Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-11 / 266. szám

AZ INTÉZETI NAPOK SZERDAI ESEMÉNYEI MS'ZMP 'MERVCI -Rir^tTSAC-A-.É** MEGYE' TÄNACS LAPJA A SZÍNHÁZ torzstaqjai Tőanmkcu/. Ráírni Él Kaposváron immár tíz esztendeje egy idős férfi. Te­kintélyt parancsoló homloka, huncutul mosolyra álló sze­me, góbés arca a színházba ritkábban járók között is is­merősnek tetszik, a rendsze­res színházlátogatók meg sze­retettel köszöntik, majd tisz­telettel súgnak össze háta mögött. Egy egész város sze­reti, tiszteli és becsüli, ö is szereti a városit. Valamikor, évekkel ezelőtt úgy vallott: »Annyira szívemhez nőtt ez a város és közönsége, hogy még nyugdíjasként is itt kí­vánok majd élni.« Nos, a nyugdíjkorhatáron jóval túl valóban itt él közöttünk, de most is alkotómunkában, a színház megbecsült művésze­ként. Homokay Pálról, mind­annyiunk szeretett Pali bá­csijáról van szó. 1922 óta dolgozik a magyar színházművészet szép, de na­gyon rögös pályáján. — Elvégezve az akadémiát, rögtön otthagytam Pestet Er­délyi gyerek voltam, Erdélybe húzott a szívem, Nagyváraid­ra szerződtem. »levegője« volt minden szín­padra lépésé­nek. Játszott klasszikus és modern dara­bokban, ko­mor tragédiák­ban és zenés vígjátékokban. Néhány talá­lomra kiraga­dott példa e munkás évti­zed legemléke­zetesebb szere­peiből: Sarka- di Imre Szep­tember című drámájában Si­pos szerepe; Thornton Wil­der a Mi kis városunk című művében Mis­ter Gibbs; de volt kancellár az Ármány és szerelemben, Don Diego a Cidben, Polo- nius a Hamlet- ben vagy Shaw Próba közben. Délelőtt szerepet tanul az öltözőben. Szent Johan­nájában érsek. És Willy Lo- man, újra, de újra Loman. ö maga is ezt tartja legemlé­kezetesebb sze­replésének, szí­nészi pályája csúcsának. Ki- teljesedés és összegezés. Negyvenéves színészi jubi­leumán »juta­lom játékként« tűzték műsor­ra Arthur Mil­ler drámáját, Az ügynök ha­lálát. Homokay Pál játékáról ilyen kritiká­kat olvashat­tunk: »Színész és szerep na­gyon szép ta­lálkozásának lehettünk ta­núi »hisz­Kis megszakítással állan­dóan vidéki színész volt és maradt, nem vonzotta a fő­város; a vidéki színészet föl­lendítésén dolgozott egy éle­ten keresztül. Megjárta az ország majd minden városát Nagyváradtól Kassáig, Ko­lozsvártól Pozsonyig, Maros- vásárhelytől Pécsig. Ahogy haladtak az évek, végigjátszotta egy színészi pá­lya majd minden szerepkö­rét a lírai hőstől az apaszí­nészig. Volt rendező és szín­házigazgató, játszott ifjú Ró­meót és öreg Willy Lomant. Életének külön fejezete színházigazgatói működése. Az ő nevéhez fűződik a Rusin Nemzeti Színház megteremté­se — ezt 1944-ben a németed bevonulása szüntette meg —, 1947—48-ban elévülhetetlen érdemeket szerzett éppen Ka­posváron az első helyi mun­káselőadások megszervezésé­vel A színházak államosítása­kor előbb Kecskemétre szer­ződött; 1955-ben, az önálló kaposvári színház megalaku­lásakor az elsők között írta alá a szerződést, sietett vissza a nagyon szeretett Somogyba, a somogyi emberek közé. Egyi­ke ama kevés színészeknek, akik tíz éven át hűek marad­tak a kaposvári színházhoz. Tíz éven át a szebbnél szebb színészi feladatok egész sorát oldotta meg kitűnően, a kö­zönség számára sokáig emlé­kezetesen. Játszott miniatűr csiszolású epizódokat, néhány erőteljes vonással megrajzolt karakterszerepeket — mind­egyikbe életet lehelt; sajátos szűk lelkének mind szélesebb skálát megszólaló háboro- dását, és mellé állunk, mert az átélt színészi játék kény­szerít erreDe folytat­hatnánk a sört, szerepei fel­sorolását, nehezen lenne vé­ge; mindegyik szerepében más és más volt, mégis mindegyik szerepén átsütött egy kitűnő színész sajátos egyénisége. Ma is alkot. Ott láthatjuk a színpadon napról napra. Es­ténként a Duna-parti rande­vú amerikás magyar gyárosá­val szerez kellemes perceket a közönségnek, délelőttön­ként egy mai lengyel dráma bonyolult figurájával birkó­zik. Segít partnereinek, egy gazdag színészi élet tapaszta­latait adja tovább fiatalabb pályatársainak. És így van jól. Egy életet, bármilyen gazdag eredmé­nyekben, sohasem szabad be­fejezettnek tekinteni. A nagy ünnepekre új meg új hétköz­napok jönnek, melyek új meg új csúcsokra vezethetnek. Így lesz maradandó a közönség élménye, valóban teljes a színészi pálya. T. E. Tallózás az fmsz-ek kulturális terveiben (Tudósítónktól.) A földiművesszövetkezetek a párt- és tanácsi szervekkel s a tömegszervezetekkel karölt­ve végzik művelődési tevé­kenyt ’ükét. Évi nyereségük egy százalékát (körülbelül 250—270 000 " őri n tat) a falusi adásaira mozgósítanak; Nagy- csepelyen, Szólódon, Balaton- szemesen és Bálványoson író-olvasó találkozót tarta­nak. A siófoki Balaton Tánc­együttes a járás községeiben mutatja be műsorát, és cseh­A tanítóképző intézeti nap­jainak tegnapi programjában két fontos előadás hangzott el, és egy bemutató tanítást tar­tottak a gyakorlóiskola har­madik osztályában. Az első előadásban — A tor­nateremmel nem rendelkező is­kolák testnevelése címmel — Ozsváth Ferenc intézeti tanár a testnevelés hatásáról, az ud­vari és a téli foglalkozásokról valamint a tantermi testneve­lési órák lebonyolításáról be­szélt. 1 Egy nagyfokú elmaradott­ságra hívta fel a hallgatóság figyelmét; a testnevelés a töb­bi tantárgyhoz viszonyítva ki­sebb szerepet kap az általános iskolák oktató-nevelő munká­jában. Előadását Giesz Gyula gyakorlóiskolai tanárnak tan­termi testnevelést bemutató tanítása, majd az előadás és a tanítás vitája követte. Meleg József intézeti vezető tanár A tartalom és a módszer viszonya a tanítás gyakorlatá­ban címmel tartott előadást. A probléma fölvetésének szükségességét régi és új pél­dákkal bizonyította, melyek a tanítóképzés során vetődtek fel. A módszeres eljárások ke­rültek legtöbbször az órák megbeszéléseinek előterébe. Az órák tartalmáról általában kevés szó esett. Az előadó konkrét példákon elemezte a tartalom és a módszer viszo­nyát, és megállapította, hogy alapvető fontosságú az oktatás tartalma, és ez (többek kö­zött) határozza meg a mód­szert. Az intézeti napok másnapja is sok új, hasznos tapasztalat­tal, ismerettel gyarapította a vidéki és a városi általános is kólái tanítókat. Szociális helyiségeket építenek a Vas- és Fémipari Vállalatnál A Kaposvári Vas- és Fém­ipari Vállalatnál nincs szociá­lis helyiség. A dolgozók még tisztálkodni sem tudnak. Ke­vés az iroda is. A vállalat ad­minisztratív apparátusa a Pa­tyolat épületében dolgozik. A vállalat vezetői és dolgo­zói régóta kérik a tanácsot: építtessen szociális helyisége­ket, irodákat. A kérést a ta­nács most teljesíti. Fedezetet biztosított egy irodaház ópítér sére. Ebben helyet kapnak i szociális helyiségek is. Az irodaház, amelyet a Ta­nácsi Tervező Iroda tervei alapján a Patyolat mel lett építenek, igen korsze­rű lesz. A Tanácsi Építőipari Vállalat hétfőn átvette a raun kahelyet, és megkezdte az épít­kezést. Az idén 200 000 forint értékű munkát fog elvégezni a vállalat. A jövő év végén ad­ják át rendeltetésének az iro daházat. Érdekes népszerűsítő terv a galambtenyésztők programjában könyvtárak fejlesztésére és szlovákiai fesztiválra készül. más művelődési célokra for-1--------------­d ítják. Kulturális terveik között sok érdekes, szép feladattal találkozunk. Fonyódon a szö­vetkezet énekkara a község politikai ünnepein és a szö­vetkezeti taggyűléseken is gyakran szerepel. Cserehang­versenyt terveznek a mágo- esi kórussal közösen. Kadar- kúton könyvismertető és is­meretterjesztő előadásokat, író-olvasó találkozókat ter­veznek. A szöllőskislakiak népi együttese új táncjátékot ta­nul. Bárány Tamás Rajtunk is múlik, Goldoni Tíz kiló arany és Goncsár Budapes­tért c. drámai művét fogják bemutatni a lengyeltóti szín­játszók. A göllei szövetkezet könyv- ismertető előadásokat rendez Fonóban, Büssűben, Kazsö- kon, Kísgyalánban, Aisóhe- tényben és Szentivánon. Ba­latonszárszón a televízió me­zőgazdasági témájú szakelő­A Magyar Gaiamibtenyésatők Országos Szövetsége díszga- lamb-szakosztályának kapos­vári vezetősége érdekes nép­szerűsítő tervvel egészítette ki programját. Elsősorban a díszgalambok, de a hazánk­ban tenyésztett egyéb ga­lambfajták jobb megismer­tetésére, a velük való foglal­kozás megkedveltetésére dia­filmsorozatok készítését és forgalmazását határozták el. A galamb szép, nemes ál­lat, miért ne tudjunk róla többet, mint amennyit eddi- ' ismereteink birtokában tu­dunk? Életéről, tenyésztésé­nek folyamatáról filmet ké­szítenek a nemrég kiadott pályázati felhívás értelmé­ben, s ezt az Ifjúsági mese- és oktatófilmek között szó­rakoztató, ismeretterjesztő so­rozatként kívánják a közön­ség elé vinni. A szakkör pályázatán min­den amatőr fotós részt ve­het, s a hazánkban tenyész­tett valamennyi galambfajtá­ról készíthető egyedi vagy csoportos fölvétel. A pályá­zók bemutathatják a madár elhelyezését, az etetés és ita­tás mozzanatait, a fészekra­kást, a keltetést meg a szárnyra kelés szakaszait. Szép fotótéma a röpgalambok tartása és röptetése is. A pályázaton való részvétel föltételeiről és a pályadíjak­ról a szakosztály részletes tá­jékoztatást ad. Szórakoztató, érdekes for­mában közelebb vinni az emberekhez a galambászatot: ez a célja a díszgalamb- szakosztály vezetőségének. A felnőttek készítette színes diafilmek minden bizonnyal sok ismerettel gazdagítják majd a gyerekeket, s meg­szerettetik velük a galambte­nyésztést. Hatezer évvel ezelőtt az „égi táborban“ Észak-Argentínában, a Cam- po del Cielo (mennyei tábor) környékén lakó indiánoknál nemzedékről nemzedékre száll az a legenda, amely szerint az idők kezdetén óriási vas­tömb hullott alá az égből, hogy szétzúzza az embereket. Már 1576-ban ezt mesélték az első conqüistadoroknak, s 1964-ben is elmondták a Co­lumbia Egyetem geológiataná­rának, Cassidy professzornak. A tudós kíváncsi volt az ég­ből pottyant vastömbre: geo­lóguscsoportot menesztett a helyszínre, ahol bebizonyoso­dott, hogy az indián legenda nem alaptalan. A geológusok húsz kilométeres vonal men­tén kilenc meteoritkrátert fe­deztek föl, és óriási szikla­darabokat találtak. Ezek sze­rintük olyan bolygó marad­ványai, amely mintegy hat­ezer évvel ezelőtt csapódott a földbe. SZERELMES BICIKLISTÁK Bacsó Péter rendező épp­úgy, mint korábbi filn\ ben, a Nyáron egyszerű­ben a mai fiatalok problé­máival foglalkozik. Három fiatal kerékpáron és kevés pénzzel nekivág a Bala­tonnak. A könnyet! nyári kalandnak ígérkező kirán­dulás azonban a három fiú egj’énisége szerint más­más konfliktust rejt magá­ban, és erről szól a film. főszerepeit o’ -i filmes fia­tal színészek Játsszák. Fé­nyes Szabolcs zeneszámai közül egyik-m-isik már slá­ger lett. (A filmet a Vörös Vai H • '!• • * r*i játsszák november 11-től 14-ig.) SOfi. OK A topless-őrület ellen Amos Ciabattoni, az olasz divatkamara főtit­kára a topless-őrületről, vagyis a felsőrész nélküli fürdőruháról szólva kije­lentette: »A divatnak fel­adata a nőket öltöztetni és nem vetkőztetni.« * * * Melbourne-ben a vihar hatalmas plakátot szakí­tott le egy ház faláról. A plakát siklórepülésben egy kirakatba esett, és út­közben két embert meg­sebesített. Magán a plaká­ton ez a felírás díszelgett: »Segítsetek elhárítani a baleseteket/« * * » Egy manchesteri napi­lapban jelent meg egy olvasó levele a következő tartalommal: »Amikor legutóbb olvastam tudó­sításukat egy repülőgép­katasztrófáról, szinte rosz- szul lettem tőle. Nem tud­nák az efféle híreket ked­vesebben, vidámabban és élvezetesebben megírni?« « * * A műtét nem műalkotás Dr. O’Neill Kane phila­delphiai sebészt följelen­tette egyik női páciensé­nek a férje, amiért az or­vos műtét után az ösz- szevarrt seb mellé teto­válta a saját monogram­ját és a műtét dátumát. A bíróság a sebészt fölmen­tette azzal az indokolással, hogy a tetoválás olyan helyen van, amit »nem szükséges közszemlére bo­csátani«. * * » Fájdalommentes szülés... A »várandós« apák ál­matlanok, rosszkedvűek, rosszullétről panaszkod­nak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 'szülés megpróbáltatás a leendő apáknak is. Ellenszere: a megfelelő lélektani előké­szítés. Franciaországban ötven leendő apát tanulmányoz­tak, s huszonkettőt vetet­tek alá az említett »ed­zésnek«. Míg a 28 elő nem készített apa közül 9-nek különböző zavarai voltak alvással (rémálmok), má­sok pedig emésztési za­varokról panaszkodtak (hányás az első három hó­napban, majd növekvő étvágy, amely erős súly- gyarapodásra vezetett), a 22 »előkészített« közül egyiknek sem volt semmi panasza. Teljes lelki nyu­galommal jelen voltak a szülésnél, sőt egyesek — az orvosok ösztönzésére — maguk vágták el a köl­dökzsinórt. Franciaországban, Olasz­országban és Svájcban jó néhány szülészeti köz­pontban bevezették az említett előkészítést, amely állítólag jót tesz a terhes asszonyoknak is: a férj aggodalmai nem fo­kozzák az övékét. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága é* a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19. 15-11. Kiadja ■* Somogy megyei Lapkiadó vállalat, Kanosvár, Latinka S u 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: S'abó Gábor. Beküldött ke ura tot nem őrzőnk meg és nem adunb vissza. Terjeszti: a Magvar Posta. Elő­fizethető a helyi postahv nt«lóknál és postiskézbesítőknél. ’lefizetést d!) egy hónapra V2 Ft. 'cd-’x: 25067 i • m • / ei N v;*mda* I Ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom