Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

MHOGTI NÉPLAP Vasárnap, 1965. november t. Röplabdázók November 7 kupáért a A Nagy Október és a sport Bátran elmondhatjuk: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeinek hatására az egész világ sportkultúrájának fejlődé- M megváltozott. Átalakult a «portról alkotott általános felfo­gás, a szovjet példa hatására még a kapitalista államokban is na­gyobb gondot kezdtek fordítani a tömegek sportjára, s kezdték egyre inkább felhasználni a test­nevelést, mint a nevelés fontos részét és eszközét. Hallatlan mér­tékben meggyorsult a sport szín­vonalának emelkedése — különö­sen azóta, hogy a Szovjetunió be­kapcsolódott a nemzetközi sport­életbe. A Szovjetunióban mondották ki először és félreérthetetlenül, hogy a testkultúra szerves része a kul­túra egészének, s ahhoz az egész népnek joga van. Már a fiatal szovjet állam első éveiben, ami­kor még élet-halál harcot kellett föl '{ti fii» létéért és fennmaradá­sáért, Ciliikor a szocialista gaz­daság kiépítése, a mindennapi kenyér megtermelése volt az alapvető cél, megkezdődött a szo­cialista testkultúra kialakítása, az igazi népi sportmozgalom meg­szervezése. A húszas években vi­lágszerte felfigyeltek a szovjet tömegsport, nagyszerű kezdemé­nyezéséire és hatalmas arányaira. A kezdeti bukdácsolások után fo­kozatosan kialakult a szovjet sport rendszere, amely elsősorban a nagy tömegakciókra, a külön­böző területi és szakmai sparta­kiádokra, a nagyszabású torna- ünnepélyekre, valamint a jel* vényszerzési mozgalmakra tá­maszkodott és támaszkodik mind a mai napig. Ezek az akciók egy-egy alka­lomkor sok tízmilliós tömegeket mozgósítottak és hatalmas ará­nyokban segítettek népszerűsíteni és megszerettetni a sportot. A spartakiádok hatása alól úgy­szólván a világ egyetlen orszá­gának sportmozgalma sem tudta kivonni magát, a hasonló tömeg­akciókat világszerte a szovjet spartakiádok szervezeti mintájá­ra valósították meg. A különböző tömegsport-módszerek közül az elmúlt húsz esztendőben nálunk is a szovjet példa nyomán meg­valósított Falusi Spartakiád arat­ta a legnagyobb sikert. Hasonló volt a helyzet a jel­vényszerző mozgalmakkal is. Eze­ket alkalmazták már korábban egy-egy sportágban, de nem mint a tömegsport, hanem mint az utánpótlás szervezési módszerét. A Szovjetunióban honosították meg és alakították ki szinte pél­da nélküli sikerrel az úgyneve­zett komplex jelvényszerző rend­szert, amelynek célja hatalmas tö­megek mozgósítása és sokoldalú testi képzése volt. A Szovjetunióban mondották ki először, hogy a sport nemcsak egyéni és társadalmi, hanem ál­lami ügy is. A szovjet sport hoz­ta létre először a sportmozgalom állami szervezetét még a húszas években, s az akkori kezdemé­nyezést próbálják most megva­lósítani több nagy kapitalista ál­lamban. A szovjet sport átütő sikere azonban érthető módon csak az­után következett be, hogy a Szovjetunió a második világhábo­rút követőleg bekapcsolódott a nemzetközi sportéletbe. Rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy a szovjet testnevelés-elmélet világ- viszonylatban is élen jár, s a Szovjetunió a legtöbb sportágban a világ legjobbjai közé tartozik. A Szovjetunió megjelenése az olimpiákon és az egyes sportágak világversenyein óriási lendületet adott a sport fejlődésé-ek. A békés egymás' mellett élés és a békés verseny elvének meghir­detése rendkívül kiélezte a sportr beli versengést. Olyan nagy ka­pitalista országok, mint az Egye­sült Államok, Anglia, Franciaor­szág, Nyugat-Németország, Olasz­ország