Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-21 / 300. szám

) Kedd, 1965. december 21. SOMOGYI NÉPLAP EGYMILLIÓ FORINT Az emberek töbsége nem szereti a nagy számokat, nem igazodik el a milliók és a mil- liárdok halmaza között. Ha azt halljuk, hogy valamelyik föld­művesszövetkezet tizenhatmil­lió forinttal teljesítette túl ter­vét, tudomásul vesszük, de aligha gondolkodunk el rajta, vajon mát jelent ez az összeg. Az igazság az, hogy pénzügyi arány érzékünk jórészt csak fi­zetésünkig terjed, s azt tud­juk, hogy hány hónapig kell takarékoskodnunk, ha televí­ziót vagy hűtőgépet akarunk venni. Egy-egy öttalálatos lot­tószelvény hírének hallatára a milliót megint csak a ma­gunk szájíze szerint próbáljuk felosztani, kalkulálunk, hogy mi mit vásárolnánk belőle. Hi­szen egymillió forint, az na­gyon tekintélyes summa, sok mindenre fordítható. Ez jutott eszembe a minap, amikor kezembe került a váro­si tanács végrehajtó bizottsá­gának egyik napirendi anyaga a jövő évi társadalmi munka szervezésének irányelveiről. 1966-ban egymillió forint ér­tékű társadalmi munkára szá­mítanak Kaposváron, a város- fejlesztési tervek ennek figye­lembevételével készültek el. Ez az összeg szervesen illeszkedik Kaposvár jövő évi költségveté­séihez, ezt mindenképpen telje­síteni kell, ha azt akarjuk, hogy a város tovább szépüljön, gazdagodjék. Kaposváron jó hagyománya van a társadalmi munkának. A közelmúltban megtartott megyei községfejlesztési anké­tem éppen egyik kaposvári ta­nácstag mondta el, hogy kör­zetében csaknem még egyszer annyian jelentkeztek társadal­mi munkára, mint ahány em­berre szükség volt. Akikre nem került sor, csalódottan távoz­tak, hogy az ő segítségük, úgy látszik, nem kell senkinek. 1966-ban mindenkinek a se­gítségére szükség lesz, hiszen egy ilyen nagy értékű munkát elvégezni nem gyerekjáték. Nem lehet úgy kalkulálni, hogy egyik helyre kétszáz em­bert is mozgósítanak ötven helyett, máshová meg senki nem jut, pedig kellene. Éppen azért jó előre tudni kell, hogy mely feladatok érintik az egész város lakosságát, és milyen munka vár egy-egy körzet la­kóira. A városi tanács munkater­ve részletesen felsorolja, mit kell tenniük az embereknek jövőre. A jóváhagyót ütemterv szerint huszonkilenc utcában készül szilárd burkolatú járda. Az eddigi gyakorlat szerint a lakók mindenütt elvégezték a durva földmunkát, sőt elkészí­tették az ún. finomtükröt is. Aligha kétséges, hogy ez így lesz most is, hiszen senkinek sem közömbös, hogy milyen úton járhat. Korábban már hírt adtunk róla, hogy elkészült a Jókai li­get rendezési terve. A föld­munkák elvégzésére mintegy ötvenezer óra segédmunkára lesz szükség, hogy ezután a szakmunka is megkezdődhes­sen. Ugyancsak hasonló közös­ségi akció kell majd a cseri Vidám Park megépítéséhez is. Az utóbbi években Kaposvár KISZ-fiataljai vállalták, hogy a belvárosban huszonhárom utcát gondoznak; gyakran le­hetett látni ásóval és kapával fölszerelt diákokat, amint a virágágyakat rendezték. Jövő­re hasonló segítséget vár tőlük a város. És szintén a KISZ- esek segítségére lesz szükség az Arany utcai téglagyárnál épülő sportpálya rendezéséhez is (természetesen a lakosság és a sportkörök segítsége mellett). Van a programban városré­szi társadalmi akció is. Köz- óhaj volt a Cserben, hogy kor­szerű orvosi rendelő és lakás épüljön, hogy ne kelljen a be­tegeknek kilométereket gyalo­golniuk, míg orvoshoz jutnak. A lakosság véleményének fi­gyelembevételével a rendelő és az orvoslakás helyét kijelölték, az építéshez szükséges téglát már a helyszínre szállították. A városrész lakói miár eddig is sok társadalmi munkát ajánlottak feL »Meggyorsító! az építkezést...“ A Barcsi Fű­részüzem csur­gói telepét mintegy 26 millió forintos beruházással bővítik, korsze­rűsítik. Itt dol­gozik az ÉM Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat brigádvezetője, Ritecz János. A harminc­hat éves bri­gádvezető hét éve került az építőiparba. Építette Kapos­váron az SZMT székhazát, a Megyei Könyv­tárat,, az Ápri­lis 4 köz lakó­házait, a csibe- keltetőt, a RÖ- VIKÖT raktá­rát, a termál­fürdőt. Szereti az építőipart. Szerinte, ha valaki jól meg­szervezi a munkát, szor­galmas. jól ke­reshet ebben az iparban, ö innen akar díjba menni. A beszélgetés során többek között kijelentette: nagy fel­adat elé állítja az építőket a nyug­A kiskorpád» szappan­főző üzem értesíti a la­kosságot. v-üy a disznó­vágásokból keletkező hulladék zsírok átvé­tele megkezdődött a régi piactérnél. Bejá­rat a kőfaragóudvaron és a Kaposvár, Tanács­ház u. 10. számnál, Sza­bados festőnél. Latinka Sándor Tsz, Kisk" .... (99 20) Rumszauer János tervező társadalmi munkában elkészí­tette a Jutái út menti terület parkosítási, zöldövezeti terveit. Itt szintén a lakosság összefo­gásával változik majd meg az utcakép. Lehetne tovább sorolni, mi­lyen kisebb vagy nagyobb tár­sadalmi munkaakció lesz még a városban jövőre. Egy bizo­nyos: ha a lakosság megérti, hogy kétkezi munkája nyomán az egész város fejlődése meg­gyorsulhat — hiszen nem kell állami költségvetésből súlyos százezreket költeni például se­gédmunkákra —, akkor szív­vel-lélekkel részt vesz a társa­dalmi megmozdulásokban. Az egymillió forint sok em­bernek sok-sok órai munkájá­ból tevődik majd össze. De ha valamennyien látjuk majd, hogy mint formálódik, -szépül egy-egy utca vagy városrész, akkor nem is lesz olyan ne­héz kalkulálni. Polesz György A Dél-magyarországi Fűrészek barcsi üzemében exportra készítik elő a szélezett cser fűrészárut. A Külkereskedelmi Vállalat megbízottja ellenőrzi az áru minősé­gét és mennyiségét. Barcsi Fűrészüzem Csurgói Te­lepének bővítése, korszerűsíté­se. — Ez az építkezés egy kicsit közelebb áll hozzám, mint az eddigiek — mondja. — Ugyan­is Gyékényesen lakom, szű- kebb hazám a csurgói járás. Nekem is érdekem, hogy ez a járás fejlődjön. Ezért azon le­szek, hogy mielőbb befejeződ­jön a munka. Brigádomban megtartom az új embereket, és jól megszervezem a munkát. Ezzel biztosítom a munkaterü­letet, az építés előfeltételeit, így a brigád tagjai jól tudnak keresni és szívesen maradnak ez építőiparban. Már most tu­dom, hogy januárban mit fo­gunk dolgozni . . . az. N. T ervtúltel j esít és vetőmagvakból, de... A Baranya, Tolna és Somogy megyét átfogó Vető- magtermeltető és Ellátó Vállalat eddig 103 százalékra teljesítette megyénkre vonatkozó felvásárlási előirányzatát, s év végéig további egy százalékos emelkedés várható. A barcsi, a nagyatádi és a siófoki járás a tervezettnél jó­val több vetőmagot értékesített, a marcali, a csurgói meg a fonyódi járás viszont szembetűnően elmaradt a szerző­dések teljesítésével. A jövő évre szóló termelési szerződések kötése jó ütemben halad, a vállalat máris több őszi és tavaszi ve­tésű mag átvételén; kötött megállapodást, mint ameny- nyit a korábbi számítások alapján előirányzott. A túl- szerződés elsősorban az állami gazdaságoknál mutatko­zik. Tavaly ilyenkor a tervezett vetőmagvaknak csak­nem 76 százalékát szerződte le megyénkben a vállalat. Az idei jó ütem azt bizonyítja, hogy növekszik az érdeklődés a vetőmagvak termesztése iránt A termeltető és a ter­melők kapcsolatának erősítését szolgálja a vállalat leg­utóbbi kezdeményezése is: meghívják a tsz-elnököket és agronómusokat, s bemutatják a magtisztítást és egyéb munkafolyamatokat, megbeszélik a termelési és átvételi problémákat. A baranyai meg a tolnai szakvezetőkkel már megállapodtak a találkozás időpontjában. A somogyi magtermelőknek is hasznos lenne az ilyen eszmecsere annál is inkább, mert noha az idén összességében terv­túlteljesítés mutatkozik a vetőmagvak értékesítésében, a részletek körül azonban hiba van. A három megye közül Somogy adta a legkevesebb vöröshere- és lucernamagot. Az idén például 97 mázsa lucernamagot értékesített megyénk, a másik két megye pedig külön-külön 4—5 vagonnyit. Az alacsony hozamra 'ismert körülmények adnak magyarázatot: az időjárás nem kedvezett a magfogásnak, pusztított a mezei pocok, és kárt okozott az aranka is. De valljuk be őszintén, hogy ezek a veszélyforrások a másik két megyét is fe­nyegették, mégis több magot értékesítettek. Talán job­ban, szervezettebben védekeztek az állati meg a növényi kártevők ellen? Vagy a betakarítást végezték alaposab­ban. a növénvt ápolták gondosabban, mint a somogyi gazdaságok? Tény, hogy e téren többet kell tenni me­gyénkben, hogy jövőre az összesített tervek túlteljesíté­sének ne legyen szépséghibája. H. F. Fábri Tibor—Dr. Jandck Géza—Tóth Tibor: Szocialista brigádmozgalom Magyarországon Néhány éve bontakozott ki hazánkban a szocialista bri­gádmozgalom, a munkaver­seny új válfaja. Amikor a sajtó hírt adott a szovjet és más szocialista országok dol­gozóinak ilyen irányú kezde­ményezéseiről, illetve ered­ményeiről, a magyar mun­kásosztály legöntudatosabb és legfogékonyabb elemei önte­vékenyen kialakították, meg­honosították ezt a verseny- formát. A kezdeményezés az­óta tömegmozgalommá vált. A megtett út tapasztalatait és tanulságait összegezi és a további fejlődést segíti Fäh­rt Tibor, Dr. Jandek Géza és Tóth Tibor Szocialista brigádmozgalom Magyaror­szágon című, szép kiállítású könyve, amely a Kossuth Könyvkiadó gondozásában lá­tott napvilágot. A szerzők tömören így fo­galmazzák meg a szocalista brigádmozgalom célját: »Ter­melési mozgalom ez, de nem csak az. A mozgalom nagyszerűen kifejezi, hogy miközben az ember átalakít­ja a társadalmat, uralma alá rendeli a természeti erő­ket és fejleszti a technikát, önmaga is átalakul, kultu­rált, művelt munkássá, dol­gozóvá, s a szó igazi értel­mében véve: emberré válik. Ezért fontos, hogy e ver­senymozgalom eredményessé­ge érdekében ki-ki a maga területén mindazt maradék­talanul megtegye, ami fel­adata és kötelessége — sőt annál többet is.« Az igen gazdag tartalmú könyv röviden összefoglalja a marxizmus—leninizmus taní­tásait a versenyről, megvilá­gítja a munkaverseny politi­kai és közgazdasági jelentő­ségét, majd történeti átekin- tést ad a magyar szocialista munkaverseny-mozgalom fej­lődéséről. Elemzi a brigádok vállalá­sainak tartalmát, azok vég­rehajtásának módszereit, fi­gyelembe véve a különböző szakmák sajátosságait, vala­mint az építőipar:, a nem árutermelő munkahelyek, az idényjellegű üzemek stb. "e- hetőségeit is. Foglalkozik a követelményekkel, illetve a jutalmazás kérdéseivel, a brigádok anyagi és erkölcsi elismerésével. Nincs a szocialista brigád­mozgalomnak olyan mozza­nata, amelyben ne adna hasznos útmutatást a könyv: szól arról, milyen legyen a brigádnapló, a szociabsta bri- rad értékelési szabályzata, a szí "vezeti és kulturális élet. a verseny irányítása’ és to­vábbfejlesztése stb. Hasznos tanácsokat ad a szocialista munka műhelye, üzeme, vál­lalata és gazdasága cím el- nveréséért folyó versenyhez is. B. I. Jól megfigyelték a tanfo­lyam hallgatói mindazt, amit Klenovics Imre, a megyei párt- bizottság osztályvezetője dél­előtti előadásában elmondott. Most, a délutáni foglalkozáson az övék — a párttitkároké, a tsz-elnököké meg a tanácselnö­köké — a szó. Számot adnak otthoni tapasztalataikról, el­mondják, hogy a pártépítés milyen gyakorlati tennivalóira irányította figyelmüket a mai tananyag. A taranyi Horváth Vendel éppen arról beszélt csoportjá­ban, hogy az idén hárommal gyarapodott alapszervezetük létszáma, s most négy szorgal­mas dolgozót készítenek föl a tagjelöltségre. Megtudjuk, hogy Mikében Tóth Gáspárné a nőtanácsban végzett mozgal­mi munkájával érdemelte meg, hogy fölvegyék a pártba. Kiss József szuloki párttitkár azt fejtegeti, hogy náluk a KISZ kevés fiatal küld a felnőtt kommunisták soraiba. Bakos István nyimi tsz-elnök hang­súlyozza, hogy pártkötelezett­ségeik szerint többet kell tö­rődniük az asszonyokkal, a nők politikai nevelésével. Vis- nyei Mihály, a magyaratádi termelőszövetkezet elnöke az előadás megállapításaira utal­va rámutat: valóban helyes és elérhető az a cél, hogy a falun élő értelmiségiek legjobbjait hívja maga közé a párttagság; meggyőződésükhöz, nevelésük­höz a hivatásos pártmunkások is adjanak közvetlen segítsé­get. Élénk eszmecsere Nincs szó tagtoborzásról, sem a létszám ugrásszerű emeléséről. A pártépítésd ta­pasztalatok összegezése, e munka további tervszerűbb, rendszeres és céltudatos foly­tatásának teendői szerepelnek napirenden. Fehér Gyula, a nagycsepelyi Kossuth elnöke szerint is kell ehhez az ilyen elvi és gyakorlati útmutatás. Kiss István simonfai tsz-elnök meg arról beszél, hogy az alapszervezetnek meg kell kö­vetelnie tagjaitól a kommunis­ta példamutatást. Párttitkáruk, Krakovics Pál hozzáteszi, hogy politikai nevelési tervüknek megfelelően falujukban hu­szonötén vesznek részt pártok­tatásban, a KISZ pedig hu­szonkét fiatalt vont be a szer­vezett képzésbe. Ahány felszólaló, annyiféle tapasztalat. De talán nem is annyira felszólalásoknak, mint inkább beszélgetésnek, élénk eszmecserének vagyunk tanúi itt, a balatonaligai tanfolya­mon. A munka tartalmi kérdé­seiről és a módszerekről egy­aránt hallhatunk mindegyik csoport foglalkozásán. A csurgói járásbeliek pél­dául a kommunista munka na­gyobb megbecsülésének téma­körét boncolgatják. Mindnyá : jan helyeslik az iharosberé­nyiek eljárását. Azt tették, hogy a novemberi taggyűlésen jegyzőkönyvi dicséretben ré­szesítették a kommunista trak­torosokat a szántás-vetésben végzett derekas munkájukért. Ezzel függ össze az is, amit a kaposvári járásiak csoportjá­ban Tátrai János toponári tsz- elnök említ meg. Elmondja: az alapszervezet helyesen teszi, ha a napi kérdésekkel úgy fog­lalkozik, hogy időről időre föl­méri a megtett utat. A vissza­pillantás hasznos azért, mert megmutatja, honnan indul­tunk, és meddig jutottunk el. A párt vezetésével elért ered­ményekre való emlékeztetés- ben, küzdelmeink, erőfeszíté­seink emlékezetben tartásában benne van közösségünk, társa­dalmunk, önmagunk, kommu­nistáink munkájának megbe­csülése. Eredményeinik azt bi­zonyítják, hogy érdemes volt fáradoznunk, további teen­dőink pedig újabb nehézségek leküzdésére késztetnek ben­nünket. A pártépítés, a párt­munka van napirenden, ör­vendetes, hogy az alapszerve­zetek titkárai mellett teimelő- szövetkezeti elnökök és tanács­elnökök is aktívan és felelős­séggel beszélnek minderről. Hiszen politikai vezetők ők is, erősödik bennük az a tudat, hogy a tsz-ben és a tanácsban — tehát a faluban — emberek nagy sokaságának a sorsával foglalkozva politizálniuk kell. Jól kell politizálniuk. Ebben igyekszik segíteni őket ez a közös tanfolyam, ennek meg­annyi élénk eszmecseréje is. Kutas József ELŐNYÖS! HASZNOS! Libára, kacsára, pulykára kössön szerződést a földművesszövetkezettel! Liba után darabonként I 5 kg, pulyka után „ 5 kg takarmányjuttatás, előleg. _______________________________________________________________________(5501) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom