Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-16 / 270. szám
Somom!Néplap MSZMD MrnvET! rirr'TTKAf:i Ef> MEGYE' TANACS LAPJA W DIÁKOK ÉS KATONÁK (Üzemi jttjíjztli h BÁTOR SÁQ Egy autóbusznyi fiatal katona érkezett szombaton este az épület elé. Ez a (város szélén levő, elegáns, szép vonalú iskola messze világító fényeivel, baráti üdvözléssel várta őket, amikor a csoport tagjai — félcipőjét gondosan letörölgetve — beléptek ajtaján. A tágas előcsarnokban zöldnövények, székek sorban, elnöki asztal és kellemes meleg. Tizenöt-húszéves forma diákok sürgölődtek itt nevelő tanáraik irányításával. Jól és gondosan öltözöttek ezek a fiatalok csakúgy, mint vendégeik; és a pontos nyakkendőcsokrokban, nadrágvasalásokban, a lányok ápolt frizurájában — az öltözködés természetességén túl — egy kissé az egymás iránti megbecsülés hangsúlyát is érezni. Ügy is, mint az ismerkedés, az érdeklődés, a természetes, köz- v° '»n, baráti közeledés alap- \ külső föltételét. Belülről pedig a diák- és a katonaélet friss, üde humora, vidámsága szövi át az ilyen kapcsolatot. Fiatalok... Erre gondoltak a Kaposvári Felsőfokú és Középfokú Mezőgazdasági Technikum, valamint a 8354/1-es alakulat KISZ-fiataljai, s erre törekedtek kapcsolatteremtésükben a parancsnokok és a kollégiumi vezetők is. Az ifjúság honvédelmi nevelésének igen fontos eszköze lehet az ilyen találkozás diákok és honvédek, azaz iskolák és katonai alakulatok között. Csaknem azonos korú és hasonló műveltségű fiatalok: sok közös témájuk, érdeklődési körük lehet. Érettségiző fiataljaink egy része már 18 éves korában sor alá kerül. Előnyös számukra, ha korábban is megismerkednek a kiképzés alapvető körülményeivel. Szüleik általában helyeslik a tizennyolc évesek behívását. Nevelési szempontból is, hiszen ezeknek a fiataloknak jó része féllábbal még benne van a kamaszkorban, de Emlékkiállítás a Megyei Könyvtárban A Kalevala megjelenésének 130., Vikár Béla halálának 20. évfordulójáról emlékeztek meg Kaposváron Mándoki László, a pécsi Ja- fordítást tartják csaknem nus Pannonius Múzeum ősz- egyenértékűnek az eredeti művel. Szólott Vikár néprajzkutatói munkásságáról is, a többi között arról, hogy somogyi népdalgyűjtése éppen hatvan évvel ezelőtt jelent meg. A megnyitó beszéd után a megjelentek nagy érdeklődéssel nézték végig a rendkívül szemléltető, érdekes kiállítást, amelyet a Kalevala-fordítás kiadásaiból, finnországi fényképekből és reprodukciókból állítottak össze, s amely képet adott Vikár Béla kutatómunkájáról is. tályvezetője nyitotta meg vasárnap délelőtt a kaposvári Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban azt-az emlékkiállítást, amelyet a finnek nagy nemzeti eposza, a Kalevala megjelenésének 130. és somogyi — hetesi — születésű fordítója, Vikár Béla halálának 20. évfordulója alkalmából rendezett a Rippl-Rónai Múzeum és a Megyei Könyvtár. Az előadó emlékeztetett arra, hogy a Kalevala sok-sok fordítása közül a finnek egyedül a Vikár-féle ¥ Uj szobrokkal gazdagodik Kaposvár Évek óta hiányolják a kaposváriak, hogy kevés a városban a szobor és az egyéb képzőművészeti alkotás. Az igény jogos. A városi tanács vezetői a közelmúltban szakemberek bevonásával megvitatták, hol célszerű új szobrokat felállítani, s a város távlati fejlesztési terveit figyelembe véve hol kell majd gondoskodni újabb képzőművészeti alkotásokról. A művelődésügyi osztály már intézkedett, hogy az ed-, dig megrendelt és kifizetett, de különféle okok miatt még le nem szállított szobrok mihamarabb megérkezzenek. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola bejáratához egy Rákóczi- mellszobor kerül, előcsarnokába pedig egy kerámia falikép. A megyei könyvtár egy fekvő női alak szobrával gazdagodik, a Munkácsy Mihály Gimnáziumhoz pedig egy Mun- kácsy-mellszobrot állítanak fel. A megyei, kórház gyermekosztálya elé egy emberpárt ábrázoló szobor kerül. Javaslat született arról is, hogy a jövőben jobban kell támaszkodni a Kaposváron élő képzőművészekre; több megbízatást kell adni nekik szobrok és egyéb alkotások készítésére. A távlati fejlesztést figyelembe véve szó van arról, hogy a tizenhat tantermes új, általános iskola elé — mivel az iskolát Zrínyi Miklósról kívánják elnevezni — egy Zrínyi-szobrot állítanak fel; a Dorottya-ház udvarára a területrendezés után egy Gsokonai-szobor kerül, a III. számú gimnáziumban pedig egy Vikár Béla-mellszobrot helyeznek el. A tervek szerint 1969-ben Lenin-szobrot is avatnak Kaposváron; a megyei pártbizottság székháza előtt állítják majd fel. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya a felállítandó szobrok ügyében a közeljövőben kezd tárgyalásokat a megyei tanács tervosztályával. már felnőtt jogokat élvez... És kötelességteljesítésben, fegyelemre nevelésben sokaknál bizony hézagokat pótol a kétéves katonaidő. Addig pedig: barátkoznak, . ismerkednek, mint ezúttal, a technikumi fiatalok és a honvédek első találkozásán, a hét végi klubesten. Szellemi vetélkedővel kezdődött a program. Az előcsarnokban mintegy kétszáz közép- és felsőfokú techni- kumos diák gyűlt össze, hogy szurkoljon az egymással szemben ülő négy csapatnak. Egy csapatot a vendégek hoztak, hármat a vendéglátók állítottak össze. A vetélkedés négy témakörben, politikai tárgyú kérdésekben folyt a csapatok között, a háromtagú zsűri előtt. Egy szőke, negyedikes kislány — akit mindenki »öcsi«-nek szólított —, Horváth Erzsébet köszöntötte a jelenlevőket, majd 'ügyesen, talpraesetten és magabiztosan vezette le a több mint egyórás szellemi fejtörőt. S ebben éppen az volt igen rokonszenves, hogy neki ezalatt fogalma sem volt, hogy ő most ügyes és talpraesett. Felolvasott kérdései nyomán zajlott lé a tárgyi ismeretek és gondolkodás erőpróbája A népes szurkolótábor halk zsongással leste, eszükbe jut-e hirtelen öt szovjet film. És mit felelnek arra: »Változott-e Csőmbe leváltása után a kongói politika?; Hogy hívják az első néger köztársaságot?; Mikor volt a legutóbbi szakszervezeti világkongresszus?; a párizsi kommün?; Mikor alakultak meg az első munkás- és katonatanácsok?; Mi a különbség az Elnöki Tanács és a Minisztertanács között?« stb. A kérdések többségére a csapatok tagjai adták meg a választ, de gyakran bekapcsolódott a közönség is. A versenyben hosszabb ideig fej-fej mellett haladt az egyik technikumi együttes és a katonák csapata. Végül is a honvédek 24 pontos első helyezésével fejeződött be a vetélkedő. Mögöttük a II— IV. helyen a másik három közép-, illetve felsőfokú techni- kumos csapat osztozott meg. Könyvjutalmakat, csokoládét adtak át a versenyzőknek, majd a kollégium ifjú háziasszonyai rumos teával, süteménnyel kínálták meg a klubest valamennyi részvevőjét; rázendített a gitárzenekar, és megkezdődhetett az, amit legjobban vártak: a tánc. Wallinger Endre Az üzem vezetője készségesen válaszol minden kérdésre. Precíz, komoly ember. Évek óta megismétlődő beszélgetéseink során gyakran tesz ilyen kijelentést: — Én, elvtársam, megmondtam! Ami a szívemen, az a számon!... És mindig nagy dolgokat mond meg. Most is »izgalmas területen« járunk. De ezt csak később tudom meg. Egy ismerősöm jóindulatúan figyelmeztet: — Azokra, kérem, nagyon vigyázzon! Mi szinte szégyelljük, hogy hozzánk tartoznak! Magyarázatra nincs idő, az idő sürget, meg aztán feltűnő is volna a sugdolózás. Átmegyünk »azokhoz«. Nem veszek észre semmi különöset, de valahogy folyton ott motoszkál a gondolataim között: »Nagyon vigyázzon!« Miért kell vigyáznom? Utóbb az üzemvezető szobájában négyszemközt megkockáztatom a kérdést: — Mondd csak, mi nincs rendben »azoknál«? Ugye, valami nem stimmel? Rám néz és nevet. — Megszagoltad? Ez igen! Elismerő pillantásokat vet rám. Úgy veszem észre, nőttem a szemében. — Azok, öregem, olyanok, akiket sehol sem fogadnak szívesen. Mindenki meg akart és meg is szabadult tőlük. Néhánytól én is... Most kutatnak. Tudományos dolgokat csinálnak... A nevetés kacagásba csap át — Csupa olyan dolgot kutatnak, amit mi már régen tudunk. Testvérek között is nyolc évvel mögöttünk járnak ... És végül jön a szokásos mondat: — Megmondtam én már ezt, elvtársam, de hát hiába! Nem tudom kihagyni, rákérdezek: — Tudod mit, megírom. Elvégre, amit elmondtál, az hivatalos ... Közbevág: — Á, ne tedd! Majd szólok, ha eljön az ideje. Értesítelek ... — De hát azt mondtad, hogy tíz fillért sem ér a munkájuk. így van? — így. — Akkor most miért vonod vissza? A válasz: — Azt én csak neked mondtam! ... «rj lJ i « • « • SOR.OMC LEÉPÍTÉS Azt mesélik, két napon át olyanok voltak az irodák, mint a méhkaptár akácvirágzás ide. jén. Mindenki sürgött-fcrgott, tippelt és szavazott. A dolog azzal kezdődött, hogy Klárika a postabontáskor beleolvasott a főhatóság levelébe. A levélben az állt, hogy tekintettel a takarékosságra, ideje fölmérni, hány fölösleges alkalmazotti beosztás van a vállalatnál. És végezetül a nyomaték: »sürgős intézkedést!« Klárika tíz óra tájt kávéra hívta a főkönyvelő gépírónőjét. — Ez van. szivecském! Valakik biztosan repülnek ... Ebéd előtt már minden érdekelt értesült, és mozogni kezdett. A főnök másnap délelőtt olvasna át az előző napi postát. Délután kettőre magához kéA műszaki osztály vezetője így kezdte: — Ez a rendelet olyan helyes, mint a szentírás ... Azaz helyes lenne, ha a szentírás is helyes volna. Legyünk tárgyilagosak! Mi az atyaistennek dolgozik az anyagosztályon hat gépírónő? Tessék megmondani, minek? ... Elmérgesedett a hangulat. Öt óra körül végre mindenki megkönnyebbülten lélegzett föl. A főkönyvelő ugyanis addig számolt, amíg megoldást nem talált — Ha megengeditek! Év vége felé járunk, de azért van még egy kis pénzünk... Meg lehet ezt oldani... Ugyebár négv takarítónőnk van? Ha gépesítünk, elég kettő is. Padlókefére meg porszívóra már régóta szükségünk lenne. Az egész potom kétezer-ötszázba rette az osztályvezetőket és kerül. Ha úgy gondolnátok... ismertette a hírt Mindenki szemrebbenés nélkül hallgatott A termelési osztály vezetője törte meg a csendet — Világos, hogy tenni kell! A népgazdaság érdekéről van szó! Én már sokat gondolkodtam ezen a dolgon. Ügy vélem, három lehetőség is van a megoldásra Az értékesítési osztályon teljesen fölösleges nyolc adminisztrátor és négy gépírónő. Elég lenne ... Az érintett osztály vezetője azonnal reagált: — A cél helyes! De tisztelt kollégám, rosszul látja a kérdést. Nekem számításokkal igazolt statisztikám van arról, hogy a termelési osztály és a műszaki osztály létszámából három-négy teljesen fölös ... Mindenki úgy gondolta. Németh Sándor A KATONA APJA A távoli grúz faluba nem jut el a háború zaja. Geor- gij Maharasvili mégsem tudja nyugodtan művelni a földjét. Aggódik megsebesült fiáért. Elindul, hogy fölkeresse a fiát. Ezzel kezdődik Rezo Csheidze szovjet rendező filmje, amely felkavarta a moszkvai fesztivál közönségét. Pontosan azzal, hogy a háborút egy, még eddig ismeretlen oldaláról, az öreg paraszt fia iránti szeretetén és az öreg pátoszmentes hősiességén át mutatja be. A címszerepért Szergo Zakariadze Moszkvában a legjobb férfialakítás díját kapta meg. A film szinte egy csapásra világsiker lett. (A Vörös Csillag Filmszínház november 18-ig tűzte műsorára^ Emelkedik a szintetikus mosószerek forgalma (Tudósítónktól.) Megyénk háziasszonyai is egyre inkább megkedvelik a jó hatásfokú szintetikus mosószereket. 1963-ban 373 tonna, az idén viszont háromnegyed év alatt már 373,5 tonna került forgalomba, s az idei fogyasztás minden bizonnyal felülmúlja a múlt évi 448,3 tonnát. A Vegyianyag-Nagykereskedel- mi Vállalat vezetői elmondták, hogy a legkeresettebb a Rapid, finomabb anyagokhoz a Tisztaság, de sokan vásárolják a mosókrémeket, az Ultra pasztát és a Mos 6-ot is. Ezzel szemben a hagyományos mosóanyagok, a mosószappan, a mosószóda és az Asszonydicséret forgalma évről évre tíz százalékkal csökken. 1966-ban új mosószerek jelennek meg: a Dea, az Optima és a Luna; ezek hatásfoka az ismert külföldi mosószerekével egyenértékű. Tájékoztattak bennünket a fogápolócikkek forgalmáról is. Az idén szeptember végéig 355 000 tubus fogkrém fogyott el, huszonötezerrel több, mint a múlt év azonos időszakában. Legkedveltebb az új Ovenáll, de igen keresett a Dentofil és a Sanodent is. A fogkefekereslet szintén emelkedett, a szájvízfogyasztás azonban visszaesett. Tavaly 13 300, az idén 5800 Flakon fogyott el kilenc hónap alatt. A növekvő fogkrém- és fogkefeforgalom ellenére is elég csekély a fogápolószerek iránti kereslet. Kiszámították, hogy egy-egy lakos évente átlagosan csak 1,3 tubus fogkrémet haszEltévesztettem a házszámot... Kicsi tábla az ' ajtón: Kerületi tanácstag. Fogad minden csütörtökön 19—21 között.« A fogadószoba már kiürült, elcsöndesedett. Ekkor lépett be egy sovány, idős néni. — Kedyeském, már három hete járok a házkeze- lőséghez, hogy csinálják meg a csapot. Mert folyik. Ígéretet kaptam, de nem tettek semmit. Az öreg néni nézi a ta- tanácstag jókora jegyzőfü zetét, reménykedik, bizakodik: most majd megígéri, hogy közbenjár, feljegyzi a panaszt. Vagy talán föl sem jegyzi? A tanácstag feláll: — Jöjjön, néni, megnézzük. — IVE van azon néznivaló, drágám? Folyik, világos. .. — Nézzük meg. Elmentek. Az öregaszszony előresietett, kinyitotta a konyhaajtót. A tanácstag levetette a felöltőjét, s egy székre tette a táskáját. Megnézte a csapot, amelyből akkor is folyt a víz, aztán ledobta a kabátját, felgyűrte fehér ingének ujját. A táskából pedig előkerült a szerszám. — Szerelő vagyok én — mondta. — Vízvezeték-szerelő — mesélte később a néni a szomszédasszonyának. — Én meg, a balga, azt hithittem, hogy tanácstag Ügy látszik, eltévesztettem a házszámot... (Az Ogonyakból) » « » Néhány nappal ezelőtt — jelenti a hamburgi Die Welt — a Sidneyből érke-r ző repülőgép jókora ládát hozott a San Franciscó-i repülőtérre ezzel a felírással: »Utánvéttel.« A mérlegelésnél megállapították, högy a láda 175 kilogramm súlyú. Később a rakodó- munkások könnyebbnek találták a ládát. x Ismét le mérték, ebikor már csak 113 kilogrammot nyomott. A vámőrök kinyitották a ládát, s egy fejpámát, kenyér- és kétszersültmarad- ványokat, valamint John Steinbeck egyik regényét találták benne. Ezenkívül egy üzenetet, amely igy hangzott: »Hálás köszönet a szállításért — Dick, a róka.« Ezék után a bevándorlási hivatal széles körű nyomozást indított a potyautas kézre kerítésére. * * * Félelemtől remegő hangon hívta fel a rendőrséget a hollandiai Zevenaar- ban egy 17 éves lány. Egy táncestélyről ment hazafelé, midőn észrevette, hogy egy férfi követi. Valahányszor hátrapillantott, az ismeretlen egy fa mögé bújt. A telefonhívás után a rendőrség késedelem nélkül megállapította, a gyanúsan viselkedő férfi kilétét: az illető a lány apja volt... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.