stb., ahol évtizedek óta kizárólagosan társadalmi ügyként kezelték az amatőr sportot, az ál­lam éppen a kiélezett verseny ha­tására kénytelen volt anyagi ál­dozatokat vállalni a sportbeli fej­lődés érdekében. A világ sportkultúrája ma a további fejlődés óriási lehetősé­geit hordozza magában, .s ez sok tekintetben köszönhető azoknak a változásoknak, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom eszméi hoztak a sportélet­be. Hoz-e meglepetést a labdarúgó KB! fináléja? Végéhez érkezett a legnépsze­rűbb sportág legjobb csapatainak küzdelemsorozata. Huszonhatod­szor lépnek pályára a bajnoki pon­tokért az NB I reprezentánsai. Ez a forduló van hivatva eldönteni, hogy valóban a Vasas-e a bajnok, hogy a , Szeged mellett a Komlói Bányász búcsúzik-e a labdarúgó NB I-től. Aligha hinnénk, hogy ne így tör­ténne. Matematikailag persze még elképzelhető változás, hisz ha a Vasas 3:0-ra kikapna a Fáy utcá­ban a Salgótarjántól, a ferencvá­rosiak viszont ugyanilyen arány­ban nyernének Tatabányán, akkor bekövetkezhetne az, hogy a piros­kékek a már biztosnak érzett baj­nokságukat elveszítenék. Az ilyen­fajta eredmények azonban aligha képzelhetők el. Reális számítás szerint a Vasas ugyanis legalább egy pontot szerez az SBTC ellené­ben. Akkor pedig már mindegy, bogy győz-e a Ferencváros Tat'á^ bányán. Ez utóbbinak annál ki­sebb az esélye, mert a ferencváro­siak utolsó bajnoki mérkőzésükön nemcsak a sérült Rákosit kell hogy nélkülözzék, hanem váloga­tott középcsatárukat, Albertot is. Az NB I gólrekorderét ugyanis a múlt vasárnapi Vasas elleni mér­kőzésen történt sportszerűtlensé­géért egy bajnoki mérkőzéstől el­tiltották. Latolgatva a kiesés körüli hely­Vidéki hirdetőink FIGYELMÉBE! Hirdetéseiket as alábbi megbízottainknál m feladhatják: BALATONT*OCiLÁR Szabd József, ruházati boK BARCS Kadarkúti István, villamossági bolt CSÖRGŐ Peti Erzsébet, könyvesbolt PONTOD Bata Lőrinc, könyvesbolt KADARKÚT Föle Lajos, ruházati bolt MARCALI Zavagyil Géza, könyvesbolt NAGYATÁD Paczek Mihályné, könyvesbolt TAB Kndari Károly, vasboM KAPOSVÁR Emődi István bélyegkereskedés, Májas L a. 32. A fenti hirdetési megbízottak apróhirdetést, gyászjelentést, köszönetnyilvání­tást és keretes hirdetéseket is felvesznek. zetet, nagyon kevés a valószínű- ! sége annak, hogy a komlóiak meg­előzzék a bajnoki táblázaton a Do­rogi Bányászt. E héten mind a Komló, mind a Dorog idegenben játszik. Az előbbi Kispesten, az utóbbi csapat a Megyeri úton. Vaj­mi kevés a győzelmi esélye a két bányász együttesnek a Bp. Honvéd, illetve az Üjpesti Dózsa ellenében. A Komló csak az esetben kerül­hetne a dorogiak elé, ha nagyará­nyú győzelmet aratoa Tichy ék el­len, ugyanakkor az Ü. Dózsa gól­záporral nyerne Dorog ellenében. Befejeződik tehát a labdarúgó NB I küzdelemsorozata. A sportág történetében elég jelentős állomás volt a mostani bajnoki év. Meg­állapíthatjuk., hogy általában fej­lődtek az NB I-es csapatok, s ez a fejlődés magával hozta a nem­zeti válogatott feljavulását is. En­nek konkrét bizonyítéka az is, hogy az 19G5-ÖS esztendő jó mun­kája nyomán a magyar labdarúgó­válogatott ott lehet majd London­ban, a jövő évi világbajnoki torna döntőjében­BIRKÓZÁS Colobieza igen — Gschwindt nem A Magyar Birkózó Szövetség is­mét megrendezte az l»49-ben szüle­tett birkózók ellenőrző, válogató versenyét. Ezen a tornán Buda­pesten a somogyi színeket a tatai előkészítő táborozáson is részt vett Goloblcza és Gschwindt képviselte. A két tehetséges fiatal birkózótól jó szereplést vártak a Dózsánál. A végén meg kellett elégedni őtven százalékos sikerrel. Golobicza a várakozásnak megfe­lelő«! jól birkózott. Négy mérkő­zést vívott, és biztosan lett súly­csoportjának győztese, A verseny után a szakvezetők közölték a Dóssá birkózóval, hogy továbbra is számítanak rá a válogatott ke­retben, s azonnal meghívták a té­li tatai táborozás*« is. Nagyjából ezt az eredményt vér- tik Kaposváron Gsehwindtől te, bár ez a fiú az utóbbi időben sé­rüléssel bajlódott. Elsősorban azon­ban nem a sérülés volt az oka an­nak, hogy Gschwindt a nálánál gyengébb képességű eU«ifelektől kikapott. Nála az utóbbi időben ugyanis Jelentkezett egy veszedel­mesebb sportbetegség, az elbiza­kodottság. Mintha Gsohwindtnek kissé fejébe szállt volna a dicső­ség, meg a kétszeres tatai meghí­vás. Ezért nem sikerült ez a bu­dapesti próba. Viszont, ha Gschwindt levetkőzné hibáit, ak­kor három hét múlva a serdülők magyar bajnokságán bizonyíthat­ná, hogy csak pillanatnyi megtor­panásról volt nála szó. A somogyi NB 11-es röplab­dacsapatok a mai napon mind a Nemzeti Bajnokság küzdel­meiben vesznek részt. Nem tétlenkednek azonban azok sem, akik nem tartoznak az él­vonalbeli csapatok sorába. A Kaposvári Járási Röplabda Szövetség idén is megrendezi a hagyományos November 7. Ku­pát. Ma reggel 8 órától a Fel­sőfokú Tanítóképző I *érst *rtr- natermében kezdődnek a küz­delmek, amelynek befejezése után újebb érdé es kiUv __r. k ötések kerülnek sorra. 11.30 órakor a Baranya megyei nőt csapatba'nok, a Pécsi Dózsa a Somogy megyei bajnok Bat - együttesével mérkőzik. A ta­lálkozó érdekessége, hogy mind a két csapat készül az NB Il-be jutásért folyó osztá- lyozókra. A mai összecsapás buemvos fokig képet nyújt majd, hogy milyen erőt képvi­sel az idei somogyi bajnok, Baté együttese. Ejnye, ejnye, játékvezető sporttárs! Nem keresünk mentséget azoknak a számára, akik »bí­ráló« megjegyzéseikkel megza­varják a futballpályák rend­jét. Általános elv, hogy a mér­kőzések alatt a játékvezetőé a döntés joga. Hogy esetleg té­ved? Hát utó végre tévedni em­beri dolog. A bírói tévedések — melléfogások — nem jogo­sítják fel sem a játékost, sem a szurkolót, hogy ízléstelen megjegyzéseikkel, minősíthetet­len kifejezéseikkel még jobban zavarba hozzák a futballpályák dirigensét. Az utóbbi időben azonban mind gyakrabban találkozunk ennek fordítottjával is. Még a magasabb szintű bajnokságok­ban is előfordult, hogy »neves-« játékvezetők a bekiabálásokra szóval vagy jellel »válaszoltak«. Az ilyesmi persze csak olaj a tűzre. Hogy nem egyedi jelen­ségekről van szó csupán, azt épp a legutóbbi bajnoki forduló bizonyította. Feljegyeztünk né­hány kirívóbb esetet a somo­gyi mérkőzések krónikájából. A K. Vasas—Szekszárdi Dó­zsa NB Ill-as mérkőzés vezető bírája egy ízben olyan szavak­kal »felelt« az egyik nézőnek, ami bizony nem bírná el a nyomdafestéket. A hang bizony csöppet sem emelte a játékve­zető tekintélyét, s nem oldotta meg a problémát sem. Még egy osztállyal lépjünk följebb. Pé­csen a Pécsi BTC—K. Honvéd mérkőzés második félidejében Erdősi, a kaposvári kapuvédő az egyik pécsi támadásnál lest reklamált. Helyesen tette-e vagy sem, ez más lapra tarto­zik. A kapusnak küldött »vá­lasz: »Ügy kivágom innen, mint a ...« nem volt NB Il-es szin­tű, sőt nagyon is útszéli volt. Elítélendő! A megyei bajnokságban a ki­esés szempontjából fontos mér­kőzést vívtak Lengyeltótiban. A Lengyeltóti—K. Vasutas mér­kőzésre kaposvári bírót (!?) kül­dött a SLASZ Játékvezető Bi­zottsága. A hazai szurkolók, amikor egy-egy vitás esetben a kaposváriak javára döntött a bíró, elégedetlenkedtek. Pár­tossággal vádolták a játékve­zetőt. Meg is kapták rá a »vá­laszt« ... És folytathatnánk a sort. Ezért is hívjuk fel a tör­téntekre a figyelmet. A játékvezető munkájáfiak megzavarása, sértegetése meg­engedhetetlen. Az ilyenfajta megnyilvánulások ellen harcol­ni kell. De nem eshetünk az ellenkező végletbe sem, s ha jelentkeznek ilyenfajta kinö­vések, mint amelyekkel mind gyakrabban találkozunk, azt Is menthetetlenül le kell nyese­getni. —‘ Kovács — Fejlődő sporttelep Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa november 7. alkalmával a testnevelés és sport területén vég­zett eredményes munkáért a Magyar Népköztársaság Sport- érdemérem arany fokozatát ado­mányozta Temesi Lajosnak, az MTS Somogy megyei tanácsa fő­előadójának; a Magyar Népköztársaság Sport- érdemérem bronz fokozatát ado­mányozta Somlyai Lászlónak, az MTS Somogy megyei Tanácsa Teke Szövetsége elnökének; Va­dász Jánosnak, az MTS Somogy megyei Tanácsa Sportlövő Szövet­sége elnökének. Nines abba» semmi rendkívüli, ha egy általános vagy középisko­la udvarán akár több spprtlétesít­ményt látunk. A testnevelés a mo­dern pedagógiában lassacskán már megkapja az őt megillető helyet. Ezért szaporodnak gomba mádra a kézilabda-, röplabdapályák az Iskolaudvarokon, ezért tart a pálya­építkezési láz az általános és kö­zépiskolákban egyaránt. Amit a kaposvári Táncsics jvii- hály Gimnázium e téren tett, az mégis külön szót érdemel. Ma­napság már elmondhatjuk, hogy ez az iskola illetve annak sport­köre valóságos sportkombinótot te­remtett. A mű valójában mos lett teljes. Csak nemrégiben fejezték be ugyanis a Táncsics diákjai egy 180 méteres futókör munkálatait. Ezzel, ha korlátozott körülmények között is, de otthont kaptak a Táncsics futóatlétái is. Szemet gyönyörködtető a kép. A piros salakos, már korábban el­készült kézilabda- és röplabdapá­lyák mellett a Táncsics udvarában van a megye egyik legkorszerűbb bitumenes kosárlabda pályája. Már korábban is itt rendezték meg a megyei atlétikai bajnokság dobó­számalt. Most készen áll a futók köre is. Kertész István és Fért® Pál testnevelő tanárok irányításá­val a fiatalok maguk építették. Az intézet és a megyei sportszö­vetség anyagi áldozata előterem­tette a szükséges salakot és egyéb kelléket. A szép napsütéses őszi délutánokon igen mozgalmas a kép a Táncsics sportpályáin. Nap mint nap benépesülnek a pályák, csak azt sajnálják a fiatalok, hogy az időjárás lassan beparancsolja őket a terembe. No de így sem volt hiábavaló a munka. A most már teljesen készen álló sportpá­lyák nagy távlatokat nyitnak a megye egyik legkitűnőbb diák- sportköre előtt. Azóta már eltűntek a salakhegyek. A piros salak elterítve, le- hengerelve borítja a kézilabda-, a röplabdapályákat es a futókort W-’wi' Az atléták »kóstolgatják* az új pályát. Kicsit szokatlan a kis kör. de ezen Is felnőhetnek az új Kovács Gézák, Kovács Erzsik a Táncsicsban. Az egykori fiúgimnáziumban ma a lányok ugyanúgy sportolnak, mint a fiuk. Hevesek, sőt olykor túl hevesek a kézilabda csaták. Kiállítások tervezése és kivitelezése, prospektusok, címkék, stb. tervezése, tablók készítése, kirakatok rendezése a Jéc$i TEMPÓ KIsz. íkorációs részlegében Pécs, Bajcsy Zsilinszky u. 31. (13506) Ismét nyerhet, ha könyvsorsjegyet vásárol. Könyvsorsjegyek kaphatók az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban, az üzemi könyvterjesztőknél és a földműves­szövetkezeti könyvesboltokban! Húzás: december 12-én. («91)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom