Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-21 / 275. szám
Somogyi Néplap if MSZMP MÉRVEI PI7GTTS AGA íSyÁ MEGYEI TANACS L At> I A Tévedés vagy szándékosság? Az állami és a szövetkezeti termelő oukrászüzemek munkáját vizsgálta nemrégen az Állami Kereskedelmi Felügyelőség. Ezeknek az üzemeknek az elszámolási rendszere olyan, hogy tévedésekre és visszaélésekre adhat alkalmat. A vizsgálat megállapította, hogy az üzemek többsége olyan nyersanyagot is feíszámo’t — s a vendégek ennek alapján fizettek —, amit meg sem kaptak. Figyelmen kívül hagyták több cukrászüzemben a cukrászati szakkönyvben előírt anyaghányadot. Eszi, nem eszi... Érdekes módját találta meg a forgalom növelésének a Pannónia Szálloda és a Vendéglátó Vállalat siófoki 701-es cukrászüzeme. Az előírás szerint egy tortát húsz szeletre kell felvágni. Egy szelet ára 2—2,30 forint. Ök másként okoskodtak: a tortából csak 12—16 szeletet ka nyári toltak, s nagyobb lett a szelet, de az ára is: 3,10—3,60 forintot kellett fizetniük a csodálkozó vendégeknek. Hiába kértek kisebb adagot, nem kaptak ... Eszi, nem eszi; csak abból válogathattak, ami van. Elpárolgott — vagy megitták ? Takarékos emberek a cukrászok. Csupán az a baj, hogy nem mindig ott spórolnak, ahol szükséges, hanem a fogyasztók zsebére. A vizsgálatkor talált »megtakarítás-« a Pannónia Szálloda és a Vendéglátó Vállalat siófoki 701-ss üzeménél volt a legtöbb: 217 kg citrom (3458 forint), 297 kg dióból (15 760 forint), 6,87 kg rúdvanília (5518 forint), jóllehet ezek a nyersanyagok az üzembe egyáltalán nem érkeztek be! Ugyanitt a szükségesnél 54 literrel több rumot használtak fel. Elpárolgott, vagy a »megtakarítás« örömére áldomásként megitták? A barcsi fmsz cukrászüzemében már 647 kg — 10 356 fo rint értékű volt a citromtöbblet. Kirívó példát találtak az ellenőrök a balatonboglári cukrászüzemnél: citromból jártak az ellenőrök. Balaton1279 k^ volt g többlet (értéke bogláron is csak egyszer tar20 624 forint). Jó néhány helyen meg a szükségesnél több nyersanyagot »használtak fel«. A bala- tonboglúri fmsz cukrászüzemében 332 kg, 16 630 forint értékű, a siófoki fmsz-nél 165 kg, 8300 forint értékű vajjal használtak fel többet a megengedettnél. Azt, hogy ennek a va.nak mi lett valójéb n a sorsa, az utólagos vizsgálat már nem tudta megállapítani. Magyarázkodni könnyebb Amikor az ÁKF ellenőrei a többletre, illetve a szükségtelenül felhasznált nyersanyagra magyarázatot kértek, az üzemek vezetői kivétel nélkül a nagy forgalomra, a magas termelékenységre hivatkoztak. Azt mondták, hogy nehéz — sőt lehetetlen — kiszámítani, hogy egy bizonyos mennyiségből 100 vagy pedig 103 darab sütemény kerül-e ki. Ez valóban így van, mégsem fogadható el magyarázkodásuk, hiszen szigorúbb ellenőrzéssel az indokolatlanul nagy megtakarítást mindenütt megakadályozhatták volna. Csurgón például a cukrászüzemben csak a leltározáskor tott ellenőrzést az fmsz központja, akkor is a fagylalt minőségét és az egészségügyi előírások megtartását vizsgálták, az anyagfelhasználást már nem. Néhány állami és szövetkezeti vendéglátó-vezető megfeledkezett arról, hogy a vállalati érdeken kívül létezik fogyasztói érdekvédelem is, s az államnak nincs olyan bevételre szüksége, amely a fogyasztó megkárosításából származik. — Szabálytalan és jogtalan volt a takarékosságnak ez a módja — mondta Neichel Lajos, az ÁKF vezetője, s közölte, hogy a fogyasztók sorozatos megkárosítása miatt több bűnvádi följelentést tettek. Némelyeket megbírságoltak, másokat pedig fegyelmi elé állítanak. Jó lenne, ha az ÁKF javasolná a belkereskedelmi miniszternek és a SZÖVOSZ elnökének, hogy vizsgálják felül, szükség esetén pedig változtassák meg a cukrászüzemek jelenlegi elszámolási rendszerét, mert a mostani intézkedések nem látszanak elegendőnek hasonló estek elkerülésére, megakadályozására. Szalai László A cigánytelepek felszámolásáról tárgyalt a Fonyódi Járási Tanács V. B. (Tudósítónktól.) Pénteken a Fonyódi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Rigó Lajos vb-elnökhelyettes előterjesztésében megtárgyalta a cigánytelepek felszámolásáról hozott kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatait. Megállapították, hogy a tervet teljesítették. Az 1965- ben kapott hét , lakásépítési keretet az építési csoport irányításával a községi tanácsok megfelelően használták fel. Somogyváron három, Balatonberényben egy-egy cigánycsalád épített családi házat A vb-ülésen megállapították, hogy a kormányhatározat elősegíti a cigánytelepek gyorsabb ütemű felszámolását, de a lehetőségek és a föltételek nincsenek arányban a természetes szaporulattal. Hogy több cigánycsalád élhessen az akció lehetőségeivel, fokozottabb mértékben kell állandó munkahelyet biztosítani részükre. Munkába helyezésüket jobA FELESÉG BOSSZÚJA A férj már egy hete másnap jött haza. Akármilyen halkan lépkedett, az asszony mindig felriadt. Körbeszagolta és rászólt. — Pfuj, de ronda borszagod van! — Murci, drágám, idei mtirci. Nagyon finom kis murci. Akarsz egy kortyot, drágám? No, megállj — gondolta az asszony, akit a férje azzal fűzött, hogy »csak te vagy ilyen házsártos, drágám, a kollégák felesége megérti, hogy most forr a bor«. Hát jó. Ha ők megértik, akkor én is megértem, és rettenetes bosszú érlelődött benne. Vásárolt két demi- zson bort egy szőlősgazdánál, aztán egy este odaállt a férje elé. — Most nem mégy sehová! — De szivecském, várnak, megbeszéltük; Józsi születésnapját ünnepeljük meg Feri kitüntetését. El kell mennem, de ígérem, korán megjövök. — Sehova nem mégy! Idejönnek a barátaid is. Van bor, lesz vacsora, és mulathattok. A férj belenyugodott. A barátok ittak, daloltak, a feleség felcsapott pincérBuzsákon kettő, öreglakon és ban kell szorgalmazni. ___________________________ Nagyobb gondot kell fordítani a cigányfiatalokra is. Rendszeres iskolába járással, a népművelés különböző formáival úgy kell nevelni őket, hogy maguk is törekedjenek szakítani eddigi életmódjukkal. A z ülésen megtárgyalták még a tanács és a vb 1966. évi munkatervét és á járás kereskedelmi ellátottságának; helyzetét. nek. Fehér kendőt csapott a hóna, aTó, és kínálta a bort. — Igyanak, uraim, van még belőle. Kinek tölthetek? És ittak, és dicsérték Gyu- szi feleségét, aki ilyen áldozatot hoz férjéért, a barátokért. Micsoda teremtés, az isten áldja meg. Éjfélre kikészült a társaság. Ki a fotelban horkolt, ki a rekamién aludt édesen. És ekkor kezdődött a feleség haditerve. Sorra telefonált az asszonyoknak. — Drágám, ha látni akarod az uradat, siess hozzám. Itt fekszik holt rés egen. Az asszonyok szinte egy időben érkeztek. A férjek hamar kijózanodtak, mert ilyen még nem volt Rájuk törtek az asszonyok. A jelenet kezdett cirkuszivá lenni. Az asszonyi harag rettenetes, már csaknem tettleges- séggé fajult. Csak a háziasz- szony állt az ajtóban karba tett kézzel, ajkán gúnyos mosollyal. Közben időnként biztatta a férfiakat: — Most mutassátok meg, milyen legények vagytok, ne a szőlőben, harminc kilométerre a feles geJc‘ I... (Gáldonyi) óriásberendezések szovjet megrendelésre i A Csepeli Egyedi Gépgyár a Szovjetunió csőgyárainak rekonstrukciós programjához speciális óriás berendezéseket gyárt. Magyar tervek alapján készítették el a 11 millió forint értékű körkemencét kiszolgáló berendezéseivel együtt. Az óriási forgókemence átmérője 24 méter. A berendezést a gyár udvarán most összeszerelik, majd alkatrészeire bontva szállítják a Szovjetunióba. Befejezéshez közeledik a 45 méter hosszú lángvágó berendezés szerelése is. A gépsor segítségével darabolják majd megfelelő méretre a csöveket. A lángvágó gépegységhez tartozó görgősorokat is ebben a gyárban készítik. Ezt a berendezést a jövő hónapban »postára« adják a szovjet megrendelők címére. Képünkön: A gyár udvarán építik az óriási forgókemencét Igái — ékszerdoboz Igái olyan, mint egy ékszerdoboz. Az ékszerdobozban a község történelmének' drágakövei csillognak: Vak Bottyán emléke — a kálvária; járt itt Szabó Lőrinc költő, Aba-Novák Vilmos festő, és említhetnénk még sok nevet A termálfürdő híre országos, sőt külföldiek is szívesen keresik föl nyaranta. Az ékszerdoboz szélén gyöngyfüzér a táj. A falu féltve őrzi feltárt emlékeit, de sok érték bújik még itl-ott; a padlásokon régi tárgyak, az utakon értékes lábnyomok, az emberek emlékezetében sok-sok történet monda, amit össze kell gyűjteni. Bárdos János vb-titkár nagyon elfoglalt ember. Amikor fölkerestem sok dolga közepette — telefonált intézkedett, embereket fogadott —, szentelt arra is időt, hogy beszéljen a közelmúltban megalakult honismereti körről. Bárdos János 1962 óta gyűjti a faluról szóló írásokat; levéltárakban kutat, keres. De mások is végeztekés végeznek hasonló munkát, például Károly János népdalokat gyűjtött Bárdos János összehívta ezeket az embereket, s azokat is, akikre gondolt, hogy JÓTÉKONYSÁG segítenének az esetleges monográfia anyagának összegyűjtésében, összeállításában. A monográfia megírásának gondolatához hozzájárult egy könyv is — mondja Bárdos János. — Dr. Szántó Imre Alsópáh okról készített monográfiája. Aztán sok újságcikk is, melyekben egy készülő vagy már elkészült falumonográfiáról írtak. — Kik vesznek részt a munkában? Névsort kapok, megszámolom, hányán vannak: tizenegy név. — Ez nem végleges, számítunk még egy-két emberre. A nevek mellett a foglalkozások: általános iskolai igazgató, gyógyszerész, tanár, tsz-könyvelő, festő, KISZ-titkár, művelődésiott- hon-igazgató, párttitkár, vb- elnök és jogtanácsos. — Hogyan fogadták a honismereti kör gondolatát? — A meghívottak mind eljöttek. Szívesen fogadták az ötletet. Ki-ki a maga területén vállalt is egy-egy részfeladatot. Mindnyájan túlterheltek vagyunk, de vasárnap, ünnepnapokon szakítunk rá egy kis időt. — Említette, a munka célja egy monográfia. — Igen. A termálfürdő föllendítette Igái forgalmát, és sokan érdeklődnek a múltról, műemlékeinkről, általában a történelmünkről. — Eddig milyen érdekességeket találtak? — Az első írásos emlék 1193-ból való. A székesfehérvári Jánoslovagok-rendjérjek királyi alapítólevelében fordul elő először Igái neve. 1462-ben a falu vásárjogot kapott Mátyás királytól. 1856-ban kolerajárvány pusztított, melynek nyolc nap alatt százhúszan estek áldozatul. Sok monda él a török időkből Igái és Törökkop- pány kapcsolatáról. Ezeket is szeretnénk összegyűjteni. — Nagy munkát vállaltak. — Tudjuk. Segítséget, tanácsot kértünk a Magyar Történelmi Társulattól, a Kossuth Könyvkiadótól. Tulajdonképpen mi, felnőttek csak elindítói lehetünk ennek a szép és nemes feladatnak, a fiataloknak kell tovább vinniük — mondja befejezésül Bárdos János. Szép é® nemes cél csak nemes szándékú emberekben születhetik, s a honsmeret az. Nemes cél és ne• S • SOfZOK Az asszonyoknak nem lehet a kedvükre tenni A kaliforniai Qkland- ban egy asszony azért vált el a férjétől, mert az — túl figyelmes volt! A 60 éves Jeske asszony a válóperes bíróságon azzal vádolta 68 éves férjét, hogy 18 hónapi házasságuk alatt minden reggel elkészítette feleségének a reggelit, elvégezte az egész mosást— vasalást, nem engedte feleségét mosogatni, esténként pedig gondosan betakar- gatfca, hogy meg ne fázzék. A panaszos feleség szerint eleinte jólesett a figyelem, de később már terhére volt, hogy állandóan úgy kezeljék, mint valami kisbabát. A bíró kimondta a válást, de keserűen állapította meg: »Egyes asszonyoknak igazán nem lehet a kedvükre tenni.« * • * A figarónál A borbélymester, miután beszappanozta a székben ülő ember arcát, a borotváláshoz fogott. Alanya arca fölé hajolt, és érezte az onnan áramló alkoholszagot. Munkáját zavartalanul folytatta tovább, mert már megszokta a borgőzös kuncsaftokat. Ez Idő alatt a székben ülőt, úgy látszik, elfogta az álom, mert lehunyta szemét, és az alvás jelelt keltő hangos szuszogásba kezdett. A figaró már az utolsó simításokat végezte az arcán, de embere még akkor sein ébredt föl, sőt a hideg vízbe mártott szivacs sem térítette észhez. Amikor a borbélynak már nem volt mit igazítania bajuszán, letette a borotvát meg az ollót, és éles hangon szólt hozzá: — Tessék! A hatás azonban elmaradt. A megborotvált ember csak nem ébredt föl Meg egyszer oda- szótt: — Tess ékül A borgőzös ijedten nyitotta föl szemét, és mert valószínű' leg a vendéglőről, a pincértől álmodott, parancsoüóan mondta: — Jánosnak egy fcevertet, nekem egy spriocert! (Magyar Sző) • * • Wilson sikertelen dél- rhodesiai látogatása után hallottuk ezt a viccet: — Erélyesen megmondtam a véleményemet a feleségemnek — büszkélkedik az ismert papucsférj. — No és? — No és térden csúszva jött elém. — És mit mondott? — Azt mondta, hogy jöjjek ki az ágy alól. * * * Legutóbb ezt a párizsi viccet olvastuk: Két jó barát sétál az utcán, és az egyik rémülten felkiált: — Te jó isten! Itt jön a feleségem meg a barátnőm ... — Érdekes — mondja a másik. — Én is éppen ezt akartam mondani. — ötgyermekes családapa vagyefc. nagyobb kocsit vehessek! Adakozzon, hogj i ues feladat. Horányi Barna Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15*19, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. index: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca C.
