Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

Somogyi Néplap if MSZMP MÉRVEI PI7GTTS AGA íSyÁ MEGYEI TANACS L At> I A Tévedés vagy szándékosság? Az állami és a szövetkezeti termelő oukrászüzemek mun­káját vizsgálta nemrégen az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség. Ezeknek az üzemeknek az elszámolási rendszere olyan, hogy tévedésekre és visszaélé­sekre adhat alkalmat. A vizsgálat megállapította, hogy az üzemek többsége olyan nyersanyagot is feíszámo’t — s a vendégek ennek alapján fizettek —, amit meg sem kaptak. Figyelmen kívül hagy­ták több cukrászüzemben a cukrászati szakkönyvben elő­írt anyaghányadot. Eszi, nem eszi... Érdekes módját találta meg a forgalom növelésének a Pan­nónia Szálloda és a Vendéglá­tó Vállalat siófoki 701-es cuk­rászüzeme. Az előírás szerint egy tortát húsz szeletre kell felvágni. Egy szelet ára 2—2,30 forint. Ök másként okoskodtak: a tortából csak 12—16 szeletet ka nyári tol­tak, s nagyobb lett a szelet, de az ára is: 3,10—3,60 forintot kellett fizetniük a csodálkozó vendégeknek. Hiába kértek ki­sebb adagot, nem kaptak ... Eszi, nem eszi; csak abból vá­logathattak, ami van. Elpárolgott — vagy megitták ? Takarékos emberek a cukrá­szok. Csupán az a baj, hogy nem mindig ott spórolnak, ahol szükséges, hanem a fo­gyasztók zsebére. A vizsgálat­kor talált »megtakarítás-« a Pannónia Szálloda és a Ven­déglátó Vállalat siófoki 701-ss üzeménél volt a legtöbb: 217 kg citrom (3458 forint), 297 kg dióból (15 760 forint), 6,87 kg rúdvanília (5518 forint), jólle­het ezek a nyersanyagok az üzembe egyáltalán nem érkez­tek be! Ugyanitt a szükségesnél 54 literrel több rumot használtak fel. Elpárolgott, vagy a »meg­takarítás« örömére áldomás­ként megitták? A barcsi fmsz cukrászüzemé­ben már 647 kg — 10 356 fo rint értékű volt a citromtöbb­let. Kirívó példát találtak az ellenőrök a balatonboglári cukrászüzemnél: citromból jártak az ellenőrök. Balaton­1279 k^ volt g többlet (értéke bogláron is csak egyszer tar­20 624 forint). Jó néhány helyen meg a szükségesnél több nyersanya­got »használtak fel«. A bala- tonboglúri fmsz cukrászüzemé­ben 332 kg, 16 630 forint érté­kű, a siófoki fmsz-nél 165 kg, 8300 forint értékű vajjal hasz­náltak fel többet a megenge­dettnél. Azt, hogy ennek a va.nak mi lett valójéb n a sorsa, az utólagos vizsgálat már nem tudta megállapítani. Magyarázkodni könnyebb Amikor az ÁKF ellenőrei a többletre, illetve a szükségtele­nül felhasznált nyersanyagra magyarázatot kértek, az üze­mek vezetői kivétel nélkül a nagy forgalomra, a magas ter­melékenységre hivatkoztak. Azt mondták, hogy nehéz — sőt lehetetlen — kiszámítani, hogy egy bizonyos mennyiség­ből 100 vagy pedig 103 darab sütemény kerül-e ki. Ez való­ban így van, mégsem fogadha­tó el magyarázkodásuk, hiszen szigorúbb ellenőrzéssel az in­dokolatlanul nagy megtakarí­tást mindenütt megakadályoz­hatták volna. Csurgón például a cukrász­üzemben csak a leltározáskor tott ellenőrzést az fmsz köz­pontja, akkor is a fagylalt mi­nőségét és az egészségügyi elő­írások megtartását vizsgálták, az anyagfelhasználást már nem. Néhány állami és szövetke­zeti vendéglátó-vezető megfe­ledkezett arról, hogy a vállala­ti érdeken kívül létezik fo­gyasztói érdekvédelem is, s az államnak nincs olyan bevé­telre szüksége, amely a fo­gyasztó megkárosításából szár­mazik. — Szabálytalan