Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-29 / 306. szám
Szerda, 1965. december 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP így látja egy falusi népművelő Fgy év múltán... Györkös Rudolf az általános iskola és a művelődési otthon igazgatója Somogy- szobon. Tapasztalt munkása a művelődésnek, régi népművelő. Megkérdeztük: szerinte a népművelő és a falu értelmisége hogyan tehetne többet a megye előbbre haladásáért? — Sokat gondolkodtam már — válaszolta a többi között — a falu társadalmának léte és tudata közötti különbségeken. Azt hiszem, az utóbbinak a formálásában jóval többet kellett volna tennünk már korábban. Enélkül a közö6 gazdaság anyagi helyzetében sem várhatunk lényeges gyarapodást. S ebben — tehát a gondolkodásmód, a munkához való viszony formálásában — a népművelőknek és a falu értelmiségá rétegeinek sokat kell tenniük a maguk területén. Ránk, népművelőkre hárul megértetni például a tsz-veze- tőfckel a televízió mezőgazda- sági előadássorozatának jelentőségét Ha ezt nem becsülik kellően, ellaposodhat, parlagon marad; megfelelő helyi szakember, agronómus vitavezetésével viszont igen sokat használhat ez a sorozat. — Az ismeretterjesztés egyéb formáiban hogyan tehetnénk többet? — Sok helyes, jó termelési módszert ismertető előadás hangzik el. Filmeket láthat a hallgatóság a legkorszerűbb nagyüzemi eljárásokról és köEZEKBEN A NAPOKBAN a zárszámadás várható eredményeit, a bevételek és kiadások alakulását vizsgálgat- ják taggyűléseken a megye termelőszövetkezeteinek párt- alapszervezetei. Mérlegelik azt, ami most már tényadatként kerül az év végi nyilvántartásokba. Egy olyan viszontagságos esztendő után, mint amilyen az idei volt, egy-két növényféleségtől eltekintve senki sem várhat kimagasló terméseredményeket, sőt sok helyütt még a több évi átlagot sem érték el. Rövidesen új év kezdődik, helyenként a munkadíjazási módszerek is változnak majd, s minden bizonnyal tovább javul a szervezés, a gazdasági irányítás is. A pártalapszervezetekre vár az a feladat, hogy segítsék a gazdasági vezetőket a napi munkában. Nem arról van szó, hogy például a párt- titkár a tsz-elnök helyett irányítsa a szövetkezet termelő tevékenységét, hanem, hogy figyelmeztesse az észr Lelt hibákra és lehetőségekre. Ez a munka a kommunisták és a pártonkívüliek politikai nevelésén túl egyike a legfontosabb tennivalóknak az alapszervezetekben. A kommunisták jelezzenek, ha valahol lazaságot, fegyelmezetlenséget látnak, szóljanak, ha a szövetkezeti demokrácia megsértését tapasztalják, és irányítsák a figyelmet a jó munkára, a szilárd fegyelemre, a közösségi szellem kialakítására. Jelentős gazdasági javulás várható abból, ha a kommunsták jól látják el ezt a feladatukat. Ezzel egyik legfontosabb céljukat is elérték, hiszen segítettek a gazdálkodásban, és rülményekröl. De hol vagyunk mi még ettől Somogyszobon? Ezt gyakran kérdezhetnénk. Ezért én mindig arra kérem az előadót, hogy a modern eljárások mellett beszéljen a helyi tsz és a háztáji lehetőségeiről, és a helyi lehetőségek ismeretében építse föl előadását. Legutóbb az Erkölcs és társadalom előadójával is megvitattuk a község helyzetét, problémáit. És így kell tennie minden előadónak, népművelőnek. — Györkös elvtárs főhivatású nevelő. Véleménye szerint hogyan lehetne jobban támaszkodni a falu fiatalságára? — Sajnos, elröppentek tőlünk ... Egy-két kivétellel nem itthon dolgoznak a fiatalok. Mindenekelőtt tehát vissza kell térniük a faluba... — S ezt mivel lehetne elősegíteni? — Meggyőződésem. hogy már az általános iskoláiban kell kezdeni. Nem tudtuk még elezen keresztül erősítették a termelőszövetkezetüket. A zá- kányi Csokonai Tsz-ben például először a kommunisták figyeltek föl a tehenészet gyengeségére.. A fő hibát az állatgondozókban látták, s javasolták a tsz vezetőségének, hogy másokat, hozzáértő embereket állítson a jószág mellé. De még nem is került sor az új munkaerő beállítására, amikor két kommunista, a párttitkár meg az egyik pártvezetőségi tag, jelentkezett tehenésznek. Csatlakozott hozzájuk az egyik tagjelölt is. Az eredmény nem maradt el, a tehenészet »-feljött«, és számottevő bevételhez juttatja a termelőszövetkezetet. MI A TANULSÁGA a zá- kányi példának? Az, hogy figyelni kell a termelés minden területét, jelezni, ha hiba tapasztalható valahol, és szorgalmazni a hiba kijavítását az egész közösség érdekében. Péterhidán a kommunisták kezdeményezték az augusztusi közgyűlést, mert látták, hogy a betakarítás rendkívüli feladat elé állítja a szövetkezeti gazdákat. Tudták, hogy csak akkor végezhetnek idejében a nagy tennivalóval, ha mindenki ösz- szefog. A tapsonyi párttagok a közös lóistálló fölépítését szorgalmazzák. Balatonszaba- diban is a kommunisták javasolták, hogy a kertészetben idegeneket is alkalmazzanak időszaki munkára, mert máskülönben nem győzik a tennivalókat. Mikében a pártszervezet indítványozta még korábban, hogy premizálják a burgonya, a dohány meg a kukorica munkálatait. Tapasztalták ugyanis, hogy ez a három növény igényli a legtöbb erőt, s ha ezt nem kapja meg idejében, abból súlyos kára származik a Rákóczi Termelőszövetkezetnek. Most arra törekszenek, hogy javítsak a dohány minőségét. T>jr«vü7emi pajták kellenek, a meglevő, kilencven hold • • • lensúlyozni, legyőzni a szülők szemléletéből adódó hibákat, azt ugyanis, hogy nem tartják tanult fiatalhoz méltónak a mezőgazdasági munkát. A pályaválasztásban még jobban érvényesül az otthon hatása, mint az iskoláé. A tantestületek — és személy szerint minden pedagógus — azzal tehetik a legtöbbet Somogyért, hogy túl a szigorú feladaton és tantervi előírásokon, reális jövöt rajzolnak a fiatalok elé, megszerettetik és értékeltetik szüleik áldozatos munkáját, s vázolják a jövőt is, amit majd felnőve, művelt fiatalokként ők alakíthatnak ki saját falujukban. A már felnőtt fiatalok számára gondoskodnunk kell a kulturált szórakozás és művelődés lehetőségéről. A tsz-bon pedig mezőgazdasági szakmunkásképzésről, az utánpótlás biztosításáról, ezzel együtt a fiatalok anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. Ezért falun elsősorban otthonos klubhelyiségek kellenek (ezért önmagunk erejéből is sokat tehetünk) és megfelelő, gyakorlott klubvezetők. A falu értelmisége külön-külön és együtt is igen sokat tehet a társadalmi közszellem formálásáért. Abban, hogy az emberek gondolkodásukban, szemléletükben, állás- foglalásukban még közelebb kerüljenek a párthoz, a közélet problémáihoz, az orvos, a gyógyszerész — emberi kapcsolataiban — egyetlen szóval is sokat segíthet... — Mi lenne, ha szakmiuv: kástanfolyamot indítanánk? — ezt a gondolatot az egyik vezetőségi ülésen vetették föl a szöllösgyöröki tsz-ben. Az ötletermését befogadó pajta nem elég. Répáspusztán a tsz vezetősége és a pártszervezet közötti munkakapcsolat rendszeres, ebből következik, hogy észrevételeiket is rendre kicserélik. A kommunisták megtalálhatók a termelés minden ágazatában, ott is, ahol problémák adódnak. Így értesült a tsz-elnök arról, hogy az egyik tsz-tag gyakran lerészegedik, és ilyenkor kellemetlenséget okoz a családjának. A szövetkezet vezetői e jelzés alapján beszélgettek vele. Más alkalommal a párttitkár szólt, hogy az egyik traktoros nem jól szánt, a másik rosszul állította be a burgonyaforgatót, utánuk kellene nézni. Kis dolgok ezek? Látszatra talán igen, de a lényeg az, amit ezekkel a jelzésekkel el akar érni a párt- szervezet: fölhívni a figyelmet a hibákra, hogy mielőbb orvosolhassák őket. MOST, HOGY AZ ÉV VÉGI TAPASZTALATOKAT összegezik a pártalapszerve- zetekben, és készülnek a zárszámadásra!, érdemes elgondolkodni az említett példákon. Az eredmények alakulásában — figyelembe véve a rendkívüli időjárás okozta kieséseket — megmutatkozik, mát tettek a kommunisták a gazdálkodás közben felbukkant rendellenességek elkerüléséért, a hibák kijavításáért, a kiesések pótlásáért. Szóltak-e, ha valahol bajt észleltek? E feladatnak a teljesebb megoldása nagyon jó lehetőségeket ad a jövőben a pártmunka kibontakoztatására megyénk valamennyi termelőszövetkezetében. Herneaz Ferenc E gy esztendő telt el az MSZMP Központi Bizottságának a népgazdaság fejlődésével foglalkozó nagy jelentőségű ülése és az 1965. évi terv jóváhagyása óta. Eddigi munkánk és a jövő feladatainak helyes megítélése végett érdemes áttekinteni: mit tettünk a határozat megvalósításáért. A Központi Bizottság múlt év decemberi határozata alapján az 1965. évi terv fő célkitűzése volt, hogy megszüntessük az utóbbi évek káros gazdasági jelenségeit, és határozottabb lépéseket tegyünk általában a hatékonyabb gazdálkodás, a termelékenység, az önköltségcsökkentés, a takarékosság területén. A határozat a népgazdaságnak úgyszólván minden területére megfogalmazta az ezzel kapcsolatos konkrét tennivalókat, s hozzájárult egy egészségesebb gazdasági szemlélet kibontakozásához. Az emberi akarattól független körülmények — főleg természeti csapások — növelték a nehézségeket a határozat és a terv végrehajtása során. Most mégis elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk a Központi Bizottság határozatában megjelölt irányba fejlődött. A fejlődés egyik fontos jellemzője, hogy a terv teljesítése az eddigi évekénél jobban megfelelt az előirányzatoknak és elgondolásoknak. Erősödött a takarékossági szemlélet. Az 1965. évi gazdasági munkában több új, kedvező vonást is tapasztat az adta, hogy eddig minden évben szerveztek valamilyen — mezőgazdasággal kapcsolatos — előadássorozatot a faluban. A tagok elmentek, meghallgatták az előadót, aztán el is felejtették. Évről évre megismétlődtek ezek az előadások, de a gazdaságban nem sok hasznát látták. A szakmunkás tanfolyam megindításának gondolata egyöntetű helyeslésre talált mindenütt. Igaz, amikor először meghallották a tagok, hogy három év múlva kapnak bizonyítványt, és addig minden télen tanulniuk kell, egy kicsit féltek. Később megbarátkoztak a gondolattal. Hiszen elég hosszúak a téli esték, a ház körüli munkán kívül jut idejük a tanulásra is. Amikor megkezdték az iskola szervezését, maguk a vezetők is meglepődtek: harminc ember akarja megszerezni a szakmunkás-bizonyítványt. Igaz, amikor ismertették a tagokkal a föltételeket, megemlítették azt is, hogy az iskola elvégzése után értékesebb munkát tudnak végezni a szövetkezetben, s ezt a közös gazdaság honorálja majd. Meg aztán aki egy-egy év anyagából sikeresen vizsgázik, tizenöt munkaegységet írnak jóvá neki — Amíg volt munka a határban, nehezen ment az iskola — mondja Túli József tsz-elnök. — Sokan elmaradtak, vagy késve érkeztek az előadásokra. De amióta kevesebb a kinti tennivaló, nincs hiányzó az iskolában. Hetenként két estét töltenek a padok között a tanfolyam hallgatói. S már nemcsak a szövetkezet tagjai járnak, hanem a bedolgozó családtagok is beiratkoztak. Az előadásokat egyelőre a helyi pedagógusok tartják. Az első évben ugyanis nem a szakismereti tárgyakat tanulják túlsúlyban a tanfolyam j hallgatói, hanem a szakképzéshez szükséges alapfogalmakkal ismerkednek meg. De a szakismereti tárgyakhoz is tudnak biztosítani előadókat. talhatunk, az eredmények azonban lehetőségeinkhez mérten még kezdetiek. A határozatban megjelölt feladatok nagy része ezért továbbra is előttünk áll. 'ismeretes, a határozat és az 1965. évi terv előírja, hogy gondosabb munkával, a piac követelményeihez való rugalmasabb alkalmazkodással, a minőség javításával emeljük az export színvonalát. 1965-ben valóban javult a kivitelre való termelés aránya, az ipari termelés túlteljesítéséből származó többletek eredményesen növelték az export árualapjait. Jó dolog, hogy a gazdasági élet és a párt vezető szervei az előző évekénél nagyobb figyelmet fordítottak erre a kérdésre. Az elért eredmények azonban ne vezessenek megnyugvásra, hiszen még mindig nagyok a tartalékaink ebben a vonatkozásban. Némely területen a gondatlan felkészülés és a szervezési hiányosságok miatt az export mennyiségében is jelentős a lemaradás. Sok még a minőségi kifogás exporttermékeinkkel szemben, hátrányok érik az országot a késedelmes vagy rendszertelen szállítás miatt. Márpedig exportfeladataink 1966-ban tovább nőnek, ami az ideinél még határozottabb intézkedéseket követel meg a termelés és a külkereskedelem minden területén. Helyesnek bizonyult, hogy az 1965-ös beruházások tervezett összege nem volt magasabb, mint 1964-ben. A beruházásokat így 1965-ben sikerült valamelyest jobban összpontosítani. Rövidült a kivitelezési idő. Emellett a beruházási munkában továbbra is sok a hiányosság. Ezek főként a kivitelezés, a munkafegyelem gyengeségeit, az építőipar létszámproblémáit mutatják, s ezekből 1966-ra ugyancsak le kell vonnunk a szükséges következtetéseket A z értékesítés számos ■í"- módszerének alkalmazásával (kiárusítások, börzék stb.) és a különböző pénzügyi intézkedésekkel sikerült kezdeti eredményeket elérni az elfekvő készletek hasznosításában, valamint az ilyen készletek újratermelődésének megakadályozásában. Az ipari export növekedése gyorsabb volt az ipari termelés emelkedésénél. Számos részadat viszont azt jelzi, hogy még sok helyütt nem a szükségletre, hanem raktárra termelnek. Az ipari termelésből származó készletek ezért — kisebb mértékben ugyan, mint tavaly — tovább nőttek. 1965-ben a lakosság vásárlóereje és a kiskereskedelmi forgalom a tervnek megfelelő mértékben nőtt. Ilyen módon sikerült biztosítani 1965-ben a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyát, s több cikkben javult az ellátás. Az életszínvonal emelésére irányuló egyes célkitűzéseket (alacsony nyugdíjak emelése, családipót- lék-emelés) teljesítettük. A mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak létszáma — a tavalyinál kisebb mértékben — tovább nőt. Ebben az évben a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének növekedése ennek ellenére nem éri el a tervezettet, gyakorlatilag az 1964. évi színvonalon marad Ennek elsősorban az idénycikkek — zöldség, gyümölcs — árszínvonalának igen jelentős növekedése az oka. ¥iT edvező változás, hogy a Központi Bizottság decemberi határozata alapján az 1965. évi tervben konkrét intézkedés vagy utasítás formájában megjelölt és a vezető állami szerveknek, vállalatoknak kiadott feladatokat (például létszámkorlátozás, normák kiigazítása stb.) általában fegyelmezetten hajtották végre. Alapvetően ebből követkelik az, hogy a termelékenység az idén lényegesen javult, a termelés emelkedésének mintegy 80—85 százalékát fedezi. A termelékenység emelkedésének idei forrásai azonban csak időlegesek, nem elég tartósak. A vállalatok öntevékenysége, az adottságoknak megfelelő kezdeményezése nem kielégítő több — a Központi Bizottság határozatának szellemében született — feladat gyakorlati megvalósításában. Az év tapasztalatai azt mutatják, hogy vállalatainknál nem törődnek eléggé a termelékenység növelésének állandó tényezőivel. Jobban kellene törekedniük például műszaki szervezési intézkedéssel a munkaidő-megtakarításra, továbbá a termelési folyamat racionalizálására és általában a termelés szervezettségére. A javulás ellenére nincsenek kihasználva a munkafegyelem megtartásában rejlő tartalékok sem. Nem tarthatjuk kielégítőnek a termelés hatékonyságát, a költségek csökkentését sem. A mezőgazdaság 1965. évi termelése kisebb a múlt évinél. A száj- és körömfájás meg az egyéb károk ellenére is jobbak az eredmények az állattenyésztésben és a szántóföldi növénytermesztésben. A szocialista mezőgazdaság fontos eredménye, hogy kimagasló búzatermést értünk el, s így a jövő évben kenyérgabonabehozatalra nem szorulunk. A jó kukoricatermés ellenére a növekvő állatlétszám és a még korszerűtlen takarmányozási eljárások, a magas takarmány- normák miatt továbbra is jelentős a takarmánybehozatalunk. Számottevő volt a lemaradás a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésben. A Központi Bizottság múlt év decemberi határozatának és az idei terv teljesítésének tapasztalataiból világosan következik: célkitűzéseink megvalósítása érdekében még mélyrehatóbban kell foglalkoznunk gazdasági feladatainkkal. Fejlődésünk biztonsága megköveteli, hogy tovább haladjunk a Központi Bizottság határozata által megjelölt úton, 1966-ban erősítsük azokat a kezdeti eredményeket, amelyeket ebben az évben elértünk. S. Gy. ARANYDIPLOMÁS AUTOMATA A Dege—Seregi-féle, Moszk ában aranydiplomát nyert automata termelésellenörző és -irányítóberendezés, amely több mint egymilliárd adatot tárol »memóriájában", ipari televízióval, riagnetofónnal és jelzőkészülékkel kíséri figyelemmel, irányítja a termelés! folyamatokat. Jó lehetőség a pártmunka kibontakoztatására w. E. Harminc szakmunkástanuló Szöllősgy örökön
