Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-05 / 261. szám
Péntek, 1965. november 5. 3 SOM rVINÉPLAP /1k mikor csaknem há- /m rom éve Csurgó / / m községi és járási C. vezetőivel beszélgettem a járási székhely múltjáról, fejlődéséről és jelenéről, nem sok jót mondhattak. — A legelhanyagoltabb járási székhely ... Valamire való középület az elmúlt tíz év alatt alig épült. Nem szaporodott a családi házak száma sem, az emberek inkább elmentek innen ... Nincs buszváró, a felnőttek és a gyerekek is kénytelenek a szabadban vagy a vendéglőben várakozni. Nagyon kellene egy mentőállomás, mert amire Kaposvárról vagy Kanizsáról ide ér a mentő, meghalhat a beteg... A községen átvezető poros út miatt nyáron az ablakokat nem lehet kinyitni ... Kevés az iskolai tanterem, és a meglévők is korszerűtlenek ... Nagy szükség lenne néhány szolgálati lakásra, pedagógusoknak és más szakembereknek. Hosszan sorolták még, mi minden kellene. Elmondották közben azt is, hogy mi az, amit saját erőből, a község A község egyik új büszkesége, a buszváró. tetszetős épület hívja fel magára a figyelmet. Ha a sétáló idegen először nem is tudja, hogy milyen célt szolgál, hamar rájöhet az épület elé gördülő fehér mentőautóról... A Korszerűsítik a Faipari Vállalatot. buszvárót és a mentőállomást is nemrégen adták át rendeltetésének... Mindkettőt a járás községeinek összefogásálakóinák összefogásával akarnak megvalósítani, s mihez kérik az állami támogatást. Akkor ügy tűnt nekem, hogy oiyan álmodozások ezek ... ... Széles, korszerű, bármelyik nagyvárosnak is díszére váló útra kanyarodik az autóbusz, nem sokkal azután, hogy az állomás elől utasokkal megrakva elindul. S aki régebben járt Csurgón, meg lepődik, hogy nem áll meg í Korona Szálló és Éttererf előtt, hanem továbbhajt a Petőfi Sándor térre. Hatalmas fák alatt tetszetős, modem buszállomás várja az utasokat. Tisztaság, kényelem mindenütt, s a hűvös őszben kellemes melegben tölthetik ide jüket a buszra várók. Olcsó büffé is működik: szendvics, péksütemény, vagdalt hús, söi és bambi kapható benne. Csupán egyvalami hiányzik a szemnek: nem lát sehol virágágyakat vagy modern virágtartókat ... Alig több mint száz méterre innen, a Baksay utcában val építették, nyolcszázeze* forintot költöttek rájuk. Harminc házhellyel új utca is született: a Virág utca. Alig két esztendő alatt csaknem teljesen beépítették: nyolc ikerlakásos állami ház és ugyanannyi családi ház építését fejezték be. De nemcsak ez mutatja, hogy az emberek már nem akarnak innen elmenekülni, hanem véglegesen letelepszenek, de az Eötvös, a Kossuth, s a Dan- kó utca új házai és a még épülő új otthonok is. A fejlődés, a gazdagodás jeleit látni mindenütt... Befejezés előtt áll a fürdő építése. A kismedencével elkészültek, s ha az időjárás közbe nem avatkozik, decemberre kész a nagymedence is. Jövőre működik már a fürdő, s több mint harmincéves kívánságuk teljesül ezzel á község lakóinak. Tovább korszerűsödik, fejlődik a Faipari Vállalat: idén 7 millió, jövőre pedig 30 millió forintból új épületeket emelnek, s ezzel újabb munkaalkalmakat teremtenek a község lakóinak. Lesz hol tanulni a leendő mezőgazdasági szakembereknek is: az utolsó simításokat végzik az új mezőgazdasági szakiskola épületén. Érthetően büszke az elért eredményekre Bertalan József, a járási pártbizottság első titkára. — Az utóbbi két-három évben többet fejlődött Csurgó, mint azelőtt tizenöt esztendő alatt Azért sikerült régi álmaink jó részét megvalósítani, mert együtt dolgoztunk ezen nemcsak Csurgó, hanem a járás lakosságával is. Hasonlóan vélekednek a községi tanács vezetői: Bóka József elnökhelyettes és Palis József titkár. hálózatot építettek, ezen kívül egy gázcsere-telepet is saját erőből, 150 000 forintért Korszerűsítették a közvilágítást, az ostomyeles higanygőzlámpák felszerelésére 540 000 forintot fordítottak. (Kár. hogy megfelelő égőket az egész országban nem kapnak.) Hamarosan befejeződik az 1- es számú általános iskola korszerűsítése, ami csaknem egymillió forintba kerül. Előbbre lépett Csurgó, s ebben sokat segített a 24 fővel induló, de ma már több mint 500 embert foglalkoztató Napsugár Ktsz és a földművesszövetkezet is. A Korona Szálló és Étterem átalakítására 1,3 millió forintot költött az fmsz. Korszerű étterem, bisztró, eszpresszó létesült, ahol esténként hangulatos zene mellett szórakozhatnak a vendégek. Sokkal jobb Befejezés előtt a mezőgazdasági szakiskola építése. Valóban sokat kapott, hatalmasat gazdagodott az utóbbi években Csurgó: a fürdő 4 millió forintba került, az állami ikerlakásokra 1,7 millió forintot költöttek. Építettek egy orvoslakást is 220 00C forintért. Hét és fél kilométer hosszúságban vízvezetéklett a konyha, s megváltozott a kiszolgálás színvonala is. Javított az fmsz a húsellátáson: idén 200 saját hízlaiású sertést adták közfogyasztásra, jövőre pedig már kétszázötvenet adnak. A napokban megkezdik az emeletes, egymillió forintba kerülő ruházati áruház építését és tavaszra befejezik a munkát. Ha ez megvalósul, a többi üzletet is fejlesztik, korszerűsítik — tájékoztatott dr. Horváth Béla, az fmsz elnöke. A régi szállodából jövőre állandó bú- tor-mintatermet létesítenek és korszerűsítik az önkiszolgáló élelmiszerboltot is. Mindkét munkával május 1-re készülnek el. Hat évtizede lakik a községben Varsányi Mihály villanyszerelő kisiparos. Nagyon sok csurgói véleményét tolmácsolta szavaival: — örülünk községünk gazdagodásának, hiszen mindez a mi érdekünkben történik. Csurgó az utóbbi években megindult a városiasodás útján... Varsányi Mihály azonban nemcsak tétlen szemlélője községe alakulásának, hanem egyik szorgos, önzetlen munkása is. Rajta kívül még sokan vannak, akik hasonlóképA bizalom mércéje MA MÁR SENKI SEM FOGADJA el azt a régi felfogást, hogy a hivatalhoz úgy is megadja a teremtő a szükséges észt, de arról még mindig sokan megfeledkeznek, hogy a rátermettség egymagában edes-kevés ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen. A szellemi képességek, a felkészültség, sőt még a rutin, a tapasztalat sem minden, sok kell még ahhoz, amit úgy nevezünk: a vezetés művészete. A sok közül ma csak egyről essék szó, amely talán az összes között a legfontosabb: a vezetők és a beosztottak közötti bizalom. Ritka kincs és soha nem alakul ki magától. Nem elhatározás, ügyeskedés kérdése, nincs rá pontos recept — nem is lehet hisz gyakran többszáz vagy többezer emberről van szó, és ők sem küiön-külön, hanem együttesen alakítják ki azzal az egyetlen egy vezetővel szemben, aki ráadásul még igen gyakran kényszerül népszerűtlen intézkedésekre, mert fegyelmeznie kell, »karba kell tartani« a normát; aki maga is ember, tehát neki is van rossz tulajdonsága, hibája; ő is téved és ő sem szereti tévedését beismerni. Mégis — számos példa bizonyítja, hogy a szigorú, következetes, kemény kezű vezető ií lehet népszerű; a bizalom nem zárja ki, sőt feltételezi a következetességet és a rendet Pontosan akkor támadnak bajok egy-egy kollektívában, ha a vezető hol hideg, hol meleg — ahogy mondani szokták —, vagyis ha egyszer elnézi, másszor megbünteti ugyanazt a hibát. Különösen akkor okoz ez komoly gondot, ha az effajta különbségtétel emberekhez igazodik, tehát ha kialakul a benfentesek, a liblingek köre, akikre más szabályok és kötelezettségek vonatkoznak, mint az üzem, vagy a hivatal többi dolgozójára. Ne is csodálkozzon aztán senki, ha ilyen kivételezések után megindul a sus- mus, a »folyosó agitáció«, és elkezdik találgatni, vajon miért elnéző az igazgató x-el, miért tesz kivételt a főmérnök y-nai? Ahol pedig felüti fejét a pletyka, az intrika, ott a bizalom — a vezetők, és az egymás iránti is — egycsapásra megszűnik, és ez már komoly bajok forrása lehet. Gyakori hiba az is, bár a vezetőknek mindenről és mindenkiről helyes, megalapozott véleményük van, azonban ezi gondosan véka alá rejtik, elhallgatják, vagy ha szólnak róla, sohasem az előtt, akiről szól. Nem könnyű persze mindent szembe mondani, az igazság — még a megalapozott igazság is gyakran fáj, a nyíltan elmondott bírálatot nem mindig fogadják szívesen, a megbírált beosztottal esetleg vitatkozni kell, és az nén- mindig vezet jóra. Mégsincs más megoldás, mert a bizalom légköre elképzelhetetlen az őszinte, nyílt véleménymondás nélkül. Ne is várjon bizalmat munkatársaitól az a vezető, aki maga nyílt keménységgel minden esetben megbírálja, lehordja a hibát elkövetőket, maga viszont semmiképpen sem tudja elviselni, ha beosztottai megbírálják. MÉG ROSSZABB A BICIKLIZŐ VEZETŐ — bocsássanak meg érte, de itt-ott még akad belőlük —, aki, ahogy a szólás mondja: lefelé tapos, fölfelé hajlong. Igenis vannak esetek, amikor a gyár, a hivatal, a kollektíva érdekében ellent kell mondani a felsőbt szerv vagy képviselője véle menyének, előfordulhat, hogy a tényleges vállalati érdekei meg kell védeni a vélt felsőbb érdekekkel szemben. A beosztottak éles szemmel figyelik, hogy mit tesz ilyenkor az igazgató, van-e bátorsága és gerince, hogy kiálljon a jó ügy mellett. A hétköznapok gyakorlatában persze többnyire ennek éppen a fordítottja szokott történni, a vállalati érdekeket sajnos, ma még nagyon sokszor és indokolatlanul állítják szembe az országos, átfogóbb érdekekkel, de azért jó néhány példát lehetne felsorolni az előbbiekre is. Van egy terület, amelyre különösen vigyázni kell, mert ha itt elvéti a vezető, akkor igen nehéz lesz! visszabillentenie a megingott bizalmat A vezetői példamutatás kis és nagy ügyekben egyaránt a vezetés sarkköve. Erre is van egy jó mondása a magyar nyelvnek: — Aki bort iszik, ne prédikáljon vizet. — Leegyszerűsítenénk a dolgot ha például egy mérnöktől olyan fajta példamutatást követelnénk, hogy fogja meg a lapát nyelét és segítsen a kubikusoknak, mert a példamutatást elsősorban és mindenek előtt saját munkájában várják el tőle munkatársai. Ha ebben precíz, pontos és igényes, akkor mindenkitől elvárhatja, hogy ő pedig a saját munkáját — tehát a kubikos a földmunkát, a gépkezelő a gépkarbantartást, a könyvelő a nyilvántartást — végezze jól, pontosan és igényesen. Lehet, hogy nem szólnak, de háta mögött ha mást nem tesznek is, megmosolyogják azt a vezetőt, aki a reggeli késések perceit számon- kéri beosztottjaitól, de jó maga esetleg félnapokat csúsztat, kikapcsolódás vagy reprezentáció címén. A régi uraknak volt erre egy vitatható, de annál többet emlegetett latin mondásuk: Quod licet Jovis, non licet bovis —, ami nem egészen pontosan azt jelenti, hogy amit szabad az úrnak, nem szabad a parasztnak, amit egy vezető megengedhet magának, beosztottjai már nem, mert hát azért mégsem kerülhet a csizma az asztalra. Igen egyoldalú ez' az álláspont és csak egy ici-picit igaz. A nagyobb felelősség, természetesen nagyobb hatáskört, több jogot is jelent, de ezt sohasem szabad összeté- veszteni az egyéni, emberi-erkölcsi magatartással, amelyben éppen fordítva: a vezetőktől általában többet várnak, mint az egyszerűbb munkástól vagy beosztottól. Utoljára hagytam, már csak fontossága miatt is a bizalom megteremtésének és megőrzésének olyan fontos eszközét, mint a szigorú és következetes ellenőrzés. Téved, aki azt hiszi, hogy a bizalom egyben felelőtlenséget is feltételez. Márpedig az a vezető, aki rosszul értelmezett tapintatból, a bizalmat féltve elhanyagolja az ellenőrzést, lényegében felelőtlenül vezet, és éppen azzal veszti el a bizalmat, hogy rossz gazdának bizonyul, mert nem vigyáz a közvagyonra, nem ellenőrzi a kiadott munkát, nem tartja kézben az általa vezetett intézményt. HOGY IS MONDTUK AZ ELEJÉN: az ész, a rátermettség még nem minden, a jé vezetőnek ahhoz is érteni keli, hogy megteremtse és megőrizze a bizalom légkörét. Vasvári Ferenc pen cselekszenek: Drimmeí József tűzoltó parancsnok, Szabó Imre és Horváth István tanácstag a lakosság szervezésében és a csatornahálózat elkészítésében mutatott példát, Hubay Sándor, a járási tanács dolgozója társadalmi munkában készítette el e mentőállomás tervrajzait. Még hosszan lehetne sorolni azokat az embereket akik nemcsak várnak, hanem ad nak is községüknek. Társadalmi ügy lett Csurgón, hogy fejlődjön, előbbre lépjen a község. S hogy idáig eljutottak, az a járás és a község vezetőinek, meg s község és a járás lakói összefogásának eredménye. Előző riportom végén azt írtam: megérdemlik a segítséget a csurgóiak, mert nemcsak a készre várnak, hanem önmaguk is sokat tesznek községük gazdagításáért, fejlesztéséért. Ezt kell elmondani most is. S ez az ami az állam nyújtotta támogatás mellett segített abban, hogy Csurgó kiemelkedjen a tes- pedésből, meginduljon a fejlődés útján ... Gyakorlatoznak a tűzoltók — indulásra vár az autó dg otthonuk előtt. Szalai László