és jogtalan volt a takarékosságnak ez a módja — mondta Neichel La­jos, az ÁKF vezetője, s közölte, hogy a fogyasztók sorozatos megkárosítása miatt több bűn­vádi följelentést tettek. Néme­lyeket megbírságoltak, másokat pedig fegyelmi elé állítanak. Jó lenne, ha az ÁKF java­solná a belkereskedelmi mi­niszternek és a SZÖVOSZ el­nökének, hogy vizsgálják felül, szükség esetén pedig változtas­sák meg a cukrászüzemek je­lenlegi elszámolási rendszerét, mert a mostani intézkedések nem látszanak elegendőnek hasonló estek elkerülésére, megakadályozására. Szalai László A cigánytelepek felszámolásáról tárgyalt a Fonyódi Járási Tanács V. B. (Tudósítónktól.) Pénteken a Fonyódi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Rigó Lajos vb-elnökhelyettes előterjesztésében megtárgyal­ta a cigánytelepek felszámo­lásáról hozott kormányhatá­rozat végrehajtásának ta­pasztalatait. Megállapították, hogy a tervet teljesítették. Az 1965- ben kapott hét , lakásépítési keretet az építési csoport irányításával a községi ta­nácsok megfelelően használ­ták fel. Somogyváron három, Balatonberényben egy-egy ci­gánycsalád épített családi há­zat A vb-ülésen megállapítot­ták, hogy a kormányhatáro­zat elősegíti a cigánytelepek gyorsabb ütemű felszámolá­sát, de a lehetőségek és a föltételek nincsenek arány­ban a természetes szaporu­lattal. Hogy több cigánycsa­lád élhessen az akció lehető­ségeivel, fokozottabb mér­tékben kell állandó munka­helyet biztosítani részükre. Munkába helyezésüket job­A FELESÉG BOSSZÚJA A férj már egy hete más­nap jött haza. Akármilyen halkan lépke­dett, az asszony mindig fel­riadt. Körbeszagolta és rá­szólt. — Pfuj, de ronda borsza­god van! — Murci, drágám, idei mtirci. Nagyon finom kis murci. Akarsz egy kortyot, drágám? No, megállj — gondolta az asszony, akit a férje azzal fűzött, hogy »csak te vagy ilyen házsártos, drágám, a kollégák felesége megérti, hogy most forr a bor«. Hát jó. Ha ők megértik, akkor én is megértem, és rettenetes bosszú érlelődött benne. Vásárolt két demi- zson bort egy szőlősgazdá­nál, aztán egy este odaállt a férje elé. — Most nem mégy sehová! — De szivecském, várnak, megbeszéltük; Józsi születés­napját ünnepeljük meg Feri kitüntetését. El kell mennem, de ígérem, korán megjövök. — Sehova nem mégy! Ide­jönnek a barátaid is. Van bor, lesz vacsora, és mulat­hattok. A férj belenyugodott. A barátok ittak, daloltak, a feleség felcsapott pincér­Buzsákon kettő, öreglakon és ban kell szorgalmazni. ___________________________ Nagyobb gondot kell for­dítani a cigányfiatalokra is. Rendszeres iskolába járással, a népművelés különböző for­máival úgy kell nevelni őket, hogy maguk is törekedjenek szakítani eddigi életmódjuk­kal. A z ülésen megtárgyalták még a tanács és a vb 1966. évi munkatervét és á járás kereskedelmi ellátottságának; helyzetét. nek. Fehér kendőt csapott a hóna, aTó, és kínálta a bort. — Igyanak, uraim, van még belőle. Kinek tölthetek? És ittak, és dicsérték Gyu- szi feleségét, aki ilyen áldo­zatot hoz férjéért, a baráto­kért. Micsoda teremtés, az isten áldja meg. Éjfélre kikészült a társa­ság. Ki a fotelban horkolt, ki a rekamién aludt édesen. És ekkor kezdődött a feleség haditerve. Sorra telefonált az asszonyoknak. — Drágám, ha látni aka­rod az uradat, siess hozzám. Itt fekszik holt rés egen. Az asszonyok szinte egy időben érkeztek. A férjek hamar kijózanodtak, mert ilyen még nem volt Rájuk törtek az asszonyok. A jele­net kezdett cirkuszivá lenni. Az asszonyi harag rettene­tes, már csaknem tettleges- séggé fajult. Csak a háziasz- szony állt az ajtóban karba tett kézzel, ajkán gúnyos mosollyal. Közben időnként biztatta a férfiakat: — Most mutassátok meg, milyen legények vagytok, ne a szőlőben, harminc kilomé­terre a feles geJc‘ I... (Gáldonyi) óriásberendezések szovjet megrendelésre i A Csepeli Egyedi Gépgyár a Szovjetunió csőgyárainak rekonstrukciós programjához speciális óriás berendezéseket gyárt. Magyar tervek alap­ján készítették el a 11 mil­lió forint értékű körkemen­cét kiszolgáló berendezései­vel együtt. Az óriási forgó­kemence átmérője 24 méter. A berendezést a gyár udva­rán most összeszerelik, majd alkatrészeire bontva szállít­ják a Szovjetunióba. Befejezéshez közeledik a 45 méter hosszú lángvágó berendezés szerelése is. A gépsor segítségével darabol­ják majd megfelelő méretre a csöveket. A lángvágó gép­egységhez tartozó görgősoro­kat is ebben a gyárban ké­szítik. Ezt a berendezést a jövő hónapban »postára« ad­ják a szovjet megrendelők címére. Képünkön: A gyár udvarán építik az óriási for­gókemencét Igái — ékszerdoboz Igái olyan, mint egy ék­szerdoboz. Az ékszerdoboz­ban a község történelmének' drágakövei csillognak: Vak Bottyán emléke — a kálvá­ria; járt itt Szabó Lőrinc költő, Aba-Novák Vilmos festő, és említhetnénk még sok nevet A termálfürdő híre országos, sőt külföldiek is szívesen keresik föl nya­ranta. Az ékszerdoboz szélén gyöngyfüzér a táj. A falu féltve őrzi feltárt emlékeit, de sok érték bújik még itl-ott; a padlásokon régi tárgyak, az utakon ér­tékes lábnyomok, az embe­rek emlékezetében sok-sok történet monda, amit össze kell gyűjteni. Bárdos János vb-titkár na­gyon elfoglalt ember. Ami­kor fölkerestem sok dolga közepette — telefonált in­tézkedett, embereket foga­dott —, szentelt arra is időt, hogy beszéljen a közelmúlt­ban megalakult honismereti körről. Bárdos János 1962 óta gyűjti a faluról szóló íráso­kat; levéltárakban kutat, ke­res. De mások is végeztekés végeznek hasonló munkát, például Károly János nép­dalokat gyűjtött Bárdos János összehívta ezeket az embereket, s azo­kat is, akikre gondolt, hogy JÓTÉKONYSÁG segítenének az esetleges monográfia anyagának össze­gyűjtésében, összeállításában. A monográfia megírásának gondolatához hozzájárult egy könyv is — mondja Bárdos János. — Dr. Szántó Imre Alsópáh okról készített mo­nográfiája. Aztán sok újság­cikk is, melyekben egy ké­szülő vagy már elkészült fa­lumonográfiáról írtak. — Kik vesznek részt a munkában? Névsort kapok, megszámo­lom, hányán vannak: tizen­egy név. — Ez nem végleges, számí­tunk még egy-két emberre. A nevek mellett a foglal­kozások: általános iskolai igazgató, gyógyszerész, ta­nár, tsz-könyvelő, festő, KISZ-titkár, művelődésiott- hon-igazgató, párttitkár, vb- elnök és jogtanácsos. — Hogyan fogadták a hon­ismereti kör gondolatát? — A meghívottak mind eljöttek. Szívesen fogadták az ötletet. Ki-ki a maga te­rületén vállalt is egy-egy részfeladatot. Mindnyájan túlterheltek vagyunk, de va­sárnap, ünnepnapokon sza­kítunk rá egy kis időt. — Említette, a munka cél­ja egy monográfia. — Igen. A termálfürdő föllendítette Igái forgalmát, és sokan érdeklődnek a múltról, műemlékeinkről, ál­talában a történelmünkről. — Eddig milyen érdekes­ségeket találtak? — Az első írásos emlék 1193-ból való. A székesfehér­vári Jánoslovagok-rendjérjek királyi alapítólevelében for­dul elő először Igái neve. 1462-ben a falu vásárjogot kapott Mátyás királytól. 1856-ban kolerajárvány pusz­tított, melynek nyolc nap alatt százhúszan estek áldo­zatul. Sok monda él a török időkből Igái és Törökkop- pány kapcsolatáról. Ezeket is szeretnénk összegyűjteni. — Nagy munkát vállaltak. — Tudjuk. Segítséget, ta­nácsot kértünk a Magyar Történelmi Társulattól, a Kossuth Könyvkiadótól. Tulajdonképpen mi, felnőt­tek csak elindítói lehetünk ennek a szép és nemes fel­adatnak, a fiataloknak kell tovább vinniük — mondja befejezésül Bárdos János. Szép é® nemes cél csak nemes szándékú emberek­ben születhetik, s a hon­smeret az. Nemes cél és ne­• S • SOfZOK Az asszonyoknak nem lehet a kedvükre tenni A kaliforniai Qkland- ban egy asszony azért vált el a férjétől, mert az — túl figyelmes volt! A 60 éves Jeske asszony a válóperes bíróságon azzal vádolta 68 éves férjét, hogy 18 hónapi házasságuk alatt minden reggel elkészítette feleségének a reggelit, el­végezte az egész mosást— vasalást, nem engedte fele­ségét mosogatni, esténként pedig gondosan betakar- gatfca, hogy meg ne fázzék. A panaszos feleség sze­rint eleinte jólesett a fi­gyelem, de később már ter­hére volt, hogy állandóan úgy kezeljék, mint valami kisbabát. A bíró kimondta a vá­lást, de keserűen állapítot­ta meg: »Egyes asszonyok­nak igazán nem lehet a kedvükre tenni.« * • * A figarónál A borbélymester, miután be­szappanozta a székben ülő em­ber arcát, a borotváláshoz fo­gott. Alanya arca fölé hajolt, és érezte az onnan áramló al­koholszagot. Munkáját zavartalanul foly­tatta tovább, mert már meg­szokta a borgőzös kuncsafto­kat. Ez Idő alatt a székben ülőt, úgy látszik, elfogta az álom, mert lehunyta szemét, és az alvás jelelt keltő hangos szuszogásba kezdett. A figaró már az utolsó simí­tásokat végezte az arcán, de embere még akkor sein ébredt föl, sőt a hideg vízbe mártott szivacs sem térítette észhez. Amikor a borbélynak már nem volt mit igazítania baju­szán, letette a borotvát meg az ollót, és éles hangon szólt hozzá: — Tessék! A hatás azonban elmaradt. A megborotvált ember csak nem ébredt föl Meg egyszer oda- szótt: — Tess ékül A borgőzös ijedten nyitotta föl szemét, és mert valószínű' leg a vendéglőről, a pincértől álmodott, parancsoüóan mond­ta: — Jánosnak egy fcevertet, ne­kem egy spriocert! (Magyar Sző) • * • Wilson sikertelen dél- rhodesiai látogatása után hallottuk ezt a viccet: — Erélyesen megmond­tam a véleményemet a fe­leségemnek — büszkélke­dik az ismert papucsférj. — No és? — No és térden csúszva jött elém. — És mit mondott? — Azt mondta, hogy jöj­jek ki az ágy alól. * * * Legutóbb ezt a párizsi viccet olvastuk: Két jó barát sétál az utcán, és az egyik rémül­ten felkiált: — Te jó isten! Itt jön a feleségem meg a barát­nőm ... — Érdekes — mondja a másik. — Én is éppen ezt akartam mondani. — ötgyermekes családapa vagyefc. nagyobb kocsit vehessek! Adakozzon, hogj i ues feladat. Horányi Barna Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15*19, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. index: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca C.

Next

/
Oldalképek
Tartalom