Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-04 / 286. szám
Szombat, 1965. december 4. 3 SOW C ¥1 NÉPbAF Megbecsült öregség Sok falusi öregember pa- szemben, hiszen kiskorában naszkodik amiatt, hogy amióta nem dolgozhat, amióta az öregkori gyengeség kivette kezéből kedvelt szerszámait, valósággal kihűlt körülötte a világ. Nem keresi senki, ritkán nyílik a kapuja, nem kérik tanácsát, nem mennek hozzá névnapot köszönteni. Egyszóval mintha már nem is élne. Azt az öregek is elismerik, hogy az utóbbi két évtizedben sokat változott a világ. Nem megalázott páriák már ők, akik gverekeik könyör- adományából a ház végében összetákolt rideg kuckóban tengetik életüket. Az sem gyarapít senki, csak fogyaszt, és szülője mégse tekinti tehernek, hanem minden jót eléje rak. S igaztalan a sok évtizeden át becsületesen helytálló munkással szemben is. Hiszen munkálkodásával a paraszt- emberek zöme adott annyit az országnak, a közösségnek. hogy azzal nem csupán öregkori kenyerét, de az alkotó, a termelő embernek boltig járó tiszteletet is kiérdemelte. Arról nem is szólva, hogy az öregek nagy része — aki közülük egyáltalán képes mozogni — ma is ott áll a munka sodrában. Sok száz tsx-vnkben ma is az öregek cipelik a terhek nehezét. Jó néhány tsz ünk nőtt .... . naggyá éppen az öregek idős szövetkezeti paraszt szorgalmából, áldozatos erőnyugdíjat és más juttatást feszítésekből. Hiszen amíg a is kap, tehát nincs kiszolgáltatva senkinek. Mégis, éppen azért, mert olyan sokat változott a világ, ők is több megbecsülést szeretné- küszködtek nek. Nem csupán anyagi gonddal, biztonságot, hanem erkölcsi elismerést is. önérzetük nagyobb tiszteletben tartását, tapasztalataik, maradék erejük gyümölcsözőbb felhasználásait. A legtöbb idős parasztembert éppen az bántja, hogy ó már nem számít senkinek. Hajdanán, amikor földje végében megállóit, joggal érezhette, hogy valaki. S ugyanezt érezte a termelőszövetkezetben is, amíg szorgalma, jó néhány száz munkaegysége tiszteletet ébresztett társaiban. A döntések előtt vé- ’eményét kérték, ha valahol felszólalt, mindenki figyelemmel hallgatta szavát. S amint kiesett kezéből a szerszám, egyszeriben úgy maradt, mint a szedett szőlővessző, amelyre már nem érdemes figyelni. Ennyit érne hát az a 40—50 év, amelyet becsületes munkában töltött? Ilyen csekély és súlytalan valami volna az az érdem, amelyet egy-egy ember élete munkájával, tisztességével megszerezhet? Különösen az fáj az öregeknek, ha magukról megfeledkezett fiatalok hányaveti módon, valósággal te- a hernek tekintik őket, mondván, az öreg már nem gyarapít, csak fogyaszt, az öregből csak kár származik, haszon semmi. Sokszorosan igaztalanok ezek a megállapítások. Bűnösen igazságtalanok az elaggott szülőkkel fiatalok többsége az élet napos oldalán a könnyebb boldogulást kereste, addig az öregek helyükön maradtak, és fiatalok helyett is a temérdek öregnek lenni különben sem nagy öröm, hiszen nem csupán pihenést jelent. Az öregembert sok minden kínozza, betegség, elmúlástól való félelem. S legjobban az a tudat gyötri, hogy fölösleges emberré lett, nincs rá szüksége a közösségnek, őrá már sehol sem számítanak. Ahol ezt érzik az öregek, ott a fiataloknak — enyhén szólva — van mit szégyelniük. S itt az ideje, hogy elgondolkozzanak ezen. Az öregember a mi társadalmunkban nem teher, mert a mi felfogásunk szerint egy szorgalmas munkával eltöltött élet múlhatatlan érdemnek és tisztességnek számít. Olyan érdemnek és tisztességnek, amely nem csupán kalapemelést, bizonyos anyagi járandóságokat érdemel, és nem csupán az évente egyszer megrendezett öregek napját. öregeink azt is megérdemlik, hogy az év minden napján megbecsüljük őket. Az- tisztelettel tekintsünk a sokat próbált, sokat tapasztalt, sokat dolgozott öregekre, amely nálunk minden alkotó, teremtő embernek kijár. Kékesdi Gyula Népszerű az OTP új hitelakciója November 20-tól kevés ösz- szeg befizetésével értékes háztartási gépekre, modern típusú televíziókra és motorkerékpárra ad hitellevelet az OTP. A kaposvári járásban és a városban rövid idő alatt népszerűvé vált az új hitelakció, hiszen kedvező föltételekkel teszi lehetővé, hogy mosógép, hűtőszekrény kerüljön a házakba karácsonyi ajándékként. Favorit és Horizont televíziót 1000 forint lefizetésével bárki vásárolhat 18 havi részletre. Tíz nap alatt hitellevélre 53 készüléket vittek el a szaküzletből. Ezenkívül tizennégy darab Vénusz porszívóra, 5 db 70 literes Lehel hűtőszekrényre, 17 darab 102-es típusú mosógépre, három Danuvia motorkerékpárra adott hitellevelet az OTP kaposvári fiókja. Októberben és novemberben OTP-részletre 89 porszívó, 65 mosógép, 26 hűtőszekrény és 13 motorkerékpár talált gazdára Kaposváron és a járás községeiben. Fél évvel az érettségi után A szalagavató bál, az írásbelik, az érettségi soksok izgalma nagyon friss emlékek még. Aztán következett a nyár más örömökkel, más gondokkal, mint a régi vakációk. Voltak, akik megkönnyebbülten nyaraltak, mások fölvételi vizsgára készültek, vagy munkáit kerestek. Zsebükben az érettségi bizonyítvánnyal nekivágtak az életnek. Hogyan találták meg helyüket ezek a fiatalok, hol dolgoznak? * * * E steledik. Zamárdibanaz óvodából hazaindulnak a gyerekek. Egy fiatal lány öltözteti őket, segít felhúzni a kesztyűt, feladni a kabátot a kis ruhagombóc csöppségekre. — Jó érzés, hogy végre dolgozhatok — mosolyog Fazekas Edit, aki a siófoki gimnáziumban érettségizett. — A nyár elején a SZOT gyermeküdülőjében dolgoztam, felszolgáló voltam a kicsinyeknél. Szabad A zákányi kommunisták munkája nyomán megjavult a gondozás, növekszik a tejhozam Az idei év első feléiben nagyon gyenge volt a tejhozam a zákányi Csokonai Termelőszövetkezet tehenészetében. Jólle hét takarmányban nem volt hiány, s az állományt sem okolhatták emiatt, mégis mindössze 70 liter tejet vittek a csarnokba naponta a harmincöt tehéntől. A legnagyobb hiba a tehenek nem megfelelő gondozásában rejlett: hiányzott az erő, no meg a nagyobb igyekezet azokból az asszonyokból, akikre a tehenészetet bízták. Hiába szállították az istállóhoz a takarmányt, az nem mind került a jószág’ elé. A hozzáértés sem volt kielégítő, s a fejesre a háztáji munkák miatt nem maradt elég idő. A literenkénti 50 fillér prémium sem ösztönözte őket. A vezetőség végül úgy határozott, hogy megoldást keresnek a tehenészet bevételének fokozására. A pártszervezet és a tsz vezetősége együtt tanácskozott, s úgy döntöttek, hogy az asszonyokat áthelyezik a növendékekhez gondozónak, a tehenek mellé pedig férfiakat állítanak. Udvari Mátyás párttitMár most megkezdik a felkészülést A jövő évi feladatokról tanácskoztak a Balaton-parti fmsz-ek vezetői (Tudósítónktól.) A múlt hónap utolsó napján Balatonbogláron találkoztak a Balaton menti földművesszövetkezetek elnökei, kereskedelmi és vendéglátóipari osztályvezetői, főkönyvelői, valamint a kiemelt egységek vezetői, hoCTv megvitassák a nyári szezon tapasztalatait, s megbeszéljék a következő tennivalókat. Ternesi József, a MÉSZÖV elnökhelyettese elmondta, hogy a felkészüléshez már a múlt év decemberében hozzáláttak. A késői kitavaszodás hátráltatta ugyan ezt a munkát, de a szezonkezdéskor már megfelelő készletekkel várták a vendégeket a szövetkezeti egységek. Június 30-ig az érdekelt öt fmsz az előző évihez viszonyítva csak 97.3 százalékos forgalmat bonyolított le, júliusban és augusztusban azonban egymillió forinttal többet forgalmaztak. mint a múlt év azonos időszakában. Ebben a jobb, szervezettebb munka mellett nag-' része volt a zökkenőmentes bor- ás sörei] i ásónak. Akadozott viszont a Hüsi-, a Bambi-, a gyümölcslé és a szikvízellátás, helyenként kevés volt a fagylalt és a sütemény is. Elősegítette n forgalom emelkedését 8Z is, hogy az Idegen- forgalmi Hivatal és az IBUSZ sok ■■’sor'Ttot az fmsz-ek vendéglőiben étkeztetett. Jói vizsgáztak a mozgóárusok, bár több kellett volna belőlük. Javult a Balaton menti fmsz-ek gazdálkodása is. Az egv főre jutó termelékenység meghaladta a 17 500 forintot, ez 1200 forinttal több a tavalyinál. A gazdálkodás eredménye 875 000 forinttal több volt az első, a~rttásodik és a harmadik negyedévben, mint az előző év megfelelő időszakában. A szezonban az öt szövetkezet vendéglátóipara ösz- szesen 21 931 000 forintot forgalmazott. A jövő év feladatokat ismertetve az előadó hangsúlyozta a forgalom jobb megszervezésének fontosságát, több mozgóárus beállítását és a szolgáltatás fejlesztését. A beszámolót vita követte. A felszólalók a jövő évi ellátásról, a szakemberproblémáról és a higiénia fontosságáról szóltak. Fodor János, az Idegenforgalmi Hivatal siófoki kirendeltségének vezetője a várható idegenforgalomról, a vendégek igényeinek minél iobb kielégítéséről, a fizetővendég-szolgálat kiterjesztéséről adott ismertetőt. A Balaton-parti szövetkezetek tehát a múlt évinél is korábban kezd Lék meg a felkészülést. Az fmsz-ek intézkedési tervük készítésekor az idei tapasztalatokat is figyelembe vették, hogy a jövő nyáron még kulturáltabb körülmények között mindent megtaláljanak az üdülők, a külföldi és a hazai turisták a Balaton-parton. kár, Csire László pártvezetőségi tag meg Kondri.cz József tagjelölt vállalkozott a tehenészet tennivalóinak ellátására. Júniusiban láttak munkához, és máris szép eredményt értek el. A teheneik borjakat nevelnek, a tejből mégis napi kétszáz litert visznek a csarnokba. Az első félévben 4,2 liter tejet adott egy-egy fej és alatt álló tehén, most ennek több mint kétszeresét fejik naponta. Az állományt felosztották maguk között, s a premizálástól ösztönözve számottevő ősz- szeghez jutnak havonta. A gondozásért, a fejésért és a borjak leválasztásáért összesen csaknem kétezer forintot kap egy-egy tehenész. A közelmúltban tervet dolgozott ki a vezetőség a tehenészet munkadíjazására. Célja, hogy a megnövekedő állomány — a tervezett harmincöt helyett negyvenkét tehénnel indulnak jövőre — még több hozamot adjon, mint most. A gondozók tehenenként 60 forint alapdíjazásban részesülnek havonta, s a kifejt tej literje után az eddigihez hasonlóan 50 fillért kapnak. A napi 12 liternél több tejet adó tehenek után a tizli teres istállóátlag elérésekor is jutalmat adnak. Alapvető követelmény, hogy a zsírszázalék nem lehet 3,8 alatt. A helyes módszerek bevezetése és a kommunista állat- gondozók igyekezete lehetővé tesz», hogy a zákányi tehenészet folyamatosan tovább fejlődjön, s egyik jelentős bevételi forrása legyen a gazdaságnak. AZ ÉM FEJÉR MEGYEI ÁLLAMI LALAT ÉPÍTŐIPARI VÁLazonnali belépésre fölvesz ács, kőműves, vasbetonszerelő szakmunkásokat, kubikosokat, férfi és női segédmunkásokat. Állandó téli munka! Szállás, étkezés biztosítva! Bérezés teljesítmény alapján, + 15%-os idénypótlék. Családfenntartó dolgozók részé re különélési díjat fizetünk. Havonta egyszer a hazautazási költséget teljes egészében megtérítjük. Szeméi "e- rdeklődésre vagy levélre bővebb felvilágosítást , d a vállalat munkaügyi osztálya, Székesfehérvár, Ady Endre u. 13. sz. (3424) — Szeretem a gyerekeket, szívesen vagyok közöttük. _ időmben rengeteget sétáltam, fürödtem, táncoltam. Elképzeléseimtől ugyan egy kicsit eltávolodtam, de ennek is megvan az oka. Két kiskorú húgom van, és otthon számítanak az én keresetemre — fogja komolyabbra a szót — A gyerekeket nagyon szeretem, és bőségesen kárpótolom magam, hogy egész nap köztük lehetek. Az életben nem csalódtam, sokkal szebb, mint amilyennek mondják, s mint amilyennek én is elképzeltem. Tervem az, hogy szakképzettséget szerezzek, mert elvem szerint a nő álljon meg támasz nélkül a lábán, ehhez pedig szakma kell. • • » S urrog a varrógépek motorja. A gépek fölé hajoló lányok, asszonyok keze alatt fiúöltönyök készülnek a szebbnél szebb szövetekből. — Én a zakók hátán és a nadrágok szárán igazítok — mondja Szennai Erzsébet, a Kaposvári Ruhagyár dolgozója. Amíg beszélgetünk, kis halom keletkezik a varrni való fiúöltönyökből a gép mellett. — Szalagmunka, nem lehet fenntartani a többieket — mosolyog, és pár perc alatt G yőrmárton Ferenc a Balaton mellett pihente ki az érettségi fáradalmait, majd augusztus elején két hét próbaidőre fölvették a Finommechanikai Vállalathoz. — Ipari tanulónak jelentkeztem — mondja. — Az írógépszereléshez már a köz- gazdasági technikumban is értettem valamennyire. Amikor a gépírást gyakoroltuk, mindig az járt az eszemben, hogy hogyan is lehetne szétszedni és ösz- szerakni az írógépet. Most egy héten egyszer, kedden kell menni iskolába, a többi napon a műhelyben foglalatoskodunk. Mestere, Szatyin Béla, a műhely legjobb szakembere szorgalmas, ügyes tanulónak tartja Győrmárton Ferencet. — Mivel telik a nap? — Egyelőre még csak szemlélődnöm szabad. Az irodagépek bonyolultabb szerkezetek annál, semmint hogy valaki újra üres a kig asztal. Elmondja, hogy huszonegy évea korában érettségizett, de >úga— Szeretem ezt a munkát — mondja Szennai Erzsébet. zi« munkahelye még nem volt. Október elején került a ruhagyárba. — Nagyon szívesen itt maradnék, mert szeretem ezt a munkát. Az utóbbi három hónap alatt ugyan még nem tettem szert nagy szakmai gyár korlatra, de mire a szerződésem lejár, remélem, megfelelek a követelményeknek. Szennai Erzsébet Kiskorpádról jár be munkahelyére. Amikor délelőttös:, négy órakor kel, ha délutános, éjfélre ér haza. De azt mondja, hogy ha az ember szereti a munkáját, szívesen vállal érte kisebb áldozatokat is. három hónap után vállalkozhasson megjavításukra. Van szakmai képzés az üzemben is, de a ritkábban előforduló Győrmárton Ferencet ügyes f uniónak tartják a Finommechanikai . áilalatnál. hibákat közösen is megbeszéljük a műhelyben. — A technikum után milyen megterhelést jelent az iparitanuló-iskola ? — Nem mondhatnám, hogy könnyű. Az ismeretlen tantárgyakkal itt is nehéz megbirkózni. Nagy József
