Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-03 / 259. szám

Szerda, 1965. november 3. 3 SOM r \I NÉPLAP TUDATFORMALAS A MARXISTA IDEOLÓGIA SZELLEMÉBEN »A szoiálizmus teljes jel­építésének szerves része a társadalmi tudat szocialista átalakítása, a marxista esz­mék meghonosítása a töme­gek gondolkodásában.« (Az MSZMP Központi Bizottságá­nak ideológiai irányelveiből.) E gondolat körül, pontosab­ban ennek a megállapításnak jegyében folytatott tanácsko­zást a közelmúltban a ME- DOSZ Somogy megyei bizott­sága. Az állami mezőgazdasá­gi nagyüzemekben — állami gazdaságokban, gép- és gép­javító állomásokon, erdő- és tógazdaságokban — folyó ideológiai nevelőmunka ta­pasztalatait értékelték, meg­állapították az eredményeket, és meghatározták a további tennivalókat. Az MSZMP Központi Bii zottságának az időszerű ideo­lógiai feladatokat tartalmazó irányelveit a SZOT, a ME- DOSZ és az SZMT is megtár­gyalta Ezek a tanácskozások világosan megmutatták, mit kell tenniük a szakszervezet teknek a dolgozók tudatfor­málásáért, a marxista eszmék meghonosításáért. Azóta me­gyei értekezleteken, az üze­mek termelési tanácskozásain és más összejöveteleken voll napirenden ez a téma: erről beszéltek az üzemek párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetői, s meggyőző, tudatosí­tó munkájuk nem maradt eredménytelen. Miben nyilvá­nul ez meg? Növekedett a dolgozók tájékozódási igénye, megnőtt az érdeklődés politi­kai és gazdasági életünk kü­lönböző kérdései iránt. A2 üzemi ismeretterjesztő előadá­sokat többen látogatják, mint a korábbi években, és egyre nagyobb a szocialista brigád­mozgalomban részt vevők szá­ma. Általában tehát elmond­ható, hogy sok tekintetben bővült és egyre bővül az em­berek látóköre; kiegészítik, gyarapítják ismereteiket. Ta­lálkozni azonban olyan dolgo­zókkal is — néha gazdaság­vezető pozícióban levőkkel —, akik még ma sem értik meg az ideológiai nevelés fontos­ságát, A meggyőzés erejével, az agitáció eszközével tehát még sokfelé kell hatni. Amíg gazv daságvezetői szinten tartják magukat a helytelen nézetek, addig a beosztottak, a fizikai dolgozók tudatformálása vor* tátottán megy. Nem arról vari szó, hogy ezt a folyamatai mértéktelenül gyorsítani kell Inkább arra van szükség, hogy a vezető jó példával járjon elöl mindenekelőtt a szocia­lista tudat fejlesztésében, a marxista gondolkodásmód el­sajátításában. A jó példa vonz, a rossz elrettent, de né­ha ez utóbbi is követőkre ta­lál. Akadnak, akik hangos szóval a szocializmus lelkiis­meretes és tudatos építőinek vallják magukat, de szűkebb körben — halkabban — más1 mondanak, ellenkező nézetről tesznek tanúbizonyságot. A világnézeti nevelésben és általában a marxista gondol­kodásmód meghonosításában nagy feladat vár a szakszer­vezetekre megyénk állami mezőgazdasági nagyüzemei­ben. Vannak, akik egyéni ér­deküket a társadalom érdekei elé helyezik, mások görbe uta­kon próbálnak érvényesülni, megint mások közömböseit politikai és gazdasági életünk eseményeivel szemben. Ese­tenként sikerrel jár az egy­szeri hatékony agitáció, más­kor meg csak a meggyőző munka többszöri ismétlése ve­zet eredményre. Ebből is lát­szik, mennyi még a tenniva­ló. Ezek közül mit oldhatnak meg a mezőgazdasági szak- szervezetek? Növelni kell a társadalmi szertartások szere­pét a különféle családi ese­ményeken, ezek megszervezé­séről, anyagi fedezetéről gon­doskodni is szakszervezeti fel­adat. Ha ezt megoldják, je­lentős ideológiai nevelőmun­kát végeznek vele. Ezt a célt szolgálja az is, ha az eddigi­nél többet foglalkoznak a2 összejöveteleken a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­ből fakadó eredményekkel Van mit méltatni, van miről tájékoztatni az embereket': Persze, hogy van! Hallani né­ha, amint fizikai dolgozók mondják egy rosszul sikerüli év után: őket — érthető ok­ból — senki sem premizálja mert gyenge volt a termés, a gazdasági vezetők viszont nagy összegű jutalmat kapnak. A? is előfordul, hogy a dolgozót apró-cseprő hiba miatt társa­dalmi bíróság elé állítják, ve­zetőt azonban súlyosabb vét­ség esetén sem vonnak fele­lősségre. A szakszervezetnek is feladata utánajárni ezek­nek a dolgoknak? Természe­tesen! Föltárni a problémákat, se­gíteni megoldásukban; nem szabad megválaszolatlanul hagyni a kérdéseket — mind­ez az ideológiai nevelőmunka feladatai közé tartozik. Haté­konyabb agitációval, meggyő­ző felvilágosítással eredmé­nyesebbé lehet tenni a mar­xista ideológia tudatosítását megyénk állami mezőgazda- sági üzemeiben is. Hernesz Ferenc Közegészségügyi kérdésekről tárgyalt a Tahi Járási Tanács (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács leg­utóbbi ülésén megvitatták a járás közegészségügyi helyze­tét. Az állandó bizottság be­számolója foglalkozott a tbc-s megbetegedések számának csökkenésével, a tabi szociális otthon fejlődésével, az ivóvíz- ellátás hiányosságaival és a tsz-ek közegészségügyével. Több tsz-ben, de különösen Bonnyán és B 'bonymegyeren kevés gondot fordítanak a trágyakezelésre. Ezért az ab­lakon keresztül kiszórt trágya 2—3 méter magasságban fel­halmozódott az istállók falai­nál. Az istállók rendje, a tej­kezelés tisztasága is több he­lyen kifogásolható. A tejcsarnokok szennyvízel­vezetése különösen Gamáson, Karádon és Somogyegresen vár sürgős megoldásra. Hogyan alakul a felvásárlás? A tervesettnél több kenyérgabona — As állatszállítások torlódásának megelőzéséért — Nem csökkent a söldség- termelési kedv — Várja a hísott libákat a baromfiipar A gabonafelvásArló ÉS feldolgozó válla­lat idei munkájának legna­gyobb sikere, hogy a terve­zettnél 4 százalékkal több, 6638 vagon kenyérgabonát ve­hetett át a termelőszövetkeze­tektől. Az előirányzat teljesíté­sére, sőt ilyen mérvű túltelje­sítésére hosszú évek óta nem volt példa. A vállalat még újabb tételeket vár a tsz-ek- től és az állami gazdaságoktól. A felvásárolt napraforgó mennyisége az 560 vagonos előirányzatnak csak egyhar- mada. A legjobb esetben is 65—70 százalékra teljesülhet a terv. Késve kezdődhetett az idén a kukorica átadása. Ta­valy már szeptember közepén megindult a felvásárlás, most meg még nincs mindenütt Év vége közeledvén, a termeltető és felvásárló vállalatok összegezték idei tapasztalataikat, s a jelen­legi állapotról és a decem­ber 31-ig várhatóan alakuló eredményekről is immár megközelítő pontossággal számot adhatnak. Mindeze­ket és a jövő évi szerződte­tés időszerű kérdéseit a na­pokban a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályán vitatták meg. A törökkoppányi Koppányvölgye Tsz majorjában 150 méter mély kutat fúr az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat kaposvári üzemegységének H 11-es brigádja. Az új kút elkészültével percenként 100 liter vizet kap a major. annyi, hogy a vállalat mennyi szárítóüzeme nappal dolgozhatna. Pedig eb­ben az időszakban már a me­leg levegős, üzemi szárítás a nedves kukorica megóvásának legalapvetőbb módszere. De­cember 31-ig 3700 vagon átvé­telét tervezik, belőle 1300 va­gonnal megszárítanak, egy részét góréban helyezik el. További lehetőségek híján nagy mennyiséget kénytele­nek prizmázni. Az első priz­mákat is a telepeken rakják, hogy kéznél legyen a szári ta­niváló, folyamatosan működ­hessenek a Farmerek. AZ ALLATFORGALMI VÁLLALATNAK a húsellá­tásban, az exportigények ki­elégítésében igen nagy a sze­repe. A termelőszövetkezetek­nek is fontos anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy az idei évre szerződött állataikat ha­táridőre átadhassák. A válla­lat pontos heti ütemezés sze­rint veszi át és szállítja el a hízott sertéseket meg a vágó­marhákat. Nagyon fontos ügyelni az ütem tartására, sőt a lehetőségek szerint — a de­cemberi torlódás megelőzése végett — gyorsítani kellene a szállítást. A felvásárlásra ter­vezget 147 000 hízott sertésből például még kereken 45 000 darab elszállításra vár. A vá­gómarha átvétele szintén sok dolgot ad még az év hátrale­vő szakaszában. Azon alapul a vállalat tevékenysége, hogy a feldolgozóipar teljesítőképes­ségének, a külföldi megrende­léseknek figyelembevételével haladéktalanul át kell vennie és el kell szállítania minden átadásra elkészített, hízott ál­latot. KEVÉS GYÜMÖLCS TER­METT AZ IDÉN. A MÉK néldául a tervezett 400 vagon Előkészületek november 7-c megünneplésére A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulójának méltó megünneplésére készül­nek megyeszerte. Az általános és középiskolákban mindenütt megemlékeznek a történelmi évfordulóról. November 6-án este Kaposváron, a Latinka Sándor Művelődési Házban díszünnepség lesz, amelyen Somogyi József elvtárs. ai MSZMP Kaposvári Városi Bizottságának első titkára mond beszédet. November 7- én, vasárnap délelőtt a város társadalmi és tömegszerveze- teinek képviselői megkoszo­rúzzák a szovjet hősök Sza­badság parki emlékművét. A Keleti temetőben a kaposvári üzemek képviselői koszorúz­nak. A falvakban szintén nagy előkészületek előzik meg az ünnepet. Űttörők és KISZ-fia- talok vállalták, hogy még szebbé, rendezettebbé teszik a tött megemlékezéseket tarta­nak. Segesden november 7-én avatják fel ünnepélyesen a kétmillió forint költséggel épült modern művelődési ott­hont A PÉK FERI BÁCSI A nagy udvarban alig ta­lálni meg a földbe süllyedt, kopott kis kenyérsütő üze­met. A bejárat szűk. az abla­kok régimódiak. De már itt is olajjal fűtenek. Ebben a bogiári pékségben kezdte a szakmát Tóth Ferenc cso­portvezető, s azóta minden nyáron itt dolgozik ötödma­gával. Az év többi hónapját a balatonlellei és a balaton- fenyvesi üzemben tölti. Az alacsony, fürge mozgá­sú csoportvezetőt faluszerte ismerik. Vicces, jókedélyű ember. — Hol tölti a szabadságát? — kérdeztem. — Természetesen Bogláron, a család körében. Űgyis ele­Védjük az erdőt! Az első deres reggelek után elkezdődött a lombhullás, megváltozott az erdők képe. A kirándulók ezreit ilyenkor nemcsak a gyönyörű színek­ben pompázó fák, hanem a napos őszi idő is csábítja a természetbe. A száraz idő már régóta tart, és az évek óta vastagodó avarszőnyeget egé­szen kiszárítja a nap. Hiába minden kérés, minden intéz­kedés, mégis minden év őszén jeleznek néhány erdőtüzet. Az «5 tnT ízű­esőtlen ősz kedvez a tűz ke- „ , , letkezésének, és elősegíti tova­szovjet hősök emlékművének terjedését is. környékét és az elesett szov­jet katonák sírját. Az üzemekben november 6- io és 7-én műsorral egybekö­Az eldobott parázsló ciga­retta vagy égő gyufa, az el- oltatlanul hagyott tűzrakás óriási károkat okozhat. Az idén különösen sok tűz volt megyénk erdeiben. Öreglakon, a Baráti-hegyen húszezer, a kuntelepi tsz szarvasüdülőjé­ben harmincháromezer, a Dél-somogyi Állami Erdőgaz­daság kaszói erdészetében öt­venegyezer forint értékű kárt okozott az erdőtűz. A meg­száradt erdei avar könnyen lángra lobban, és a szél se­gítségével percek alatt nagy területeket tarolhat le. Hosz- szú évek munkája, a telepí­tés órák alatt a lángok mar­talékává válhat. Megyénkben is sok millió forintot költe­nek erdők telepítésére. Éppen ezért fokozottabban kell rá­juk vigyázni. get vagyok távol év közben tőlük. Otthon körül meg mindig akad tennivaló. A magamfajta ember nem tud meglenni munka nélkül még a szabadság ideje alatt sem. Legjobban a szakmáját szereti. Sok ember nem is tudja a nevét, csak úgy hív­ja, a pék Feri bácsi. Tóth Ferenc nem függetlenített csoportvezető, de az sem vol­na igaz, ha azt mondanánk róla, hogy ugyanúgy dolgo­zik, mint a többiek, mert igyekezete és gyorsasága pél­da a többiek előtt. A szak­máját nemcsak szereti: iga­zán érti is. A nyáron Boglá­ron lehetett kapni a leg­jobb kenyeret. Megtörtént, hogy turisták vagy átutazók többet is vettek a szükséges­nél, hogy otthon megmutat­hassák, milyen a finom ke­nyér. — Pedig sokszor került hozzánk gyengébb minőségű liszt. Ilyenkor, ha valame­lyik pék rosszabb kenyeret süt, már kész a magyarázat­tal: ilyen lisztből nem lehet kenyeret sütni. Nem mind­egy, hogyan készítjük el a tészta anyagát. Minden liszt­hez megvan a megfelelő technológia. Nem mindegy, hogyan dagasztják, sütik a kenyeret. Talán érzék is kell hozzá, de a tapasztalat íöl- tétlen szükséges. A jó ke­nyérnek piros, ropogós a hé­ja, finom, szivacshoz hasonló a bele. Tóth Ferenc 1939-ben sza­badult, akkor kapta meg a »levelét«. Nehéz inaséveket töltött a bogláiri sütödében, de a szakmát jobban szeret­te, semmint megfutamodjon a goromba mesterek keze alól. — Mint minden foglalko­záshoz, ehhez is az kell, hogy az ember szívesen áll­jon minden reggel a munká­jához — mondja. Hétfőn reggel inkább ko­rábban találkozik barátaival, hogy megvitathassák az elő­ző napi sporteseményeket. — Még inaskoromban tör­tént meg velem, hogy meg akartak viccelni munkahe­lyemen. Tudták, hog”’ szere­tek tréfálni, megmagyarázni mindent, ha éppen arra van szükség. Tésztasodrás, kifli­hajtogatás közben, amíg fél­renéztem, egy darab fát tet­tek az egyik kiflitésztába. Vékony legény voltam, és nevetni akartak rajtam, hogy nem tudom majd meghajlí­tani a tésztát. Nem volt sze­rencséjük, mert kihallgattam őket előző nap, és tudtam, hogy nagyon szeretnének ne­vetni. Amikor a kritikus kif­lihez értem, mintha mi sem történt volna óvatosan ket­tétörtem benne a fát, s el­igazítva odébb toltam. Már a negyedik kiflit formáltam, amikor megszólaltak a töb­biek: elég erős keze van ah­hoz, hogy egvszer pé& .hes­sen belőle. Nagy József almából csak 80 vagonnal, sző­lőből meg csupán 5—6 vagon­nyit vásárolhatott fel. Egyéb gyümölcsfélék felvásárlási