Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-21 / 300. szám

SomogyiNéplap c-T MS'?MP MCGVCi PimTTrÁ^'o í$/t mCGVF1 TANflCS LAPJA Alapfokú traktorvezető iskola indul a Csokonyavisontai Gépállomáson A húszon négy hallgató három hónap alatt sajátítja el a traktor vezetést. Úttöiő téli olimpia, KISZ-rendezvények Fölkészültek a vakációra az ifjúsági szervezetek A vakáció öröm az iskolás gyerekeknek, de gond a szü­lőknek. Sok dolgozó szülő szeretné, ha gyermeke biz­tos helyen, hasznos szórako­zással töltené a több mint kéthetes téli szünidőt. Az ifjúsági szervezetek ezért igyekeznek a karácsonyi szünidőt jól kihasználni. A szünidő jelentős ese­ménye a parlamenti fenyő­fa-ünnep lesz, ahova minden megyéből 30—50 gyermek érkezik. V alamennyi úttörő­csapat rendez fenyőfa-ünnep­séget. Nem kevésbé izga’mas szórakozás az ajándékcsoma­gok elkészítése sem, ame­lyekkel az úttörők mindenütt meglepik majd kisebb pajtá­saikat. Sok csapat rendez karácsonyi vásárt, ahol cse- re-bere alapon lelnek új gaz­dára az elolvasott könyvek, vagy a régi játékok. Az Űt- törők a hazáért mozgalom keretében is több eseményre kerül sor: az őrsök tovább folytatják a hasznos, nemes tettek végrehajtását, például segítenek a felnőtteknek a síkos utak salakozásában vagy magányos, idős embere­ket látogatnak meg, ellátják a ház körüli munkát- Sport- versenyeket is rendeznek a csanatok. őrsi Ki mit tud?- vetélkedőkön versengenek, körösen készülnek a rajbc- mt'trtókra. megnéznek egy- egy filmet a moziban. mű­sort a tv-ben, majd vitát rendeznek a látottakról. Meg­hívnak egv-egy KISZ-tagot vagy felnőttet, esetleg őrsük tiszteletbeli tagját baráti be­szélgetésre, vagy hogy az őrsöt üzemi, termelőszövetke­zeti. színházlátogatásra. ki­rándulásra vigye. Az általá­nos iskolások arra is fel­használják a karácsonyi szün­időt. hogy az úttörőmozgalom 20. évfordulóiéra készülődje­nek, Az elnökségek, az úttö­rőházak összehívják a tiszt­ségviselőket.. hogy megbeszél­jék a feladatokat. Az úttörő téli olimpia is jó szórakozást nyújt majd a legifjabb sportolóknak. Csil­lebércen december 27—30 és Sátoraljaújhelyen január 3— Szerencsétlenség a moziban Leszakadt a nézőkkel zsú­folt erkély a pakisztáni Laho­re Filmszínházban. A szintén zsúfolt földszinten a lezuhanó törmelék és a mozilátogatók hat embert agyonütötték, 22 súlyosan sérültet kórházban ápolnak, a könnyebben sebe­sültek száma tekintélyes. 6 között rendezik meg a nagy téli sporteseményt. A sí- és szánkóversenyre a sá­toraljaújhelyi szabad pályán kerül sor, a teremsportokat pedig a budapesti Ű ttörő Sporttelepen rendezik. Csille­bércen lesz a korcsolya és jégkorong-mérkőzés. A középiskolások és ipari * k központi és megyei téli vezetőképző tanfolyamait a szünidőben rendezi meg a KISZ. A három-öt napig tartó tanfolyamokon mint­egy kétezer KISZ-vezető vesz részt. Mindenütt, de különö­sen a hegyes, erdős tájakon sok kirándulást rendeznek. A diákklubok gazdag prog­rammal készülődnek ország­szerte a téli vakációra. Kul- ’’•áiis bemutatókat, sport- versenyeket rendeznek, kö­zös mozi-, színházlátogatást te— pznek, utána vitával. Az országban 56 úttörőház és 150 diákklub működik, ahova a vakációzó gyerekek­nek csupán kis része fér. A közös programok megvalósí­tását sok helyen akadályoz­za a helyhiány, a szünidőre bezárt fűtetlen iskolák, másutt az üres helyiségekkel renuein.ező művelődési házak vezetőinek merevsége, vagy a falusi ifjúsági szervezetek elzárkózása az iskolákhoz tartozó KISZ-tagok közeledé­sétől Pedig hiztosan sok gyerek vállalná iskolájában a takarítást, kályhás helyisé­gekben a fűtést is, ha meg­engednék, hogy ott készülje­nek a kulturális rendezvé­nyekre, a versenyekre, vetél­kedőkre. Ha a művelődési házak vezetői nem kérnek megfizethetetlenül magas bérleti díjakat egy-egy üres helyiség kölcsönadásáért, ha néhány tömegszervezet is be­fogadja a szünidő alatt a gyermekeket, és ha a falusi ifjúsági szervezetek hajlan­dók igénybe venni a szün­időre hazatérő, más városban tanuló diákok segítségét, egyszóval, ha mindenütt jó szívvel fogadják a vakációzó gyerekeket, a dolgozó szülők gondja is csökken és a gye­rekek is jó kedvvel, haszno­san tölthetik a szünidőt. V. A. A somogyi dombok között csöndesen meghúzódó kis fa­lu Hács. Aki nem ismerős erre, többször is eltéved mire ráta­lál. Három irányból lehet megközelíteni. Földúton. Ha napos eső áztatja agyagját, be­jutni csak lovaskocsival lehet Azzal is csak nagy kanyargók­kal. Így történt, hogy a múlt nyá­ron a rokonlátogatóba érkező két amerikai férfi Mercédesze is megfeneklett a gyúgyi úton. Mit tehettek, nekiindultak gyalog. Szerencséjük volt, oda­találtak. Sőt, megtalálták a ro­kont is, a második unokatest­vért, aki italboltvezető a falu­ban. Az egymásratalálás örö­me azonban nem volt teljes. Nem értették egymás nyelvét. A kétségbeesés szélén azonban megszületett az ötlet. Lesz tol­mács. Az italboltvezető oda­szólt a lába alatt sündörgő gyereknek: — Ereggy gyorsan a Szabó tanító úrért. Mondd meg neki, jöjjön azonnal. Eszébe jutott, hogy ő tanait németül az iskolában, meg a fogságban is azok között volt Jött is a tanító mindjárt. Különben nem hiányzik ő so­ha onnan, ahol valamit meg kell oldani. Egykettőre tisztá­zott mindent. A következő pil­lanatban már egy kis Csepel­lel — hátul az egyik amerikai­val — száguldott a veszélyesen kanyargó, csúcsos gyalogúton, ki az autóhoz. Közben többen is oda értek. Kisegítették az autót a sárból. A tanító a motort egy ismerős­től hazaküldte, majd a kocsi­val visszafordultak Lengyeltó­ti felé. Arra még járható volt az út. Dél körül járt még csak az idő, de a vendégek lefeküd­tek. Pestről korán indultak. — Szeretnének egy magyar népdalt megtanulni — fordí­totta a tanító. Összenéztek, tanakodtak. Míg így tétováztak, a tanító már kezdte is: Föl, föl, ti rabjai a föld­nek ... A meglepetéstől szinte el­akadt a lélegzetük, a tanító pedig rekedtes hangján erősí­tett: A bácsi „népdal“ Estefelé, ahogy már ilyen he­lyen szokás, ettek-ittak, beszél­gettek. A cserépkorsó ki tudja hányszor ürült már. Hogy sok­szor, azt csak az mutatta, hogy mindenki szaporázta a szót. Meg aztán nótázni kezdtek. A vendégek csak hallgatták, de láthatóan jól érezték magukat. — Nektek nincs nótátok? — szólt hozzájuk heccelödve a tanító magyarul. Persze nem értették. — Ungarische Lieder — vál­tott át. — Á, schön. Wies mochten ein ungarischen Volkslied ler­nen! — Mit mondanak? — kér­dezték a többiek. Föl, föl te éhes proletár ... Ez aztán mintha, csak bizta­tás lett volttá. Előbb egyik tsz- tag, aztán a másik, végül min­denki teli torokból énekelte már: A múltat eltörölni rabszolga had indulj velünk... Csillogott az amerikaiak sze­me. Tetszett nekik. Aztán, amikor a végére ér­tek, a tanító újra kezdte, elöl­ről. De már úgy. mint mikor éneket tanít az első osztályban, ügyelve a szöveg érthetőségére, a dallam tisztaságára. Az amerikaiak pedig enge­delmesen mondták utána. Ha nem volt megelégedve valami­vel, megismételtette. Így ment ez sokáig. A cse­répkorsó ezalatt ingaként járt a poharok és a hordók között, hogy az erősen igénybe vett torkok megfelelő öblítést kap­janak. Nem volt hiábavaló a fára­dozás. Ügy kettő körül — igaz érezhető idegenes kiejtéssel —, de már önállóan énekelték az amerikaiak, örültek is az eredménynek. Boldogan ma­gyarázták, hogy majd Grác- ban, a magyar vendéglőben eL muzsikáltatják. Arra mennek. Milyen meglepetést szereznek ott a Hácson tanult népdallal... Hazafelé menet újból eléne­kelték, nehogy szégyent vallja­nak. Nagyon hamar eljött a reggel. Délre összecsomagol­tak, és elbúcsúztak a rokonok­tól. A Mercédesz elindult szét- fröccsentve a még tócsákban álló vizet. • * . Hogy elmuzsikáltatták-e a tanult »népdalt« Gráeban vagy sem, és milyen meglepetést szereztek vele, arról még nem érkezett hir (lehet, hogy ez kü­lön történet lesz), de mikor megkérdeztem Szabó József tanítótól, hogy miért éppen az Internacionálét tanította meg, csak annyit mondott a maga csöndességével: — Hát. elöbb-utóbb úgyis meg kell tanulni! Németh Ernő MODERN NEVELÉS CL’Europeo karikatúrája) A POLITIKAI MUNKA ÉS A PÁRTCSOPORTOK Pártcsoport valamennyi pártszervezetnél van, leg­alábbis papíron. A feladatát tökéletesen betöltő pártcso­port azonban már ennél jó­val kevesebb. Pedig ahol a pártcsoportok gyakorlati munkája hiányzik a párt­életből, ott észrevehetően háttérbe szorul a politikai munka. Ott nemcsak a dön­tés, de az eldöntendő kér­dések vitája is kizárólag a nagyobb fórumok feladata lesz, s az »egyszerű« párt­tag előbb-utóbb úgy érzi — s joggal —, hogy az ő akti­vitása és véleménye nélkül is megvannak. Ahol a párt­csoport passzív, ott »elfogy­nak« a vélemények, javas­latok, csökken az agitációs munka ereje, tartózkodóvá válnak a kommunisták, a mindennapi élet kérdéseiben elszaporodnak a különvéle­mények. S mindennek hatá­sa előbb-utóbb a pártszer­vezet munkájában is jelent­kezik: csökken a tagok ak­tivitása, rendszertelenné lesz a tag- és tagjelöltíelvételi munka stb. Mindezt nem engedheti meg magának egyetlen párt- szervezet sem. A pártszerve­zetek politikai ütőereje nem­csak abban van, hogy a tag­ság egyetért a felsőbb párt­szervek határozatával, ha­nem abban is, hogy a párt tagjai képesek megnyerni munkatársaikat e határoza­tok végrehajtására. S ez az esetek többségében nem a taggyűléseken dől el, hanem a munkahelyeken, az ott dol­gozó párttagok tevékenysé­gén. Egyes pártszervezetek­nél a túlzott »gazdasági« szemlélet elsorvasztja a po­litikai munkát. A termelési tanácskozás jellegét öltő taggyűléseken másodrendű kérdéssé válik a tudeftfor- máló, nevelő munka, s az a párttag, aki azt hallja a tag­gyűlésen, hogy a lényeg a tervteljesítés, a termelés, a többi csak »elméletieskedés«, mit tegyen, ha társai a mun­kásosztály vezető szerepé­ről, a szocialista nemzeti egységről kérdezik, mert ilyen vagy olyan gyakorlati példával találkoztak? A párttagoknak nagyon sok, a termelésen kívül eső kérdésre kell okos, meggyő­ző választ adniuk, sok ap­rónak tűnő, de nem lebecsü­lendő kérdésben kell hatá­rozott elviséggel állást fog­lalniuk. A pártcsoportnak, helyzeténél fogva, módja van rá, hogy »két taggyűlés kö­zött« is ilyen esetekben egy­ségesen lépjen fel. A párt­csoportnak súlya kell hogy legyen a pártdemokrácia fej­lesztésében, a taggyűlések aktivitásában, a pártépítés­ben. Képtelenség egy rövid cikk keretében akár csak körvo­nalazni is azokat a lehető­ségeket, amelyek a tevékeny pártcsoportmunkában rejle­nek. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a pártszerveze­tek valóban hathatós poli­tikai munkát kifejteni a pártcsoportok nélkül aligha képesek. A pártcsoportok aktív munkája híján sze­gényebbé válik a pártélet. A kommunisták vélemé­nye kifejezésének, a párt tömegkapcsolatai erősödésé­nek, az agitációs munka el­mélyítésének az aktív párt- csoport elengedhetetlen fel­tétele. Gyakorlati kérdés ez: a gyakorlatban kell választ adni rá. N. J. Egy ügyességi verse­nyen Rosy Dartmoor an­gol háziasszonynak hu­szonhét méterre sikerült hajítania a laskanyújtót. Férje a következő héten harmincöt részvéttáviratot kapott. ... Világszerte egyre több nő kapcsolódik be a köz­életbe. Egy külföldi szo­ciológus így foglalta ösz- sze ezt a jelenséget: »Ez már nem a férfiak évszá­zada! A mai nők a hol­nap férfi ai.« • • * — Hányszor mondjam már fiacskám, hogy ne szólj közbe, ha a na­gyok beszélgetnek! Várd meg szépen, amíg befe­jezik! — Megpróbáltam vár­ni, de ők soha nem fe­jezik be... « »* Joseph Becksberg oszt­rák író mondta: — Megértük azt az időt, amikor az emberek gondosabban mossák gép­kocsijukat, mint a gyer­meküket • * • Ludwig Rosenberg. a nyugatnémet szakszerve­zetek vezetője szembe­szállt Erhard kancellár­nak azzal a követelésé­vel, hogy hosszabbítsák meg a munkahetet. Az ellenérvek felsorakoztatá­sa közben többek között ezt mondta: — Erhard idevonatkozó beszéde hosszabb volt a Bundestagban elhangzott bármelyik szónoklatánál. Beszédével azt bizonyí­totta, amit magunk is állítunk: a munkaidő meghosszabbítása nem jelenti a munka minősé­gének javulását. Jóság Palm Beach-ben két betörő 250 ezer dollár ér­tékű ékszert lopott. Az éjjeliőrt megkötözték, de jóságból párnákat helyez­tek a feje aló és egy vastag pokróccal betakar­ták, nehogy meghűljön a hűvös éjszakában. Lelki kegyetlenség Az Egyesült Államok­beli Milwaukee-ben egy válási tárgyalás során el­marasztalták Pamela An- dersont, lelki kegyetlen­ség címén. Az ok az volt, hogy az asszony házas­társi ágyát nemcsak fér­jével osztotta meg. ha­nem kedvenc óriáskígyó­jával is — olvasható a Die Welt am Sonntag­ban. ... A Louvre-nak komoly jövedelme van a »tüsa- rok« beburkol ására el­adott műanyagsarkokból: havonta 40 000 frank. Ezt az összeget új remekmű­vek vásárlására használ­ják fel. * * * Közvéleménykutatást rendeztek Franciaország­ban, hogy melyik foglal­kozási ágban a leghűtle­nebbek a férjek. íme, a sorrend: 1. kereskedelmi utazó, 2. újságíró, 3. pin­cér, 4. taxisofőr. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2, Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067­Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca C.

Next

/
Oldalképek
Tartalom