Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-05 / 261. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek) Arái 50 FILLÉR Somogyi Méplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA nn. ÉVFOLYAM 261. SZÁM PÉMEK, 1965. NOVEMBER 5. ÁLMOKBÓL VALÓSÁG '3. o.) Gazdagabb sportélet 14. o.) Otthonunk (5. o.) Megalakult a Megyei Népművelési Tanács Mai számunk tartahnébőf: IWIIIIIlWIIllOlUllUlítt' Ilii (6. o.) Ilii! rrrm Németh Ferenc elvtárs megnyitó beszédét mondja. növekedjék a tömegek politikai műveltsége, világnézeti tisztánlátása, marxista—leninista - meggyőződése. Németh Ferenc megnyitója után irodalmi műsor következett. rA politikai könyvnapokra a Kossuth Könyvkiadó mintegy háromszázféle könyvet és egyéb kiadványt — összesen kétszázötvenezer példányban — bocsátott a boltok rendelkezésére. A novembertől január végéig tartó országos akció során ezeregyszáz községben rendeznek író-olvasó találkozókat, irodalmi es' t, kiállításokat, könyvvásárokat. P. Gy. Ünnepélyesen megnyitották Kaposváron az országos politikai könyvnapokat Ezeregyszáz faluban lesz irodalmi rendezvény — Háromszázféle könyv közül válogathatnak az olvasók A vidék kulturális életében immár negyedik éve ismétlődő művelődési és könyvterjesztési akciót, az országos politikai könytmapok rendezvényeit tegnap este nyitotta meg a Palmiro Togliatti Könyvtárban Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára. A megnyitó ünnepségen városunk politikai, gazdasági és kulturális életének képviselői mellett ott volt Sipos Gyula József Attila-díjas költő és Sólyom József író is, valamint Méth Sándor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyettese. Az elnökségben foglalt helyet Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke is. A megyei pártbizottság első titkára megnyitójában többi között a következőket mondotta: — Fontos eseménynek tartjuk, hogy megyénkben, városunkban, a mi megyei könyvtárunkban nyithatjuk meg az 1965. évi országos politikai könyvnapokat. Szívesen teszünk eleget e megtisztelő feladatnak. Nyilván sokak számára feltűnt, hogy hazánkban az utóbbi években szinte egymást követik a különböző jellegű könyvnapok, könyvhetek és könyvhónapok. Mindez társadalmi rendünk lényegéből fakad, mert pártunk, népi demokratikus kormányunk arra törekszik, hogy a gazdasági jólét állandó fokozásával megteremtse a szellemi jólétet is. — A most kezdődő politikai könyvnapoknak az a célja, hogy seregszemlét tartsunk a marxista politikai és ismeret- terjesztő irodalom, valamint a haladó írók szépirodalmi művei fölött, s ezáltal még több emberhez juttassuk el az élet igazságait fennen hirdető könyveket — folytatta a szónok, majd arról beszélt, hogy a párt VIII. kongresszusa a feladatok előterébe állította az ideológiai nevelőmunkát, s ennek egy jelentős része a marxista—leninista irodalom, a munkásosztály forradalmi elméletének ismerete. — Valamennyiünknek sokat kell tanulnunk, hogy meggyőzőbb eszközökkel munkálkodhassunk a kommunista er- köles normáinak érvényesíté-} „ ° 1 séért az országon belül, s a novekede szocializmus magasztos eszméinek még meggyőzőbb elismertetéséért a világ népei előtt. Ezért rendszeresebbé és igényesebbé kell tennünk politikai felkészültségünket. A szervezett és magasabb fokú politikai képzés mellett ennek egyik eszközeként szervezzük meg a mostani politikai könyvhónapot. E téren a Kossuth Könyvkiadó kötelezettsége igen nagy. Helyeseljük, hogy kiadási profiljukban — a marxizmus klasszikusaitól kezdve a napi politikai eseményekig — helyet kap a történelem, a filozófia, az esztétika, a színvonalas szépirodalom és a politikai szatíra egyaránt. — Legyen a politikai könyvnapok ünnepélyes megnyitója egy eredményes agitációs és propagandamunka első állomása. Most, amikor az 1965. évi politikai könyvnapokat az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Kossuth Könyvkiadó nevében megnyitom, kívánom, hogy könyvterjesztőink és aktivistáink munkáját kisérje siker, s nyomában APRÓ ANTAL NYILATKOZATA az ötéves terv várható eredményeiről, az árszínvonalról és a gazdasági mechanizmus kérdéseiről Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán este nyilatkozott a televízióban. Bevezetőben áttekintést adott a második ötéves terv várható eredményeiről. Hangsúlyozta: a tervidőszak leglényegesebb eredménye a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése volt A továbbiakban a kormány elnökhelyettese a terveredményekről szólt, és elmondotta: Szocialista iparunk termelése a tervszakaszban 48—49 százalékkal emelkedik, s ez megfelel a terv előírásainak. Ha a beruházást nézzük, azt látjuk, hogy öt év alatt az előirányzott 180 milliárd forint beruházás helyett 208 milliárd forintot használunk fel; 28 milliárddal többet, mint amennyit előirányoztunk. A többlet jelentős részét a mezőgazdaságban, a vegyipar fejlesztésére és az élelmiszer- ipar kapacitásának kibővítésére használtuk. Az öt esztendő alaitt több mint száz nagy alkotást és kisebb-na- gyobb létesítmények ezreit adták át az országban. Az idénycikkek árszínvonalával kapcsolatos kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: a kormány további erőfeszítéseket kíván tenni a zöldség- és gyümölcstermelés növelésére, Somogy megye munkaerőhelyzete és a foglalkoztatottság problémái ÜLÉST TARTOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK MEGYEI CSOPORTJA Az utóbbi öt év alatt megyénk népessége jelentőser megfogyatkozott: a lakosság 1960 óta csaknem kilencezerrel csökkent, igy megyénk népsűrűsége a legalacsonyabb az országban. A munkát kereső elvándorlók számát még a természetes szaporodás sen; pótolta. Igények és lehetőségek Az utóbbi években elsősorban a nőknél, de kisebb mértékben már a férfiaknál is be szélhetünk visszaáramlásról: a időben erősen megnövekedett a közvetítő irodák forgalma. Az egyre jobban növekvő elhelyezkedési igé nyékét a megye jelenlegi fog lalkoztatási lehetőségei azonban nem tudják kielégíteni Mindinkább jelentkezik a férfi munkaerőhiány és a nőj munkaerő-fölösleg. Tavaly ai üzemek, vállalatok férfi munkásigényeit csak 84 százalék ban tudták kielégíteni a munkaközvetítő irodák. Idér szeptember 30-ig 24 700 munkavállaló kereste föl a közvetítő irodákat. Ez a szám jóval magasabb a múlt év azonos időszakáénál. A féri munkaerőhiány eddig csupár az építőipar termelési feladatainak teljesítését gátolta. A nők foglalkoztatásának aránya az utóbbi öt év alatt javult, mégis jóval alatta marad az országos színvonalnak A munkába bevonható nők száma 20—25 000 között ingadozik, de ez még tovább növelhető, hiszen a férfi munkások jelentős részét lehetne pótolni nőkkel. A megyei tanács munkaügyi osztálya erről vizsgálatot folytatott néhány üzemben, ipari, kereskedelmi vállalatnál. Megállapi- totta, hogy a 45 600 munkásnak csak 35,6 százaléka nő. A férfiakkal betöltött munkahelyek közül a jelenlegi munkaföltételek mellett 2400-at, további korszerűsítés, gépesítés esetén még 663-at lehetne betölteni nőkkel. Az így felszabadítható férfi dolgozókkal teljesen meg lehetne szüntetni megyénkben a vállalatok férfi munkaerőhiányát. Sajnos, a munkára jelentkező nők elhelyezkedését megnehezíti az, hogy 90 százalékuknak nincs szakképzettsége. A falvak gondja Annak ellenére, hogy a me, zőgazdaságban dolgozók száma az utóbbi öt évben csökkent, a többi ágazat kismértékű növekedése mellett a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma még 1965-ben is négyszerese az iparban, kereskedelemben dolgozók számának. A tsz-tagok korösszetétele az utóbbi években rosszul ala kult. A férfiaknál a 60 évesnél idősebb tsz-tagok száma 40,7 százalékot, az 55 évesnél idősebb dolgozó nőké 55,9 százalékot tesz ki. Az 1960 óta tartó elöregedési folyamat következménye, hogy ma a húszévesnél fiatalabb termelőszövetkezeti tagok száma 464, míg a 60 évesnél idősebbeké 30 244. A kiöregedő mezőgazdasági dolgozók pótlása komoly gondot jelent a megyének az elkövetkező óvekben. A megyei tanács munkaügyi osztályának fölmérései azt bizonyítják, hogy a falusi fiataloknak csak igen kevés hányada akar mezőgazdaságban dolgozni. Azok a fiatalok pedig, akik mező- gazdasági szakképzettségei szereznek, nem a falujukban, hanem elsősorban városon vagy másutt kívánnak elhelyezkedni. Merre, hova, fiatalok? Nagy gond a fiatalok foglalkoztatása is. A nehézségeket elsősorban az okozza, hogy a középiskolát, de főként a gimnáziumot végzett tanulók — akik egyetemre nem jelentkeznek — nem találnak maguknak megfelelő munkát Gimnáziumot végzett fiataljaink elsősorban hivatalokban szeretnének állást szerezni maguknak, jóllehet a köz gazdasági technikum pótolja a megyei vállalatok adminisztratív munkaerőigényeit. Az 1964—65-ös iskolaévben öt és fél ezer diák végezte el Somogybán az általános iskolát. Ezek közül 966 lánynak és csaknem 500 fiúnak nem sikerült középiskolába kerülnie. Megyénk ipari üzemei, vállalatai 271 fiatalnak viszont még ideiglenes foglalkozást sem tudnak biztosita ni. Gond a gimnáziumot végzett tanulók elhelyezése is. A következő években újabt nehézségeket jelent majd az 1952—1954 között született korosztály iskoláztatása, a későbbiekben pedig foglalkoztatása, mivel a jelzett időszakban a születési arányszám a jelenleginél magasabb volt, s ezek a gyerekek pár év múlva kilépnek az iskola kapuján. A megye munkaerő-foglalkoztatási gondján az iparosítás segíthet, s nyilvánvalóan hozzájárul majd a gondok enyhítéséhez a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyá rának, a Kaposvári Ruhagyárnak, a Nagyatádi Konzervgyárnak és a fonalgyámak stb. fejlesztése. A Somogy megyei országgyűlési képviselők Varga Károly elnökleté- el tegnap megtartott ülésén, melyen részt vett dr. Nczvál Ferenc igazságügy-miniszter, Nagy Imre, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője, Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára és Böhm . sc* a megyei tanács vb-elnöke is, megyénk munkaerőgazdálkodási helyzetéről tárgyaltak. Lengyel Lászlónak, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjének beszámolóját vita követte, mélyben felszólalt Nagy Imre főosztályvezető Is. Hangsúlyozta, hogy a fejlett mezőga daság elképzelhetetlen fiatalság nélkül. Dr. Nezvál Ferenc kiemelve, hogy nagyobb gondot kell fordítani a jövőben a szakközépiskolák fejlesztésére. a meglevők bővítésére, hogy a mezőgazdaságot elláthassák megfelelő fiatal szakembergárdával. Szigeti István, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára azokról a falusi munkaerőt’rtalékokrcl beszélt, akik nem tagjai a tsz-eknek, de akikkel a jövőben szintén számolni keli. Nagy József hogy megfelelő árumennyiséggel biztosítsa a fontos cikkek stabil árszínvonalát. Az életszínvonallal kapcsolatbein összefoglalta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a nyugdíjak emelése, a családi pótlékok és néhány kategóriában a fizetések rendezése, valamint a kiárusítások rendszerének bevezetése révén tett. Megemlítette, hogy o tervszakaszban mintegy ötszázmillió forinttal emelték a nyugdíjakat, a családi pótlék emelésére 540 millió forintot fordítottak, a néhány területen végrehajtott béremelés kihatása mintegy 800 millió forint, s az év közbeni többszöri ár- leszállítások, kiárusítások pedig mintegy egymilliárd forintnyi megtakarítási eredményeztek a lakosságnak. Az ország gazdasági erőforrásai, teherbíró képessége több, hasonló jellegű intézkedést nem tett lehetővé. Apró Antal nyilatkozata további részében a gazdasági mechanizmus kérdéséről szólt. Elmondotta, hogy elsősorban a tervezés, az anyagi ösztönzés, az árrendszer, a beruházási politika és a vállalatok önállósága növelésének kérdéseit vizsgálják meg és változtatásokat készítenek elő. A munka eddig szűkebb körben folyt — mondotta. Pártunk Központi Bizottsága a közeljövőben megvitatja a szükséges változtatások elveit. Azután a részletesen kidolgozott javaslatokat szelesebb körű vitára bocsátják, hogy kollektív munka alapján a lehető legjobb megoldásokat válasszák ki. A kormány elnökhelyettese ismertette a jövő évi terv előkészítésével kapcsolatos munkálatokat, s bejelentette: a népgazdasági ágak, a vállalatok idejében megkapjálc jövő évi előirányzataikat. Hozzátette: készül a harmadik ötéves terv is, és megemlítette, hogy olyan reális, szolid terv készül, amely a lehető legjobban megfelel a jelenlegi adottságainknak és a lehető legeredményesebben szolgálja további szocialista építésünket. A tv-nyilatkozat befejezéseként Apró Antal tájékoztatást adott a KGST-ben folyó munkáról és azokról a vitákról, amelyek ebben a szervezetben a különféle érdekek összehangolását szolgálják. (MTI) Megemlékezések az ellenforradalom áldozatairól A főváros dolgozói csütörtökön az 1956-os ellenforradalom áldozataira emlékezve megkoszorúzták a mártírok sírjait és emlékműveit. A budapesti pártház védelmében elesettek emléktáblájánál koszorúzási ünnepséget tartottak. A koszorúzáson iészt vettek a Budapesti Párt- bizottság titkárai, a pártapparátus munkatársai, a székház védelmében részt vett csoport életben maradt tagjai és a hősi halált haltak hozzátartozói. Megemlékeztek a budapesti dolgozók a fegyveres erőknek az ellenforradalom elleni küzdelemben hősi halált halt tagjairól is. A Kerepesi temetőben nyugvó hősi halottak emlékművénél a fegyveres testületek tagiai álU'k őrségei, az emlékmű előtt díszszázad sorakozott fel.
