Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-24 / 277. szám
Szerda, 1965. november 24. 3 SOM ( YI NÉPLAP A tervesettnél több sertést hislalnak Kelvásárlási tapasztalatok a tabi járásban A többi évszakhoz k i pest a legtöbb hízott sertést most vásárolja meg az Állatforgalmi Vállalat. így van ez a tabi ki- rendeltségnél is, egyre több tsr »készíti« el hízóit a járásban. A vállalatnak nem jó ez az év végi hajrá, jobb volna, ha az árut egész éven át egyenletesen vehetné át. A termelőnek is előnyösebb lenne ez, hiszen folyamatosan pénzhez juthatna, és nem fenyegetné az a veszély, hogy esetleg csak a következő év elején veszi át a hízókat a vállalat. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy mégis az év utolsó hónapjaiban adják át a legtöbb állatot. Eddig több mint 13 570 hízott sertést vásárolt meg a tabi kirendeltség a közösből és a háztájiból együttvéve. Ez a szám talán kevésnek látszik, ha összehasonlítjuk az évi tervvel, amely 16 200 hízó átvételét irányozza elő. Azonban naponta újabb és újabb szállítmányokat jeleznek a tsz-ek, a bedegkériek például 180 darabot küldtek egyszerre. Sok hízót adnak a szövetkezetek a közösből. Hogy hogyan jutnak terven felüli alapanyaghoz — mert úgy mutatkozik, hogy több hízót adnak el a tervezettnél —, azt a tabi átvevőhelyen tapasztaltuk. A vállalat 2500 süldő felvásárlását tervezte a háztáji gazdaságokból, ezeket a tsz-eknek továbbítják a hízóeladás elősegítéséire. A lcarádi gazdák 20, a nágocsiak 25, az andocsiak 25 süldőt hoztak a telepre, s egyetlen napon több mint 200 olyan süldőt vett át a vállalat, amit hízóba állíthatnak a tsz-ek. Mindjárt továbbították is — az igényeknek megfelelően — az állatokat: a bábonymegyeriek 98, a sérsekszöllősiek pedig 114 süldőt kaptak. A kínálat ebben az időszakban olyan nagy, hogy a hízófelvásárlás várhatóan nem tud lépést tartani ezzel az ütemmel. Éppen a termelői igények miatt terven felül is kötöttek szerződéseket, s most az a helyzet. hogy az évi előirányzat tel - jesítéséhez még körülbelül 2700 hízót vehetnek át, és 1400-at csak jövőre vehetnek meg. A várható áthúzódás oka részben az, hogy nem minden állat éri el az idén az értékesítéshez szükséges súlyt, mert néhol takarmányozási és elhelyezési gondok nehezítették a hizlalást. A másik ok a szállítási probléma. A vállalat nem szállíthatja el az átvett állatokat megfelelő ütemben, mert kevés vagont kap. November 10-én például Tabcm tartottak hízóátvételt, s a mintegy 200 állatot három nappal később vagon híján tehergépkocsival szállították Budapestre. A 16-án Bonnyán megvett sertéseket két nappal később rakhatták vagonba, addig a vasúti karámban helyezték el őket. Vajon mennyit használ ez a huzavona — ilyen időben — az állatoknak? Az idén csaknem kétszer annyi hízott sertést vásárol a vállalat a tabi járásban, mint 1955-ben. A jövő kilátásai is biztatóak. Eddig 5200 hízó jövő évi átvételére kötött szerződést a vállalat a gazdaságokkal. Kár, hogy a hizlalásd kedv kibontakozását az említett szállítási és egyéb problémák akadályozzák. H. F. Nem állhatnak meg a fejlődésben A siófoki járás községeiben sok feladatot kell ellátniuk a kisipari szövetkezeteknek nyaranta. Munkájuk tapasztalatait a közelmúltban tárgyalta meg a Siófoki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Évről évre nőnek a követelmények a Siófoki Szolgáltató Ktsz-szel szemben. Az idén kezdték meg a munkát korszerű helyiségekben és megfelelő fölszereléssel. Megoldatlan azonban a motelek, a szállodák és a kempingek ellátása. Jövőre az egyik szállodában férfi-női fodrászatot és kozmetikai szalont nyitnak. A ktsz műszaki munkáját nehezíti, hogy ezek a részlegei szétszórtan, nem megfelelő helyiségekben vannak. Szükség van a szolgáltatás megjavítására a siófoki strandon és Za- márdiban, a fodrászat korszerűsítésére Balatonszabadiban és Balatonszárszón. A Siófoki Építőipari Ktsz több mint két és fél száz alkalmazottat foglalkoztat. Az idén szeptember végéig ugyan túlteljesítették tervüket, a közü- leteknek végzett munkákkal azonban elmaradtak. A termelékenységet további gépesítéssel lehetne növelni. Erre nagy szükség van mert enélkül a lakosság igényeinek csupán egyötödét elégíthetik ki. Az Ádándi Építőipari Ktsz- nél is az építőnészleg gépesítése az egyik legsürgősebb tennivaló. A megrendelések teljesítésével nincs baj — határidőre elkészülnek velük —, s a tavalyihoz képest csaknem kétezer forinttal nőtt — és most meghaladja az ötvennyolcezer forintot — az egy dolgozóra jutó termelési érték. A siófoki járás mindhárom kisipari termelőszövetkezete sokat tehet a Balaton-parti igények kielégítéséért, ehhez azonban a jelenlegi szintről magasabbra kell emelkedniük. Ezt a célt szolgálta, ehhez adott útmutatásokat legutóbbi ülésén a járási tanács végrehajtó bizottsága. ff vagy a »léi káli? Tsz-jogtanácsosok munkájáról Egyre több termelőszövetkezet köt szerződést jogásszal; alig akad olyan gazdaság, ahol nem szakember foglalkozik a jogi kérdésekkel. A jogtanácsosok idővel nagyon jól megismerik a termelési problémákat, észrevételeikkel a gazdálkodást is elősegítik. Persze nem ez az alapvető feladatuk, hanem az, hogy ügyeljenek a törvényesség megtartására, jogi tanácsokat adjanak, elejét vegyék a szabálytalanságoknak, és szükség esotén jogi védői legyenek a gazdaságnak. Munkájuk sokrétű. Bele kell látniuk a szövetkezet ügyes-bajos dolgaiba, mert csak így segíthetnek megoldani a problémákat. Hogyan dolgoznak, megbecsülik-e őket, mi a véleményük a köztük és a szövetkezetek között levő kapcsolatokról, elégedettek-e munkakörülményeikkel: erről kaptunk tájékoztatást egy szakmai konferencián néhány jogtanácsostól. Nem a bíróság a végcél Sokan a jogászt még ma is csak a tárgyalóterem törzsvendégeként képzelik el; olyan embernek tartják, aki a paragrafusok és a cikkelyek között éli le életét. Ha megnézzük, mi tölti ki egy tsz-jogtanácsos munkaidejét, tevékenységéről egészen más képet kapunk. Elsőrendű feladata, hogy tanácscsal lássa el a rászorulókat, s ha kell, ügyvédként képviselje a termelőszövetkezetet a bíróságon. Dr. Sólyom. János szerint akkor cselekszik helyesen a tsz-jogtanácsos, ha elejét veszi a bírósági ügyeknek. Igaz, ehhez utánjárás kell, de megéri az időt és a fáradozást. A szövetkezetek megalakulása utáni években előfordult, hogy akkor is fizetett a tsz, ha nem tartozott. A vállalat benyújtotta a számlát, a tsz pe- dik kiegyenlítette anélkül, hogy meggyőződött volna a követelés jogosságáról. Nem egy tsz-t citáltak bíróság elé, főként alperesként. Most meg, ha pörre kerül a sor, a termelőszövetkezet többnyire felperes. Dr. Turányi Ferenc siófoki jogtanácsos az idén 86 bírósági ügyben képviselt tsz-eket. A perelt összeg meghaladta a félmillió forintot, s ebből már 400 000 forintot meg is ítéltek a szövetkezeteknek. Tehát eredményesen munkálkodott a jogi képviselő. Ö is, ha csak teheti, személyes megbeszéléssel igyekszik rendezni a vitás ügyet, hiszen a cél az, hogy ha lehet, elkerüljék a pörösködést. Ellenfél-e a paragrafus? Dr. Máthé Albert a zselicségi tsz-ekben látja el a jogtanácsosi tennivalókat. A szövetkezetek többsége gyenge, s noha egyikkel-másikkal már három éve tartja a kapcsolatot, mégis előfordul, hogy úgyszólván eltitkolják előle a jogi vonatkozású ügyeket. Szerinte azért, KORSZERŰ SZARVASMARHA-ISTÁLLÓK A szarvasmarha változatlanul a legértékesebb, a legtöbb irányban hasznosítható háziállatunk. Szaporodása viszonylag lassú, ha más háziállatokhoz, például a sertéshez hasonlítjuk. Éppen ezért állományukban nagy károkat okozhatnak a betegségek, illetve szakszerűtlen gondozásuk és kedvezőtlen elhelyezésük is. Rendkívül fontos feladat tehát megfelelő szarvasmarha-istállók tervezése. Hosszai utat tett meg az ember, mióta befogta az első vadtulkokat Rideg állattartástól vezetett az út a másik végletbe, a mozgást alig biztosító, túlzottan kötött és elpuhító is- tállózáshoz. Űj elhelyezési módokat kell keresni napjainkban, mivel a mezőgazdasági technika fejlődése, a nagyüzemi gazdálkodás, valamint a munkaerő-gazdálkodás problémái kényszerítenek erre bennünket. Az utóbbi évtizedben világszerte új szarvasmarha-tartási rendszerek alakultak ki. Alapvető fontosságú a fejés külön termekben való végzése, a silóetetés és a mélyalom alkalmazása. Körültekintő tervező munkánknál ügyelnünk kell az állattartási folyamatok elvégzéséhez szükséges kézi munkaerő nagyságára, a takarmánytárolás módjára és az etetés rendszerére. Végül pedig figyelemmel kell lennünk a gazdaságosságot biztosító beruházás nagyságára. A modem istállózási rendszerek legnagyobb része a szaGépesített istálló a mező- héki termelőszövetkezetben. badtartásos formákat részesíti előnyben. A mélyalmos istállóknál változatlanul fontos szerepet tölt be a szalma, azonban ez a legtöbb országban igen költséges. Szalma helyett lehet faforgácsot, fűrészport és tőzeget is akalmazni e célra. Igen sok országban évtizedek óta alkalmazzák az alom nélküli tartást rácspadozatú istállókban. Ez azonban csak olyan vasbetonból készülhet, amelynek felülete elég érdes, és nem válik síkossá. A trágya eltávolításának is többféle módja lehet a modern istállóban. Ilyen például, amikor a trágyateret a padozat alatt helyezik el, és traktoros trágyakaparóval, esetleg öblí- téses eljárással távolítják el onnan a trágyát A megfelelő nagyüzemi állattartásnál nélkülözhetetlen a fejőtermek alkalmazása is. Ezt úgy kell méretezni, hogy egy óra alatt 40 tehén fejesét bonyolíthassák le. A fejőtermes istállókban általában 57 munkaórát fordítanak egy tehén évi ellátására, míg a hagyományos istállókban legalább 73 munkaórát Az űj szarvasmarha-istállók tervezésénél fontos szempont, hogy az általános tapasztalatok és a helyi viszonyok alapos vizsgálata alapján találjuk meg a legmegfelelőbb, leggazdaságosabb megoldásokat mert a gyenge gazdaságokban amúgy is sok a gondjuk-bajuk a vezetőknek, s nem akarnak felelősségre vonáshoz, folya modni, mert azt nípszcrütler feladatnak tartják. Azt mondják, a kevés osztalék miatl úgyis sok a rosszakarójuk máért szaporítsák hát számukat? Sőt egynémely tsz-vezetó kimondja, hogy nem ért egyet a szövetkezeti jogszabállyal nem is tartja meg, s ha a jogász mégis figyelmezteti az itt. ott előforduló szabálytalanságokra, visszautasít ja, mondván »Menj a csudába a paragrafu saiddal!« Pedig jót akart dr. Máthé Albert, hiszen segíteni ment a tsz-be, tanácsaival a törvényes rendelkezések megtartására hívta fel a figyelmet. Mert ez is feladatai közé tartozik, nem csak a vállalatokkal támadt vitás ügyek elintézése. Felülvizsgálja a szövetkezetek épít kezeseivel kapcsolatos aktákat — a bárdudvarnoki tsz istállójának ösiszedőlése indította er re —, vállalatokkal levelez. Hasznos lenne, ha egyéb tanácsokat is kémének tőle, s a paragrafusokat nem ellenfélnek, hanem a rend, a fegyelem, a törvényesség iránymutatójának tekintenék mindenütt. Külső szemlélődés helyett segítés Ez csendült ki a jogtanácsosok szavaiból, ezt tartják elsőrendű feladatoknak. Noha nem termelőszövetkezeti tagok, és így nincsenek közvetlenül érdekelve a tsz eredményeiben, mégis hatékony segítséget adhatnak. Észreveszik a gazdaságban előforduló hibákat, és felhívják rájuk a figyelmet Dr. Kiss József három járásban lát el jogtanácsosi tennivalókat, s tapasztalatai egy olyan probléma köré csoportosulnak, amellyel gyakran találkozni a tsz-ekben. A szövetkezeti demokrácia nemcsak a jogok gyakorlását biztosítja, hanem kötelességeket is előír. Ezek közül említett néhányat a jogtanácsos. Helyenként a megengedettnél nagyobb háztájit használ a tsz-tag; gyak ran határozatképtelen a közgyűlés. Az alapszabály mindegyik esetre vonatkozóan pontosain rögzíti a kötelességeket. Elmulasztásuk fegyelmezetlenséget von maga után, sérti a szövetkezeti demokráciát, tehát jó, ha a jogász is ráirányítja a figyelmet ezekre a problémákra. Sokat tehet a jogtanácsos a termelőszövetkezetek érdekében, nemcsak azzal, hogy a bíróság előtt a tsz képviselőjeként az igazság mellett síkra- szállva anyagi hasznot hoz. Rendszeres tanácsadással éppen a bírósági ügyek megelőzése, a gazdálkodás törvényessé gének biztosítása az, amivel pénzt takaríthatnak meg a gazdaságoknak, és előmozdíthatják erősödésüket Hernesz Ferenc Méltán számítanak rá A látogatók estefelé már- már indultak volna be a faluba, amikor a szövetkezet főagronómusa megkérte őket: menjenek be a sertéstelepre, nézzenek körül, és megláthatják, micsoda rend uralkodik ott is. Meg aztán Farkas Imre állatgondozó olyan nagyszerű ember, hogy érdemes vele megismerkedni. Tagja a vörsi törzsgárdának, mindennap helytáll, életeleme a szorgalmas, derekas munka. Hasonlót tapasztaltam a nyáron Nagyberkiben is. A járási vezetők azért jöttek, hogy megnézzék, milyen állapotban van a Kaposvölgye Tsz fiatal szőleje. Megérkezésünkkor a permetező öregek készülődtek haza; egyikük, Rónai György azonban visszafordult, és Kiss József csapatvezetővel együtt kísérte a látogatókat, hadd hallja tőlük, mint vélekednek munkájukról. Kiss János nappali őrt szintén egy látogatás a! kaiméval ismertem meg szabadi Kossuth Tsz majorjában. Elmondta, hogy reggel nyolctól délután három óráig vigyáz a százhatvan jószágra. Ez a feladata. Van velük dolga, s hatvanöt éves létére el is tudja látni. Más falvak, más nevek. Az őszi nagy küzdelemben több párttitkárral beszélgettem. A bated Drankovics József igyekezett egy kora esti megbeszélésről, hogy mielőbb felülhessen gépére, mert sürgetett a szántás, éjszaka is menni kellett. S egy traktoros-párttitkártól joggal elvárják társai, hogy előttük vagy legalábbis velük együtt haladjon a mezei munkában. Nagycsepelyen a szövetkezet vezetőinek szombat délutáni megbeszélésén tanúja voltaim, hogy Kodak János párttitkár is elmondta, személy szerint ő mit tesz a vasárnapi meg a hétfői munka megszervezéséért. Emlegették októberben Kerekiben, hogy párttitkáruk, Tóth István traktoros mennyit fáradozott azért, hogy közvetlenül és tevékenyen elősegítse a vetés mielőbbi elvégzését. Mindennapos helytállás. Ki itt, ki ott teszi meg a magáét Az anyagi ellenszolgáltatást megkapja érte. Van azonban ezen felül más is: erkölcsi fizetség, elismerés. A mindennapos munkások ezt is joggal várják el. Jólesik mindegyiküknek, ha megkapja. Az a tudat is ösztönzi őket, hogy érzik: figyeli őket a falu, számon tartja erőfeszítésüket, társaik, vezetőik kifejezik elismerésüket egy-egy dicsérő szóvad vagy kézszarítással. Megérdemlik, hogy várakozásuknak megfelelően megkapják ezt a pénzre át nem számítható fizetséget is. Azért jár meg nekik, mert komolyan veszik és becsülettel meg is teszik mindazt, ami a közösség érdekének szolgálatából rájuk hárul. A szakadatlan fáradozásnak, a folyamatosan tevékenykedő embernek méltó bére ez is. K. J. Az ÉM Somogy megyei Állatni Építőipari Vállalat kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl kaposvári és nagyatádi építkezéseire Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 57. és a (9462) ( nagyatádi fő-építésvezetőségen, a vasútállomás mellett Vasúti vagonrakó munkásokat keres fölvételre az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Jelentkezés a vállalat központjában, Május 1. u. 57. (9545)
