával hely­ben is kinevelhetnék a ve­zető gárdát? Ügy fogalmai ható meg pontosabban a gondolat, hogy legyen meg a perspektívája minden üzem­ben a totiább tanuló mun­kásnak, s aki történetesen tíz évig dolgozik valahol he­lyettesi funkcióban, legyen alkalmas szükség esetén ve­zetőnek is. S ami szintén hozzátarto­zik ehhez a témához: a gazdasági és pártvezetők jobban számítsanak egymás­ra. A pártszervezet legyen első számú segítője a gazda­sági vezetőknek, de a gazda­sági vezetők is segítsék elő a pártmunkát. Beszéljenek egy nyelven, s ha esetleg vi­ta van közöttük, kommunis­tákhoz méltó módon jussa­nak közös nevezőre. Szólni kell a munkafegye­lemről is, hiszen a tudat át­alakulásának törvényszerűen együtt kellene járnia a laza­ság, a tervszerűtlenség, a fe­gyelmezetlenség elleni harc­cal. Ha a párt múlt év de­cemberi határozata óta ja­vult is a munkafegyelem, még van kívánnivaló e té­ren. Gyakori még a felelőt­lenség. a társadalmi tulajdon hanvag kezelése. MINDEZEK A KÉRDÉ­SEK nagyon határozottan vetődtek föl a kanosvári vá­rosi pártbizottság ülésén. Az elfogadott határozatok azt tükrözték, hogv további kö­vetkezetes munka vár Ka­posvár kommunistáira. Mert az jdoniécfíai munka nem kamnéi-vf-i-• hanem hosszú idő re”**?eres r>rog- ramja. Polesz György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom