Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-04 / 260. szám

Csütörtök, 1965. november 4. 3 SOM fYINÉPLAP Együttműködésben a tsz-yezetéssel Beszélgetés Mandik Béla elvtárssal, a Barcsi Járási Pártbizottság elöő titkárával A barcsi járás termelőszö­vetkezeteinek zöme gazdasági­lag erős, évről évre magas részesedést osztó gazdaság. A termelőmunkában rendszere­sen szép eredményeket érnek el, jelentős árumennyiséget adnak évente a népgazdaság­nak, és számottevő tartalékuk van. Hogyan látják el fel­adatukat a járás szövetkeze­teinek pártszervezetei, miben nyilvánul meg a gazdaságsegítő és politikai felvilágosító te­vékenységük, aktivitásuk; erő­södésük megfelel-e a kívánal­maknak: erről kértünk tájé­koztatást Mandvi Béla elv­társtól, a járási pártbizottság első titkárától. — Mi jellemzi jelenleg a pártszervezetek, mun­káját? — Az elmúlt években so­kat fejlődtek, s egyre alkal­masabbak feladataik megoldá­sára. Határozatok születtek arra, hogy személyes pártmeg­bízatásokat kapnak a kommu­nisták, s ezeknek a végrehaj­tásába i — a tapasztalatok szerint — következetesek. A legutóbbi pártvezetőség-vá- lasztások során hét új titkár került az alapszervezetek élé­re, ez is javította a kommu­nisták tevékenységét. Növe­kedett a kellő általános és politikai műveltséggel rendel­kező párttitkárok száma, s amíg 1963-ban a huszonhét alapszervezet közül csak hat­nak volt negyven éven aluli titkára, most tizenháromnak van. Az általános és politikai képzésben jelentős előbbrelé- pés mutatkozik, csökkent azoknak a száma is, akik nem végeztek pártiskolát. Mindez együttesen hozzáse­gített ahhoz, hogy pártszerve­zeteink általában eleget tet­tek a központi párthatározat­nak, amely a tsz-ek megszi­lárdítását és segítését jelöli meg főfeladatként. Persze, ezt a segítést helyenként rosszul értelmezték. Az ebből kelet­kezett problémákat járási bi­zottságunk a helyszínen tisz­tázta. — Mi nehezítette e ha­tározat végrehajtását? — A párt és a gazdasági vezetés között folyamatosan alakult ki az együttműködés, és ez a folyamat nem volt tö­retlen. Előfordult, hogy a pártszervezet vezetősége a gazdasági élet közvetlen irá­nyításában látta a segítés egyetlen módját, kisajátította magának a termelőmunka ve­zetését is. Ebből a módszer­ből természetesen nézeteltéré­sek támadtak. Most, miután egységesen értelmezik a tsz- ek segítésének módját, tudato­sabban alkalmazzák a párt- irányítást és ellenőrzést járás- szerte, s tervszerűen dolgoz­nak. Darányban például a pártszervezet vezetői azon túl, hogy munkájukkal példát mu­tatnak, állandó kapcsolatot tartanak a tsz vezetőivel, fi­gyelemmel kísérik a tervek teljesítését, megbeszélik a so­ron következő feladatokat, és csúcsmunkák idején segítenek a mozgósításban. Egyébként legtöbb pártszervezetünkre ez az aktivitás jellemző. — Mekkora vonzása és tekintélye van a párt- szervezeteknek ? — Ahol jói működik a pártszervezet, ott természete­sen nagyobb a vonzó hatás. A pártonkívüliek látják, hogyan élnek, dolgoznak a kommunis­ták, s ennek alapján értéke­lik az alapszervezet tevé­kenységét. Ha azt tapasztal­ják, hogy a kommunisták ér­tük is fáradoznak, és szoros együttműködésben dolgoznak a szövetkezet vezetőségével, akkor ez már tekintélyt is ad. Barcson, Homokszentgyörgyön, Az építőipar kapacitását csak akkor lehet jól kihasz­nálni, ha az építők az egés 2 gazdasági évben — télen is — dolgoznak. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat vezetői már a szerződés- kötéskor gondoltak erre. Arra törekedtek, hogy minél töbt olyan épületük legyen, amii a téli hónapokra tető alá tud­nak hozni. Ez fontos előfel­tétele az építőipari munkások foglalkoztatásának. A vállalal vezetői komolyan vették a télre való felkészülést azérl is, mert az első negyedévben a korábbi 35 millió helyett 41 millió forint értékű munkál akarnak elvégezni. Azt tart­ják ugyanis, hogy az első negyedévben kell biztosítani a feladatok végrehajtását Ha az év első három hónapjában lemaradnak, akkor már ne­héz az éves tervet teljesíteni. E szempontoknak megfele­lően úgy határoztak, hogy a Vízváron és másutt is kiérde­melte ezt az alapszervezet Ehhez persze az kell, hogy a kommunisták munkában és emberségben egyaránt példát mutassanak. Javulásra utal, hogy amíg korábban zömmel erkölcsi, magatartásbeli hi- !bák miatt kellett valakit fe­lelősségre vonni, most ezek az okok úgyszólván teljesen megszűntek. Bizonyos, hogy ez is kihat a környezetre, von­zóvá teszi a pártszervezetet a kívülállók számára. A fölvételt kérőkkel szemben azonban helyenként túl ma­gas mércét állítottak föl, mint például Péterhidán Ezzel is magyarázható, hogy a tagság számszerű gyarapodása időről- időre ingadozik. Tavaly húsz falusi pártszervezetbe összesen 56 tagjelöltet, az idén eddig csak tizenhat alapszervezet­ben huszonnégy tagjelöltet vettek föl. A csökkenésnek nem érdektelenség az oka, ha­nem az, hogy helyenként ma­gasabb követelményt állítanak a fölvételét kérő pártonkívüli elé, mint amennyit a több éves párttagtól elvárnak... Tapasztalható azonban ellen­kező véglet is, amikor az ar­ra alkalmatlant is fölveszik. — Milyen feladatok megoldásán munkálkod­télen harmincöt munkahelyen mintegy 1300 dolgozót foglal­koztatnak. (A harmincöt épít­kezés közül tíz — a kaposvá­ri északnyugati városrész, a Siófoki Kórház, a Dél-magyar­országi Fűrészek Csurgói Üze­me, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat épülete, a Kaposvári Húsüzem, a Világítástechni­kai Vállalat Kaposvári Gyá­ra, a kaposvári AKÖV-telep. a kaposvári termálfürdő és uszoda, a kaposvári szálloda, a siófoki Európa Szálló — kiemelt, úgynevezett bázis­építkezés.) A munkások foglalkoztatá­sának előfeltételeit részben már megteremtette a vállalat. Rendelkezésre áll tizenhat ka­zán, tíz boyler, huszonöt hő­légfúvó, három Expressz- Heating kályha, ötvennégy té- liesítési gép, száz vaskályha Az utóbbiakkal főleg a szo­ciális helyiségeket (ebédlőket, öltözőket) fűtik. A téli munkákhoz 23 50Í nak most és a közeljö­vőben? — Arra törekszünk, hogy az alapszervezetek vezetőit poli­tikai és gazdasági téren to­vábbképezzük. Ezáltal köny- nyebben megtalálják a helyes utat a falu mindennapi prob­lémáinak megoldásához. Eddig ugyanis előfordult, hogy a pártszervezetek vezetői nem mindig vették észre idejében az embereket foglalkoztató kérdéseket, mert nem figyel­tek föl rájuk, így a megoldás is késett. A politikai nevelő­munkára az eddiginél jobban igénybe vesszük a meglevő pártlétesítményeket, a párt­klubokat. Célunk az is, hogy a falusi pártszervezetek és a tömegszervezetek között szo­rosabb együttműködést te­remtsünk. A párton kívüli ak­tívák azokban a falvakban te­vékenykednek eredményesen, ahol az alapszervezet is jól működik. Ezt kívánjuk meg­valósítani mindenütt. Ezzel azt is elérhetjük, hogy egyet­len alapszervezetünk sem lesz tétlen szemlélője az esemé­nyeknek, és a továbbiakban még nagyobb részt vállalhat­nak a termelőszövetkezetek segítéséből. H. F. köbméter folyamkavicsot, 450C köbméter húzott síküveget. 750 kg PVC-fóliát, ezer négy­zetméter gyékénypadlót, 11 000 négyzetméter nádpallót bizto­sítottak. Megvan a fűtőanyag is. Beszereztek 1155 tonna szenet, 376 tonna brikettet, 177 tonna kokszot és 19 ton­na gázolajat. Teljes erővel folyik a mun-1 ka a téliesítésre kijelölt épü­letek tetőszerkezetén. Novem­berben és decemberben a2 erőket elsősorban ezekre az épületekre összpontosítják. Az ÉM Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ve­zetői a téli munkáknál mesz- szemenően figyelembe veszik a gazdaságosságot. A múlt évben akkor is foglalkoztat­ták a munkásokat, amikor a2 nem volt célszerű. Az idén csak akkor dolgoztatják az építőket, hogy ha az gazdasá­gos lesz. Sz. Jf. Az építőipari vállalat készül a télre Ezer színben pompázó ter­mészet, dolgukra siető férfiak, nők. Ez jelenti az őszt Kisbár- apátiban. Korán indulnak munkába az emberek, s csak alkonyaikor népesedik be újra a falu. Naphosszat lovas ko­csik zajától hangos a dűlőút. Traktorok forgolódnak, s em­berek tapossák a nagyon is száraz földet. 1 Port kavarnak a lófogatok, s amikor elmegy a kocsi, las­san az útmenti bokrokra ül a szürke föld. Belepi az ember ruháját, belemegy a szájába is. A kocsisok már megszok­ták. Amikor pihen az ember a rázkódó szekéren, nem is na­gyon veszi észre. Mert bizony jólesik egy kis pihenés a vas­útállomástól a répaföldig Azt mondja lllia Mihály, hogy na­ponta 38—40 mázsa répát hord be az átvevőhelyre. Ezt két­szer kell megemelnie. Egyszer, amikor fölrákja, egyszer pe­dig, amikor a vasút mellett heggyé tornyosult kupacokra hányja. — Egyszer negyvennyolc mázsa hetven kilót vittem be egy nap. Ez volt a legtöbb. Es­tére alig éreztem a karomat. Mutatja a tenyerét. A vil­lanyéi fényesre dörzsölte rajta a megvastagodott bőrt. Meg­mérte, tíz kiló répa fér el egy- szer-egyszer a villán. Néhány­szor megemelni nem nehéz, de Itt egész nap ezt csinálja az ember, estére kelve bizony megérzi a karjain. — Muszáj tenni — mondja —, mert kevés az ember. Nem jut minden kocsira rakodó. Volt egy asszony, aki segített nekem, de most átment egy másik kocsihoz. Azért a mun­ka nem állhat meg Nekünk nagyon kellett a jó idő, mert ezeken a domboldalakon nehe­zen boldogul az ember, ha megázik a föld. A dombokon és a vasút men­tén szépen sorol a vetés. Egyik helyen nagyobb parcellák, a másikon apró csíkok Viszony­lag sokat vetettek ezen a te­rületen fogatos géppel. De ju­tott munka bőven a traktorok­nak is. 2 Hogy mennyit vetett tulaj­donképpen Haboli Lajos trak­toros, maga sem tudja meg­mondani. Azt mondja, ha ér­dekel, menjek be az irodába, s számoljam össze a munkala­pokon. Amikor a nagy vetési hajrá volt, Fejes Lajos tsz-el- nök nemegyszer aggódva küld­te munkába a gépeket. Haboli Lajos csak azt válaszolta ne­ki: »Meglesz, Lajos, ne izgulj! Azt mondd meg hova menjek, s a többit bizd rám.« Pedig nem volt könnyű vetni Kis- bárapátiban. Néha olyan domb­oldalakon kapaszkodott a Be­lorusz, hogy leugrott a faros, mert fölemelkedett a gép ele­je. — Nagyon szeretem a gépet — mondja a traktoros. — Megszerettem ezt a munkát is. Mentünk mindig amíg csak láttunk. Arra emlékszem, hogy a legnagyobb teljesítményem harminchárom hold volt egy nap. Munkája mindig van bőven a traktorosnak. Alig hogy le­akasztotta a vetőgépet, már jött a répaszállítás. Sietni kell ezzel is, hogy minél előbb sza- ban legyen a terület. — Most elmegyek, ráfogok egy ekére — mondja —, mert nincs szállítanivalóm. Fél órával később ismét ta­lálkozom vele. Amikor mellé ülök a traktor nyergébe, me­gint a szántásról beszél: — Azt hiszem, mégsem fo­gok szántani. Azt mondja az elnök, hogy ne menjek bele az­zal a könnyű ekével, úgyis ki­dobja a föld. Nagyon száraz már. Elkelne egy kis eső. — Nagyon szereti a munká­ját? — Nem hagynám itt a tsz-t semmiért sem. Három évig brigádvezető voltam, de itt a gépek között jobban érzem magamat. Bogárfekete bajusza alatt mosoly suhan, aztán indít: — Attól függ a mi mun­kánk, hogy mikor fogy be a répa. a Tudják ezt azok az emberek tt, ak^t ott dolgoznak a répa­földön. A borostás arcú, fehé- redő szakállú ember, Csalos György ügyes mozgással szedi össze az elhullott répafejeket, pedig nem tartozik már a fia­talabb korosztályhoz. Hiába kérem, hogy hagyja abba né­hány percre a munkát, csak azt válaszolja: — Azért nem állhat a kocsi, hogy mi beszélgetünk. Kevés az ember, sokkal több kellene. Honnan van ebben a vézna emberben annyi erő, annyi tenniakarás? Azt mondja, hogy ezen az őszön még egy­szer sem hiányzott a határból. Jönnek a feleségével együttes kint vannak sötétedésig. Pedig ha este hazamennek, még sok tennivaló várja őket. — Aki szorgalmasan jár, an­nak megéri. Van nekem egy fiam, ő a vasútnál dolgozik. De ha mindent összeszámolunk, akkor sem keres többet, mint én. Mondtam neki, hogy ha nem adnának ruhát, talán nem volna elég a fizetése. Pedig túl van a hatvanon, már nehéz a munka. Hama­rabb kifárad az ember. — örök életemben gyalog­munkás voltam. Ezt szoktam meg, ezt csinálom most is. S munkájuk nyomán, mire leszáll az este, megint jó da­rab föld üresen marad. Az emberek elmennek, és átadják helyüket az ekének .., Kercza Imre SZERENCSÉS FALU A természet nem osztogatja minden falunak egyfor­mán ajándékait, de Babócsának három természeti kincse is van: olaj, földgáz és melegvíz. A kőolajfúrók olajkere­sés közben gázra és melegvízre bukkantak. Babócsán minden házba bevezették a gázt, amelyet főzésre és fű­tésre is használnak. Igen jó ötlete volt a községi■ tanácsnak. Mivel a me­legvizet nagyon költséges lenne minden házba külön be- • vezetni, egy beton mosóplaccot készítettek az asszonyok­nak. A »szabadtéri mosodában« egy-egy verőfényes vasár­napon száz asszony is szorgoskodik a padokon. Bahócsai jellegzetesség: gázóra a falon. A »szabadtéri mosoda«. A korszerű bölcsődében gázradiátor biztosítja a meleget a gyermekeknek. Fock Jenő elvtárs beszámol a rádióban és a televízióban Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban járt pártküldöttség vezetője a Magyar Rádióban és Televízióban beszámol a pártkül- dittség útjáról A beszámolót a televízió ma 19 óra 50 perckor, a Kossuth rádió november 5-én 18 óra 50 perckor közvetíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom