Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-28 / 305. szám
Somogyi Képlap L't MSZMP Mr C VEI logTTFÁGa F.r^ MCGVE' TANÁCS LAPJA hájó És hídroncsok: Á HULLAMSÍRBAN Múzeumba kerül az Eiffel-cég százéves tübbingje Első világháborús őrnaszád az iszap alatt nek... A hivatalos jelentésben néhány száraz, szűkszavú mondat emlékezik meg ezekről... >.... Csapkai Lajos taz-főköny- velöt képességei folytán a járás javaslatára a nemesvidi termelőszövetkezet alkalmazta. A korábban beosztott könyvelőként dolgozó Janko- Vics Gyula lett a főkönyvelő... Megítélésünk szerint ez a csere atinál is inkább helyes, mert Jankovics helybeli, jól ismeri a körülményeket.« Úgy szoktuk röviden mondani: íőkönyvelőcsere történt. Csap’.a i. Lajos egy nagyobb ga?-' - ba került, ahol talán n-Ag i .b^an tudja hasznosítani. déri képességeit. N- -'‘.t ’rpn el Libi okozni ~« nem volt ott jó. V > \v'i ok já' ^ tt közit, iii.iz.n megvolt a JAiA HÍD Ez a történet a háború utolsó napjaiban játszódik egy német kisvárosban. A 16 éves gimnazista diákok egyszerre kapják meg behívójukat. Mindent megtesznek »a haza védelméért-« . . . Bernhard Wicki rendező alkotásában kíméletlenül szétrombolja a »»nemes hősi halál-« hamis mítoszát. A háborút illúziók nélkül ábrázolja, és rávilágít a fiatalok fanatizmusának gyökereire: környezetükre, nemzetiszocia- lista neveltetésükre. (A magyarul beszélő nyugatnémet filmet a Szabad ifjúság Filmszínházban játsz- I szák december 29-ig.) HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET A falu eldugott, egy kicsit el van zárva a világtól. Találóan jellemezte így Hosszú Sándor, a szövetkezet elnöke: — Olyan ez a Libickozma, mint egy falu végi ház.., A falu végi házról az emberek többségének szegényes, kieső lakóépület jut az eszébe. S hajlamosak vagyunk úgy társítani, hogy ott többnyire öregek élnek, akik valaha megtelepedtek itt, aztán később vagy nem volt rá mód, vagy más ok miatt nem húzódtak beljebb. Libdckozma elzárt, kevésbé ismert, félreeső falu. Ritkábbak a látogatók. Nincs útja, gyógyszertára — és sok mindent lehetne sorolni, ami még nincs. A természeti adottságokból fakadóan talán valamivel nehezebb az élet is, de azért az öregek mellett ott találhatók a fiatalok, s a roskadozó falu végi házak helyébe itt is, ott is újak emelkednek. Részben egy ilyen átalakított, mondhatnám úgy is, új házzal kapcsolatos a történet, amit el akarok mondani. Nincs benne semmi különös, semmi rendkívüli. Nem különleges adottságokkal megáldott hősök a szereplői. Emberek. Akik a munka megszokott ritmusával dolgoznak, élértés a munkatársakkal, más vonatkozásban meg szép szolgálati lakást biztosított neki ott a szövetkezet. A sors úgy hozta, hogy Viden nagyobb szükség lett rá. Vannak emberek, akik az új, esetleg jobb lehetőségek láttán könnyen felejtik a ré- giit Talán szóban soha nem hangzott el ez így: Csapkai Lajos nem akarta cserbenhagyni a libíckozrnaiakat sem. »■A munka szeretete nemcsak magára a munkára, hanem az azonos feladatokat végző munkatársakra is kiterjed« — hallottam egyszer valakitől. Lehet, hogy kezdetben semmi más, csupán ez indította a főkönyvelőt arra, hogy figyelemmel törődjön, segítsen munkatársának, Jankovics Gyulának. A hosszú évek tapasztalatából igyekezett mind többet és többet átadni a fiatalembernek. Az hálásan fogadta a tanácsot, szorgalomról, odaadásról adott bizonyságot. — Rátermett a Gyula — és természetesnek vette mindenki, hogy mérlegképes tanfolyamra jár. A csere bekövetkezése előtt ez a törődés, ez a foglalkozás, ha lehet, még alaposabb, még kiterjedtebb lett. Csapkai Lajos nem akart úgy elmenni, hogy ne biztosítson maga helyett utódot. A legbelső érzések ritkán tárulkoznak fel, talán az indította őt, hogy tulajdonképpen más vonatkozásban, mint eddig de bizonyos értelemben továbbra is felelős egy kicsit ezért az eldugott kis faluért. A változás az idén megtörtént. A főkönyvelő egy nagyobb község pénzügyi gondjait vállalta magára. Elköltözött. S a fiatalember, Jankovics Gyula átvette tőle otthon a munkát. De nemcsak a munkát, a feladatot, hanem mást is. Megkapta a szolgálati lakást. És néhány hónapja megnősült. Rendkívüli esemény? Nem! De mindkettőjük életében fordulópont. A fiatalember életében kétszeresen is az, hiszen a magasabb beosztás elnyerése mellett így nyílt lehetősége arra., hogy otthont teremtsen magának, megnősüljön. — Bízunk^ benne, reméljük, nem okóz csalódást... Hétköznapi történet. Nem különleges adottságúnk a hősei. Emberek. Akik a munka megszokott ritmusával dolgoznak, élnek . .. Vörös Márta qz éu utolsó nnpión A TV KÉPERNYŐJE ELŐTT A Magyar Televízió december 31-én csaknem egész nap — kétszeri rövid megszakítással — sugároz műsort. A délelőtt a fiataloké: több ifjúsági és gyermekadással jelentkeznek. Az est programja a Foxi- Maxi kalandjaival, a tv-hír- adóval és az Üjévi utazás című szovjet rajzmilmmel folytatódik, majd megkezdődik az egész estét betöltő nagy szilveszteri műsor. Fél nyolc órakor a S21I- veszteri vacsora című összeállítással jelentkeznek. Ezután kezdődik Johann Straus Denevér című nagyoperettje televíziós filmváltozatának sugárzása. Tabi László a rádió 6-os stúdiójában lép a kamerák elé évadzáró kon- feranszával. Róna Tibor és Rómhány József írta a Naptár 1966. című vidám, zenés műsort, amelynek sok kitűnő szereplője között láthatják a nézők Mezei Máriát, Feleki Kamillt, Kabos Lászlót, Váradi Hédit, Darvas Ivánt és Ráthonyi Róbertét, továbbá a Stúdió 11 tánczenekart. A nagyszabású program népzenei öss/eál1''tácsal fr>!v- tatódik. majd Róna Tibor Szilveszteri társ . ; politikai kabaréiát sugározzák. A műsor utolsó része az Ejfél előtt című zenés, táncos filmösszeállítás. A műsor — hasonlóan a múlt évihez — föleleveníti az év közkedvelt slágereit. Az év utolsó napjának programja a Himnusz hangjaival zárul, s éjfél után még magyar nótákat és tánczenét adnak. Január 1-én a televízió képernyőjéről köszönti Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke az ország lakosságút. Ezen a napon is változatos műsort sugároznak, így például megelevenedik az idei öttusa-világbajnokság néhány izgalmas pillanata, este pedig A legendák Petőfije címmel jelentkezik a Magyar Parnasszus című sorozat, majd bemutatják a 13 ország közös vállalkozásaként készült A béke egy napja cimű sorozat első adását. In- tervíziós adásban körképet ad a Magyar Televízió a külföldi állomásoknak a Qualiton hanglemezstúdió és a magyar tánczenrszerzők legfrissebb terméséből. IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS Hat év után ismét arszászerint nemcsak magyarországi, de európai viszonylatban is ez volt az első keszonos híd. A munkákhoz szükséges öntöttvas tübbingeket Gtasgow-ban gyártották, s ezek alkották tulajdonképpen a híd pilléreit. Abban az időben ugyanis még nem volt cement, s a vastüb- bingeket úgynevezett satitori földdel töltötték meg, amelynek a cementhez hasonló tulajdonságai vannak. E hídroncs egyébként mintegy 600 tonna vasanyagot szolgáltat majd, ezenkívül körülbelül 4800 tonna követ termelnek ki a Tiszából. A ki emelési munkák során egy tübbinget épségben hoznak felszínre a búvárok, s a szegedi múzeum rendelkezésére bocsátják. A tiszai munkák sorában szerepel még a vásárosnaményi, a záhonyi és a tokaji — valamennyi több száz tonna vasanyagot tartalmazó — roncskiemelés. Még mindig több kisebb-na- gyobb hajó, uszály és egyéb vízi jármű hever a folyókban, a mind vastagabb iszapréteggel borított hullámsírban. Az eddigi fölmérések szerint csupán a Dunán még körülbelül 25 hajó vár kiemelésre. A következőkben felszínre hozzák Fajsznál a Dömös gőzöst, amely annak idején — az 50-es évek elején — kóbor aknára szaladt, Paksnál pedig a Bácska őmaszád hajót emelik ki. amelyet még az első világháborúban süllyesztettek el. Mohács alatt, Kölkednél egy 80 tonnás lőszeres uszályt, Véneknél az Árpád és a Hegyalja gőzösök roncsait kell kiemelni. Az utóbbi szintén még az első világháborúban lelte halálát a hullámsírban. — Ezek csak a legjelentősebb munkáink — folytatja Sarlós elvtárs —, de a háború puszi tásad nyomán még sok más kisebb roncs hever folyóink medrében. Rendszeresen kutatjuk, térképezzük ezek helyét, folyamatosan felszínre hozzuk, eltávolítjuk a hajózást veszélyeztető, a ío- lyamszabályozásnak nagy károkat okozó roncsokat. N. L. Budafokon, a híres Kutyavilla Csárdánál megkezdték egy 1200 tonna súlyú, a második világháborúban elsüllyedt uszály kiemelését. Két évtized sarán több mint 700 köbméter iszap rakódott az uszály testére, s ezt most magasnyomású vízzel lövik le róla. A hordaléktól megtisztított uszályt a József Attila úszódaru emeli majd a partra, ott lángvágókkal darabolják fel, majd beolvasztják. — Ez a hajótest csak egy része annak a nagyméretű munkának, amelyet nyolcéves program keretében kívánunk megvalósítani — mondja Sarlós Béla, a VIZIBER főmérnöke. — A Duna, a Tisza ás más folyóink mélyén még napjainkban is ezer tonná számra hevernek különböző hídroncsok, elsüllyedt hajótestek, amelyeknek földerítése és eltávolítása a hajózás szempontjából elengedhetetlenül szükséges. A programunkban szereplő roncskiemelések méretére jellemző, hogy a több tízezer tonnányi kő és beton- anyag mellett mintegy húszezer tonna vasanyagot hoznál? felszínre. Aa idén a budapesti déli összekötő híd környékén tisztítják meg a medret a roncsoktól, s körülbelül négyszáz tonna vasat emelnek ki. Duna- földváron szintén nagyarányú munkák kezdődtek; itt 300 tonna hídroncs fekszik még a vízben. A jövő évi tervben a többi között különösen jelentős munkák szerepelnek a Dráva szakaszán. A barcsi felrobbantott vasúti híd helyén mintegy 400 tonna hídroncsot kell kiemelni, Zalátánál Ugyancsak körülbelül 450 tonna vasanyagot nyernek a folyóból, Drávaszabolcson pedig mintegy 170 tonna vasszer- kezet kiemelése vár a bú várókra, darusokra. A Tiszán szintén sok hídroncs szennyezi még a medret, veszélyezteti a hajózás biztonságát. Most folynak a munkák a szeged—makói régi hídnál, amelyet annak idején, az 1860-as években az Eiffel-cég épített. A hídépítés irodalma gos seregszemlét tartanak a magyar iparművészek. A Műcsarnokban rendezett kiállítás jól szemlélteti, hogyan bővült az iparművészet hatóköre, s hogy ma már szerephez jut az élet minden területén. Valamikor jórészt csak a tárgyak díszítését jelentette az iparművész munkája, ma már egyre inkább a tárgy nemes formáját, célszerűségét, színeinek harmóniáját alakítja a művész, s nem a dísz, hanem ez a nemes hasznosság teszi széppé munkáját. A mintegy ötszáz kiállító művész nemcsak kerámiát, I • v 1 - ' A kiállítás egyik részlete. A lakásdíszítes modern, mutatós darabjai. gobelint, üveg- és fémtárgyakat, textilt, ruhát, valamint bútort és más lakberendezési cikket vonultatott föl, hanem sok új ipari for- mamodellt is. A modem embert szolgálják, hozzá illenek, őt gyönyörködtetik ezek a tárgyak; öröm a szemlélődés ezen a kiállításon. Jó volna, ha ez az öröm megkétszereződne, mégpedig úgy, hogy iparunk és kereskedelmünk összefogása nyomán a kiállításon látott, darabokat viszontlátnánk — mégpedig nem évek múltén! — az üzletekben. SOKOK DIKTATÚRA Az önuralom a legnagyobb fokú zsarnokság — önmagunkkal szemben. KOCKÁZAT A túl éles eszű embert az a veszély fenyegeti, hogy megvágja önmagát. KÜLÖNBSÉG Mialatt a többiek a hazát építették, ő házat épített. FÉLMÜVELTSÉG írni nem tud, de folyékonyan olvas — főnöke gondolataiban. AZ OLCSÓSÁG NETOVÁBBJA Verona városában egy virágüzlet kirakatában az alábbi hirdetés jelent meg: »Nálunk a virágok olyan olcsók, hogy még a férjek is megvásárolhatják/« A GÉPKOCSIADÓT A JÄRMÜ HOSSZA ALAPJÁN VETIK KI Jersey angol sziget úthálózata mindössze 600 kilométer. A helyi hatóságok elhatározták, hogy az új utak építésének finanszírozására növelik az autókra kivetett adót. A tulajdonoson, öt font sterling helyett 8—30 font sterlinget fizetnek attól függően, hogy milyen hosszú a kocsijuk. * # * Az angol állatvédő egyesület szembekerül önmagával: megtiltotta egy indiai python kígyó gazdájának, hogy élő egerekkel etesse védencét. A kígyó, Percy, két hónapja éhségsztrájkba kezdett: nem fogad el más táplálékot. Állítólag kígyói ellenállásának rövidesen vége. FURCSA IGAZOLVÁNY Az amerikai Kingsport egyik áruházában egy vevő csekket akart beváltani a kasszánál, és a pénztárosnő valamiféle igazoló iratot kért tőle. A felszólításra a férfi kivette szájából a műfogsorát, amelynek szájpadlásába bevésték a nevét. BfRÄK sztrájkja Néhány angol bíró elhatározta, hogy sztrájkkal tiltakozik a bíróságokon 1912 óta rendszeresített kemény székek ellen. A bírák a párnázott karosszékek reményében a megszabott időnél 15 perccel hamarabb befejezik a délelőtti és a délutáni tárgyalásokat. * * * Domenico Brassó, az egyik legismertebb olasz teológus közölte az újságírókkal, hogy c katolikus egyház akkor sem küld hittérítőket a világűrbe, ha kiderül, homi más bolygókon is vannak élőlények. — A katolikus egyháznak csak a földön van dolga — mondta Brassó —, mert csak a. földi emberek követték el az eredendő bűnt. Somogyi Néolap Az MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanárs lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latínka Sándor u. 2. Telefon 15-19. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca 6