terve sem teljesült. A szövet­kezeti felvásárláshoz tartozó termelvények közül a burgo­nya terméskiesése a legsúlyo­sabb. Szerződni kellő nagysá­gú területre szerződtek ugyan a termelők, a kedvezőtlen időjárás azonban nem tette lehetővé elegendő étkezési burgonya megtermelését. Mindössze 2200—2300 vagon átvételére számít a MÉK, hol­ott terve 5800 vagonnal írt elő. A burgonyaellátás gond- vala- ' iának megoldására a szükség- éjjel- nek megfelelően orszásos szer­vek természetesen intézkednek hatáskörükben, hiszen fontos élelmezési cikkről, második kenyerünkről van szó. Vissza­térve a burgonyatermelés me­gyei helyzetére, egy kissé ta­lán meglepő és váratlan az a kilátás, hogy az érdekelt vál­lalat számításai szerint van és lesz elegendő vetőgumó. Az átvett mennyiség 1986 vagon­ra tehető, és a fölmérések szerint meglesz a 2710 vago­nos előirányzat Ez tehát jó­val több, mint amennyi bur­gonyát a termelők étkezési célra adtak és adnak el szer­ződés alapján. A ZÖLDSÉGTERMELÉST szintén nehezítette a kedve­zőtlen időjárás. Csupán para­dicsomból mintegy 130, papri­kából és uborkából egyaránt 50—50 vagonnal kevesebbet vásároltak fel a tervezettnél. Mindez tehát nem a termelé­si kedv csökkenéséből adódik. A minősítési viták és a gya­kori áringadozásokból fakadó nézeteltérések — a MÉK érté­kelése szerint — az előző évekhez mérten észrevehetően csökkentek; a kapcsolat ja­vult, a vitás kérdések meg­oldása gyorsult, az anyagi ér­dekeltségen nyugvó termelési készség megvan. Az elmodot- takat támasztja alá az a tény is, hogy például a jövő évre előirányzott 3400 hóldnyi zöldségből már 2500 holdnak a termelésére megkötötték a szerződést. JÖL HALAD A TOJAS- FELVÄSÄRLAS. Erre kapott évi tervét a baromfiipar már teljesítette, és december vé­géig még 10 százalék terven felüli mennyiség átvételére számít Ami pedig a baromfit illeti: ennek felvásárlási terve is megvalósulhat. A húscsirke önmagában természetesen nem elég, de a feldolgozó- iparnak most van is mihez nyúlnia. Kéri a földműves­szövetkezeteket, hogy a háztá­ji gazdaságokból küldjék azt a több mint 30 000 db hízott libát, ami kell az évi terv tel­jesítéséhez. A tejfelvásárlásrdl csak annyit: nagyrészt az ismert állategészségügyi okok miatt 348 OCO hl került eddig a tej­üzemekbe; ez az évi tervnek nem egészen 73 százaléka. Az említett mennyiség és arány azonban más nehézségek mel­lett arra is utal, hogy a tej­termelésre fokozottabb gondot kell fordítani. MINDENT EGYBEVETVE: a megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztálya megálla­pította, hogy a mezőgazdasági dolgozók tettek erőfeszítése­ket az idén is az árutermelés feladatainak megoldására, a közellátás igényeinek kielégí­tésére. Ha munkájuk nem járt is a kívánt sikerrel, közérde­ket szolgáló törekvésük, igye­kezetük becsülendő. A felvá­sárlási vállalatok vezetői és dolgozói ugyancsak elismerést érdemelnek nehezebb körül­mények között, nagyobb ter­vek megalapozásáért és a le­hetőségek szerint való teljesí­tésért végzett munkájukért Közös feladatuknak most két része van: tegyenek meg mindent azért, hogy a várt bevétel ellenében az összes mezőga- égi árut átadhas­sák idejében a közös és ház­táji gazdaságok, és a szerződ­tetés folytatásával jobban alapozzák meg a felvásárlás 1966. évi előirányzatait. Kutas József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom