Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-30 / 307. szám
i Néplap 1965: kevés napfény, sok csapadék NZ MS'ZMP MEGVE! F-I7C-TTS AC: A ES^Ä MfTGY£l T A N ÁCS LAPJA GYEREKBETEGSÉGEK Két első filmes fiatal rendező, Kardos Ferenc és Rózsa János bemutatkozása ez a film. Sajátos, egyéni módszerrel: egy hatéves gyerek szemével kívánják láttatni a világot. Azaz, hogyan látja a Gyerekbetegségek kis hőse a mamáját, a papáját, az unokanővérét, a szobafestőket, a rokon bácsit? A környezetét, az otthont és az iskolát? Talán mondanunk sem kell, hogy ez az alkotás vígjáték a bohózattréfák sorozatával. Főszereplői a két kisgyerek (Géczy István és Kassai Tünde) mellett Keres Emil és Halász Judit. (A színes magyar filmvígjátékot a Vörös Csillag Filmszínházban játsszák é^cember 30-tól 1966. január 2-ig.) TRAKTOROSOK DECEMBERBEN — Gyűrni kell ám, gyerekek, nehogy lefagyjon! — Ha egy kicsit megkeményedik, az még nem baj. Legalább jobban megtartja a gépet — válaszolja Lukács László tsz-elnöknek Büki Gyula traktoros. A beszélgetés a határ kellős közepén folyik. Egyik oldalon apró pincékkel tarkított szőlődomb húzódik, a másikon pedig lovas kocsik fordulnak szaporán. Nem állt még meg egy pillanatra sem a munka a nikiad Berzsenyi Tsz határában. A lovas kocsik a trágyát hordják a földre. Mert ahol a két MTZ dolgozik, jövőre burgonyát vetnek. Büki Gyula gondolatait kérdés nélkül Horváth László traktoros folytatja: — Amíg Jobb v 11 az idő, többen is szántottunk, de a kis gépek már nem bírják. Hamar elássák magukat. A két traktor naphosszat kíséri egymást a barázdákban. Üjra meg újra fordulnak, s a traktorosoknak mindig az jár az eszükben, hogy ne maradjon megtrágyázott föld felszán- tatlanul. mert ki tudja, mikor, melyik éjszaka áll be a hideg idő. — Mióta végzik ezt a munkát? — Mióta? Nem számoltuk mi a napokat. Az ősszel kezdtük vető alá ... Buzsáki Kálinált, a tsz fő- ogronómusa is csak annyit tud mondani a kérdésre, hogy a 980 hold őszi mélyszántásból eddig kétszázhetvenhatat végeztek el. Ebben nagy része van ennek a két traktorosnak. Nappal oda mennek, ahol vizesebb a föld, éjszaka meg a szárazabbik területet keresik. Mert Niklán még most is • divat-“ a nyújtott műszak. Az egyáltalán nem újság, hogy este tízkor még traktorok zakatolnak a határban. A késő estig tartó munkáról árulkodnak az álmos traktoroisszemek is. Nincs idő még most sem pihenni. — Nem hidegek az éjszakák? — A vezetőfülkében ki lehet bírni... Gyakran még meleg is van bent. Ha egész nap megy a motor, akkor nagyon befűt. — És mikor pihenik ki a fáradtságot? — Majd ha végzünk. Nem mondjuk, hogv jókedvünk van, amikor az ember reggeltői késő estig dolgozik, de azért ki lehet bírni. ▲ szántás még most is nyílegyenes. Akár éjszaka van, akár nappal, a traktorok egyformán Zakatolnak. Maguk a traktorosok csak az egymásra hajló barázdákon mérik az idő múlását. Ilyenkor már csöndesebb a határ. Gyalog nem nagyon jár itt senki. A kocsisok is korán kifognak este, mert etetni kell. Csak a traktorosok dacolnak a hideg éjszakával. Több cigaretta fogy ilyenkor. — Feltétlen szükséges ez az erős munkatempó? — Muszáj menni, ha keresni akar az ember. — Csak a kereset miatt mennek? — Azért is. Meg hát ide krumpli jön majd. Addig kell hajtani, míg egészen le nem fagy. Akkor hiába akarnánk szántani. Aztán búcsúznak is. Azt mondják, azért, mert hamar érkezik ilyenkor az este. Addig pedig könnyebben megy a gép, míg világos van. Nem teszi úgy tönkre az ember szemét sem. Már a traktorról kiált vissza egyikük az agro- nómusnak: — Akkor estére kiigazítjuk a falu alatt azt a táblát is, de a csutaszárat hordassák le róla. Előző éjszaka hagyták abba a munkát ezen a területen. Nem tudtak már menni a csutaiszár miatt. S most a biztonság kedvéért még egyszer a másik megkérdezi: — Meglesz? — Meg! K. I. Három első díj Elbírálták a népművelési pályamunkákat A héten elbírálták a megyei tanács és a Pedagógusszakszervezet pályázatára beküldött pályamunkákat. A megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Pedagógus-szakszervezet Somogy megyei bizottsága által meghirdetett pedagógiai és népművelési pályázaton sokan vettek részt. A bizottság megállapította, hogy a beérkezett pályaművek többsége igényes és elmélyült munka. Ezek a dolgozatok tartalomban és színvonalban egyaránt fejlődést mutatnak az előző évekéhez képest. A bíráló bizottság az első díjat — 1500—1500 forintot — Felnőttoktatásunk elméleti és gyakorlati problémái című pályamunkájáért Nagy Mihálynak, Fejezetek Kaposvár iskolai testnevelésének történetéből (1868—1944.) című pályamunkájáért Farmosi Istvánnak és A somogyi cselédség lakásviszonyai az 1907-es cselédtörvény tükrében című pályamunkájáért ár. Marek Jánosnak ítélte oda. Az 1000 forintos második díjat Andrássy Antal, Dorcsi Sándor, dr. Draveczky Balázs, Miklós Endre és Szili Ferenc, valamint Selmeczi Miklós, a 800 forintos harmadik díjat pedig Bőd Lajos, dr. Kiss László és Puskás Mátyás pályaműve nyerte el. Ezenkívül a bizottság hat pályázót 500—500 forintos jutalomban részesített. A szélsőségek esztendeje volt az idei, de a hiányokat nem egyenlítették ki a túlzások. A közönség nyilván a kellemetlen, rossz évek sorába sorolja, mivel se igazi tavasza, se nyara nem volt, s a máskor »áldott« csapadék ez évben rengeteg kárt, sok veszedelmet okozott. A növényi kultúrák többsége azonban »hálás« volt ugyan; ezekért a túlzásokért. Németh Tivadar, a Meteorológiai Intézet távprognosztikai szakértője összegezte az 1965-06 év ritka »erényeit« és dús »vétkeit-«. Közölte többek között, hogy a napsütés évi kvótája körülbelül 100 órával maradt el a normális szinttől. Kellemes kivétel volt — s majdnem meglepetés — az október, amely országosan 50—80 órával több napsütést adott a szokásosnál, sőt a szeptemberi normákat is 12—15 órával teljesítette túl. Furcsa, hogy ennek ellenére az októberi középhőmérséklet 0,5 fokkal elmaradt a sokévi átlagtól. Erőé kontrasztot mutatnak az október és a november csapadékviszonyai: az októberi csapadékösszeg országosan mindössze 1,5 milliméterre rúgott, ami a szokásosnak alig 3 százaléka, viszont a novemberi csapadékadag a 200 százalékot is túlhaladta. Az évi csa- padékmennjiség Budapesten 30 százalékos, az ország nyugati tájain még ennél is nagyobb arányú túlteljesitésl mutatott. összehasonlításul érdemes megemlíteni a napsugaras, jó évek sorozataként az 1945—1953-as esztendőket, amelyeknek csaknem mindegyike az átlagosnál 200 órával több napsütést adott. 1954—1965 között viszont csupán az 1959 és 1861 volt napos, a többi legalább 100 órányi napsütéssel maradt adósunk, az 1955-ös pedig több mint 300 órával. Az idei évi középhőmérséklet valószínűleg 10,1 fok lesz, vagyis 0,7 fokkal marad az átlag alatt.. Vigasztalásul: az 1956-os még ennél is hidegebb volt, hiszen csak 9,3 fokot produkált, az 1940-es pedig a 9,0 fokos átlagával ma is tartja a hideg évek 180 éves rekordját. A »meleg évek« leghevesebbje az 1834-es volt, amely elérte a 12,6 fokos átlagot. Az idei év enyheséggel kezdődött: a január középhőmérséklete két fokkal haladta túl a narmálszintet, és valószínűleg enyheséggel is végzi, minthogy a december eddig több mint egyfo- kos melegtöbbletet hozott. A kisebb éjszakai fagyokat nappali olvadás, a havazást eső váltogatja. A szokatlanul korán érkezett tél »igazából« valószínűleg majd csak az új esztendőben tér vissza. Rendszámot kapnak a kismotorok Milyen motorkerékpárok vizsgakötelesek? A Belügyminisztérium meg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium együttes rendelet« alapján azokat a motoros kerékpárokat és 50 köbcentiméter hengerűrtartalomnál nem nagyobb motorral fölszerelt motorkerékpárokat, amelyek eddig nem voltak rendszámkötelesek, hatósági, vizsgára kell vinni, és motorkerékpár-rendszámmal ellátni. A rendelkezés 1966. március 31-én lép életbe. Az úgynevezett mopedek (segédmotoros kerékpárok) egy része is vizsgaköteles lett tehát. (A jövő évben életbe lépő rendelet előzménye az, hogy sok tízezerre nőtt hazánkban az 50 köbcentis hengerűrtartalmú motorral fölszerelt kismotorok és segédmotorok száma, amelyeknek sebessége meghaladta az óránkénti 50, sőt elérte a 65—70 kilométert is. és eddig csak egyszerű bejelentőlappal vettek részt a forgalomban. Ezenkívül az 50 köbcentis kismotorokhoz nem kellett rendes motorkerékpár-vezetői jogosítvány, elég volt egy kismotor-vezetői engedély, ameA Dombóvári Vegyesipari Ktsz brigádja a Május 1. utcai divatáruüzlet neon- feliratát szereli föL lyet a rendőrhatóságok egyszerűbb KRESZ-vizsga alapján, minden különösebb alkalmassági vizsga nélkül is kiadtak. Közben a kismotorok sebessége kezdte megközeliteni — 2 személlyel is — a rendes motorkerékpárok sebességét. Mivel a motorkerékpár veszélyes üzemnek számit, a sebességnövekedés miatt ez kiterjed most a kismotorokra is. 1966. március 31-e után az 50 ccm-nél nem nagyobb motorral fölszerelt motorkerékpá rókát tehát le kell vizsgáztatni és rendszámmal ellátni? ha sebességük a gyári prospektus szerint az 50 kilométert meghaladja. A 38 köbcentis magyar Dongóknak, a már nem gyártott 48 köbcentiméteres Berváknak és Panniknak amelyekből — az előbbiekhez hasonlóan — sok ezer fut az országban, nem kell vizsgázniuk. mert sebességük nem éri el az 50 kilométert. A Dongó végsebessége ugyanis 38, a Berváké és a Panniké 35 kilométer. Ezek tehát továbbra is rendszám nélkül szaladnak a többi külföldi márkájú kismotorral együtt, amelyek sem hengerűrtartalomban, sem sebességben nem haladják meg a bűvös ötvenes számot. Az a sok ezer kismotoros tehát, aki 50 köbcentiméteres vagy annál nagyobb űrtartalmú, illetve 50 km.óra vagy annál nagyobb teljesítményű és eddig nem vizsgázott géppel rendelkezik, jól teszi, ha 1966 március 31-e előtt már gondoskodik kismotorja — és a maga — vizsgáztatásáról, nehogy kiszaladjanak az időből. A menetrend a következő: jelentkeznek az. illetékes autóműszaki tanintézetnél. Itt megtudják, hogy motorjuk valóban vizsgaköteles-e. Ha igen, és már 1964 decembere előtt is tulajdonukban volt a kérdéses motor, kedvezményesen. 10 forintos illetékbélyeggel, a legszükségesebb KRESZ- és műszaki tudnivalók birtokában tehetik le a motorkerékpár-vezetői vizsgát. 1966. március 31-e után a fentebb ismertetett kismotorkerékpárok már csak rend - számmal, vezetőik pedig csak rendes motorvezetői vizsgával közlekedhetnek. SOfiOK Egy johannesburgi autóvezető nemrég kártérítési kérvényt nyújtott be a biztosítóin tézetnek, mert kocsiján betört az üveg. A kérvény mellé szabályosan kitöltött űrlapot is kellett csatolnia. Idézet belőle: — Miért rongálódott meg a kocsi? — Egy bagoly nekiszállt az autóúton, és betörte az üveget. — Hogyan történt az eset? — A bagoly nem vette észre az autómat. — Véleménye szerint ki a hibás a kárért? — A bagoly. — Miért? — Mert nem dudált. A biztosítóintézet ellenvetés nélkül megtérítette a kárt. * * * A duisburgi (NSZK) bíróság hatéin börtönbüntetéssel sújtott egy betörőt, bizonyos Bruno Sa- Winskyt. Az ítélethirdetés után váratlan fordulat történt. Az elítélt revolvert rántott, ráfogta . a bíróra és az örökre, kihátrált a teremből, és eltűnt. Nem juthatott messzire, a rendőrök ismét elfogták. Az volt az első dolguk, hogy lefegyverezzék. Megmotozták hát, és zsebéből a revolver helyett előhúztak egy — feketére festett, pisztoly alakúra kifaragott szappandarabot. * * * Egy skót whiskygyár már évek óta 70 »főnyi« iibafalkával őrizteti raktárát A szárnyas »silba- kok« minden alkalommal éktelen gágogást csapnak, ha ismeretlen ember közeledik a raktár felé, és ami még fontosabb — nem dézsmálják meg a készletet * * * A houstoni rakétakilövö támaszpont pincérei Gemini néven új koktélt kevertek a sikeres ürrande- vú tiszteletére, összetétele: jégkockákon átcsurgatott konyak némi vermuttal keverve. Az új koktél igen hatásos. Állítólag már a harmadik pohár után úgy érzi magát az ember. mintha kilőtték volna, és keringene. * * « ■ Közismert dolog, hogy Angliában több női állatbarát egyesület működik, Az is közismert, hogy a nő — akármilyen nagy állatbarát — nem tagadja meg önmagát, és szívesen ölt bundát. Ámde a bunda állatok prémjéből készül. Ha tehát az állatbarát nő bundát vásárol, eleve hal''líra ítél más állatokat. Ezt pedig' lelkiismerete nem engedi meg, tehát nem vásárol bundát. De hogy mégis vásároljon, egy angol áruház olyan bundákat bocsátott áruba, amelyek — végelevengü- lésben kimúlt állatok szőrméjéből készültek. Somogyi Néölap A/ IVISZ^P Somot?v megveí Bizottsága é« a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség? Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19. 15-11. Kiadja •-* Somogy megyei Laokiedó Vállalat. Ka-o«;vár, Latinka S u 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helvl nostahj italoknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25061 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca &
