Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

Vasárnap, 1965. december 19. 5 SOMOGYI NÉPLAP A Kapos menti állattenyésztési Q MLOIICUGniIflTODIIi HRPOIl tanácskozás után SOMOGY MEGYE MEZŐ­GAZDASÁGÁBAN a szarvas­marha-tenyésztésnek megnatá- rozó jelentősége van. Az adott­ságokat és az országos javas­latokat figyelembe véve arra törekszünk, hogy ezt az ága­zatot fellendítsük, eredményeit fokozzuk. Ennek megvalósítá­sát illetően a Kaposvölgye a fejlődés egyik fő alapja. Ez a történelmileg kialakult táj­egység a megye legértékesebb, legegységesebb szarvasmarha­állományával rendelkezik, amelynek országosan is jó hír­neve van. Az utóbbi években a tájegység szarvasmarha-te­nyésztésének eredményei — elsősorban a termelőszövetke­zetekben — biztatóan alakul­tak. Az itteni tenyésztésnek megfelelő rangra emelése, a lehetőségek és az adottságok jobb kihasználása céljából ve­tődött fel a megyei párt-vég­rehajtóbizottság határozata alapján az a gondolat, hogy a Kaposvölgye szarvasmarha- tenyésztésére vonatkozó fej­lesztési elképzeléseket, tenni­valókat az érdekeltekkel ta­nácskozáson megvitassuk. Célunk a december 10-i és 11-i kaposvári tanácskozás megrendezésével több irányú volt. Egyrészt igyekeztünk összegezni a nagyüzemi szar­vasmarha-tenyésztés kialakítá­sában eddig szerzett tapaszta­latokat, másrészt a tájjelleg és az értékes állatállomány meg­óvása, növelése érdekében tisztázni akartuk az időszerű tenyésztési kérdéseket és hosszabb időre meghatározni a tenyésztés irányát. Elhatá­roztuk, hogy a takarmányter­mesztés, a rét- és legelőgazdál­kodás és a melléktakarmányok hasznosításának hangsúlyozá­sa és megvitatása alapján fel­hívjuk a figyelmet a helyi le­hetőségek jobb kihasználásá­ra. Lényeges feladata volt a tanácskozásnak az is. hogy a termelőszövetkezeti vezetőkkel tisztázza a szarvasmarha-te­nyésztés jelentőségét, hangsú­lyozza a háztáji állatállomány fontosságát. Mivel a tájegység Tolnába is áthúzódik, és szomszéd me­gyénkben is hasonló elgondo­lások, elképzelések vannak — tehát problémáink közösek —, ezért úgy döntöttünk, hogy a tanácskozást a két megye ter­melőszövetkezeti elnökeivel, mezőgazdasági szakembereivel együttesen tartjuk meg. Ezért bővült a Kaposvólgye-ankét Kapos menti tanácskozássá. A TANÁCSKOZÁSRÓL SZÓLVA úgy érzem, nyugod­tan megállapíthatjuk: elérte célját. Számos vonatkozásban több olyan értékes kérdést, problémát hozott felszínre, amelyeket a kutatóknak, a te­nyésztőknek és az irányítók­nak egységesen figyelembe kell venniük, és meg kell ol­daniuk. Ez a tanácskozás — véleményem szerint — az ed­digieknél hathatósabban hoz­zájárul ahhoz, hogy a tudo­mány je ,an közeledjen a gyakorlathoz, s ez várhatóan a két megye szarvasmarha­tenyésztésének gyorsabb üte­mű fejlesztését fogja eredmé­nyezni. Erre következtethe­tünk a két megye kutató-, il­letve oktatási intézményei ve­zetőinek értékes előadásaiból. Igen nagyra értékelhető, hogy a vita homlokterében a te­nyésztési, takarmányozási kér­dések álltak, s ezek taglalása­kor mérlegre került az elmúlt évek eredménye, megannyi ta­nulsága, és mindezek alapján bontakoztak ki a jövő tenni­valói. Jó volt hallani a ter­melőszövetkezeti elnököket, szakembereket, amikor arról szóltak, hogy a termelőszövet­kezeti közös szarvasmarha­tenyésztés fejlesztése mellett nem szabad elfeledkezni a háztáji állomány ellátásáról sem. A szarvasmarha-tenyész­tés távlati fejlesztésének útja a közös állatállomány növelé­se, s emellett a háztáji állo­mány termelésének, áruterme­Karácsonyi ajánlatunk Pico autóépítő mechanikai játék 165,— Ft Pico vonat 210,— Ft Külföldi műanyag épitő 85—145,— Ft Külföldi baba 155—170,— Ft Külföldi faautó 140—190 Ft Mackók 38,50—365 Ft Közlekedési játék 98,— Ft Tolató- és rakodó von átok 46,— Ft Lendkerekes autó 44,— Ft Társasjátékok 10— 72,— Ft Sportszerek: Sífölszerelés Korcsolya Fémródli 552,— Ft 100—107 Ft-ig 158,— Ft Gyermekének szerez örömet, ha játékot (nagy választékból) a Somogy megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat szakboltjaiból vásárol. (9952) lésének fontos jelentősége a következő időszakban sem csökken. Ami a tenyésztési fajta és típus kérdését illeti, ebben a részvevők állásfogla­lása egyértelmű volt. A fel­szólalók mindegyike hangsú­lyozta, hogy a fő feladat a jövőben a magyartarka fajta értékes tulajdonságai érvénye­sülésének fokozottabb biztosí­tása, egyöntetűségének növe­lése, minőségének javítása. E feladatot következetes, kitar­tó tenyésztői munkával, meny- nyiségben és minőségben meg­felelő, biztonságos takarmány­bázis megteremtésével, oksze­rű takarmányozással kell és lehet megvalósítani. A gya­korlati példák sorozata iga­zolja, hogy ahol mindezt biz­tosítják, ott nem lehetetlen a magyar tarka fajtával 3000— 3500 literes, illetve még ennél is nagyobb tejtermelési ered­ményt és kiemelkedő súlygya­rapodást elérni. A felszólalók ügyszeretettől áthatva, szen­vedélyesen adtak hangot a mindennapi élet, a mindenna­pi munka által fölvetett, a korszerűséget követelő igé­nyeknek. Ilyenek voltak — csak a legfontosabbakat em­lítve — a gépi fejés, a takar­mányozás gépesítése, az ita­tásos borjúnevelés növelése stb. FONTOS VITATÉMA VOLT a takarmánytermesztés, a ta. karmánygazdálkodás Ezzel összefüggésben számos hasz­nos megállapítást tett a ta­nácskozás. Mezőgazdaságunk egyik sürgető feladata, hogy biztosítsa a létszámban és tel­jesítményben fejlődő állatállo­mány takarmányellátását. Alapvetően fontos, hogy a ta­karmányokat megfelelő minő­ségben, az egyes összetevőket helyes arányban tartalmazva kapja meg az állattenyésztés, mert ettől eltérve a legjobb hozzáértés mellett sem lehet gazdaságos állattenyésztést folytatni. Az állati termékek önköltségében a takarmányo­zási költség igen magas arány­ban, 60—70 százalékkal sze­repel. Tehát a szarvasmarha­tenyésztés gazdaságosságát, jövedelmezőségét — a minden­kori árpoiitika mellett — el­sősorban itt lehetséges javíta­ni. Ennek viszont előfeltétele, hogy az eddigieknél jobban szervezzük meg a szántóföldi takarmánytermesztést. Bátrab­ban és gyorsabb ütemben cél­szerű alkalmazni a kutatás ál­tal kipróbált, a gyakorlatnak ajánlott új termelési módsze­reket, fejlesszük a rét- és le­gelőgazdálkodást. és minél na­gyobb arányban hasznosítsuk a szántóföldi meg az ipari melléktermékeket. Végezetül: javítani kell a takarmányok felhasználását, értékesülését. A tanácskozás előadói, hoz­zászólói nyomatékosan rámu­tattak arra, hogy a szarvas­marha-tenyésztés nem idősza­kos, rövid lejáratú, hanem fo­lyamatos és következetes szak­mai munkát igénylő ágazat. Az ankétot értékelve hiányos­ságként kell megemlíteni, hogy a megyei, járási szakirá­nyítás képviselői nem kap­csolódtak be a vitába. Megíté­lésem szerint a kétnapos Ka­pos menti állattenyésztési ta­nácskozás tartalmas volt, új gondolatokat ébresztett, útmu­tatást, programot adott a kö­vetkező évekre a tenyésztési, takarmánytermesztési, takar­mányozási kérdéseket illetően egyaránt. A vita hatósugara egyes kérdésekben nagyobbnak bizonyult, mint a tájegység vagy a két megye, azért or­szágosan is figyelemre tarthat számot, mint azt az országos vezetők is hangsúlyozták. REMÉLJÜK, hogy az ankét hasznos útmutatásait az érde­keltek a mindennapi életben felhasználják, és a következő évi tanácskozásunk a két me­gye szarvasmarha-tenyésztésé­nek erőteljesebb fejlődését ve­heti számba. Solymossy Dezső, az Agrártudományi Egyesület Somogy megyei szervezetének titkára. $ ötét füstgomolyagot pipál­nak a kémények. Az ud­var mozdulatlan. A füst Úgy terül szét a gyár fö­lött, mint egy lassan úszó esőfelhő. A portás int, hogy szabad az út, az iroda lépcsőjén egy asszony indul lefelé. Csak a hátát látom. Görnyedt a válla, úgy megy a macskaköves úton, mint aki belül mázsás terhet cipel. — A felesége — mondja mellettem egy kék zubbonyos öreg munkás. — A szenesem­ber felesége. Azé, aki ottma­radt a szén alatt... Hallgat egy kicsit, aztán a portás felé fordul. — Bejött a holmiért... Az asszony hóna alatt újság­papírba göngyölt csomag van. Ennyit kapott vissza. Ez ma­radt. Egy perccel utóbb gör­nyedt alakja eltűnik a hatal­mas fémtartály mögött. A gyár úgy lélegzik, úgy lüktet, mint egy lábadozó be­teg kezén az ér. Mindenki emlékezik, mindenki zavart egy kicsit. A levegőben vib­rál még a tragédia. Sötét füstgomolyagot pipáin rk a kémények. Répa, répa, répa mindenütt. Az első álló- — Kitűnő! Csak már lenne máson mérge- nyomás... sek a főzőmes- Egy emelettel följebb, a cu- terek. Azt korfőző állomáson is a nyo- mondják, mar más miatt morog a mester, belefáradtak a _ Erről írjon hogy az a káromkodás- _ De Mt ki a hibós? a. Bizonyi — Azt kérdezze meg a fő­tan: akarnak, _ oda vezetnek a A mokkavágó állomáson nyomásmérő- csak úgy tud megállni a látó­hoz. A mutató gató, hogy szinte gyökeret a nullánál áll. f «s.zt * lá^a' ,Nfzni, k e 11 a j r _, .. feher fokotos, feher köpenyes Jager Janos ál- asszonyokat, és csak á m u 1 n i lomásvezető, lehet. A munkapad fölött yé- mintha egy lát- kony zsinóron egy tábla: hatatlan ellen- "Dobó Katalin szocialista bri­sé*ee! viaskod Dekádteljesítmény 113,41 seggei viasKoa- százalék.« Asszonyok, lányok, na, dühösen be- ősz hajúak és kicsattanóan levág a levegő- fiatalok. Olyan iramban dol­be. — Megeszi a fene ezt az egé­szet! Mi va­— Kitűnő! Csak már lenne nyomás!... gyünk a leg­nagyobb mű­goznak, hogy szédülés nélkül nem lehet követni a mozdula­tukat. Édes a levegő, cukrot lélegzik be az ember. — Hogyan lehet ezt bírni? Az asztal sarkánál egy so­vány nénike nevet. — Így, ahogy mi csináljuk. Megtanulja ám az ember! És így szépen is keresünk. Ezen — Négy év óta minden sze- vészek. Nyomás nélkül is tű­zönben temetünk valakit, dunk cukrot főzni! Tudja, Áramütés, figyelmetlenség, ré- hogy hol tartunk? Az első pamosó, most meg a szén .- Tulajdonképpen jót akart. kellett volna leengedni! Ha rövidebbre veszi a biztosi- pórQestcs Janos kisegítő fo­tókötelet, akkor ma is él. Mire z0-.. akl kampányon kívül ko- kiásták, késő volt... műves igazoloan bólint mes­tere kifakadása után. nyersgyárban egyenlete- — Így van, így igaz!... sen zúgnak a gépek. A Letörli arcát a törölközővel, gőz kiszökik a réseken, és A hőmérő negyven fokot mu­homályossá teszi az át- tat. Aztán mintát vesz. Amikor vagon répát kell feldolgozni, járót. Az óriási mosóké- elcsavarja a csapot, süvöltve Jóval többet, mint tavaly, rék szíja úgy nyekereg, aztán kicsap a nyomás. Az üvegla- ötven munkásnap még hát- úgy nyüszít, hogy azt leírni pon cukorszemcsék csillognak ravan. nem lehet. a villanykörte alatt. Németh Sándor főzetnél! Pedig már a negye- 160°-2000 forint a Visszatérve megkapom az összesített adatokat. A kilenc- venhatodik napig 19 393 vagon répát főztek le. A raktárban 2254 vagon cukor van. Szállí­tottak már belföldre is, exportra is. Még kilencezer Ás asszonyok, akiknél meg kell állni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom